Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Várostörténeti múzeum

Publikálva: 2009. november 14. (szombat) 12:53

Találat: 31445

 

1913

 

1924: Bakó Ede parancsnok esküvője

 

Újszilváson készült az 1960-as évek elején
Balról jobbra: Farkas István, Lieszkovszki János, Farkas Istvánné Dudás Margit, Kasza Józsefné, Nagy Elek, Szaszkó Antal, Nagy Béláné Ágika, Varga Jánosné Irénke, Nagy Kálmán, Konka Menyhértné Irénke, Nagy Ilona, Mucza Béla plébános, Kovács Imre, Cilike sekrestyés, Konka Menyhért, Barta Mihályné Dudás Franciska, Nagy Magdolna, Kiss Zakariás, Szaszkó Árpád, Csák Lajos, Bárány Imre, Varga Jánosné Lukács Mária.

 

Képeslap 1942 körül

 

A hosszúiskola

 

Mulatás

 

KALÁSZ - Katolikus Lányok és Asszonyok Szövetsége, KALOT - Katolikus Legényegylet vagy Katolikus Legények Országos Testülete színjátszó köre, 1940-es évek eleje Felső sor, balról jobbra: Nagy József, Terék József, Terékné Lévai Mangit, Rimóczi Ilona, Horváth Gábor, Terék Franciska, Nagy Pál Barta Joachim, Csontos István, Barta Ilona, Vágóné Görőcs Erzsébet, Czétényi József, Turzáné Nagy Julianna, Müllerné Lukács Rozália, Kiss Gábor, Medgyes Medárd Téglás Ilona, Szilvási Béla tanár, Halász József plébános, Márk Lajos lelkész, Vágó Dezső, Bálint Gábor Ülnek: Konka István, Nagy Béla, Lukács Béla, Kovács Gábor, Battyányi Albert, Bóta József

 

Nagy Béla archív fotógyűjteményéből:

 

Google Photos

 

Google Photos

 

Google Photos

 

Google Photos

 

Google Photos

 

Google Photos

 

Digitalizáltatta: Dr. Szóró Magdolna

 

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Adatok Újszászról

Publikálva: 2009. november 14. (szombat) 18:43

Találat: 60851

Újszász a Wikipédián

A Wikipédia egy többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes enciklopédia. A Wikipédiát a Wikimedia Alapítvány üzemelteti – egy floridai központú nonprofit alapítvány –, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi. Városunk folyamatosan frissülő részletes adatai is megtekinthetők az online enciklopédiában:

 

Csatlakozz városunk Facebook oldalához!

www.facebook.com/#!/pages/Ujszasz/112689852076792?ref=mf

 

Elhelyezkedés, földrajzi jellemzők:

Újszász Szolnoktól 21 km-re, Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati szélén, Szolnok és Jászberény között csaknem középtájon fekvő, Pest megyével határos település. A Zagyva jobb partján található. Legjelentősebb két élővize a Zagyva és a Tápió. Határát a vízszabályozások előtt több vízfolyás is tagolta.

Fontos vasúti csomópont, a Szolnokról jövő vasútvonal 3 felé: Budapest, Hatvan és Vámosgyörk irányába ágazik szét. Újszász országos közúthálózati kapcsolatát a megyeszékhellyel és a jászsági településekkel a 32. számú Hatvan-Szolnok-i megnevezésű másodrendű főút biztosítja. Közvetlen kapcsolata van még Abony várossal a 3122 jelű Abony-Újszász, valamint Tápiógyörgye községgel a 3118 jelű Tápiószele-Újszász összekötő úton.

A Google Earth programban Újszász néhány épülete három dimenziós formában is megtekinthető

A szolnoki agglomeráció belső övi települései közé tartozik, közeli szomszédtelepülései Szászberek és Zagyvarékas.

Újszász természetföldrajzi szempontból az Alföldi Közép-Tiszavidék Jászság kistájának része. Enyhén dél felé lejtő síkság, a vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsarakkal. A felszíni formákat az alsószakasz jellegű folyóvizek (Zagyva, Tarna, Tápió) tevékenysége alakítja.

Az árvizek a Zagyván és a Tápión kora tavasszal, a Tarnán kora nyáron, míg a kisvizek ősszel gyakoriak.

A talajvíz mélysége 2-4 m között van.

A folyók finomabb üledéket, elsősorban agyagot szállítottak a területre. A talajtakaró döntő többségében löszös üledéken képződött. Jelentős a szikes talajok aránya, melyeket legeltetéssel hasznosítanak. Uralkodó talajtípus a réti talaj, amely szántóföldi művelésre alkalmas.

Az alacsony, ártéri síkság jellegű területet sűrű lecsapoló csatornahálózat tagolja.

Éghajlati szempontból a mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz övezet határán fekszik. Éves csapadékmennyisége 520-550mm körüli, az uralkodó szélirány az északnyugati. A kevés és szeszélyes megoszlású csapadék határozza meg a mezőgazdasági termesztést.

 

Újszász város település- és turizmusfejlesztési koncepciójában részletesen olvashat városunk természetes adottságairól, térbeli elhelyezkedéséről, regionális kapcsolatairól és településszerkezetéről, demográfiai viszonyairól, lakáshelyzetről, gazdaságáról, műszaki infrastruktúrájáról, intézményi és szociális ellátásairól, sport és idegenforgalmi adottságairól, épített és természeti környezetének értékeiről, környezetvédelméről.

 

 

 

Újszász város nagyfelbontású térképének letöltése:

Újszász városa a Google térképén:

---

A város jelképei

A város címerét és zászlaját Deák Varga József címergrafikus tervezte 2000-ben. (Az ismertetések a hivatalos heraldikai leírásból származnak.)

1. Címer

Leírása: Kerektalpú vörös pajzs. A pajzslábban a pajzsot átívelő barna fagyökér, melynek széleiből egy-egy barnatörzsű – és ágú zöld lombozatú fa emelkedik ki. A két fa közötti gyökérhídon egy jobbra fordult arany oroszlán áll, felemelt jobbjában arany markolatú ezüst szablyát tart. A gyökérhíd alatt hurkolt vállszíjú arany kürt. A pajzsot ívben elhelyezett, háromtornyú, rovátkolt falú, zárt kapuval ellátott ezüst várfalkorona fedi.

A címer magyarázata: A közös gyökéren elhelyezkedő két fa a város régebben is használt szimbóluma, az egykori Orczy bárói kastély parkjában lévő különleges növényi képződmény. A két fa között álló oroszlán és az alatta elhelyezkedő kürt az Orczy család címerének elemei. A kürt ezen túl a város egykori jászsági hovatartozására is utal. Az ezüst várkorona a település városi rangját tükrözi.

2. Zászló

1:2 arányú, hasítással és felső (rúdfelőli) harmadában vágással négyelt zászló (lobogó) zöld-arany, illetve arany-zöld színekbe. A mezők metszéspontjában középpontjával Újszász Város címere foglal helyet. A városi zászló méretei: 2x1 méter, a lobogó 1x2 méter, ezeken túl több darab asztali zászló.

3. Díszpecsét

1. Újszász Város díszpecsétje: kör alakú bélyegző
2. Újszász Város Önkormányzata külső-körírással, Várossá nyilvánítva: 1997. belső körírással, és középen a város címerével.
3. A város díszpecsétje díszítő, utaló jelképként használható fel.
4. A város díszpecsétje csak hiteles alakban és egy példányban készíthető el.
5. A város díszpecsétje alkalmazható:
   1. ünnepélyes testületi ülés meghívóján,
   2. reprezentatív szerződéseken, ünnepélyes okiratokon,
   3. a város történetével foglalkozó kiadványokon,
   4. a képviselő-testület által alapított díszokleveleken,
   5. nemzetközi kapcsolatokban és idegenforgalmi propagandában, testvérvárosi kapcsolatokban,
   6. a város kiemelkedő rendezvényeinek emléklapjain.
6. A város díszpecsétjét a polgármester őrzi.

 

Újszász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2009. (IX.16.) számú rendelete Újszász Város címerének, zászlajának, és díszpecsétjének létesítéséről és használatának rendjéről:

 

---

Parkerdő

Újszász határában, az Orczy család egykori ősparkjában és újonnan telepített területeken 120 hektáros parkerdőt alakított ki a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat.

Utakat, szalonnasütő helyeket készítettek a kirándulók számára, a kocogó mozgalom híveinek, pedig erdei tornapályát rendeztek be. Az egykori park 100-150 éves fái alatt rendbe hozták az elhanyagolt tórendszert, közelében, pedig pihenőket állítottak fel. Az Az Újszászi Parkerdőt a Szolnok megyei műszaki hetek keretében megrendezett szakmai napon, 1974. május 5.-én avatták fel. A sétautak, tűzrakó helyek, esőkunyhók, játszórétek és az erdei tornapálya nem csak a település lakosságának nyújtottak kikapcsolódást. A nyári táborozások, többek között az olvasótáborok sokak szép emlékei közé tartoznak. Aztán egy időre mintha megfeledkeztek volna róla, majd 2005-ben végre újból táborozóktól volt hangos az erdő. Azóta nyaranta több száz gyerek sátorozhat a felújított táborhelyen a szociálisan rászorulóktól az ifjú kézművesekig.

Az évenként hagyományosan megrendezett futónapon a város apraja-nagyja rója a Parkerdő ösvényeit és játszik a fák árnyékában.

A kastély egykori angolkertje, amely az 1829-ben felszámolt pesti Orczy-kertből "megmenekített" növényanyagot is tartalmazta, ugyan nem védett terület, de sok értékes, mondhatni ezen a területen ritkaságnak számító növényfajtával dicsekedhet: pl. gyertyán, szürke nyár, kanadai vasfa, illetve a különlegességnek számító bújtatott vadgesztenyefa, amely a város címerében is szerepel.

Irodalom: Parkerdők Magyarországon (szerk. Mészöly Győző, 214. old. /Bp., Natura/)

Kastélypark

Az 1880-as évek legvégén Orczy Andor új kastélyt építtetett a Tápió menti Szarvashalomra. A kastély parkjának telepítésénél a pesti Orczy-kert terveit valósították meg újra az 1900-as évek elején. Az őshonos sziki tölgyes maradványai – az esetlegesen 100 évesnél is idősebb kocsányos tölgy, csertölgy és mezei juhar példányai – mellett több mint 130 féle növényfaj, köztük ritkaságok is megtalálhatóak a korlátozottan megtekinthető az 1980-ban védetté nyilvánított kastélyparkban. A kastély épülete előtt tiszafák találhatók. Az épület előtti sétányon mahónia és eperfák díszlenek. Ez a rész az un. "francia kertek" mintájára született meg. A hátsó homlokzatnál ezüstfenyősor húzódik. Az örökzöldek közt tuják és virginiai boróka található. A több irányba futó sétányok a kerti tónál futnak össze. Itt található a park legidősebb és legnagyobb átmérőjű tölgye. A sétányok mentén hársfák és jegenyetölgyek találhatók. Találhatók itt: páfrányfenyők, török mogyoró, fehér és szürke nyárfák.

 

 

Irodalom:

Szolnok megye természeti értékei / [fel. szerk. Zelenyánszki András] 68-71. old Szolnok : M. Tcs., 1989

Magyarországi települések védett természeti értékei / [szerk. Tardy János] 307-308. old. Budapest : Mezőgazda, cop. 1996

 

A város természeti értékei közé tartoznak: a Zagyva folyó, valamint a Tápió és a holtágak, gazdag élővilágukkal.

 

Újszász élővizei a Zagyva és a Tápió, horgászásra alkalmasak.

Határában található gyepterületek a Tápó-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képezik. A Nagykáta-Újszász vasútvonal két oldalán található ősgyepmaradvány: szikes legelők és kisebb löszgyepek mozaikja, határán egy kisebb fehér nyár csoporttal és tölgytelepítéssel. A Tápió mentén kisebb ezüstfa erdőben védett kékvércsék költenek. Az alföldi tájra oly jellemző kunhalmokból ma már csak hármat lehet felfedezni Újszász határában: az újszász és Tápiógyörgye határán található Cigány-halmot, a Dinnyés-halmot és a Hosszúháti halmot melynek lábánál, a homokbánya oldalában partifecskék fészkelnek, illetve a fokozottan védett gyurgyalagból is feltűnik néhány.

Az Alsó-Zagyva hullámtere még megőrizte az eredeti mocsárvilág jellegzetességeit, melyekhez szervesen kapcsolódnak a kubikgödrök és kubikerdők, az öreg botolófüzesek.

Legértékesebb növénytársulásai az ártéri mocsárrétek, a nedves kaszálórétek és a fűz-nyár ligeterdők. Hegyvidéki eredetű a szibériai nőszirom, reliktumnövény a fátyolos nőszirom. Gazdag az itt fészkelő madárfauna, megtalálható itt a szalakóta, bíbic, goda és a piroslábú cankó. Több madárfajnak – köztük a halászsasnak – táplálkozóhely.

Fotók: Barta Imréné

 

---

Orczy-kastély: Szociális Otthon

A Szolnokról Jászberénybe vezető műúton, az újszászi Zagyva-híd előtt már messziről feltűnik a ma Szociális Otthonként használt műemlék kastély hatalmas épülete, a hozzá csatlakozó parkerdővel. Keletkezése az Orczy családhoz köthető, akik 1721-től birtokolták Újszász pusztát.

"Az 1770-es úrbéri rendezésnél Orczy Lőrinc költő volt a földesura, tőle Orczy György örökölte, akinek munkásságához köthető 1790-ben a pesti Orczy kert létesítése. S amikor ezt 1829-ben katonai célra megvásárolták, Orczy György az újszászi pusztára költözött" - írja Fényes Elek – "A család magával vitte az üvegház növényanyagát, a narancsfákat és a többi díszfát."

A klasszicista stílusú egyemeletes kastély 1830 körül épült és olyan mértékű hasonlatosságot mutat a gyöngyösi Orczy kastéllyal (a mai Mátra Múzeum), hogy tervezője minden bizonnyal szintén Zofahl Lőrinc. A déli főhomlokzat közepét előugró falrész díszíti három félköríves záródású ablakkal. A középrészt még hangsúlyosabbá teszi a hat dór oszlopra támaszkodó, eléje épített terasz. A homlokzat két végét enyhén előre álló, széles falpillér tagolja.

Érdemes figyelni az ablakrendre, a földszinten 1-5 félköríves záródású ablaksor közepén, a terasz fölötti három hasonló ablakkal folytatódik, majd újra a földszinten 5-1 ablakkal. Az emelet többi ablaka egyenes záródású, fölöttük növényfonat dísszel és szemöldök párkánnyal Az épület északi homlokzata ugyanolyan ablakritmusú, csak a bejárat előtt 4 dór oszloppal alátámasztott előtető van, és a homlokzat két végén egy-egy hangsúlyosabb sarokrizalit. Az épülethez tartozó 65 holdnyi erdőt, az egykori kastély angolkertjét 1890-ben csatolták Besenyszög határából Újszászhoz.

Fotó: Nagy Béla

Irodalmi emlékek is köthetők a kastélyhoz. A szabadságharc idején ugyanis itt volt gazdatiszt Vörösmarty Mihály öccse. Hozzá vitte ki néhány hetes kislányát a költő, amikor családjával együtt, mint országgyűlési képviselő a kormánnyal együtt Debrecenbe ment. De a költő maga is ott kapott védelmet a szabadságharc levetése után, amikor Vadász Miklós álnéven előbb a kis-tomaji pusztán, majd Fegyverneken az Orczy családnál rejtőzött, majd Bajza József költővel, sógorával együtt Újszászon töltött hosszabb időt.

A kastélyt Orczy Andor, miután új – szintén Újszászon álló – kastélya felépült 1897 és 1900 között eladta gróf Dessewffy Emilnek.

Az 1930-as évek elején a kastély az angol Continental cég birtokába került. A második világháborúban német hadikórházként funkcionált. Ám hiába festettek fehér keresztet a tetőzetére, bombatalálat érte. A Zagyva felé eső része szinte teljesen tönkre ment. A háború befejeződésével a helybeliek hordtak el mindent, ami csak mozdítható volt. (Nyoma sem maradt például a hajdani kőkerítésnek, a művészi kályháknak.

1957-ig szabadon állt a kastély, bárki fosztogathatta, mígnem megszületett a döntés: szociális otthonná kell alakítani. Napjainkban Újszász Város Önkormányzata működteti Időskorúak Szociális Otthona néven.

Irodalom:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet : Csongrád megye kastélyai és kúriái ; Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái 143-146. old, Budapest : Fo-Rom Invest, 2005

 

Orczy-kastély: Kastély Otthon

Újszász egyik legjelentősebb épülete az Orczy Andor által 1890 körül építtetett eklektikus stílusú műemlék jellegű kastély. A hatalmas, kétemeletes épület az egykori Szarvas-ér és Szarvashalom körüli ligeterdő területén található. A kastély homlokzatán a három középső nyílás fölött ión oszlopok találhatók, felül timpanon emelkedik. Az épület két végén dór oszlopokkal hordott erkély teszi változatosabbá az oldalhomlokzatokat. A kastélyt körülvevő park telepítésére az 1900-as évek elején került sor. A kastély kertje 23,4 hektár területével és értékes növényeivel a legjelentősebb megyei kastélypark.

Fotók: Barta Imréné és Fehér Judit

A telket és a rajta lévő kastélyt 1935-ben vette meg az Isteni Megváltó Lányainak Kongregációja megnevezésű női szerzetesrend. A beteg és munkaképtelen idős nővérek ellátására, valamint az iskolákban és a kórházakban dolgozó apácák üdültetésére üdülőházat létesítettek az épületben. A harmincas években az épületben 42 szoba volt. Az üdülő megnevezése Mater Redemptoris rendi lelkigyakorlatos és üdülőház. 1948-ban még 5 nővér dolgozott itt. 1954-ben 170 férőhelyes tüdőszanatóriumot alakítottak ki. Az épületben később a Szolnok Megyei Hetényi Géza kórház Pszichiátriai és Rehabilitációs osztálya működött. Mai (1994 novembere) megnevezése "Kastély Otthon". A kastélyt 1986-ban műemlék jellegű épületnek nyilvánították, azt megelőzően, pedig 1980-ban természetvédelmi területté a 42 holdas kastélyparkot. Kápolnáját 1996-ban avatták fel.

Fotó: Barta Imréné

Irodalom: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet : Csongrád megye kastélyai és kúriái ; Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái 146-148. old Budapest: Fo-Rom Invest, 2005

 

Vasútállomás

Újszász vasútállomása a vasúti műemlékek közé tartozik 1873-ban gördült be az első gőzmozdony az állomásra a Hatvan-Újszász-Szolnok vasútvonal megnyitásakor. 1882-ben adták át a Rákos-Újszász vonalat, majd 1885-ben az Újszász-Jászapáti közti sínpárt, amely később Vámosgyörk végállomásig készült el. Így lett Újszász három vasútvonal találkozási pontjaként jelentős vasúti csomópont.

 

 

A "nosztalgiavonat" a 125 éves évfordulón (fotó: Barta Imréné)

A felújított vágányok és a magasított peron átadása 2003-ban (fotó: Barta Imréné)

Az állomás a felüljáróról (fotó: Fehér Judit)

 

Vörösmarty-ház

A Kossuth úton áll egy egyszerű régi épület, valaha az Orczy bárói birtok gazdatisztjének lakása volt. Falán emléktábla hirdeti, hogy nagy költőnk, Vörösmarty Mihály a szabadságharc bukása után itt rejtőzött öccsénél, aki akkor a birtok gazdatisztje volt.

 

Fotó: Barta Imréné

 

---

Katolikus templom

Orczy István István királyunk emlékezetére 1740-ben templomot építetett, melyhez a tornyot 1743-ban emelték. Ettől számítják jeles ünnepnek nálunk augusztus 20.-át, István királyunk napját. A jelenlegi római katolikus templomot ennek helyére építtette 1885-ben Orczy Béla és Andor, neoromán stílusban. A templom a II. világháború idején, 1944-ben leégett, helyrehozatala még 1950-ben is tartott. Az új főoltár képét Muszély Ágoston festette, a sérült üvegablakokat Németh Ferenc budapesti üvegfestő állította helyre. Tornyát és tetőszerkezetét az 1990-es évek elején újították fel. A templom orgonáját a Műemlékvédelmi Hivatal 2003-ban védetté nyilvánította.

"Az újszászi Szent István Király templom" című kiadványban, amely a templom felszentelésének 120. évfordulójára jelent meg, részletesebben is olvashatnak a templom és a plébánia történetéről.

 

 

Fotó: Barta Imréné

 

AZ ÚJSZÁSZI TEMPLOM FRESKÓKÉPEI

Lent a Cserhát alján, Pestmegye szélén, a Zagyva és a vasút mellett fekszik Újszász népes község. Néhány évvel ezelőtt még csak a község urának, a b. Orczy-családnak gyönyörű, terjedelmes parkja volt Ujszász egyetlen nevezetessége. Ma azonban' méltó büszkesége a szép román stilü új r. kath. templom is, melyet a bárói család, mint kegyuraság építtetett, Weber Antal pár évvel ezelőtt elhunyt jeles műépítészünk tervei szerint. A külső alkotás szabatossága finom harmóniába olvad e monumentális épület belsejének összes berendezésével. Csinos szobrai, neves festők ecsetjétől származó képei mind művészi alkotások. Nagyban hozzájárult a templom belső szépségeinek gyarapításához az a sikerült freskókép, melyet a múlt év nyarán Túry Gyula készített.

Ez a szép alkotás, melyet másolatban lapunk jelen száma is bemutat, a templom apszisának majdnem egész mennyezetét elfoglalja, 5 méternyi szélességben és 4 méternyi magasságban terjedvén el az oltár fölött.

A kép tárgya Mária, Magyarország Nagyasszonya. Trónján ül, ölében tartja a kis Jézust. Tőle jobbra egy elaggott földmives térdel imára kulcsolt kezekkel; mellette oldalvást egy délczeg fiatal juhász; mögöttük a háttérben a szabadságharcznak megmaradt élő hirdetője, egy negyvennyolczas rokkant honvéd fejezi ki imádatát, a mint mankóin oda biczeg, a hol minden bajra írt, orvosságot találni.

 

 

A trón balján a lelkipásztorság van ábrázolva, egy aszkéta arczú öreg püspök, mellette egy ifjú pap és hátrább egy szerény, egyszerű szerzetes képében. A trón zsámolya előtt félig ülő, félig térdelő helyzetben egy gyermek látható, kinek arczán a szív naiv ártatlanságával a vallásos érzés kevésbbé öntudatos, de megkapó vonása párosul. Ajka imára nyílik, keze összekulcsolva, gyermekes szívvel, kissé előre nyújtott nyakkal figyelmez a kis Jézusra, a ki áldó szeretettel emeli kezét a gyermek feje fölé.

Mint látható, a művész motívumai egytől-egyig magyarosak. Magyarország Nagyasszonyát olyan környezetben akarja bemutatni, a mely minket magyarokat leginkább érdekelhet. A vallásosság bensőségét, a hódolat mélységét szólaltatja meg Túry az arczokon. Az egész kép szerkezete, az arczok jellemzetes, sajátos, a lélek belsejét visszatükröztető ábrázolása, a szinek élénksége, de tárgyhoz illő
összhangzása, tónusainak meleg, költői lendülete mind megérdemlik a műértők figyelmét.

Lévay Mihály

Forrás: VASÁRNAPI ÚJSÁG. 41. évf. 51. sz. (1894. deczember 23.)

 

Templomablak Anno Blog: Újszász

Újszász város Szolnokhoz közel. Szent István Király templomát 1885 decemberében szentelték fel. Az építésben résztvevő mesteremberek között megemlítik Kratzmann Ede üvegfestőt is. 1944 telén a németek - talán a nagy hideg miatt - felgyújtották a templomtorony lépcsőjét, minek következtében az egész templomtorony beesett a templom belsejébe. A szentély ablakokból egy kislapátnyi maradt csak az utókorra. Ebből a maradékból próbált összerakni valamit 1946-ban Német Ferenc budapesti üvegfestő, és ezek az ablakok láthatók ma is a templomban. Kratzmann Ede szignója megtalálható az egyik kis üvegen, de elég szokatlan módon: nem festve, ahogy szokta, hanem belekarcolva az üvegbe, és nem is magyar nyelven, hanem németül. Tippjeink: vagy 1878 előtt készült az ablak, vagy 1891 után. Esetleg Német Ferenc próbálta így jelezni a későbbi restaurátoroknak az ablak - általa még ismert - eredetét.

Tóth Erzsébet szerk.

 

 

 

Fotó: Sós Károly

 

Református templom

Városunk legújabb középülete az 1926-ban alapított Újszászi Református Fiókegyház újonnan épült temploma. 2001-ben 75 éves jubileumát a gyülekezeti összefogással készült épületben ünnepelhette a közösség. A templom teljesen 2004–ben készült el.

Fotó: Barta Imréné

 

---

Városháza

A mai városháza épülete az 1962-ben készült el. Kezdetben a település más intézményeinek is otthont adott, mint például a könyvtárnak és a művelődési háznak. Többszöri átalakítás korszerűsítés után nyerte el mai arculatát. Az előtte lévő parkból 2000-ben, államiságunk évfordulójára alakították ki a millenniumi parkot.

Fotó: Fehér Judit

 

Művelődési Ház

A XX. század elejétől élénk közösségi élet bontakozott ki településünkön: több kör és egylet kezdte meg működését (48-as Kör, Polgári Kör, Társas Kör, Katolikus Ifjúsági Egylet, Gazdakör). Ezek bálokat, színielőadásokat, kulturális rendezvényeket szerveztek. Az öntevékeny csoportok működése a 70-es évek végén, a 80-as évek elején kapott új lendületet. Ezek az együttesek a 60-as évek elejétől létrejött Művelődési Házban tevékenykednek. Sokféle szakkör, klub működött, működik itt (kertbarát kör, népi díszítőművészeti szakkör, népdalkör, Musical stúdió, stb.); művészeti és ismeretterjesztő programokat, kiállításokat, tanfolyamokat szerveznek.

Jó eredményeket érnek el hazai és nemzetközi versenyeken, valamint kiállításokat is rendeznek. A Művelődési Ház ad teret az itt élő amatőr képzőművészek bemutatkozására tárlatok, kiállítások rendezésével. E művészek közreműködésével a nyári tanítási szünidőben a tanulóknak alkotótábort szerveznek a Zagyva menti Parkerdőben. 1997-től összevont intézményként látja el feladatait.

 

Könyvtár

A könyvtár jogelődje akkor még községi könyvtárként 1954-ben alakult. Az akkoriban nyüzsgő közösségi, kulturális élet egyik színtereként számos rendezvénnyel, vetélkedővel, író-olvasótalálkozóval, olvasókörrel, olvasótáborral kapcsolódott be a település életébe. Fennállása folyamán többször költözött új épületbe. Jelenlegi helyén 2003 októberében nyitotta meg kapuit. 1997 óta összevont intézményként, Városi Művelődési Ház és Könyvtár néven várja látogatóit. A dokumentum-kölcsönzés és egyéb könyvtári szolgáltatások mellett Internet-kapcsolattal rendelkező számítógépekkel áll az olvasók, könyvtárhasználók rendelkezésére, ezzel is lehetőséget adva a lakosságnak az egyre elterjedtebb elektronikus ügyintézésre.

Fotó: Barta Imréné

 

Gimnázium

1963-ban alapították Újszászon a gimnáziumot. 10 éven át az általános iskola épületében, közös igazgatás alatt működött a két intézmény. Az 1972/73-as tanévben vált önállóvá. Különvált az általános iskolától, új épületbe költözött, neve Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola lett. 1989-ben adták át az iskola mellett épült 150 férőhelyes kollégiumot. Az 1985/86-os tanévben indult a vasútforgalmi ágazat, s az autóforgalmi ágazat átalakult gépjármű-technikusi képzéssé. Jelenleg közlekedési szakcsoportos szakközépiskolai képzés folyik világbanki támogatással 4+2 év alatt. Az itt (nappali tagozaton) tanuló diákok már az első 4 évben is (az általánosan művelő tárgyak mellett) pályaorientáló és szakmai alapozó tantárgyakat tanulnak: közlekedési ismereteket, közlekedési földrajzot, vállalkozási ismereteket, fuvarjogot, járműszerkezettant stb. Ezt követően, a 13. és 14. évfolyamokon kerül sor az első (vasúti) szakma megszerzésére; szállítmányozási technikus vagy vasútüzemvitel-ellátó képzésben vehetnek részt. A nappali mellett levelező oktatás is folyik. 1992-ben adták át az intézmény új tornacsarnokát. 1993-ban emléktáblát helyeztek el az iskolában az alapító: Rózsa Ferenc tiszteletére. Az intézmény korszerű számítástechnikai eszközeit kihasználva, a megyében elsőként kapcsolódott be 1996. szeptember 1-étől az Internet hálózatba.

 

Fotó: Barta Imréné

 

Iskola, Óvoda, Bölcsőde

A településen zajló iskolai oktatásról 1851-ből származik az első dokumentum. 1859 óta több iskolaépületet emeltek, illetve tantermeket bővítettek, míg 1996-ra két általános iskola működött 26 tanteremmel. Az óvodát 1955-ben nyitották, majd létrehozták a bölcsödét is.

Újszász alapfokú oktatási intézményeinek munkáját 2005-től a Nevelési Központ fogja össze. Hivatalos neve: Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde Nevelési Központ.

Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) óvoda és iskolafejlesztés témakörében két pályázatot is nyert Újszász Város Önkormányzata. A pályázatok segítségével jelentősen kibővítették, illetve átépítettek az óvoda és az általános iskola épületét, megfelelővé téve az integrált nevelés és oktatás céljai számára. Az utóbbi építkezés 2. üteme jelenleg is tart. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal az Önkormányzatot ezekért a projektekért "Az egyenlő esélyekért" szakmai díjban részesítette 2006 januárjában. Az óvoda és az iskolaépület 1. ütemének ünnepélyes átadására 2006. március 4.-én került sor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Botka Lajosné országgyűlési képviselő jelenlétében.

Fotó: Fehér Judit

A megújult bölcsőde épületét 2006. augusztus 18.-án adták át. A korszerű, EU-s szabványoknak megfelelő intézmény egy sikeres HEFOP pályázat segítségével jöhetett létre.

Fotó: Fehér Judit

 

Tornacsarnok

1992. október 23-án adták át Újszászon a Tornacsarnokot, amely egyszerre elégíti ki az általános iskola tornaterem-szükségletét és a város lakosságának szabadidős és tömegsport igényeit. A délutáni, esti sportolási lehetőségek mellett állandó színhelye a különböző sporteseményeknek a teremfoci-rangadóktól a lábtoll-labda világbajnokságig.

Fotó: Barta Imréné

 

Egészségház

Újszász egészségügyi szervezete a XIX. század második felében épült ki. 1913-ban már saját körorvosa és gyógyszertára volt. 1955-ben Újszászon 2 orvos, 2 szülésznő, 1 gyógyszertár és egy kis kórház működött, 144 ággyal. 1996-ban 4 háziorvosi körzetet alakítottak ki a településen.

A két körzeti orvosi és gyermekorvosi rendelőt magában foglaló épület 2001 óta működik orvosi rendelőként. 2006-ban megtörtént az épület "akadálymentesítése".

 

 

Fotó: Fehér Judit

 

---

Szász Étterem

Újszász legnagyobb vendéglátó helye a Szász Étterem, ahol az étkeztetés mellett különféle családi és társadalmi rendezvények megtartására is van lehetőség.

Fotó: Barta Imréné

 

Takarékszövetkezet

Az 1960-ban alapított, ma Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet néven működő takarékszövetkezet a központi kirendeltséggel együtt 11 kirendeltséggel rendelkezik (Újszászon, Zagyvarékason, Szászbereken, kettő Szolnokon, Tószegen, Tiszavárkonyban, Tiszajenőn, Abonyban és Cegléden). Mérlegfőösszege alapján a közepes méretű szövetkezetek közé tartozik, működési területe, hálózata szintén közepes méretű, vonzáskörzetében mintegy 100.000 fő él. A pénzintézet jelenleg a BOSS kisbanki rendszert használja.

Fotó: Illyés Csaba

 

Tárház

A vasút mellett lévő 600 vagonos tárházat 1962-ben építtette a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, 6 millió forint beruházással. 1993-től az Alföldi Gabonaipari Rt. Keverőüzemeként működött. Tevékenységi köre a keveréktakarmány gyártás- és forgalmazás, felvásárlás és raktározás. Kapacitása 10 tonna/óra. Rendelkezésre áll 30 ezer tonna tárolókapacitás. Korszerű iparvágánnyal és nagy átvevő kapacitással működik. Jelenleg Bábolna Takarmányipari Kft néven a város egyik legtöbb embert foglalkoztató gazdasági egysége. Tárháza jellegzetes része az újszászi városképnek.

Fotó: Barta Imréné

 

Pékség

Friss kenyérrel és péksüteménnyel várja minden reggel a város korán kelő lakóit a pékség a piactéren. Az 1994-ben megnyílt üzem régi hiányt pótolt településünk életében.

Fotó: Barta Imréné

 

MILLagra Rt.

Újszászon 1948-ban alakult meg a "Szabadság Tsz" 1060 holddal és 84 családdal, ezt követi 1951-ben a "Bem Tsz". 1959-ben a két termelőszövetkezet "Szabadság Tsz" néven egyesült, összterülete ekkor 5812 hold, tagjainak száma 912. A termelőszövetkezet meghatározó tevékenységi területe a növénytermesztés. Főleg kukoricát, napraforgót, cukorrépát, repcét termeltek. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés dominált. A termelőszövetkezet a melléktevékenység keretében maga állította elő az állattenyésztés számára a keveréktakarmányt. Ezen kívül építőipari, szállítási és kereskedelmi tevékenységet is folytatott. A taglétszám 327 fő volt. 1992-ben a termelőszövetkezet átalakult. Új neve "Szabadság" Mezőgazdasági Szövetkezet lett. 2001 februárjától, pedig MILLagra Rt (Millennium Agrár Részvénytársaság) néven folytatják tevékenységüket.

A Részvénytársaság központi irodája még az MGTSZ idejéből (Fotó: Nagy Béla)

 

Újszászi Vegyesipari Szövetkezet

Az Újszászi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet 1951. augusztus 20-án alakult 10 fővel. Kezdeti tevékenységi köre: cipész, asztalos, fodrász, szabó. Főleg lakossági szolgáltatásokat végeztek. 1959 márciusában alakult az építőrészleg. 1965-ben műszerész részleg alakult: tv szerelést, hűtőgépjavítást végeztek. 1967-ben alakult a Vasipari részleg, 1972-től tekercsüzemet alakítottak ki. Az 1980-as évek eleje óta végbement szakosodás eredményeként tisztán gépipari tevékenységet végeznek. A KTSZ elnevezése 1992-ben "Újszászi Vegyesipari Szövetkezet". 1991-től kereskedelmi tevékenységet is folytat.

Fotó: Barta Imréné

 

Vadászház

Az 1957-ben alakult Vadásztársaság 10636 hektár területen folytat vadgazdálkodást. Külföldi – olasz, német – vendégek részvételével évente többször rendeznek bérvadászatot. A társaság területéhez tartozik Újszász, Jászboldogháza, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy és Zagyvarékas közigazgatási területe. A város belterületén pihenésre és szórakozásra alkalmas vadászház áll a tagok rendelkezésére.

Fotó: Barta Imréné

 

---

Vasúti emlékmű

Az 1992. március 15-én, az Újszász-Rákos vasútvonal megnyitásának 110. évfordulóján avatták fel a vasútállomás mellett felállított, három sínszálból kialakított emlékművet. A három, felül elágazó sínszál Újszász vasúti csomóponti jellegét szimbolizálja, hiszen három vasútvonal fut itt össze: a budapesti, a hatvani és a vámosgyörki, az elágazás alatti szárnyas kerék, pedig a vasút jelképe.

Fotó: Barta Imréné

 

Petőfi és Széchenyi mellszobor

A Gimnázium előkertjében 1999 októbere óta áll Petőfi Sándor és Széchenyi István mellszobra. Az alkotások Turza Ferenc festőművész, szobrász munkái.

Fotó: Kovács Nándor

 

Kopjafa

A Városháza melletti parkban látható, 1995-ben felállított kopjafát az ismeretlen helyen, illetve más településeken hősi halált haltak emlékezetének szentelték. A művet a Parkerdő egyik tölgyfájából faragta a rimaszombati Nagy Ferenc Katalin fafaragó és testvére, valamint az újszászi születésű ifj. Tóth Gyula.

A faragás szimbolikája kiskunsági hagyományokat követ. Tetején a csillag a hős férfi jelképe, az alatta lévő három gallér a gazdagságot, a rangot jelképezi. Ezt egy csúcsos rész követi, mely az emberi méltóság, valamint az idegen földön elhunytak jele. A rozettaformákban a nap szimbólum szerepel. Az elején az évszámok: 1848, 1945, 1956.

Fotó: Barta Imréné és Illyés Csaba

 

Szent István szobor

A Városháza előtt 2000-ben kialakított millenniumi parkban kapott helyet Turza Ferenc újabb alkotása, a Szent István mellszobor.

Fotó: Fehér Judit és Illyés Csaba

 

Hősök emlékműve

A város temetőjében állították fel 2001-ben a Hősök emlékművét, az ismeretlen magyar katona sírjára. A Turza Ferenc által készített kompozíciót, melyet a "Nemzetünkért elesett magyar hősök emlékére" ajánlott, az első hivatalos Hősök napján, 2001. május 26-án adták át és szentelték fel.

Fotó: Illyés Csaba

 

Stáció-sor

2004 pünkösd vasárnapján került átadásra a felújított stáció-sor. Az eredeti "keresztút" 1885-ben készült el, abból napjainkra csak az építmények egy része maradt meg. Ezek felújítása az Együtt Újszászért Egyesület szervezésében lakossági adományokból történt. Az azóta elpusztult, eltűnt képek helyett Turza Ferenc festőművész készítette el az új Kálvária sorozatot.

Fotó: Illyés Csaba

 

Vörösmarty szobor

2000. december elsején, a költő születésének 200. évfordulóján avatták fel az általános iskola névadójának, Vörösmarty Mihálynak mellszobrát a Kossuth úti iskolaépület mellett. A szobor alkotója, Turza Ferenc az elmúlt években már megajándékozta az iskolát az általa festett Vörösmarty-portréval és címerrel is.

Fotó: Kovács Nándor

 

Szent Vendel

A közadakozásból felújított Szent Vendel szobor az Abonyi út és Vasút út sarkán áll. A pásztorok védőszentjét a lakosság adományaiból faragtatták újjá és 2006. május 14.–én helyezték el a régi helyen új talapzatra.

Fotó: Kovács Nándor

 

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Kitüntetettek

Publikálva: 2019. november 04. (hétfő) 09:43

Találat: 1066

2023: Rézsó Babett

Rézsó Babett 1997. szeptember 26-án született Szolnokon. Tanulmányait az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában végezte kimagasló eredménnyel. A Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója lett, ahol 2020-ban vehette át tanító diplomáját.

Óvodás korában vett részt először táncórán, és már ekkor szenvedéllyé vált a tánc iránti szeretete. Alsó tagozatos korában talajtornázni kezdett, és az akrobatika alapjait is elsajátította.

2010 óta már versenyeken is megmutatta tehetségét. Első komolyabb eredményét 2014-ben érte el a Zuglói Táncfesztivál Országos Táncversenyen, ahol csapatban I. helyezést, duóban pedig II. helyezést ért el társaival. Számos országos és nemzetközi versenyen megfordult már, és szép sikereket tudhat magáénak.

2015-ben kapta első arany minősítését és különdíját Debrecenben, az Év Tánca Nemzetközi Táncversenyen. Azóta számos arany-, kiemelt arany – és gyémántminősítéssel, szakmai és koreográfusi különdíjjal, nemzetközi I., világbajnoki II. és V. helyezéssel rendelkezik.

2017-ben kezdődött tánctanári pályafutása, amikor létrehozta az Only Dance tánccsoportot. 2018-ban elvégezte Debrecenben a Modern Tánc Oktató Képzést kiváló minősítéssel.

Csoportjai szintén szép eredményeket érnek el a hazai és nemzetközi megmérettetéseken is. A versenyek mellett azonban számos fellépésen is megmutatta már magát és tánccsoportját Újszászon, Kecskeméten, Szolnokon, Szandaszőlősön, Zagyvarékason és Szászberken is. A 2018. évben az a megtiszteltetés érte, hogy háttértáncosként felléphetett a Well Hello zenekarral a zamárdi Strand Fesztiválon. 2019-ben szerepelt a Táncdalfesztivál Gála műsorában is, melyet a Szolnok TV is közvetített.

Rendszeresen közreműködik az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola diákjainak táncos produkciónak létrejöttében, emellett esküvői táncokat is oktat, valamint táborvezetőként is kipróbálta már magát. Idén már hatodik alkalommal vezette a KÖSSZI Tábort.

Rézsó Babett szorgalmas, tehetséges, intelligens fiatal, aki tevékenységével Újszász Város jó hírnevét öregbíti.

 

 

2022: Budai Ivett

 

 

Budai Ivett 1994. május 16-án született Szolnokon. Az újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában eltöltött nyolc éve alatt rengeteg élménnyel gazdagodott és a későbbi tanulmányait is itt alapozta meg. Szívesen emlékszik vissza a táborokra, a szakkörökre, a matek korrepetálásokra és az iskolai színházi előadásokra is, melyek nagyon sokat hozzátettek a személyiségéhez. Már gyermekként is gyakran narrátori szerepeket osztottak rá az iskolai ünnepségeken.

A szolnoki Tiszaparti Gimnáziumban megszerzett érettségi után, felvételt nyert az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági szakára, ahol közgazdász végzettséget szerzett. Felsőfokú tanulmányai után, 2017-ben kezdte el a televíziózást, amikor gyakornokként állást kapott az Echo TV-nél. A legalsó lépcsőfokról indult, szerkesztők keze alá dolgozva, folyamatosan sajátította el a műsorvezető szakma csínját-bínját. Először sportszerkesztőként, majd szerkesztő-riporterként, és most hírolvasóként is lehetőséget kapott bizonyítani tehetségét.

A kedvenc mondása, amit gyerekkorában a nagymamája is sokat mondogatott neki, hogy „Teher alatt nő a pálma”. Ez a mondat azóta is az élet minden területén motiválja és átsegíti a nehezebb kihívásokon is. Ivett, fiatal kora ellenére, mára már tapasztalt műsorvezetőnek számít a szakmájában. Szorgalmas, tehetséges, intelligens fiatal, aki tevékenységével Újszász Város jó hírnevét öregbíti.

 

2022: Czétényi Krisztián

 

 

Czétényi Krisztián 2003. március 09-én született Szolnokon. Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában eltöltött nyolc éve után a Szolnoki SZC Petőfi Sándor Építészeti és Faipari Technikum és Szakközép Iskola tanulója lett. A kőműves szakmunkás bizonyítvány megszerzése után, jelenleg az érettségire készül.

Tanulmányai mellett a sport az, ami kiemelkedő szerepet tölt be az életében. Már egészen kicsi korától kezdve nagy érdeklődést mutatott a különböző harcművészetek iránt. Ebben nagy hatással volt rá édesapja, akivel közösen gyakoroltak és jártak el együtt edzésekre. Krisztián kipróbálta magát a boksz, a Tahi-box, az MMA, és a K1 küzdősportokban is. Mély alázattal, kitartással és szorgalommal vette az akadályokat a kemény edzéseken.

Később újabb sportágak felé is nyitni kezdett, mindegyikben szép eredményeket tudhat magáénak. Czétényi Krisztián, amellett, hogy kétszeres diákolimpiai bajnok fekvenyomásban, a Szolnok Város Amatőr Bajnokságon II. helyezést ért el karbirkózásban, azaz szkanderben. Az iskolai street workout bajnokságot I. helyezéssel, míg a 2022. április 20-án Szikszón megrendezett Fekvenyomó Diákolimpiát II. helyezéssel zárta. Mindezek mellett sikeres lábtoll-labdázó is. A 2022. április 4-én Kistelken megrendezett országos döntőben szintén diákolimpiát nyert csapatával.

Szorgalma és kitartása példaként szolgálhat kortársai számára.

 

2022: Dr. Szabó Edina

 

 

Dr. Szabó Edina 1994. július 3-án született Szolnokon. A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban megszerzett érettségi után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán kezdte meg egyetemi tanulmányait. Kiváló minősítéssel szerezte meg 2016-ban a vegyészmérnök szakképzettséget, 2018-ban pedig a gyógyszervegyész-mérnöki mesterdiplomát. Doktori fokozatát 2022-ben a BME Oláh György Doktori Iskola oktatási programján szerezte meg summa cum laude minősítéssel.

Egyetemi tanulmányai alatt kétszer részesült „Jó tanuló, jó sportoló” ösztöndíjban. A doktori képzése során megnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program Felsőoktatási Doktori Hallgatói Kutatói Ösztöndíját. 2017-ben a Tudományos Diákköri Konferencia, Kémiai technológia szekciójában II. helyezést, 2021-ben a BME Doktori Tanácsa által meghirdetett BME Kutatói Pályázaton III. helyezést, a XIV. Clauder Ottó Emlékverseny, Gyógyszertechnológia II. szekciójában pedig I. helyezést ért el.

Tanulmányi sikerei mellett aktív szerepet vállalt a Budapesti Műszaki Egyetem közéletében is. 2016-tól a Műegyetemi Vívókör alapító tagjaként és edzőjeként, továbbá a Műegyetemi Atlétikai és Football Club Vívó Szakosztályának szakosztályvezetőjeként és edzőjeként tevékenykedik.

Húsz idegen nyelvű közlemény első szerzője, illetve társszerzője. Továbbá hét szóbeli és négy poszter előadást tartott hazai és nemzetközi konferenciákon.

Edina sikert sikerre halmoz. Legutóbbi elismerését 2022. szeptember 15-én, tehát két nappal ezelőtt kapta kézhez. A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése alapján elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat.

Dr. Szabó Edina szorgalmával, tudásával, teljesítményével kiemelkedik Újszász Város fiataljai közül.

 

2021: Dr. Bogár László

 

 

Dr. Újszászi Bogár László Szolnokon született 1988-ban. Újszászon járt általános iskolába, majd Szolnokon érettségizett a Varga Katalin Gimnáziumban, a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett mesterszakos diplomát. Doktori fokozatát 2018-ban, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola alkalmazott nyelvészeti oktatási programján szerezte summa cum laude minősítéssel.

Gyermekkorától kezdve különös kötődése volt a művészethez. A Szép Magyar Beszéd versenyeken minden korosztályban kiérdemelte a Kazinczy emlékérmet, sőt Arany Kazinczy Jelvényben részesült. 2009-ben köztársasági ösztöndíjat kapott. Tanulmányai alatt négyszer nyerte el a Magyar Köztársaság Jó Sportolója – Jó Tanulója címet. 2010-ben Kodolányi-díjjal jutalmazták. 2011-ben a Corvinus Egyetem részesítette ösztöndíjban. 2012-ben egy szónokversenyen elnyerte a Magyar Rádió Különdíját, majd Újszász Város Kulturális Díját. 2012–től 2019-ig a Kossuth Rádió „Tetten ért szavak”, majd az Édes anyanyelvünk című műsorának bemondója volt. Fontosnak tartotta, hogy újszászi származását hangsúlyozza, ezért publikációiban és a rádióban az Újszászi Bogár László nevet használja.

Közel tíz évig volt válogatott lábtoll-labdázó, ahol ugyancsak szép sikereket ért el. Volt felnőtt, ifjúsági, serdülő és diákolimpiai bajnok is. Magyar válogatottként világbajnoki IV. helyezéssel, illetve a Hungarian Openen kétszeres győzelemmel büszkélkedhet.

A tudományos életben 2011-től vesz részt aktívan. 2015-ben az ELTE Innovatív kutatója versenyen II. helyezést ért el. 2019-ben A meggyőzés tudományának üzleti gyakorlata alcímmel jelent meg Győzz meg és uralkodj! című könyve. Meggyőzés-technikai modelljét tanítják a Dubai egyetemen. Számos nagyvállalat rendszeresen meghívott szakértője,

A Corvinus Egyetemen és az ELTE-n tanít meggyőzés- és befolyásolás technikát.

 

2021: Dr. Boros Péter

 

 

1990-ben született. Újszászon nőtt fel. Általános iskolai tanulmányait a nagykerti iskolában, az általa mélyen tisztelt Pék Tamás osztályfőnök irányítása alatt végezte. Tanulmányait a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium matematika tagozatán folytatta. 2011-ben szerezte meg közgazdász alapdiplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságelemzés szakán. Matematikus-közgazdász mestertanulmányait is itt, illetve az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végezte. A PhD doktori fokozatot a Corvinus Egyetem Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskolájában szerezte meg summa cum laude minősítéssel. Az alap- és a mesterképzés alatt demonstrátorként, majd doktorjelöltként több tantárgyat is oktatott a kezdő egyetemi hallgatóknak.

Kiemelkedő egyetemi tanulmányai idején 2011-ben és 2013-ban „Az egyetem kiváló hallgatója” díjban részesítették. 2012-ben kiváló oktatói munkája elismeréseként Kocsis Éva díjjal jutalmazták. Publikációi neves szakfolyóiratokban jelennek meg.

Gyakornoki munkáját a Magyar Nemzeti Banknál végezte. Szakterületén elismert, jó szakemberré vált. Négy évig egy amerikai befektetési bankban dolgozott. 2015-ben három hónapot töltött New Yorkban, ahol az aktuális banki stressz tesztekkel foglalkozott. 2017 novemberétől a BlackRock alapkezelő pénzügyi tanácsadói csapatában dolgozik, vezető pozícióban. Munkája miatt közel egy évet Frankfurtban, több hetet Londonban töltött, ahol számos európai és amerikai nagybankot, illetve európai szabályzó szervet támogatott munkájával, kiemelkedő szakmai tudásával. 2020-ban a vállalat funkcionális bizottságának tagja lett, amelynek célja a 800 fős iroda irányítása.

Tanulmányai és munkája mellett hobbija a sport. Általános iskolásként ismerkedett meg a lábtoll-labdázással. Több korcsoportban szerzett országos bajnoki címet, és többször volt tagja a magyar lábtoll-labda válogatott csapatnak. Csapattagként európai bajnokságon első, világbajnokságon kétszer is negyedik helyezést ért el. 2009 és 2012 között négyszer érdemelte ki a Magyar Köztársaság Jó Sportolója – Jó Tanulója címet.

Dr. Boros Péter szorgalmával, tudásával, átlagon felüli teljesítményeivel kiemelkedik Újszász Város fiataljai közül. Életpályája nagy karriert futott be. Méltán lehetünk büszkék sikerére, tehetségére.

 

2021: Dr. Kovács László

 

 

Dr. Kovács László 1991-ben született Szolnokon. Általános iskolai tanulmányait Újszászon végezte. Kiskorától kezdve kiemelt figyelmet fordított a természetvédelem, a környezetismeret, az állatok és a földrajz felé, emellett a kémia és a biológia tantárgyakban is jeleskedett.

Középiskolásként a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium kémia-biológia tagozatos tanulója volt. Ekkor már jól tudta, hogy élethivatásául az állatorvoslást választja.

A budapesti Állatorvos tudományi Egyetemen 2017-ben állatorvosként végzett, „cum laude” minősítéssel. Már egyetemi évei alatt is a baromfi-egészségügy volt a legkedveltebb területe, ezért a diploma megszerzése után egy nagy pulykatelepen, a szarvasi Gallicoop Zrt-nél kezdett el dolgozni. A munkája mellett brojlercsirke telepek állategészségügyi szaktanácsadójaként is tevékenykedik, de horvátországi és szlovéniai baromfi egészségügyi problémákkal is megkeresik a termelők. Másoddiplomáját mint baromfi-egészségügyi szak állatorvos szerezte meg.

Emellett Újszászon magánpraxist kezdett el a kisállat-gyógyászat területén. Az újszászi és a környező települések lakói segítőkész emberként jellemezték, akit végtelen szerénysége miatt csak szeretni lehet. Munkáját dr. Gácsi János és dr. Sulyok Attila állatorvos segítették. Tisztelettel és köszönettel vette tőlük tanácsaikat, tanításukat.

2019 augusztusában az Állatorvos tudományi Egyetemen kezdett el dolgozni. Az ötödéves állatorvostan-hallgatók számára magyar és angol nyelven baromfiállomány-egészségügyet oktat. Gyakorlati képzéseket is tart.

2020 júliusától a magán állatorvosi tevékenysége csak a baromfitelepek állategészségügyi ellátásra terjed ki, ezért az újszászi kisállatgyógyászati praxisát fel kellett adnia.

2021 áprilisától Komáromban él, és onnan járja az országot.

Dr. Kovács László folyamatosan képzi magát. Tavaly szeptemberben kezdte el a PhD munkáját az Állatorvos tudományi Egyetemen. A bécsi egyetemen az európai baromfi specialista szakkollégium rezidenseként tevékenykedik. Szakmai tudását belföldi továbbképzéseken és külföldi konferenciákon igyekszik folyamatosan bővíteni.

Különböző szakmai folyóiratokban angol és magyar nyelven jelenteti meg publikációit a baromfifajok fertőző megbetegedéseiről, illetve a nagyüzemi baromfitartásban jelentkező tartástechnológiai problémákról.

Az Újszászi Híradó hasábjain is gyakorta olvashatták nevét a város lakói, hiszen több alkalommal írt cikkeket, amelyek az emberek védelmére, betegségek megelőzésére irányultak.

 

2021: Kovács Gábor

 

 

Kovács Gábor 1995-ben született Szolnokon. Tehetsége és érdeklődési köre miatt már az óvodában felfigyeltek a fiúra. Ekkortájt kapott egy csillagászattal kapcsolatos mesekönyvet, amit rongyosra olvasott, lapozgatott. Már akkor tudta, hogy csillagász lesz.

A helyi iskola diákjaként nagy hatást gyakoroltak rá tanárai, Kovácsné Marosi Katalin tanítónő, Káló István tanár, aki a számítástechnika világába vezette be, és Utasi Katalin tanárnő. Matematika, fizika versenyekre járt, később a kémia is a kedvenc tantárgyai közé került. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban további sikeres versenyeredményekkel büszkélkedhetett.

Érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika alapszakára került, ahol a közügyekben is aktívan kivette a részét. Másfél évig a Magyar Fizikus Hallgatók Egyesületének elnökségi tagja volt. Két éven keresztül mentorálta a frissen felvételt nyert hallgatókat is. Az egyetem mellet egy magyar szerkesztésű, angol nyelvű folyóirat munkálataiban is részt vett.

Kiemelkedő tanulmányi eredményei közé tartozik a 2016-os ELTE TTK Csillagász Tudományos Diákköri Konferencia, ahol 1. helyezést ért el dolgozatával.

2019-ben megszerezte csillagász mesterdiplomáját kiváló minősítéssel. Okleveles csillagászként a doktori programban dolgozik a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben. Kutatási területe a pulzáló csillagok numerikus modellezése.

A doktori munka részeként az ELTE-n különböző csillagászati témában jelenleg is órákat tart. Konferenciákra jár, saját kutatásainak eredményét tudományos cikkekben publikálja, előadja.

Kovács Gábor a jövő számára nemcsak a szakmai, csillagászati értékeket hirdeti, hanem azt az üzenetet is örökségül adja, hogy ha egy gyereknek egy hivatás az álma, akkor sok, kitartó munkával elérheti azt, és sikeres is lehet benne!

Újszász város lakossága, méltán lehet büszke rá!

 

2021: Vachal Krisztina

 

 

2001-ben született Szolnokon. Tanulmányait az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában kezdte meg, ahol nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredménnyel büszkélkedhetett. Az általános iskola után a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait, ahol 2020-ban érettségi bizonyítványt szerzett.

A sport is mindig fontos szerepet töltött be az életében. Kisgyermekként ismerkedett meg a lábtoll-labdázással, amiben kiemelkedő sikereket ért el. Szorgalmasan járt edzésekre, edzője tanácsait mindig szem előtt tartotta.

Kitartása és teljesítménye miatt többször képviselhette Újszászt nemzetközi és világversenyeken is.

A 2017. évi hongkongi világbajnokságon csapatban világbajnoki V. helyezett, míg egyéniben világbajnoki IV. helyezett lett.

2019-ben Franciaországban a világbajnokságon női csapatban III., női párosban és vegyes párosban IV., női egyéniben V. helyezést ért el.

2018-ban majd 2019-ben is az év legjobb felnőtt női és ifjúsági játékosának választották.

Mindezek mellett felnőtt I. osztályú lábtoll-labdázó, aranyjelvényes ifjúsági lábtoll-labdázó, huszonötszörös magyar válogatott, nyolcszoros diákolimpiai bajnok és kilencszeres felnőtt bajnok.

Távlati tervei között szerepel mindenekelőtt a továbbtanulás, a jogosítványszerzés, illetve minél több világbajnokságon képviselni Magyarországot, és természetesen Újszászt.

 

2019: Pomázi Bálint

 

 

Pomázi Bálintot a sport, terén nyújtott országos és nemzetközi szinten kiemelkedő teljesítménye elismeréséül Újszász Város Ifjú Tehetsége Díjban részesíti. 

Pomázi Bálint kilenc évesen kezdett el sportolni. Általános iskolás korában több sportot is kipróbált, focizott, futott, majd elkezdett evezni. Ez utóbbit a válogatottságig vitte. Már általános iskolás korában bejárt a szolnoki Tisza Evezős Egyesületbe. Tanítás után heti 5 alkalommal járt edzésre, ami nem csak neki, de a családjának is hatalmas áldozatot jelentettt nap edzésre. A sport mellett maradt azért ideje a tanulásra is. A 8 éven át kitűnő bizonyítványának eredményeként középiskolai tanulmányait a Szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban folytatta. A sport iránti elkötelezettsége gimnazista évei alatt is megmaradt, de akkor már naponta kétszer, tanítás előtt és tanítás után is részt vett az edzéseken. Ennek a kitartó munkának hamarosan meglett az eredménye. Sorban hozta a szebbnél szebb eredményeket, érmeket, sikereket. Hazai versenyeken rendszerint a dobogó legfelső fokára állhatott, de a legbüszkébb mégis arra, hogy méltóképpen képviselte országát, egyesületét, családját a csehországi Brno-ban az Olimpiai reménységek versenyén és szintén Csehországban 2018-ban, ahol Ifjúsági Világbajnokságon versenyezhetett. 

A sport küzdőszellemre nevel, az ember önmagának való legyőzése a cél. A tanulás mellett ez a küzdőszellem is hozzásegítette Bálintot ahhoz, hogy a számtalan versenye mellett sikeresen felkészüljön az érettségire és végül felvételt nyerjen a Corvinus Egyetem gazdaságinformatikus szakára. A sportot nem adta fel. Hétvégén, ha hazajön, első útja családjához vezet, de aztán irány az edzés. Ezen a hétvégén is versenyen vett részt Velencén, felnőtt országos bajnokságon, ezért a díjat édesapja, Pomázi János vette át. 

 

2019: Kovács István

 

 

Kovács Istvánnak a tudomány terén nyújtott országos és nemzetközi szinten kiemelkedő teljesítménye elismeréséül Újszász Város Ifjú Tehetsége Díjat adományoz. 

1991-ben született Szolnokon. Újszászon járt általános iskolába majd középfokú tanulmányait a Verseghy Ferenc Gimnáziumban végezte. Ebben az időszakban matematikai versenyeken vett részt. Általános iskolás korától kezdve sakkozni tanult, és tagja volt az UVVSE sakk csapatának, ahol a megyei és időnként az NB II-es csapatban is játszott. 11-edikes korában részt vett egy innovációs kiállításon és versenyen, ahol egy társával ködkamrát fejlesztett. Ezt a munkáját helyi vállalkozók: Oláh Béla és Bálint Ferenc különböző felszerelésekkel támogatták. 

2010-ben felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem matematika szakára, ahol 2015-ben matematikusként végzett. 2015-ben beiratkozott a BME informatikus karára doktorandusz hallgatónak, ahol 2018-ban végzett. Jelenleg doktori disszertációján dolgozik. 

2012-től 2013-ig három különböző kutatási területen 3 első helyezést és egy 2. helyezést ért el az Országos Tudományos Diákkör által meghirdetett pályázatokon. 2012 és 2013-ban 2. helyezést ért el a nemzetközi egyetemi hallgatók matematikai versenyén. Kétszer volt az egyetem kiváló hallgatója, illetve kétszer nyert el Köztársasági Ösztöndíjat. 

2015-ben Pro Scientia aranyérmes lett az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon elért első helyezéseiért. 

2015-ben az egyetemi hallgatók körében kiemelkedő tudományos teljesítményéért megkapta a Boyai társulat Rényi Kutató díját. 

Tudományos szakterülete a geometriai modellezés, digitális alakzatrekonstrukció és a kombinatorikus geometria. 

2015-ben bekerült a Templeton programba, aminek keretében lehetősége volt a tudományos élet és az ipar fontos szereplőivel találkoznia. 

Jelenleg egy magyarországi startup cégnél (Shapr3D) matematikusként és programozóként dolgozik. 

Emellett a műszaki egyetem Informatika tanszékén végez tudományos munkát, amihez kapcsolódóan folyóiratokban publikál szerzőtársaival, illetve ezen témákban többször tartott különböző nemzetközi konferenciákon előadásokat.  

Hobbija a gasztronómia, a fermentálás és a sörfőzés. 

 

2019: Dr. Farkas János

 

 

Dr. Farkas Jánost, a tudomány, terén nyújtott országos szinten kiemelkedő teljesítménye elismeréséül Újszász Város Ifjú Tehetsége díjban részesíti. 

1994.05.30-án született Szolnokon. 

Általános iskolai tanulmányait az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában végezte, nyolc évig kitűnő eredménnyel. 2008-ban felvették a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium Természettudományos tagozatára. Már a gimnázium második évében megszilárdult benne az elhatározás, hogy orvos lesz belőle 2012-ben érettségizett kitűnő eredménnyel, és felvételt nyert a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára. 

A Semmelweis Egyetem hat éve alatt több tanulmányi versenyen is részt vett; Legjelentősebb Tanulmányi versenyeken elért eredményei: 

A Semmelweis Egyetem Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet, másodéveseknek hirdetett tanulmányi versenyén elért IV. helyezés 2014-ben, továbbá a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézet, Krompecher Ödön Patológia Versenyén elért II. helyezés (2015) 

Harmadévtől egészen az egyetem végéig tudományos diákköri kutatómunkát végezett, melynek témája: az autizmussal összefüggő központi idegrendszeri elváltozások mikroszkópos vizsgálata állatmodellek segítségével. 

Mindemellett négy évig az Anatómiai Intézet demonstrátora volt. Rendszeresen részt vett az oktatómunkában, első- és másodéves hallgatóknak gyakorlatokat tartott. Ötödéves korában döntötte el, hogy az orvosláson belül a gyermekgyógyászattal szeretne foglalkozni. 

2018 júniusában summa cum laude eredménnyel diplomázott, szeptembertől a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján, a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán dolgozik rezidensként sokak örömére. 

 

2019: Farkas Lilla

 

 

Farkas Lillát a sport, és a tudomány, terén nyújtott országos és nemzetközi szinten kiemelkedő teljesítménye elismeréséül Újszász Város Ifjú Tehetsége díjban részesíti 

Az általános iskolai tanulmányait az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános iskolában végezte, középiskolába a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumba járt. Tanulmányait 12 éven keresztül kitűnő eredménnyel végezte.  Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem alapszakos hallgatója gazdálkodási és menedzsment szakon, ahol szintén csaknem kitűnő tanulmányi átlaggal zárta az előző félévét is.  Ezidáig hétszer érdemelte ki a „Magyarország Jó tanulója – Jó sportolója” díjat. Ehhez mind a tanulmányi munkában és a sportban is a kiválók között is a legkiválóbbnak kell lenni. 

Lilla 2009 júniusában kezdett el lábtoll-labdázni az Újszászi Vasutas Városi Sportegyesületben. Tízszeres magyar válogatott, hazai, nemzetközi és világversenyeken szép sikereket ért el. Több korcsoportban végzett az élmezőnyben, többnyire első helyen. Négyszeres országos bajnok. A világbajnokságokon is sikeresen szerepelt. Auguszusban tagja volt az franciaországi világbajokságon bronzérmes női csapatnak. 

2015 októbere óta újabb sportágban is kipróbálja magát. Triatlonozik az abonyi Fergeteg Triatlon Sportegyesületben. Rendszeresen indul triatlon, duatlon és futóversenyeken, országos bajnokságokon és ranglista versenyeken. Többször jutott be atlétika és mezei futás országos döntőjébe is. Páratlan szorgalommal és hatalmas erővel, kitartással küzd céljai eléréséért. 

 

2019: Baranyi Gábor Benő

 

 

Baranyi Gábor Benőt a művészetek terén nyújtott országos és nemzetközi szinten kiemelkedő teljesítménye elismeréséül Újszász Város Ifjú Tehetsége Díjban részesíti. 

Baranyi Gábor Benő 1987-ben született Szolnokon. Általános iskolai tanulmányait Újszászon végezte, majd Nyíregyházán, és Egerben folytatta. Elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, majd számtalan kurzuson vett részt, hogy képezze magát, tudását gyarapítsa. 

Baranyi Gáborra úgy emlékeznek az általános iskolai osztálytársai, mint a fura fiú, aki almalét ivott víz helyett. De a világ máshogy ismeri. Gábor még Újszászon tervezte el, hogy filmrendező lesz, és bár igaz, hogy ehhez el kellett hagynia a várost, gyökereit sosem felejtette el. Első filmjeit újszászi gyermekkori barátaival készítette. Ezek a mai napig féltve őrzött felvételek. Dolgozott a Magyar Televízió stábjában, és sosem tévesztette el a célt: filmrendező akart lenni. Legsikeresebb filmje a Bújócska, amivel akármelyik fesztiválon, seregszemlén indult, sosem jött haza üres kézzel. Több mint 20 hazai és külföldi nemzetközi filmfesztiválon játszották, összesen 12 díjat kapott érte.  Vetítették Amerikában, Brazíliában, sőt, még Nigériában is! Több fesztiválon is elnyerte a közönség díját, ami talán a legrangosabb dolog egy rendező életében. 2018-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma Új Nemzeti Kiválóság ösztöndíjban részesítette. 

Ugyanebben az évben Szepszis című történelmi nagyjátékfilm terve a Raindance nemzetközi filmfesztivál pitch fórumán második helyezést ért el. Ugyanezt a filmtervet később a Filmjus Alapítvány és a Magyar Média Mecenatúra is támogatta. Jelenleg azon dolgozik, hogy ez megvalósulhasson. 

 

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Kitüntetettek

Publikálva: 2015. március 04. (szerda) 00:50

Találat: 2223

2022: Kiss Sándor

 

 

Kiss Sándor 1957. december 31-én született Szolnokon. Az újszászi általános iskola befejezése után, az Újszászi Gimnázium és Szakközép Iskola tanulója lett, ahol érettségit szerzett. Középiskolai tanulmányait követően 1979-től egészén 2009 decemberéig mozdonyvezetőként dolgozott. Már ebben az időszakban is, munkája mellett, számos újszászi rendezvényre, és családi ünnepségre hívták zenélni, mesélni, szórakoztatni.

Nyugdíjba vonulása óta, Kiss Sándor, Újszász igazi mesemondójává vált. Szabadidejében szívesen jár a helyi általános iskolába, a Városi Könyvtárba, a Zagyvaparti Idősek Otthonába, és szórakoztatja meséivel a változatos korosztályú hallgatóságot.

Rengeteg népmesét ismer, de mindig keresi az újabb és újabb történeteket. Nem egyszerűen mesét mond, benne él a történetekben. Együtt sír-nevet a szereplőkkel. A történetet úgy fűzi, gabalyítja, ahogy az adott helyzet kívánja, pontosan úgy ahogy a régi mesemondók. Szereti a mesét és ezt az érzést a hallgatóságának is átadja. A kicsik fényes szemmel, tátott szájjal hallgatják, de a felnőttek is élvezik a történeteit. Mesélőkedve kifogyhatatlan, ezt városnapi, és egyéb rendezvényeken is bizonyította már.

Télapóként többször is átadta a Mikulás-szavalóverseny díjait, és ebben a szerepben is élményt nyújt a gyermekeknek.

Kiss Sándor önzetlenül áldozza idejét a közösség, elsősorban a gyermekek szórakoztatására. Meséivel, előadóművészeti tehetségével olyan élményt nyújt, ami megismételhetetlen, ami hatással van hallgatóságára.

 

2019: Népi Díszítőművészeti Szakkör

 

 

Újszász Város Önkormányzata a Népi Díszítőművészeti Szakkört a város kultúrájáért végzett kimagasló tevékenységének elismeréséül Kulturális Díjban részesíti.

A Népi Díszítőművészeti Szakkör 1984. október 3-án alakult. Idén ünneplik megalakulásuk 35. évfordulóját. Céljuk, a hímzésekben az eredeti népi motívumok megőrzése, megörökítése, továbbadása. Felkutatják a magyarországi népművészeti tájegységek mintáit (pl. jászsági, gömöri, mezőségi, rábaközi, palóc), megtanulják a különböző öltéstechnikákat. 

Megalakulásuk óta rendszeresen megjelennek zsűrizett hímzéseikkel a helyi kiállításokon kívül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és az országos népművészeti kiállításokon is. Foglalkoznak gyapjúfonással, szövéssel, csipkeveréssel, gyöngyfűzéssel is. 

Több éve egyik fő tevékenységük, hogy kézműves bemutatókat tartanak. A kistérségi hagyományőrzés felújítására közülük néhányan elkészíttették maguknak a jász polgári viseletet. Azóta a különféle bemutatókon az ország majd minden területén ebben tanítják a kézműves mesterségeket felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt. Sok hagyományőrző rendezvény résztvevői; például Csángófesztivál, Jász Világtalálkozó, Múzeumok Majálisa. Több település évről – évre többször is visszahívja a csoportot, így pl. Pesthidegkút, Jászberény, Szolnok. A vidéki bemutatóikon kívül aktív közreműködői a helyi táboroknak, az intézmények (óvoda, iskola, Zagyvaparti Idősek Otthona) által szervezett kézműves programoknak, de a Majálisról és a Városnapról sem hiányoznak. 

 

2018: Szacskó József

 

 

Szacskó József 1969-ben született Szolnokon. Az általános iskolát Újszászon végezte, majd Szolnokon központi fűtés- és csőhálózat szerelő szakmunkás szakmát szerzett. Utána húsz évig MÁV alkalmazott volt.

Családot alapított, feleségével és három gyermekével azóta is Újszászon él. 2006-tól városgazdaként Újszász Város Önkormányzata volt a munkáltatója. Szoros kapcsolatban állt a lakossággal, együttműködött a katasztrófavédelemmel. Út, kút, belvíz, parkosítás, intézmények üzemeltetése és más hasonló ügyekben igyekezett mindent megoldani, mindenkinek segíteni.

Az önkormányzat után két újszászi munkahelyen dolgozott. Közben a Szent István Egyetem szociálpedagógia karán főiskolai diplomát szerzett. Jelenleg Szolnokon, a Humánszolgáltató Gyermekjóléti Központjában szociálpedagógusként dolgozik.

Ízig-vérig közösségi ember. 1984-től 1989-ig az ifi klubot vezette. Utána évekig a gyermek klub és a nyolcadikosok klubjának vezetője volt. Később a művelődési házban négy igazgatóval is együttműködve, hosszú éveken keresztül nevelte az újszászi ifjúságot.

A természetben élés, a táborszervezés a legkedvesebb számára. 36 éve táboroztatott először ifi vezetőként. Táborozói közül sokan szívesen emlékeznek vissza a Börzsönyben, a Bükkben, a Pilisben és a Zemplénben végigküzdött vándortáborokra.

2006-tól 2010-ig a városi önkormányzat oktatási, kulturális és sportbizottságának tagjaként javaslatára több új rendezvénnyel színesedett Újszász kulturális élete. Megszervezte az amatőr rock-zenekarok találkozóját. Elindította az Újszász írója, költője mozgalmat. Megszervezte az első Szent Iván éji rendezvényt.

Bizottsági tagként és városgazdaként is a táborozás volt a szívügye. 2004-ben újraélesztette a parkerdei tábort, amely 2004 től egy-két év kivételével - azóta is működik. Ha csak teheti, táborvezetőként, segítőként rendszeresen táborozik. Példát mutat a fiataloknak természetszeretetből, csapatszellemből, segítőkészségből, toleranciából.

Más rendezvényeket is szívesen segít munkájával. Ahol valamit össze kell szerelni, oda bátran hívhatják segítségül.
Ő Szacsi, de ma már többen Szacsi bácsinak nevezik. Ezt a kedveskedő megszólítást munkájának elismeréseként kapta. Most már Újszász díjazottjaként mondhatja: Ha segíteni kell, hívjál! Akár éjjel kettőkor is!

 

2018: A Városi Könyvtár dolgozói

 

 

Nemes Zsuzsanna és Szaszkóné Borsányi Anna könyvtárosok

 

Nemes Zsuzsanna és Szaszkóné Borsányi Anna könyvtárosok a lakosság széles körében nagy megelégedéssel végzik munkájukat. Számtalan rendezvényt vállalnak fel napi munkájukon túl. Mindketten több évtizede dolgoznak könyvtárosként. Türelmükkel, segítőkészségükkel, pedagógiai ismereteikkel, empatikusan szolgálják ki a város olvasóit. Nagy gondot fordítanak az olvasás népszerűsítésére, ami a mai internetes világban nem egyszerű feladat.

A napi rutinon túl vállalják igény szerint könyv házhoz szállítását. Csoportok részére könyvismertetést, könyvtár-használati órákat, író-olvasó találkozókat szerveznek, mese, báb előadásokat, vetélkedőket szerveznek. Az Újszászi Híradó terjesztésében is szerepet vállalnak.

Az olvasás népszerűsítésére szórólapokon keresztül szólítják meg az embereket. Gyakran készítenek egy-egy aktuális témához kapcsolódó ajánlójegyzéket. Fontos feladatuknak tekintik az olvasásra nevelést, a szöveg értelmezését, az intelligencia és a művelődés fejlesztését.

Csatlakoztak az Internet Fiesta országos programhoz. A könyvtár honlapján napi 24 órában elérhetők az alapszolgáltatások.

A különböző évfordulókra hírességek születésnapjára, emlékévekre vetélkedőt szerveznek több korosztály számára is. Nagy gondossággal gyűjtik, rendszerezik a helyismereti dokumentumokat.

Évek óta gazdag programmal készülnek a könyvtári napokra. Kiemelkedő az 1948/49-es forradalom évfordulójára rendezett szavalóverseny.

Külön figyelmet érdemelnek a számítógéppel való ismerkedést elősegítő tanfolyamaik, ami általában az idősebb korosztály körében népszerűek.

A különböző, lakosságot érintő pályázatoknál szívesen nyújtanak segítséget.

Kialakították Mini Galériájukat, ahol helyi alkotók mutatkozhatnak be a nagyközönségnek.

Meghatározó szerepet töltenek be munkájukkal a város életében. Minden korosztályt megszólítanak, a bölcsődéstől a nyugdíjasokig. E szempontok alapján méltán érdemlik ki a Újszász Város Kulturális Díját.

 

2017: Sulyok Mariann

 

 

Sulyok Marianna 1977-ben született Szolnokon. Általános és középiskolai tanulmányait Újszászon végezte. A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán szerzett tanítói diplomát 1999-ben. Szeptembertől már az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola pedagógusa. Az iskola pedagógiai programjában kiemelt feladatként szerepel a hagyományőrző tevékenység. Ennek keretében végez kiemelkedő munkát. Közel egy évtizede tehetséggondozó tevékenysége nyomán az alsó tagozat minden évfolyamán és a felső tagozaton is hagyományőrző néptánccsoportokat vezet. Első tanítványai közül ketten Szolnokon fejlesztik tánctudásukat. A városban és az iskolában nincs olyan rendezvény, ahol tanítványaival ne emelné a műsor színvonalát. Tevékenysége folytán sok sikerhez juttatja tanítványait, örömhöz juttatva szüleiket és a rendezvények valamennyi résztvevőjét.

Rá igazán érvényes, hogy a népi kultúra, a népzene és a néptánc átszövi életét, hiszen egyik hobbija is ez. Megalakulása óta lelkes tagja a Liliom Néptánc Hagyományőrző Egyesületnek.

A rábízott gyermekeket nagy felelősséggel és odaadással oktatja, neveli, munkájára az igényesség, a precizitás jellemző.

Kiemelkedő tevékenységével Újszász kulturális életét gazdagítja, Újszász lakóinak művelődését szolgálja. A város kulturális életében, a hagyományok őrzésében és továbbadásában kifejtett tevékenységéért részesült Kulturális díjban.

 

2016: Bogár László

 

 

Bogár László Szolnokon született 1988-ban. Újszászon járt általános iskolába, majd Szolnokon érettségizett a Varga Katalin Gimnáziumban. A középiskola után a Kodolányi János Főiskolán szerzett kommunikációs alapdiplomát, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen mesterszakos diplomát. Jelenleg az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola alkalmazott nyelvészeti oktatási programjának doktorjelöltje.

Gyermekkorától kezdve különös kötődése volt a versekhez, a művészethez s legnagyobb élvezetet azok tolmácsolása jelentette számára. Számtalan szavalóverseny dobogós helyezettje volt. Amire legbüszkébb, hogy nyolcadikos korában az országos Szép Magyar Beszéd versenyen Arany Kazinczy jelvénnyel díjazták teljesítményét.

Retorika iránti érdeklődése a továbbiakban is végigkísérte. A Kazinczy Szép Magyar beszéd versenyen mindegyik korosztályban kiérdemelte a Kazinczy emlékérmet. Egyetemi évei alatt kétszer volt köztársasági ösztöndíjas, kétszer Kodolányi díjas, és tanulmányai alatt négyszer nyerte el a Magyar Köztársaság Jó Tanulója Jó Sportolója címet. Közel tíz évig volt válogatott sportoló lábtoll-labdázásban, ahol ugyancsak szép sikereket ért el. Országos bajnok, Világbajnoki 4. helyezett, a Hungarian Open kétszeres győztese.

Díjaival hírnevet szerzett a helyi általános iskolának és a többi képző intézménynek. Elindult a Kossuth szónokversenyen is, ahol a Magyar Rádió különdíjasa lett, és azóta a Kossuth Rádió „Tetten ért szavak” című műsorának bemondója. Fontosnak tartotta, hogy újszászi származását hangsúlyozza, ezért publikációiban és a rádióban az Újszászi Bogár László nevet használja.

A tudományos életben 2011-től vesz aktívan részt. Több írása jelent meg a szakmai lapokban, retorika témakörben. 2015-ben az ELTE Innovatív kutatója versenyen 2. helyezést ért el.

Jelenleg magánvállalkozóként és a Budapesti Corvinus Egyetemen a Magatartástudományi és Kommunikációelmélet Intézetben külső előadóként retorikát tanít.

Bár évek óta Budapesten él, gyermekkorától kezdve mindig időt szakított a városi rendezvényeken való szereplésre. Szavalataival kápráztatta el a közönséget, vagy műsorvezetőként közreműködött.

 

2015: Százszorszép Népdalkör

 

 

Az újszászi Százszorszép Népdalkör 1974-ben alakult. 1992-ben szerveződött újjá, amikor Csiki Pál vette át a vezetést, és segítette a közösséget, egészen 2014. január 1-jén bekövetkezett haláláig. 

Célja a népdal szeretete, a népi művészet ápolása és a fiatal generációnak való átadása. Rendszeresen fellépnek a helyi rendezvényeken, a megye és az ország számtalan településén, dalos találkozókon, nyugdíjas találkozókon, Ki a-mit tud? vetélkedőkön, minősítéseken, fesztiválokon, falu- és városnapokon. Minden évben megrendezik a dalos találkozót, melyen 150-200 fő is színpadra lép. Több ízben felléptek Lengyelországban, Szerbiában Palicson, Erdélyben. 3 ezüst és 4 arany minősítéssel rendelkeznek. 

A népdalkör vezetője: Csikiné Árpád Margit. 

 

2014: Jánoska Antal

 

 

Jánoska Antal 1954-ben született Budapesten. Az általános iskola elvégzése, illetve az érettségi megszerzése után önképzéssel szerzett ismereteket a történettudományban. 1976 óta a volt Csepeli Papírgyárban, ma ismert nevén a Dunapack Hullámtermékgyárban dolgozik raktárvezetőként. Ma is Budapesten él. Az unokákon kívül két hobbija van, a kártyajátékokkal kapcsolatos relikviák gyűjtése és a tarokk, valamint a történeti kutatások. A kártyával kapcsolatban sok könyve megjelent, honlapot üzemeltet, kiállítást szervez. Mindezért Pro Ludo díjat kapott.

Újszászhoz nagyszülei fűzik, akiknél emlékezetes vakációkat töltött. Nagyszülei és szülei is a helyi temetőben nyugszanak, sírjukat gyakran látogatja. Ennek köszönhetően találkozott a helytörténettel foglalkozó publikációkkal is, melyek hiányérzetet keltettek benne. Ez arra sarkallta, hogy maga is kutakodjon a régmúlt idők újszászi eseményeiben, adataiban. Legendák, tévhitek helyett hiteles forrásokra alapozott munkát akart végezni. Könyvtári és levéltári kutatások mellett élményt jelent számára, amikor idős emberekkel beszélget az általuk megélt eseményekről. A dokumentumok és az iratok rendezéséből áll össze egy-egy kiadvány, újságcikk. Városunkban két kiadványa jelent meg: a 120 éves az újszászi Szent István templom és az Újszász anno. Rendszeresen ír komoly helytörténeti cikkeket az Újszászi Híradóba, melyek alapjául szolgálhatnak egy leendő teljes Újszász történet megírásához. Jelenleg az Orczy család újszászi történetének kiadása foglakoztatja, de hamarosan szeretné az utókornak átadni mindazt a helytörténeti anyagot, ami a birtokában van.

Felsége évtizedek óta türelemmel, megértéssel viseli idő- és költségigényes tevékenységeit. Nemcsak neki, hanem az újszásziaknak is kifejezi köszönetét, hogy megosztották vele emlékeiket.

 

2013: Simon Erika

 

 

Újszász Város Önkormányzata Simon Erika korrepetitort a város kultúrájáért végzett kimagasló tevékenységének elismeréséül Kulturális Díjban részesítette.

Simon Erika az újszászi általános iskolában végzett tanulmányai alatt, első osztályos korában kezdett el zongorázni tanulni Molnár Tibor zenetanár segítségével, majd Szolnokon, a Bartók Béla Zeneiskolában fejlesztette tudását Lénártné Cser Magdolna kezei alatt. Már kislányként helyi rendezvényeket színesített zongorajátékával, s az iskolai ünnepélyek elmaradhatatlan szereplője volt.

A Varga Katalin Gimnázium elvégzése után a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar nyelv- és irodalom, ének-zene, valamint hangképzés-elmélet szakon szerzett diplomát 1991-ben. Főiskolás évei alatt az itthon töltött hétvégeken már ő pallérozta az újszászi gyerekeket. A művelődési ház pianínóján sokan elsajátították segítségével a zongorázás alapjait.

1992-ben létrehozta az újszászi művelődési házban a Musical Stúdiót, melynek tagjai között a nyugdíjastól a kisgyerekig mindenki szerepet kapott. Emlékezetes előadás – telt házas előadás – volt a Hófehérke és a hét törpe, vagy a Gyufaárus kislány.

Ekkor már a Szigligeti Színház korrepetitora volt, ahol feladata a színészek hangképzése, az énekes darabok szólistáinak betanítása. Emellett magánéneket is tanít. Tanítványai közül többen sikeres pálya kezdetén állnak, külföldi egyetemeken tanulnak.

Munkája és állandó lakása ugyan Szolnokon van, ám amikor csak teheti, szabadidejét Újszászon tölti. A kulturális élet aktív szereplője maradt. Változatlanul sok segítséget nyújt városi rendezvényeink kulturális programjainak kialakításában, lebonyolításában. Széles látókörű nagy műveltségű ember, akinek hivatástudata, lokálpatrióta volta példa lehet mindannyiunk számára.

 

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Kitüntetettek

Publikálva: 2015. március 04. (szerda) 00:50

Találat: 4904

2021: Dr. Szóró Magdolna

 

 

Dr. Szóró Magdolna 1943-ban Egerben született. 1955-ben Újszászra költöztek, ahol általános iskolás tanulmányait kitűnő eredménnyel zárta. A kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban érettségizett, szintén jeles eredménnyel.

Mivel a budapesti Orvostudományi Egyetemre a túljelentkezés miatt nem nyert felvételt, az Újszászi Szociális Otthonban mint élelmezésvezető gyakornok kezdett el dolgozni. Ám álmát, hogy orvos legyen, nem adta fel. Orvosi diplomáját 1970-ben szerezte meg „cum laude” minősítéssel, azaz dicsérettel.

Az egyetem elvégzése után Újszászon kezdte el háziorvosi pályafutását. Az első 10 évben két községben is ellátta a betegeket, Szászbereken és Újszászon. A Szászbereken működő Akkumulátorgyárban üzemorvosi tevékenységet is végzett, illetve tudományos kutatással is foglalkozott az ólomártalom megelőzése és gyógykezelése témában.

Több kitüntetésben, elismerésben részesült kitartó, lelkiismeretes munkája során: többek között az anya- és csecsemővédelemben végzett munkájáért. Miniszteri dicséretben részesült kiváló szakmai munkájáért, kiváló egészségügyi nevelő munkájáért, illetve a Vöröskeresztben végzett eredményes tevékenységéért. 1993-ban a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium tagjává választották. 2002-ben Újszász Város Szakmai Díját kapta meg. Ugyanebben az évben betegei javasolták "Az év orvosa Astellás díj"-ra, majd "Az év praxisa a Kárpát-medencében" díjra is.

Személyéhez köthető, hogy 1996-ban sikerült Újszászon a negyedik háziorvosi szolgálatot is létrehozni, sőt 2005-től a gyermekgyógyászati szakellátás kialakításában és az iskolavédőnői státusz létrehozásában, de az orvosokat segítő személyzet képzésében, toborozásában is fontos szerepe volt.

Szinte az összes körzeti ápolónő nála tanult, biztosította, segítette tanulmányaikat. Munkájának eredményességéről árulkodik az is, hogy jelenlegi ápolónőjét, Takács Zoltánnét a "Megye ápolónője" díjával jutalmazták.

Egészségügyi tevékenysége mellett különböző társadalmi tevékenységet is folytatott.

Részt vett a Vöröskereszt, valamint az Együtt Újszászért Egyesület munkájában, és a Szent Vendel Társaság elnökeként is tevékenykedett.

1998-2018-ig helyi képviselő, bizottsági elnök, az utóbbi időben egészségügyi tanácsnok volt.

A Nosza Mami és a Senora tánccsoport vezetője, akikkel fellépéseik során Újszász város jó hírnevét öregbítik. Jótékony fellépéseik eredményeként újult meg a művelődési ház színpada, függönyrendszere, valamint jött létre a tükrös táncterem a Hosszú iskolában.

Digitalizáltatta Nagy Béla Újszász életéről készített régi filmjeit, de a doktornő volt Újszász dala megalkotásának szellemi és anyagi támogatója is.

Képviselői tiszteletdíját csaknem egészében felajánlotta a különböző szervezetek, rendezvények támogatására. Segíti az egyházat, a rászorultakat.

Mottója: Kemény Zsigmond mondása:

"Kitűnővé egy szerencsés perc által is válhatunk, hasznos emberré a fáradságos évek tesznek."

Szóró Magdolna doktornő 51 éve végzi áldásos tevékenységét Újszászon. Ez önmagában is sokatmondó, kiemelkedő teljesítmény. Reméljük, még jó ideig Újszász orvosaként, a település kimagasló közéleti személyiségeként tisztelhetjük.

 

2021: Dr. Nyári György

 

 

Nyáry György 1957-ben született Budapesten Nyári Gál és Orczy Mária házasságából. Az általános iskolát és a középiskolát is ott végezte. Egy év katonaságot követően a Szegedi József Attila Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett.

Első munkahelye a MÁV Budapesti Igazgatósága volt, de 1992-től jogi praxist folytat. 2000-ben megalapította a Nyáry és Társai Ügyvédi Irodát, melyben ügyvédként felesége és fia is dolgozik, folytatva a családi hagyományt.

Gyermekkora óta sportol. Szenior korcsportban jelenleg is részt vesz európai és világversenyeken is a 21 kilométeres félmaratoni távon, ami 21 kilométert jelent.

Újszászhoz több szálon is kötődik. A két kastély és a templom építése az ő családja nevéhez fűződik. Édesanyja, Orczy Mária itt gyerekeskedett. A kárpótlási törvény bevezetése után sikerült a családi birtokból valamennyit visszavásárolni, de Újszászon és környékén több termőföldet is vett, melyeket egy újszászi gazda lelkiismeretesen művel.

Édesanyja (aki 93 éves) és a család lehetőségeihez mérten támogatja Újszászt. Nyáry György gyakran látogatja a Zagyva-parti kastélyt, azaz a szociális otthont. Többek között segített az Orczy címer helyreállítási munkálataiban, de más alkalmakkor is részesítette a várost pénzadományaiban.

Több millió forinttal támogatta a római katolikus egyházat és a karitászt. Jelentős összegekkel járult hozzá a templomi urnafal, a díszkapu, a ravatalozó megépítéséhez, felújításához. 2020-ban is jelentős összeggel támogatta a római katolikus egyházat.

Újszász Város Önkormányzata önzetlen, lokálpatriótaként a város támogatásában szerepet vállaló tevékenységéért dr. Nyáry Györgynek a díszpolgári címet adományozta.

A kitüntetett helyett – külföldi útja miatt – fia, dr. Nyáry Kristóf vette át a díjat.

 

 

2016: Bálint Erika

 

 

Gyermekkorát szülővárosában, Újszászon töltötte. Itt végezte el az általános iskolát, majd Szolnokon, a Tiszaparti Gimnázium ének-zene tagozatán és a Bartók Béla Zeneiskolában folytatta tanulmányait.

A szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének-szolfézs szakán szerzett diplomát. Tanulmányai alatt tagja volt a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórusnak, ahol szólistai feladatokra is kapott megbízást.

A főiskola után nem a színpadot választotta fő hivatásának, hanem a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója megkeresésére a rádiós pálya mellett döntött. Azt vallja, a rádiózásban megtalálta azt a kiteljesedést, melyet a színpadon is megél, átél egy művész. 16 évet töltött a Magyar Rádióban, mely alatt kedvelt műsorok, riportok szerkesztője, műsorvezetője, riportere volt. A zene mellett kedvenc témái között szerepelt a másság megismertetése és elfogadtatása, az emberi értékek bemutatása, a kultúra közvetítése.

Rádiós évei alatt is folytatta eredeti hivatását, folyamatosan fellépett különböző hazai és nemzetközi színpadokon. Operett dalokkal, számos hazai pódiumon szerepelt. Zenei palettáján oratórikus művek, operák is szerepelnek. Ezekben a műfajokban templomi koncertek sorozatán vett részt. Külföldön Ausztriában, Németországban és Svájcban adott önálló koncertet, de szóló énekét megismerhették Romániában, Lengyelországban, Franciaországban és Angliában is.

Alapító tagja a Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Karnagyok Kamarakórusának, melynek egyben szólistája is. Az együttessel Európa szinte minden országban bemutatkozott. A közelmúltban kapott Csokonai–díj egy 25 éves munka betetőzése. A közönség, nemcsak mint énekest, hanem mint műsorvezetőt is megismerhette. A mai napig vezet műsorokat, rendezvények háziasszonya. A rádiós évek után a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban dolgozott, és a Debreceni Egyetem informatikus könyvtáros szakán szerzett újabb diplomát. Megszerkesztette és elkészítette a Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár 1952–2002. 50 évét bemutató emlékkönyvet. A zene hiánya azonban arra késztette, hogy pályát módosítson, ezért elfogadta a szolnoki Ádám Jenő Zeneiskola magánének tanári állását, ezzel egy időben a szolnoki Aktív Rádió megkeresését egy hírszerkesztői lehetőségre. 11 évig dolgozott a rádióban. Legtöbb energiáját a zeneoktatásba és az élethosszig tartó tanulásba fekteti. Rövidesen végez a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás–vezetői szakán. Bálint Erika számára Újszász a szülőföld, melyhez folyton visszatér. Szülei már nem élnek, de haza mindig szívesen jön. Ha teheti, minden felkérésnek eleget tesz, legyen az ének vagy műsorvezetés. Különösen nagyra értékeli azokat a szálakat, amelyek újszászi művésztársaihoz kötik, kötötték. Sokat szerepelt együtt Csiki Pállal és Almási Klárával, aki tanára is volt. Nagyon sokat tanult mindkét énekestől, nemcsak szakmai ismereteket, hanem olyan értékeket is, mint szeretet, megbecsülés. Szívesen lép fel Újszász rendezvényein. Közülük kiemelkednek az Operabarátokkal, ma Kvint körrel közösen adott karácsonyi templomi koncertek. Az Operabarátok tevékenységét a megalakulásuk óta figyelemmel kíséri. Támogatta megyei kórustalálkozón való részvételüket is, hogy minél többen megismerhessék őket.

Szívéhez közel áll a Százszorszép Népdalkör, melynek pályakezdőként vezetője is volt, és akikhez sok közös zenei élmény fűzi.
Számtalanszor hallottuk jótékonysági esteken énekelni, rendezvényeken műsort vezetni, legutóbb tavaly ennek az ünnepségnek volt a levezetője, az azt megelőző évben pedig énekkel köszöntötte a kitüntetetteket.

Már a tanítás vált számára a legfontosabb hivatásnak, ezért nem vállal énekesi fellépéseket. Kivétel Újszász, ahová, ha ideje engedi, mindig eljön.

Számos kitüntetés birtokosa zenei és rádiós műfajokban.

 

2014: Dr. Bene Ildikó

 

 

Szolnokon született, 1962. augusztus 21-én. Általános és középiskolai tanulmányait Újszászon folytatta, majd 1980-ban felvételt nyert a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára. Orvosi diplomáját 1986-ban szerezte meg.

1992-ben belgyógyászatból szakvizsgázott, 2001-ben hypertonológus minősítést szerzett. 2010-ben kapta meg egészségügyi szakmenedzser diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.

1986-ban kezdett el dolgozni a JNK–Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház belgyógyászai osztályán, majd 1997-ben a Rendelőintézet Belgyógyászati Szakrendelésén folytatta munkáját. 2001-ben kinevezték a Belgyógyászati Szakrendelés főorvosának, majd 2007-ben a rendelőintézet vezető főorvosának. 2008-tól a Hetényi Géza Kórház orvos-igazgatója, majd 2010-től főigazgatója volt.

2000-ben lépett be a Fideszbe, 2010 óta a Szolnok városi szervezet alelnöke. 2006-tól Szolnok városban önkormányzati képviselő. 2010-ben Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú egyéni választókerületében pedig országgyűlési képviselőnek választották. 2011-től a Parlament Egészségügyi Bizottságának alelnöke.

Orvosi tevékenységéért a Hetényi Géza Kórházban Hetényi Emlékéremmel, Szolnok város és a megye területén végzett gyógyító-megelőző tevékenységét 2009-ben Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Díjjal ismerték el.

Két gyermek édesanyja. Aki ismeri, tudja, nemcsak a test, hanem a lélek gyógyítását is fontosnak tartja családanyaként és orvosként egyaránt. A politikai életben és a közéletben egyaránt igyekszik minden erejével a térség érdekeit szolgálni. Országgyűlési képviselőként elkötelezett híve az M4-es autópálya, vagy egy négysávos autóút megépítésének. Szorgalmazza a térség termálvíz kincsének hasznosítását, továbbá a vállalkozásbarát környezet továbbfejlesztését, még több új munkahely teremtését. Eddigi munkáját fémjelzi többek között az immáron minden 13 évesnél fiatalabb lánygyermek számára térítésmentesen, fiúgyermekek és felnőttek számára pedig kedvezményesen elérhető, méhnyak rákot okozó HPV-vírus elleni éves védőoltási program kezdeményezése.

Dr. Bene Ildikó példakép lehet minden újszászi ember számára.

 

2011: Botka Lajosné

 

 

Botka Lajosné Lukács Julianna 1949-ben született Tiszaföldváron. 1972-ben kémia-fizika szakos tanári diplomát szerzett a Szegedi József Attila Tudományegyetemen. A szolnoki vegyipari szakközépiskolában kezdte meg pedagógusi pályafutását, majd 1976-tól a Varga Katalin Gimnáziumban tanított, ahol 1985-ben igazgató lett. A kísérletező és innovatív iskola igazgatójaként folytatta az elődei által megalapozott vezetői munkát, és a gimnáziumot az ország egyik legjelentősebb középiskolájává tette. Nagyon sok újszászi tanulónak volt tanára, igazgatója, akik szeretettel, tisztelettel emlékeznek rá.

Férjével, aki szintén pedagógus, 40 éve osztják meg gondjaikat, örömeiket.

Két gyermeket neveltek, és három leányunokájuk van. László fiuk Szeged város polgármestere, Péter mentőtisztként szerzett diplomát, hivatásos katona.

Botka Lajosné elhivatott pedagógus, nagybetűs TANÍTÓ, akinek az életútját végigkísérte az oktatás megújítása. Több olyan nemzetközi, országos és szolnoki egyesületnek, alapítványnak, szakmai szervezetnek elnökségi tagja, elnöke, amelyek a közoktatás fejlesztésén keresztül a gyermekek esélyegyenlőségét, fejlődését, a tehetségek kibontakoztatását segítik elő.

A tanító szerepe a mindennapok kapcsolatrendszerében, az emberekkel való közvetlen magatartásában is fontos szerepet játszik. Ez jellemezte a társadalmi szerepvállalását is, hisz településünknek nyolc évig volt országgyűlési képviselője. Abban a nyolc évben, amikor Újszászon olyan látványos oktatási intézményi fejlesztések valósultak meg, amelyek segítő közreműködése nélkül talán létre sem jöhettek volna. Elkötelezettsége az oktatás, a jövő nemzedéke iránt példaértékű.

Nemcsak a fejlesztéseket segítette, hanem az egyes emberek problémájával is foglalkozott. Parlamenti képviselői és polgármesteri teendői mellett fontosnak tartotta, hogy városunk lakóival személyesen találkozzon a városgyűléseken, képviselői fogadóóráin, civil szervezeti rendezvényeken, és innen is merítette ismereteit a megoldandó problémákról, amelyeket országgyűlési képviselőként a parlamentben, a törvényjavaslatokban jó szívvel tudott képviselni.

Számtalanszor segített az iskolásoknak nyári táborozáskor, anyagilag is támogatta a szerényebb lehetőségű tanulókat. Rendszeresen látogatta az újszászi oktatási intézményeket, gyakran nyújtott szakmai támogatást.

 

2005: Iváncsik Imre Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára

 

 

1956-ban Újszászon született. Négyéves korában Kisújszállásra költöztek, ám a szülőfaluval kapcsolata nem szakadt meg, hiszen a téli és nyári szünidőket az újszászi nagyszülőknél töltötte. Gyermekkori élményeit máig őrzi. Felnőtt korában sem maradt hűtlen a településhez; ahol tudta, segítette Újszász gazdagodását. Sokunk bizalmából 1994-től 2002-ig egyéni országgyűlési képviselője volt városunknak. Figyelemmel kísérte és elősegítette a dinamikus fejlődést. Sokat dolgozott, lobbizott azért, hogy 1997. július 1-jétől Újszászt már nem nagyközségként, hanem a térség egyik leggyorsabban szépülő és épülő városaként emlegetik. A ’90-es évek közepén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökeként is rengeteget tett azért, hogy az itt élők egyre inkább olyan helynek érezhessék városunkat, ahol érdemes élni és dolgozni.

Gyakran megfordul nálunk, sokan köszöntik régi jó ismerősként. Rendszeres kapcsolatot tart a civil szervezetekkel, és minden hasznos kezdeményezést felkarol. Alapító tagja és támogatója a helyi Természetvédő Klubnak. Sokak előtt ismert, hogy a legkiválóbb gombaszakértők között tartják számon.

2002-től országgyűlési képviselőként és a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkáraként is gondot fordít arra, hogy Újszász fejlődése töretlen legyen. A város jelenlegi országgyűlési képviselőjével karöltve a helyi fejlesztések, beruházások állami támogatásainak megszerzése érdekében eredményesen tevékenykedik. Együttműködik a helyi képviselő-testülettel, nagylelkű támogatója a különböző rendezvényeknek.

Iváncsik Imre hűséges maradt gyermekkora helyszínéhez, és felnőttként felelős kormányzati tisztségviselőként is mindent megtesz városunk felvirágoztatásáért.

 

2004: Simon János a JNK-Szolnok megyei KISZÖV titkára, festőművész

 

 

Simon János Újszászon született. Szolnokon, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Először a szolnoki Vegyiművek dekoratőre volt, majd 1968-ban kezdett dolgozni Újszászon a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben először könyvelőként, később személyzeti vezetőként. 1982-ben a JNK-Szolnok Megyei KISZÖV-höz került, melynek 1990-től megyei titkára. Munkája elismeréseként miniszteri dicséretben részesült.

A munka mellett folyamatosan képezte magát. Először a Jászberényi Tanítóképző Főiskola rajz specializációján, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem művelődésszervező szakán szerzett diplomát.

Gyermekkorától kezdve szívesen rajzolt és festett. A szolnoki művésztelepen. Chiovini Ferenc, majd kis ideig Baranyó Sándor tanítványa volt. 1975-től állít ki rendszeresen. Budapesten négy önálló kiállítását láthatták a művészetkedvelők.

1997 óta a Független Magyar Szalon képzőművészeti csoport tagja. Minden évben részt vesz budapesti kiállításaikon.

Tudását igyekszik továbbadni. A helyi középiskolában óraadó tanárként rajzot és művészettörténetet tanít. Tehetséges diákjai alkotásaiból kiállításokat rendez.

2004 januárjában elnyerte a JNK-Szolnok megyei művészeti díjat.

Ifjúkorától kezdve meghatározó egyénisége volt városunknak. Tizenöt évig az újszászi labdarúgócsapat hátvédje volt, 1979-től 1982-ig pedig a TSZ Sportegyesület elnöke. Jelentős sport eredményei és a közösségért végzett munkája példaadó és tiszteletet érdemlő.

Mint a megyei Szakképzési Tanács, a Munkaügyi Tanács tagjának és a Területfejlesztési Tanács szakértőjének, településünk számtalan pénzügyi támogatást köszönhet, hiszen hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordít a város pályázataira. Jelentős segítséget nyújtott a csökkent munkaképességűek számára létesített munkahelyek megteremtésében is.

 

2003: Varga Ferenc nyugalmazott igazgató, sportvezető

 

 

1940-től 1964-ig élt Újszászon, de tősgyökeres újszászinak vallja magát, mert egész fiatalsága, családja, baráti társasága Újszászhoz köti. Itt járt iskolába, a színjátszó körbe, és az úgynevezett „arany” ifjúsági labdarúgócsapat kapusa volt.

Köztisztviselőként, társadalmi szervezetek tisztségviselőjeként (ma is a Magyar Labdarúgó Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke) jelentős ismeretségre, személyes kapcsolatokra tett szert, melyeket nagy empátiával, elkötelezettséggel használ Újszász jó hírének terjesztésében.

Munkája során sokat tett azért, hogy Újszász intézményhálózata, kulturális élete, labdarúgósportja fejlődjön. Hathatós közreműködésével hozták létre településünkön a szociális otthont, a művelődési házat (melynek épülete egyszerre oldotta meg a művelődési otthon, a könyvtár és a tanácsháza elhelyezésének gondját), a Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskolát, a Tüdőbeteg Gyógyintézetet és a labdarúgópálya villanyvilágítását.

Gyűjti, feldolgozza Újszász és a megye sporttörténeti dokumentumait, kutatja a város múltját.

 

2002: Faragó Margit szemész főorvos

 

 

Újszászon született, itt végezte iskoláit. Orvosegyetemi tanulmányait Debrecenben folytatta, ahol a diploma megszerzése után meghívták munkatársnak az Élettani Intézetbe, de ő inkább a gyógyító munkát választotta, és teszi ezt napjainkban is a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház szemészeti osztályának főorvosaként. Sok betege között mindig nagy szeretettel és megértéssel fogadja, segíti és támogatja az Újszászról hozzá érkezőket.

A gyógyítás mellett tudományos munkát is folytat. Rendszeresen tart előadásokat szemész kongresszusokon és tudományos napokon. Nagy tiszteletnek és szeretetnek örvend kollégái és betegei körében is.

1975-90-ig országgyűlési képviselő volt. Segítségével több létesítmény készült el: a vasúti felüljáró, az új Zagyva-híd, az artézi kút és a gimnázium kollégiuma.

Büszke arra, hogy Újszászról származik, mindig nagy-nagy szeretettel gondol szülőhelyére. Újszász város áldozatos gyógyító munkáját, közéleti tevékenységét, városunkhoz való ragaszkodását díszpolgári címmel ismerte el.

 

2000: Dr. Szegedi Gyula orvosprofesszor

 

 

Újszász szülötte, ifjú korában a helyi labdarúgócsapat kiválósága. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, ahol hamarosan tanszékvezető egyetemi tanár, majd klinikai rektorhelyettes lett. 1999-ben nevezték ki az új 400 ágyas Belgyógyászati Klinika igazgatójának, melynek létrehozása az ő nevéhez fűződik. Az esztétikus, minden igénynek, szakmai elvárásnak megfelelő intézményben folytatja jelenleg is kutatómunkáját. A hozzá forduló újszásziakat szívélyesen, segítőkészen fogadja.

Az immunológiai kórképek kutatásában, vizsgálatában világhírű tudós. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tevékenységével nemcsak Magyarországon, de a nagyvilágban is hírnevet szerzett a hazai orvoslásnak, és személye által Újszász város valamennyi lakójának. Számos hazai és nemzetközi kongresszus, konferencia felkért előadója.

Tudományos munkássága, mellyel messzire juttatta városunk hírnevét is, gyógyító munkája, melyben számos városlakó is részesül, bizonyítja jogosultságát a díszpolgári címre.