Kitüntetettek

2022: Oláh József

 

 

Oláh József 1977-ben született Szolnokon. Az újszászi általános iskola után a szolnoki Tiszaparti Egészségügyi Szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Álma, hogy egyszer orvos legyen, és másokon segítsen, egy pillanat alatt romba dőlt, amikor 16 éves korában egy fejlődési rendellenesség miatt gerincvelősorvadást diagnosztizáltak nála.

A középiskola után felvételt nyert ugyan a Miskolci Egyetemre, ám tanulmányait, egészségügyi problémája miatt, nem tudta megkezdeni. Nem adta fel, igyekezett továbbra is képezni magát. Az Újszászi Gimnáziumban informatikát kezdett el tanulni, később bekerült a szolnoki főiskolára, ahol közgazdász végzettséget szerzett, majd elvégzett egy mérlegképes könyvelői tanfolyamot is. Az önfejlesztést ezután sem hagyta abba. Szabadidejét idegennyelvek elsajátításával töltötte. Angol és orosz nyelvből is nyelvvizsgázott, ez utóbbi vizsgára egyedül, autodidakta módon készült fel.

Számítástechnikai ismeretei segítettek neki abban, hogy szobájában kitáruljon előtte a világ. Az online térben tartja a kapcsolatot az újszászi emberekkel, vállalkozókkal, gazdákkal, pedagógusokkal, fiatalokkal-idősebbekkel. Emellett több projekt megvalósításában is közreműködött már. Az elmúlt évek során közreműködött például a gyermekek egészségfejlesztése és szemléletformálása témakörben az Újszászi 4H Egyesület koordinálásával, valamint a helyi sportolási lehetőségek népszerűsítésében a Magyar Lábtoll-Labda Szövetség szervezésében.

Újszász Város honlapjával 2003 óta foglalkozik. Lelkiismeretes, alázattal végzett munkájának köszönhetően a település minden lakosa naprakész és hiteles információkat talál a weboldalon. Segítőkészség, megbízhatóság és precizitás jellemzi munkáját. Bárki bizalommal fordulhat hozzá, mindig szívesen segít, és magas szintre emelt tudásának köszönhetően, mindig sikerül megoldást találni a felmerülő informatikai problémákra.

 

2021: Vörösmarty Mihály Általános Iskola tantestülete

 

 

Minden időben a legfontosabb hivatás az, amelyik a lélekhez szól. Régen egy közösségben a pap, az orvos és a tanító volt a falu szellemi-lelki irányítója, a közösség építője. Ma is vannak köztünk ilyenek.

A pedagógus lét nem csupán munkát, hanem életformát, elhivatottságot jelent. A nevelőtestület eszerint végzi munkáját. Feladatuknak érzik, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából fontos értékeket a tanulók elsajátítsák. Az iskola nevelői kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

Az iskolai hagyományokat a tanulók, a szülők és a pedagógusok közössége is magáénak érzi. A nevelőtestület tagjai mindig nagyon sok gyermeket bevonnak a különböző programok előkészületeibe. Ezek az összetartozást, a közös feladatvállalást elmélyítik, szorosabbá teszik a gyermekek kapcsolatát az iskolával. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy középiskolás korukban is visszajárnak.

 

 

Az intézmény hagyományos rendezvényeivel szorosan kötődik Újszász Város közéletéhez. Nemzeti ünnepeinket el sem tudjuk képzelni az iskola diákszínpada vagy kórusa nélkül. Rendszeresen ünnepi műsorokkal köszöntik a Zagyvaparti Idősek Otthona és a Kastély Otthon lakóit is. Tehát a nevelőtestület nemcsak az oktató-nevelő munkában tesz erőfeszítéseket, hanem azon túl tevékenyen bekapcsolódik a város közösségi életébe is.

A tanári kar szakmailag igényes, a folyamatos megújulás jellemzi. Tagjai jó légkörben, egymást segítve, színvonalas munkát végezve dolgoznak.

A 2019/2020-as tanévben különösen nagy feladattal kellett szembenézniük a kovidjárvány miatt. A digitális tanrendben az iskola fegyelmezetten, komoly szakmai háttérrel szervezte meg az online oktatást.

Munkájukat bizonyítja és dicséri az a rengeteg kiváló eredmény, amit a gyermekek a megyei és országos versenyeken elértek.

 

 

2018: Karácson János

 

 

Dr. Karácson János 1936-ban született Gyulán. Szülővárosában végezte iskoláit, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát summa cum laude minősítéssel.

Két év debreceni klinikai gyakorlat után Karácson doktor bőrgyógyásznak, felesége pedig ortopéd szakorvosnak készült. Kőtelekre költöztek, mert felesége itt kapott körzeti orvosi állást, a doktor úr pedig Kőtelken praktizált. Harmincnégy évig volt Nagykörű egyedüli háziorvosa. A község közéletében is nagy szerepet játszott, többek között alpolgármester volt.

Eközben folyamatosan fejlesztette szakmai tudását. Általános orvostanból, foglalkozás- egészségügyből vizsgázott. A megyében az elsők között szervezett lakossági szűrővizsgálatokat.

A közéletben is szerepet vállalt. A megyei tanács, a végrehajtó bizottság, a közgyűlés, az áfész vezetőségében a köz javára dolgozott.

1996-ban nyugdíjba vonult, de egyéni vállalkozóként folytatja az orvoslást. 2002-ben átvette dr. Ördög Lajos körzetét. Elvállalta a szociális otthon lakóinak egészségügyi ellátását. Foglalkozás-egészségügyi munkát is végez. Több helybeli vállalkozás és az önkormányzat üzemorvosa.

Betegeinek tisztelete övezi. Az elismerésre emberségével, szakmai tudásával szolgál rá.

Számos kitüntetés birtokosa, többek között az anya és gyermekvédelem, a véradás és a hosszú ideje tartó, a betegek érdekében végzett kitartó gyógyító munkájáért, de a közéleti tevékenységéért is.

 

2018: Miklós János

 

 

Miklós János 1942-ben született Hódmezővásárhelyen. 1966-ban szentelték pappá a Váci Székesegyházban. Ezt követően káplán lett Izsákon, majd elhelyezték Hatvanba, Gyálra, Vecsés-Akáctelepre, Nagykőrösre.

2008-tól végzi szolgálatát Újszászon, mint címzetes esperes-plébános. Újszász mellett Zagyvarékason és Szászberken is ellátja lelkipásztori feladatait: szentmisét, esküvőt, temetést, hitoktatást. Hónapról-hónapra látogatja a betegeket a Kastély Otthonban és a Zagyvaparti Idősek Otthonában.

A lelkipásztori tevékenységén kívül számtalan, a lakosság egészét érintő tevékenységet végzett az egy évtized alatt. Többek között megvalósította a plébánia teljes tetőcseréjét, fűtésének korszerűsítését. Részben kicseréltette a templom ólomüveg ablakait, a kriptában urnafalakat hozott létre. A temetőben több stációt újraépíttetett, a stáció végén lévő feszületet helyreállíttatta. Fiatalos lendülettel és sok szervezőmunkával intézte a ravatalozó és környéke felújítását.

Újra alakította az Egyháztanács Testületét. A helyi Karitász csoport megalakítása is az ő nevéhez fűződik. A csoport tevékenységének és az adakozóknak köszönhetően évente körülbelül 60 család jut segítséghez, élelmiszercsomaghoz.

Nagymértékben hozzájárult a képviselői kezdeményezésre, lakossági hozzájárulással elkészített toronyóra megvalósításához. Következő megvalósítandó feladatául tűzte ki a temető kerítésének cseréjét.

Rendszeres résztvevője a városi ünnepeknek. Aktívan részt vesz az adventi programsorozaton.

A különböző egyházi eseményekre nagy lelkesedéssel szervezi a civil lakosságot, ezzel is elősegítve az összetartást a lakosság körében.

 

2017: Almási Klára

 

 

Almási Klára Újszászon született 1948-ban családja ötödik gyermekeként. Az általános iskolát Újszászon végezte, majd Mezőtúron érettségizett 1966-ban. A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán szerzett tanítói oklevelet, Szegeden pedig az ének-zene tanári szakot végezte el. 1978 és 1979-ben népdal énekesi és operett énekesi vizsgát tett Budapesten, az Országos Rendező Irodánál. Egész életét az éneklés, a zene világa és a pedagógus pálya hatotta át. Aranyérmes szóló énekesei, ezüst és aranyérmes minősítést szerzett kórusai voltak Újszászon és Budapesten. Amikor a fővárosban tanított, hétvégén akkor is fogadta a tanulókat itthon, hogy felkészítse őket tanító és óvónőképző főiskolára ének-zenéből, volt, akiket erősített francia nyelvtudásában. 1970 májusában már szerepelt az általa alapított Újszászi Pávakörrel a Faipari KTSZ udvarán. Felkérték ifjúsági klub megalakítására, amelyet Vörösmarty Mihályról nevezett el. Később azon fáradozott, hogy Újszászon zeneiskolai képzést szervezzen. Két évig ingyen tanította az érdeklődő gyermekeket a művelődési házban szolfézsra és zongorára. Az akkori községi vezetéstől Társadalmi munkáért ezüst fokozatú kitüntetést kapott.

Megalakította a Roma-Rozmaring Népdalkört, akiket Budapestre is elvitt szerepelni. Négy évig zenedrámát tanított 1-6. osztályosoknak. Több pedagógiai cikket írt. Figyelemre méltó pedagógiai munkájáért meghívást kapott Budapestre háromnapos országos konferenciára. Amikor meglátta és megcsodálta Párizst, buszkirándulást szervezett az újszászi középiskolásoknak, tanároknak és lakosoknak, hogy részük legyen az élményben.

Előadó-művészete külön fejezetet érdemelne. Fellépéseinek száma különböző műfajokban felsorolhatatlan. Nyugdíjazása előtt Budapesten integrált pedagógiai programban vett részt, mellette 14 általános iskola szaktanácsadó tanáraként dolgozott.

Nyugdíjasként Újszászon megalakította az Operabarátok klasszikus felnőtt kórusát, amelyet 5 évig vezetett. Öt unoka nagymamája. Színes, tevékeny, tartalmas élete van. Megalapította 2008-ban az Újszászi Énekszó Alapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke lett.

Áldozatos zenepedagógiai, előadó-művészeti, közösségnevelői, közéleti tevékenységéért nyerte el a díjat.

 

2016: Krassóiné Gyüre Rozália Margit

 

 

1949-ben született Újszászon. Itt végezte el az általános iskolát, majd a makói Közgazdasági Technikum elvégzése után a szolnoki Kereskedelmi Főiskolán szerzett diplomát.

Az Újszászi ÁFÉSZ-nél kezdett el dolgozni, később a zagyvarékasi Béke tsz-ben, majd a baromfifeldolgozóban volt pénzügyi vezető, raktáros. 2002-ben rokkantnyugdíjas lett, de a Dunántúlon, különböző baromfitelepek vezetőjeként több-kevesebb ideig tevékenykedett.

A közösség iránti tenni vágyása már az általános iskolában megmutatkozott. Középiskolásként, majd az áfész dolgozójaként részt vett az ifjúsági mozgalomban, tevékenykedett a sport és a kultúra területén.

Emblematikus személyiség: ő a Rozika. Szeret másokat boldognak, elégedettnek látni. Hajnaltól késő estig ott van mások otthonában, hogy önzetlenül tegye könnyebbé idős emberek vagy fiatal családok mindennapjait. Pártolja a művészeket, az alkotókat. Kiállításokat szervez számukra. Erejét és tudását a közösségek javára kamatoztatja, sokszor erőn felül. Szót ért a bölcsődés, az óvodás és az iskolás gyerekkel, az ifjúsággal és a felnőttekkel egyaránt. Számtalanszor nyuszinak, télapónak öltözött az ünnepségeken, de az ifjúsági klub újraszerveződésénél is bábáskodott.

Mindenben, ami a közügyet szolgálja, segít. Mindenütt ott van, ahol segítségre szorulnak, és ahová meghívják, például gyermektáborokba, jótékonysági rendezvényekre, sporteseményekre, kulturális rendezvényekre.

Az Újszászon élők sorsát szívén viseli. Bárki fordulhat hozzá segítségért, és ha teheti, megteszi. Autójával nemcsak a betegeket szállítja különböző rendelésekre, hanem lehetővé teszi az idősek, mozgáskorlátozottak számára a kulturális és egyéb rendezvényeken, ünnepségeken való részvételt.

Szinte mindenhol ott van, ahol önkéntes munkára van szükség, legyen az kerítésfestés, kiállításőrzés, vagy főzés közösségek számára, és még sorolhatnánk. Ő tarja rendben a Szent Vendel szobor környékét. Számos ötlet adója, melyeket másokkal együtt többnyire meg is valósít. Polgárőr, cikkírója és terjesztője az Újszászi Híradónak.

 

2016: Nyíri János

 

 

1953-ban született Békéscsabán. Egy éves korában költöztek Újszászra a nagyszülőkhöz, akik a nagykertben laktak. Szülei később családi házat építettek az Ady Endre utcában, testvérei is itt laktak. Általános iskolai éveiben a Nagykerti Iskolában végzett, ezután a Vegyesipari KTSZ-ben sikeresen megtanulta az esztergályos szakmát. Utána következett három éves szakmai továbbképzés Németországban. Hazatérése után a kötelező katonaság, majd leszerelése után még egy évig a szakmában dolgozott. 1978-ban a Magyar Postához csábították, ami számára teljesen idegen terület volt. Külső szemlélőként egyszerű, könnyű munkahelynek tűnt, de a valóság egész más volt számára. Kemény, fizikai, szellemi és pszichés megterhelést jelentett neki. Kitartásának, erős akaratának és talán egyszerűségének köszönhetően a település lakosai elfogadták, megkedvelték.

1985-ben építette a saját családi házát szintén az Ady Endre úton, majd családot alapított. Megszületett Ádám fia és Lilla lánya, ma már ők is szárnyaikat bontogatják.

Azt vallja magáról: egyszerű ember vagyok, mint a faék, szeretem a labdarúgást, a rock zenét és a természetet. Tudjuk, hogy a postások élete nem leányálom. Hóban, fagyban, esőben, sárban, kánikulában egyaránt kézbesíteniük kell a rájuk bízott küldeményeket. Ez nem csekély anyagi felelősséggel is jár. Nyíri János mindezt becsülettel, a lakosság megelégedésére végezte.  Közel négy évtizedes munkája során a napi feladatokat teljesítette, szinte betegállomány nélkül, mint egy vasember, de azért a végére egy kicsit megrozsdásodott, elfáradt. De kutya soha nem harapta meg! 2016-ban elérte a nyugdíjkorhatárt, reméli, kipihenheti a dolgos éveket. Köszöni a település lakóinak a felé irányuló szeretetüket, türelmüket és bizalmukat.

 

2015: Bogárné Simon Klára

 

 

Bogárné Simon Klára 1956-ban született Újszászon. Általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. 1981-ben diplomázott Szegeden matematika–fizika szakos tanárként. Azóta is a Vörösmarty Mihály Általános Iskola tanára, később igazgatóhelyettese, jelenleg pedig igazgatója. Két gyermek édesanyja. 

Pályája kezdetén úttörő csapatvezető volt, nyolcadikos klubot vezetett a nagyobbaknak, ifjúsági klubot a volt tanítványainak. Nyaranta táborokat szervezett, vezetett. Csillebércen 10 éven keresztül táboroztatott. 

A családi és iskolai elfoglaltságai mellett a meglévő diplomája mellé még többet szerzett, hogy meg tudjon felelni a változó körülményeknek, lépést tudjon tartani az új meg új kihívásokkal. Az iskolarendszer, a tantervek többféle átszervezését, megújulását élte át. 2006 októberével vezetői ciklusa első évében kezdtek felkészülni a kompetencia alapú oktatásra, melyet a teljes körű bevezetés követett. Éjt nappallá téve dolgozott kollégáival együtt azon, hogy az aktuális szabályok szerint, zökkenőmentesen működjön az iskola. Szakmai tudása mind tanárként, mind vezetőként kiváló. Tanítványai különböző versenyeken szép sikereket értek el. Szervezőkészsége példamutató. Több pályázat szakmai vezetését végezte, emellett projektmenedzserként és a városi menedzsment tagjaként is tevékenykedett. Az újszászi pedagógusok közül ő az első, aki mester pedagógus címet szerzett. 

Az iskola belső ügyeinek szervezése mellett gondot fordított arra is, hogy az egész város számára megmutassa az iskola tanulóinak és pedagógusainak tehetségét, kreativitását. Sokak számára emlékezetesek a Vörösmarty bálok, Vörösmarty gálák. Ismert nagyfokú gyermekszeretetéről, empátiájáról, nemcsak a diákok, hanem a szülők és a kollégák iránt is. Szívén viseli minden tanítványa sorsát, a tehetségesektől a hányatott sorsúakig. Igazi lokálpatrióta. Nem csak az iskola életét irányítja, de Újszász lakóinak javát is szolgálja. 24 éven keresztül volt az önkormányzat képviselő-testületének tagja, ezen belül bizottsági elnökként főként a város oktatási, sport és kulturális életével foglalkozott, de aktív tagja volt a szociális és egészségügyi bizottságnak is. Számos sikeres városi rendezvény szervezése, levezetése fűződik a nevéhez. 

 

2015: Ulviczki Ferencné

 

 

Ulviczki Ferencné Teleki Gizella 1949-ben született Újszászon. 

Az általános iskolát Újszászon végezte, majd a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskolába a jelesen érettségizett. 

1969-ben ment férjhez Ulviczki Ferenchez, nem sokra rá pedig megszületett fiuk, Csaba. 1977-ben megszerezte a mérlegképes könyvelői oklevelet, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskola vállalatgazdálkodási szakán szerzett diplomát üzemgazdászként. Dolgozott a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyáregységében, majd a Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalatánál. 1978 decemberétől az Alföldi Szilikátipari Vállalatnál közigazgatási osztályvezetőként dolgozott, később pedig a Bőr- és Textilipari Szövetkezetnél számviteli osztályvezető lett. Innen nevezték ki egy leányvállalat főkönyvelőjének. 

1990-ben irányításával a BőRTEX Leányvállalat dolgozóival együtt új társaság alapítására került sor Gyógycipő Kft. néven. A Kft. 1991-ben kezdte meg tevékenységét, ahol ügyvezető igazgatóként dolgozik jelenleg is. 

A cég fő tevékenysége ortopéd cipők gyártása, gyógyászati segédeszközök forgalmazása, mellyel a rehabilitációhoz tartozó feladatokhoz kapcsolódnak. 

A szolnoki „Hétszínvirág” Alapítvány kuratóriumi tagjaként a mozgássérült és halmozottan sérült fiatalok érdekében tevékenykedett. Mozgó Rehabilitációs Szolgálat keretében Jász-Nagykun-Szolnok megye területén olyan helyekre juttattak el ortopéd és reumatológiai szakrendelést, gyógytornát, fizikoterápiás kezelést, gyógyászati segédeszköz ellátást, ahol helyben ilyen egészségügyi kezelésekre nem volt lehetőség, Nagyivántól Jászapátiig, mintegy 22 településen. 

A program befejezése után a cég mindent megtett azért, hogy ortopéd szakorvosi ellátás, ortopéd cipő méretvétele, gyógyászati segédeszközzel való kiszolgálás a mozgásukban korlátozott emberek számára a továbbiakban is megmaradjon lakóhelyükön. 

Munkája során mindig a legfontosabbnak tartotta az újszászi lakosok ellátását. Nemcsak ortopédiai, hanem két éve már rehabilitációs ellátást is sikerült megvalósítania. A mozgássérültek helyi szervezeténél végeztek ingyenes mozgásszervi szűrést, gyógyászati segédeszközök ellátásáról tájékoztatást. 

Szolnok város egészségügyi és szociális bizottsága felkérésére többször végeztek vezetésével ingyenes mozgásszervi szűréseket, illetve tartottak szakmai előadásokat. 1993 óta az Ortopéd Cipőkészítők Szövetségénél a Felügyelő Bizottság elnöke, emellett a „Forgalmazók az Egészségért Szövetség” Felügyelő Bizottságának tagja. 

Nemcsak egészségügyi vonalon segítette a településünkön élő embereket, hanem sokszor fordultak hozzá, mint cégvezetőhöz anyagi támogatásért is a különböző egyesületek, alapítványok, intézmények. Nem volt olyan rendezvény, meghívás, ahol értékes ajándékkal ne örvendeztette volna meg a megjelenteket. Kiemelten támogatta, illetve támogatja mind az újszászi, mind a megyében lévő mozgássérült csoportokat. 

 

2014: Szabóné Balogh Etelka

 

 

1954-ben született Kisújszálláson. Tanulmányait szülővárosában, majd Szarvason folytatta. Még ifjú pályakezdő volt, amikor 1978-ban fiatal házasként, már családanyaként Újszászra költözött és munkába állt a Nagykerti óvodában.

1982-ben az összevont Óvodai Intézmény vezetőjévé választották. Hét alkalommal kapta meg a bizalmat a nevelőtestülettől, a munkatársaktól, Újszász város vezetőitől.

1975-ben szerzett óvónői diplomát Szarvason, melyet 1986-ban Szegeden a József Attila Tudományegyetemen pedagógia szakos másoddiplomával egészített ki, majd pedig a budapesti Műszaki Egyetem közoktatás vezető szakán tett szakvizsgát. Tanulmányait vörös diplomával zárta. Kicsi gyerekkorától kezdve mindig is maximalista volt, az elég jó számára soha nem a jót, a megnyugtatót jelentette.

A pedagógus pályán eltöltött közel négy évtizednyi idő alatt mindig a jóra, a jobbra, a többre való törekvés motiválta. Ezt a kitartó munkát a Művelődésügyi Minisztérium 1985-ben Kiváló Munkáért kitüntetéssel jutalmazta. Intézményvezetőként mindig azokat a lehetőségeket, forrásokat kereste, melyek az intézmény gyarapodását, gazdagodását vitték előrébb. Ez eleinte szellemi gyarapodást, az óvodában folyó munka megújulását, az óvodapedagógusok új módszerekkel, eljárásokkal való megismerkedését, azonosulását jelentette, később pedig aktív pályázati munkájával igen jelentős anyagi forráshoz juttatta az intézményt, szolgálva ezzel városunk gyarapodását. A több mint harminc éves vezetői tapasztalat mellett, a mai napig fontosnak tartja, hogy folyamatosan képezze magát, szakmai tudását mélyítse, szélesítse, és hogy mindezt a hatalmas tudást szélesebb körben át is adja. Így lehet az, hogy 2013. szeptemberi nyugdíjba vonulását követően csak nagyon rövid időt adott magának a pihenésre, majd újra munkába állt. Nem akárhol számítanak a munkájára: jelenleg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pedagógiai Intézetben dolgozik, ahol két megye óvodapedagógusainak szervezi a továbbképzéseket, adja át a tapasztalatokat.

Változatlanul a sikeres és boldog óvodai élet megteremtéséért dolgozik – a másság elfogadásáért, ahol minden kisgyermek csupa nagybetűvel – GYERMEK.

Mi, újszásziak tisztelettel, megbecsüléssel és szeretettel fordulunk felé, hiszen 40 évig bíztuk rá legféltettebb kincsünket, gyermekünket.

 

2013: Dr. Matosevics Ilona

 

 

Újszász Város Önkormányzata áldozatos, városunk lakosai iránti elkötelezett munkája elismeréséül dr. Matosevics Ilona háziorvost Pro Urbe Újszász Díjban részesítette.

Dr. Matosevics Ilona Budapesten született. Gyermekkorától kezdve orvosnak készült. Elszántan, kitartással, végtelen szorgalommal igyekezett minél több tudást összegyűjteni. Szülei egyetlen gyermekeként minden támogatást megkapott, hogy a kiválók közt is a legkiválóbb legyen. És a gyermekkori álom valóra vált. Az orvosi egyetemet Budapesten végezte, majd rövid kitérő után a szolnoki Hetényi Géza Kórház belgyógyászatán kapott állást, ahol 1996-ig dolgozott. Ebben az évben Újszászon kialakításra került a negyedik háziorvosi körzet, amelyre dr. Matosevics Ilona pályázatot nyújtott be, és azóta szeretett orvosa városunknak.

Boldog ember, hiszen a munkája, a hivatása valójában hobbija is. Mind a mai napig szorgalommal, fegyelmezetten, alázattal és nagy-nagy szakmai felkészültséggel végzi napi feladatait. Munkatársai, betegei tisztelik, megbecsülik.

Odaadó lelkiismeretes tevékenységének köszönhetően komoly tekintélyre tett szert a lakosság körében az eltelt csaknem két évtized alatt. Elsőként kezdeményezte az egyszerűbb laborvizsgálatok helyben történő végzését. Szűrővizsgálatokat szervezett, támogatta, – támogatja az oktatási intézményeket. Helytállása a munkában, a magánéletben, hivatásszeretete, az elesettek felkarolása példaértékű lehet minden ember számára.

Az Újszász Város Képviselő-testülete által odaítélt Pro Urbe Újszász Díj méltó elismerése egy több évtizedes életpályának.

 

2012: Dalmadiné Nagy Ilona

 

 

Újszász Város Önkormányzata áldozatos, a jövő nemzedéke iránti elkötelezett munkája elismeréséül Dalmadiné Nagy Ilona matematika - fizika szakos középiskolai tanárt Pro Urbe Újszász Díjban részesíti.

Dalmadiné Nagy Ilona 1942-ben született Újszászon. Általános iskolai tanulmányait is itt végezte, majd a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett. A szegedi József Attila Tudományegyetem matematika-fizika szakán diplomázott. 1965-től - kis kitérővel - 1987-ig az újszászi középiskolában tanította tantárgyait. Azok közé a pedagógusok közé tartozott, akik Rózsa Imre igazgató vezetésével megalapozták a helyi középiskolai oktatást.

Pályafutása során mindvégig sokat követelt, de sokat is adott: tanórán és tanórán kívül is.

1987-től nyugdíjazásáig, 2011-ig a szolnoki Varga Katalin Gimnázium nagyra becsült tanára volt. A matematikai tehetségek gondozásában, érettségire, versenyekre való felkészítésében kimagasló munkát végzett. Szakmai sikereit tanítványainak országos matematika versenyeken elért kiváló helyezései és a szinte minden évben 100 %-os felvételi arány bizonyítja a legjobban.

A tehetséggondozás mellett a lemaradó tanulók segítésére és felzárkóztatására is gondot fordított. Az iskolában - az iskolákban ahol tanított - nagyon szerették és tisztelték tanítványai, elnyerte tőlük a ”Tanár Oscar” díjat is. A pontos követelménytámasztás, a rendszeres tanulói foglalkoztatás és értékelés, a magas színvonalú szakmai felkészültség jellemezte munkáját. Közvetlen kollégái mindig számíthattak szakmai és emberi támogatására. A pályakezdő munkatársak beilleszkedését rendszeresen segítette. Több ízben vállalt osztályfőnöki megbízást, amelyet lelkiismeretesen és nagy szeretettel látott el.

A gimnázium belső önfejlesztő, innovatív programjának egyik alakítója volt. A matematika tantárgyi programok kidolgozásában és a Debreceni Orvostudományi Egyetem valamint a szolnoki Gazdasági Főiskola felvételi bizottságában is dolgozott.

A tantestületben köztiszteletnek örvendett, az iskola közösségéért vállalt önzetlen munkavégzése és elért eredményei alapján munkatársai javaslatára megkapta a „Varga Katalin Gimnáziumért” emlékplakettet. Több egyéb kitüntetés mellett 2011-ben elnyerte az Aranykatedra Díjat.

A városunk intézményeinél, gazdálkodó egységeinél sokan dolgoznak mérnökök, közgazdászok, tanárok, akikkel annak idején ő szeretette meg a matematikát. A Földön minden ember sokat köszönhet a tanárainak. Akinek szerencséje van, az élete, tanulmányai során legalább egyszer találkozik egy olyan pedagógussal, aki valamit megmozdít benne, aki olyat mutat tettével, cselekedetével, tudásával, hogy az akár a diák egész életét meghatározza.

A szerencsés emberek nevében - egykori újszászi tanítványai nevében - tisztelettel hajtok fejet.

Az Újszász Város Képviselő-testülete által odaítélt Pro Urbe Újszász Díj méltó elismerése egy 45 éves pedagógus életpályának. Követendő példát mutatva a város közösségének, a pedagóguspályát választó fiataloknak, mindazoknak, akik igazi értékek mentén szeretnék élni az életet.

 

2011: Mérész József

 

 

Mérész József Újszászon született 1949-ben. A helyi általános iskola után Szolnokon, 1966- ban szakmunkásképzőt végzett, majd 1972-ben az újszászi gimnáziumban érettségizett. Az 1969-1971 közötti időben katonai szolgálatot teljesített. Mint ejtőernyős felderítő, 114 ugrást hajtott végre. Évekig a „Szabadság” Mg. Tsz-ben műszaki, illetve ügyviteli területen dolgozott. 1975 júliusától a megyei fenntartású szociális gondozási központban helyezkedett el gazdaságvezető munkakörben. A munka mellett továbbtanult, folyamatosan képezte magát. Középfokú könyvelői oklevelet szerzett, majd a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szociális szervezői és mentálhigiéniai szakán diplomázott 1982-ben.

1986-tól 2009-ig az Újszászi Időskorúak Szociális Otthonának igazgatója volt. Vezetésével az ápoló személyzet és a mentálhigiénés csoport dolgozói kimagasló szakmai munkát végeztek. Ezt a munkát ismerte el a város, amikor a kollektíva 2005-ben megkapta Újszász Város Szakmai Díját. Mérész József 1997-ben létrehozta az Idősekért Alapítványt, ezáltal is segítve a gondozottak jobb ellátását.

Labdarúgóként, edzőként és sportvezetőként is sokat tett Újszászért. Kivételes labdarúgó tehetségét mindvégig itthon kamatoztatta. Aktív sport pályafutása 1986-ig tartott. Tehetsége révén már 16 évesen csábították a Nemzeti Bajnokságban játszó neves csapatokhoz, de ő mindig hű maradt szülőhelyéhez. Többször húzta magára a megyei ifjúsági és felnőtt válogatott mezét. Edzőként következetes munkája eredményeként a megyei II. osztályból a Nemzeti Bajnokság harmadik vonaláig vitte az ifjúsági és felnőtt csapatot. Jelenleg az Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület elnökségi tagjaként segíti településünk sportéletét.

A város közéletéből is kivette részét. Négy cikluson keresztül a képviselő-testület tagjaként, bizottsági elnökként igyekezett elősegíteni Újszász fejlődését.

 

2010: Ulviczki Józsefné

 

 

Ulviczki Józsefné Herczeg Magdolna 1948-ban született Újszászon. Férjezett, két leánygyermeke és 6 unokája van.

Szakközépiskolai tanulmányai elvégzése után gyors- és gépíróként kezdett el dolgozni. Harminc éves munkaviszonya alatt dolgozott a Szolnoki Járási Tanács Művelődésügyi Osztályán, a Szolnok Megyei KISZÖV műszaki osztályán, majd az Újszászi Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában, ahol Rózsa Imre igazgató jobb keze volt. Munkahelyein mind a vezetők, mind a dolgozók bizton számíthattak segítőkészségére.

1992 óta rokkantnyugdíjas. Több évig tartó műtétsorozat után 1999-ben megalakította városunkban a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok megyei Egyesületének helyi csoportját 50 fővel, ami azóta is folyamatosan és sikeresen működik. A taglétszám időközben 200 felettire nőtt.

Több tanfolyamot elvégzett a civil mozgalommal kapcsolatos ismeretek elsajátítása érdekében. Az e tanfolyamokon szerzett ismeretekkel tudta megszervezni és vezetni a csoportot. Rendszeresek a havi összejövetelek, különböző programokkal, jó hangulatúak az évente megszervezett kirándulások és nagy rendezvények.

Számtalan esetben segített a sorstársaknak különféle ügyek intézésében. Több mint 170 környezettanulmányt végzett annak érdekében, hogy a rászorultak lakás átalakítási támogatáshoz jussanak. Az egyesületen keresztül sok-sok millió forinthoz juthattak a helyi mozgássérültek.

Kiemelkedő esemény volt a 2001. évi integrációs nap, melyet a csoport pályázati nyereményből valósított meg, és amelyen a környező települések mozgássérültjei is részt vettek.

Ulviczki Józsefné 2003-ban megalakította a Városi Civil Fórumot, ami azóta is működik, összefogva a város civil szervezeteit. Gyors- és gépírói tudását itt és a városi rendezvényeken is a köz érdekében kamatoztatja. Jegyzőkönyveket készít, tolmácsolja a civil szféra véleményét az önkormányzat felé.

Férjével együtt aktívan támogatott több civil szervezetet, illetve különféle rendezvényeket. Jelentős szerepe van az Újszászi Híradó működésében, amit 2003 óta távmunkában végez.

 

2009: Dr. Molnár Zoltán főorvos

 

 

Dr. Molnár Zoltán Erdélyben, Magyarláposon született, tősgyökeres magyar családban. Tanulmányait Romániában végezte. Orvosi diplomája megszerzése után gyermekorvosként dolgozott. A rendszerváltás időszakában Svájcba települt, ahová családja is követni tudta. Kitartásának, szorgalmának köszönhetően új hazájában is megtalálta helyét, honosította diplomáját, állást kapott. Jelenleg is Porrentruy Júra kanton megyei kórházában vezető orvosként dolgozik.

Nem feledkezett meg honfitársairól akkor sem, amikor már révbe ért. Barátaival adományok gyűjtését szervezte, és szállította Románia, Szerbia, Horvátország, Ukrajna magyarok lakta területeire.

A hazánkat sújtó 2000-es árvíz idején tapasztalta meg, hogy Magyarországon is szükség van segítségre. A Rácz Lajos tiszteletes úrral ápolt baráti kapcsolata hozta őt Újszászra. Kezdetben az adományokat a rászoruló nagycsaládos, nehéz körülmények között élő embereknek hozták. Hat-hét év óta rendszeresen támogatják az idősek otthonát és az oktatási intézményeket is. Évente két-három alkalommal hoznak adományokat: funkcionális ágyakat, matracokat, bútorokat, gyógyászati segédeszközöket, textíliát, élelmiszereket, számítógépeket, iskolai felszereléseket.

Annak érdekében, hogy munkájukat legálisan végezhessék, barátaival nemzetközi alapítványt hoztak létre. Ennek a Champagneyban bejegyzett Partir Offir International alapítványnak egyik vezető egyénisége dr. Molnár Zoltán. A segélyszervezet neve magyarra fordítva: "Menni és ajándékozni", találóan fejezi ki tevékenységüket és céljukat.

Molnár doktornak jelentős szerepe van abban, hogy adományaik egy része Újszászra kerül. Fáradságos és áldozatos munka van adományozó tevékenységük mögött. Szabadidejüket áldozzák a gyűjtésre, csomagolásra, szállításra. Saját költségükön vásároltak mikrobuszt, melynek üzemanyagköltségét is viselik. Molnár doktort önfeláldozó munkájában családja is segíti.

Adományaikkal jelentősen hozzájárulnak az idősek ellátásához, a szociális otthon eszközeinek pótlásához. A doktor úr Újszász város rászorulóinak segítését szívügyének tekinti.

 

2009: Páll József és Páll Józsefné nyugalmazott pedagógusok

 

 

A házaspár fiatalon, a diploma megszerzése után hosszú évtizedekig dolgozott a nagykerti iskolában. Jelenleg is Újszászon élnek. A tanítás mellett kiemelkedő volt sport és kulturális munkájuk, az általános iskolában a közösségi szellem kialakítása. Együtt éltek az iskolával, a hivatásukkal: a tanítással, neveléssel, a tanulókkal, és később a gyerekeikkel is. Nevükhöz fűződik a sport, a művelődés és művészet megszerettetése.

Páll József létrehozta az MHSZ-szel közösen az első újszászi lövészklubot. Számos táborozás, gyalogtúra, az "Ismerd meg hazádat!" mozgalomban való részvétel, az ország és a természet megszerettetése fűződik a nevéhez.

Páll Józsefné számos előadást, mesejátékot tanított be, amelyekkel más község, falu gyermekeit, lakosságát is szórakoztatták. A gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztésére balett oktatást, táncoktatást szervezett és bonyolított le. A rajz és festészet, illetve a képzőművészet, művészettörténet szeretete az ő indíttatására alakult ki a mai, kultúrát igénylő lakosokban. Sok éven át a megyei tanács tagjaként segítette Újszász és környékének fejlődését.

A házaspár nevéhez fűződnek az erdészeti szakemberekkel karöltve létrehozott sártortáborozások a Parkerdőben. A környezetünkre való odafigyelést, a természeti értékeink megóvására való nevelést is fontosnak tartották. Ezekben az időkben az úttörőszövetség csapatvezetőjeként társadalmi munkát, hulladékgyűjtést szerveztek. A házaspár Újszászra való letelepedése első pillanatától kezdve a mai napig is folyamatosan dokumentálja a város történéseit, életét képekben, írásban, albumba foglalva. Ez csak néhány dolog abból, amivel a diákok életét meghatározó irányba terelték, példaképükké váltak.

Tanítói magatartásuk, emberi értékeik alapján méltók a kitüntetésre.

 

2008: Földi Imre

 

 

Földi Imre 1926. október 3-án született Újszászon. Az elemi iskola elvégzése után kereskedőtanonc, majd kereskedősegéd volt. A katonai szolgálatot követően, 1945-ben nevelőapjának segített a földművelésben. 1946-ban került Újszász Község Elöljáróságához, és 40 évig itt, illetve az 1950-ben alakult helyi tanácsnál dolgozott megszakítás nélkül.

Aktív pályafutása alatt rendszeresen tanult, képezte magát. Földi Imrét először adóigazgatással kapcsolatos feladatokkal bízták meg. Nehéz és hálátlan feladat volt ez, hiszen az akkori történelmi időszakban az adóigazgatással felmerülő munka nem sok sikert jelenthetett számára. Becsülendő, hogy e nehéz helyzetben is ember tudott maradni, munkáját szolgálatnak tekintette, nem felejtette el a kisemberekhez való tartozását. Volt adócsoport-vezető, igazgatási csoportvezető. Munkája során nagy szakmai felkészültségről, segítőkészségről, erkölcsi tisztaságról tett tanúbizonyságot. Munkatársai elismerték tudását, szerették, tisztelték. A lakosság nagy többsége is elfogadta, megértette tevékenységét, és bizalommal fordult hozzá. Hosszú pályafutása alatt jelentős volt a közéleti tevékenysége is, több társadalmi tisztséget töltött be. Évekig a helyi tűzoltó egyesület titkára, önkéntes rendőr, Áfész felügyelő bizottsági tag és a Szabadság Vadásztársaság titkára volt.

1986-ban vonult nyugállományba.

Munkáját mindenkor az elhivatottság, az önzetlen segíteni akarás, a közélet tisztaságának szem előtt tartása jellemezte. Ezt kérte, sőt elvárta kollégáitól is. Földi Imre munkájáért az erkölcsi elismerésen túl számos kitüntetésben részesült. Példamutató embersége és sokszínű közéleti tevékenysége elismeréseként Pro Urbe Újszász Díj kitüntetésben részesült.

 

2008: Rácz Lajos

 

 

Rácz Lajos 1951-ben a Békés megyei Kunágotán született. Az általános és a középiskolát Budapesten végezte el. 1972-ben Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán épületgépész diplomát szerzett. Mérnökként a Csőszerelőipari Vállalatnál dolgozott Budapesten.

1973-ban elhívást kapott Istentől a teljes idejű szolgálatra. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Református Teológiai Akadémián végezte el. Ott ismerkedett meg jövendőbeli feleségével, Pánczél Mártával, akivel 1977-ben kötött házasságot. Az akadémia elvégzése után Budapesten, Zuglóban volt beosztott lelkész.

30 éve, 1978 júniusától élnek és szolgálnak lelkészként Újszászon. Megbízatásuk három kisvárosra és tizenhárom egyéb településre terjed ki. A városi és a vidéki oktatási intézményekben hitoktatóként tanítanak.

Rácz Lajos 1990 óta a Felekezetközi Imaközösség koordinátora. Számos nemzeti és nemzetközi keresztyén konferencia szervezője, társelnöke, munkatársa volt. 1992-ben, Brüsszelben alapító tagja volt az Európai Imaláncnak. 1995-ben, Szöulban a Világmissziós Kongresszuson képviselte Magyarországot. A lelki gondozásban tevékenykedő nemzetközi Ellel Ministries szolgálat tanácsadója. Az Országházban és más országos közhivatalban megtartott imakonferenciák résztvevője volt. 2007-ben New Yorkban, az ENSZ székházban megtartott imakonferencián képviselte Magyarországot.

1993-2006 között kezdeményezője, kivitelezője volt a református templom építésének, a parókia bővítésének. A közösségi ház építése pedig folyamatban van.

Aktív közéleti tevékenységet folytat. Az előző ciklusban tagja volt a városi önkormányzat oktatási, kulturális és sport bizottságának és a megyei önkormányzat szakbizottságának. A kulturális, oktatási, vallási és erkölcsi kérdéseken túl számos alkalommal városfejlesztési kérdésekben is előterjesztette javaslatait.

Aktívan részt vesz a város szociális munkájában. Nemzetközi kapcsolatait a város javára kamatoztatva holland, svájci és francia segélyszervezetekkel együttműködve segíti a város szociális és oktatási intézményeit és a rászoruló újszásziakat.

 

2007: Babos János

 

 

Babos János 1955-ben kezdte pályafutását Újszászon, az általános iskolában. 1964-ig tanítóként, majd 1974-től igazgatóhelyettesi munkakörben, 1992-től pedig nyugdíjba vonulásáig iskolaigazgatóként dolgozott.

Közel négy évtizedig tartó pedagógiai munkáját nagy hozzáértéssel, felkészültséggel végezte. Tanári és vezetői tevékenységét egyaránt meghatározta a pálya iránti elkötelezettsége. Szigorú és igazságos mércét állított tanítványai és tanártársai számára. Tette mindezt úgy, hogy saját magával szemben is maximalista volt.

Sokirányú vezetői feladatai mellett nagy figyelmet fordított az oktatás korszerűsítésére. Réges-régen kiépítette az iskolarádió-hálózatot, elsőként oktatott informatikát fakultációs órakeretben akkor, amikor más iskolákban még csak fényképről ismerték a számítógépet. Fiatal tanár korától kezdve élt-halt a közösségért. Csapatvezetőként számtalan nyári tábort szervezett a gyerekeknek, s a felnőttek közösségi tevékenységében is jelentős részt vállalt. Volt tanácstag, majd a rendszerváltást követően önkormányzati képviselő. Oszlopos tagja volt az Újszászi Híradó szerkesztőségének, s kezdetben az oktatási bizottság vezetőjeként tevékenykedett.

Okos, bölcs tanácsaival mindmáig segítséget nyújt iskolai vagy akár városi gondok kapcsán.

 

2007: Kovács Nándor

 

 

Kovács Nándor 1961-ben született Tapolcán. 1985-ben, mint villamosmérnök végzett a budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően 1989-ben mérnöktanárként kezdett tanítani az újszászi középiskolában. 1995-ben informatika tanári diplomát szerzett. A fizika, a matematika, a műszaki rajz és a számítástechnika tanítása mellett filmklubot, vetélkedőket szervezett a diákoknak, és 10 éven át iskolaújság szerkesztésében is tevékenykedett.

Tizenhét éve, a kezdetek óta az Újszászi Híradó tördelőszerkesztője, a szerkesztőség alapító tagja. A szerkesztést saját lapterv-készítő programjával segíti. A tördelés mellett rendszeresen fotózik is a Híradó számára. 2002. óta a Tájékoztatási és Pr. Bizottság tagja.

Több honlap létrehozója, a helyi művészek támogatója.

Jelentős az informatika népszerűsítésében, terjesztésben végzett munkája. Informatikai tanfolyamok szervezője, oktatója. Nagyon sok diák és felnőtt - többek között az általános- és középiskolai tanárok jó része - neki köszönheti e területen szerzett tudását.

Számtalan újszászi szórólap, plakát, meghívó önzetlen készítője. Turza Ferenc verseskötetének, a Középiskola évkönyvének és a Szemelvények az újszászi vasutasok életéből című kiadványoknak is ő volt a tördelője.

Ha a számítástechnika területén segítségre volt valakinek szüksége, ha tehette, munkája és három gyermeke nevelése mellett mindig rendelkezésre állt. Intézmények, magánszemélyek és civil szervezetek sokat köszönhetnek neki.

 

2006: Bodnárné Szabó Gabriella nyugalmazott iskolaigazgató

1946-ban született Újszászon. 1975-ben szerzett tanítói képesítést. Kezdetektől fogva elhivatottság jellemezte pedagógiai munkáját. A gyermek személyiségének tiszteletben tartása, az egyénre szabott sokoldalú képességfejlesztés vezérelveit követte. Kiemelkedő módszertani ismeretekkel rendelkezett a nyelv, az irodalom és a kommunikáció területén. Éveken át népszerűsítette a Zsolnai programot a Tanítók Nyári Akadémiáján, közel egy évtizedig szaktanácsadóként dolgozott a megyei pedagógiai intézet alkalmazásában. 1992-től a Vörösmarty Mihály Általános Iskola igazgatóhelyettese, 1995-től igazgatója volt. Kitartással, felelősséggel dolgozott az intézmény működtetéséért, a tanulókért, kollégáiért. Vezetői szemléletét a humánum, a demokrácia jellemezte. Kiemelt figyelmet fordított a tehetséggondozásra. Az esélybiztosítás sokrétű munkáját, az integrációs felkészítést átfogta, irányította.

Alapító tagja és 2004 óta elnöke az Együtt Újszászért Egyesületnek. Elkötelezetten dolgozik a város értékeinek megóvásáért, gazdagításáért, a hátrányt szenvedők életminőségének javításáért.

 

2006: Dr. Cseh Gábor állatorvos

 

 

1935-ben született Zagyvarékason. 1959-ben szerzett diplomát az Állatorvos-tudományi Egyeteme. 1959-től két éven át Tiszapüspökiben látta el a körzeti állatorvosi teendőket. Újszászon 1962 óta dolgozik. A kezdetekben körzeti állatorvosként, majd 1982-től 1992-ig a Szabadság Termelőszövetkezet üzemi állatorvosaként dolgozott. Jelenleg nyugdíjasként praktizál.

Újszász állategészségügyi közigazgatási teendőit, termelőszövetkezetének és háztáji gazdaságainak állategészségügyi ellátását több mint 30 éven keresztül magas szakmai színvonalon végezte. Kiemelkedő járványügyi illetve megelőzési tevékenységet folytatott. Sokat tett a gümőkór, illetve a száj- és körömfájás megelőzése, gyógyítása érdekében.

Újszász vadgazdálkodásban jelentős szerepet vállalt. 1982-től 2002-ig a helyi Szabadság Vadásztársaság elnöke volt.

Dr. Cseh Gábor aktív közéleti tevékenységet folytatott. 1963-tól 1990-ig tanácstagként, 1985-től 1990-ig a Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjaként segítette Újszász fejlődését. Különösen az artézi kút programot valamint az út és járdaépítéseket tekintette szívügyének. 1963-tól 1990-ig az újszászi ÁFÉSZ Igazgatóságának tagjaként is tevékenykedett.

 

2005: Csiki Pál előadóművész

 

 

1936-ban született Komáromban. Egy kis erdélyi kitérő után, 1948-ban költözött családja Újszászra. Ifjúkorától áll színpadon. Az 1950-es években a népszerű színjátszó-kör lelkes tagjaként szórakoztatta a közönséget, később énekesként önállóan lépett fel. Több mint ötven éve énekel népdalokat, magyarnótákat, operetteket. 1974-ben lett hivatásos előadóművész. Bejárta az egész országot, sőt külföldi szereplésekre is hívták. Járt többek között Romániában, Németországban, Szlovákiában is.

Mégis legszívesebben az újszásziaknak énekel. Minden felkérést elfogad, sokszor önzetlenül vállalva a feladatot. A hatvan éves születésnapjára rendezett gálaműsor zsúfolásig telt házat vonzott, mert az újszásziak tisztelik, szeretik. Számtalanszor szórakoztatta a szociális otthon és a Kastély Otthon lakóit, mert fontosnak tartja, hogy örömet szerezzen az idős, beteg embereknek. Jász-Nagykun Szolnok megye majd’ minden szociális otthonában vállalt már ezért fellépést.

A kollégák is tisztelik, becsülik. 2003-ban több megyebeli énekessel együtt szűkebb pátriánk, a Jászság hagyományainak ápolása céljából hangkazettát jelenttettek meg. Büszkék vagyunk arra, hogy Újszászt Csiki Pál képviseli a Jászkunsági gyerek vagyok című kazettán.

Talán kevesen tudják, de Csiki Pál szövegíróként is tevékenykedik. Több mesejáték szövegét írta meg a szolnoki Lurkó Színpad számára.

Előadóművészi pályája mellett 1996-ban felvállalt egy nem kis feladatot, a Százszorszép Népdalkör vezetését. Így Csiki Pál nemcsak előadóművészként, hanem az egyre sikeresebben szereplő népdalkör segítségével is öregbíti városunk hírnevét.

 

2005: Lovász Dániel nyugalmazott termelőszövetkezeti elnök

 

 

1931-ben született Kunhegyesen, gazdálkodó családban. 1949-ben kezdett dolgozni a Lászlómajori Állami Gazdaságban. Kisállattenyésztői oklevelet szerzett, majd telepvezető lett a Kenderesszigeti Állami Gazdaságban. Közben megszerezte az agrármérnöki diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1951-52-ben a Karcag – Tilalmasi Állami Gazdaság igazgatója volt, innen került be a megyei apparátusba, ahol 1969-ig tevékenykedett.

1969-ben lett az újszászi Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke. Irányításával kiemelkedő eredményeket értek el mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés területén. A termelőszövetkezet 20 éven át 700 családnak biztosított tartós munkát. A háztáji gazdaságok is jelentős jövedelmet biztosítottak.

A gazdaság a megyében elsőnek vezette be női dolgozóinak a rendszeres egészségügyi szűrést. 200 családnak biztosított rendszeresen családi segélyeket, vagy egészítette ki az alacsony nyugdíjakat. Vezetése alatt a szövetkezet ötször nyerte el a kiváló Termelőszövetkezeti címet, országos szinten az élmezőnybe tartozott. Munkáját sok állami és szövetkezeti kitüntetéssel ismerték el.

A tagokon kívül gondja volt a településre is. Közreműködött a vízhálózat teljes kiépítésében. Javaslata alapján kezdődött meg Újszászon– a termelőszövetkezet energiarendszerének korszerűsítéséhez kapcsolódóan – a gázhálózat kiépítése. Az I. számú üzemegységben létesített bázisról átadó építésével került a gáz a településre. Ebben a munkában társra talált Nagy József, Rózsa Imre és Varga Jánosné személyében. A termelőszövetkezet erőgépei rendszeresen részt vettek a község rendezésében, szépítésében, autóbuszai szállították a kulturális és sportesemények résztvevőit.

A termelőszövetkezet vezetése az Áfész-szel és a takarékszövetkezettel karöltve indította be a településen a szövetkezeti társasházak építését.

Kezdeményezésére jött létre a jelenleg is működő Kertbarát Kör, melynek célja a szakmai segítségnyújtás.

Nyugdíjba vonulásától, 1990-től 5 éven keresztül a Cukorrépatermesztők Országos Egyesületének alapítója és ügyvezető igazgatója volt.
1992-ben a földtulajdonosok megválasztották a Földkiadó Bizottság elnökének. Vezetésével hibamentesen, közmegelégedésre ment végbe a földtulajdonok rendezése.

Lovász Dániel tevékenységét, eredményeit felesége támogatásával érte el, aki 53 éven keresztül minden téren mellette állt.

 

2004: Kovács György nyugalmazott köztisztviselő

 

 

Kovács György Szolnokon született. 1962-től nyugdíjba vonulásáig, 1995-ig a polgármesteri hivatal építési előadója, főelőadója volt.

A hivatalban eltöltött 33 év alatt szoros kapcsolatban állt a település lakóival. Szakmai tapasztalatát mindenki elismerte. Ezért is szervezte ő még a tanácsi rendszerben a társadalmi munkákat, amiért többször kitüntették.

A 33 év alatt sok-sok középület, lakóház épült Újszászon. Az ebből fakadó építésügyi feladatok ellátásához kerékpárjával rótta az utakat. Kapcsolatot tartott kivitelezővel, tulajdonossal, szomszéddal, akik szakmai tanácsát elfogadták, betartották.

Munkáját rendkívül precízen, a mindenkori előírások betartásával végezte. Nem lehetett megvesztegetni, eltéríteni az egyenes úttól, ami alaptermészete és adottsága. Munkatársaival rendkívül jó kapcsolatot tudott kialakítani, melyhez sziporkázó humora, víg kedélye társult.

Újszász labdarúgásának ismert alakja. Hosszú évekig játékosként, majd edzőként segítette a labdarúgócsapatot. Ha valahol labda pattog, ott megjelenik Kovács György is. A labdarúgáson kívül csaknem minden sportág rendezvényein, versenyein jelen van.

A város közéletének egyik meghatározója volt. Két ciklusban képviselőként, 1994-től 1998-ig az önkormányzat alpolgármestereként segítette a testület munkáját.

 

2004: Nagy Béla nyugalmazott tanár

 

 

Nagy Béla Újszászon született. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1960-ban tért vissza Újszászra a szegedi pedagógiai főiskoláról matematika - fizika szakos tanárként.

1960-tól 1996-ig, nyugállományba vonulásáig oktatta, nevelte eredményesen a tanulókat.

Már 1960-ban megszervezte az iskolai fotószakkört, majd a művelődési házban tanított meg nagyon sok újszászit a fotózás fortélyaira, akik közül sokan országos pályázatokra is eljutottak. Nemcsak tanította, hanem szenvedélyesen művelte is a fotózást. Megörökítette Újszász elmúlt ötven évét. Archívuma felbecsülhetetlen értékeket rejt.

1990-ben az Újszászi Híradó szerkesztőségének alapító tagja, hat éven át a város eseményeit megörökítő fotósa volt. Fényképész tevékenységét 1996-ban gyűjteményes kiállításban foglalta össze.

Sporttevékenysége, sportszervező tevékenysége is kiemelkedő. Az 1950-es években az újszászi asztalitenisz csapat szervezője, éljátékosa, később a csapat edzője. Edzéseit 70-80 gyerek látogatta. Szívós munkával megszerezte az asztalokat, ütőket is. Versenyzői sorozatban nyerték a megyei versenyeket. A pingpongozás népszerűsítésére az iskola udvarára beton asztalokat készíttetett, sőt községi, szülői összefogással betonozott sportpályát épített. Ez lett a mai aszfaltozott pálya alapja.

Számos alkalommal kapott társadalmi munkájáért elismerést. 1982-ben kiváló munkáért kitüntetésben, 1993-ban a Magyar Asztalitenisz Szövetségtől Az asztalitenisz sportért kitüntetésben részesült.

 

2003: Diószegi Sándorné testnevelő tanár

 

 

1966-ban került az Újszászi Gimnáziumba, ahol nyugdíjba vonulásáig dolgozott.

Lelkes testnevelő tanárként különböző sportágakban versenyeztette diákjait, leány tornász csapatot szervezett, amely éveken át kimagasló eredményeket ért el. Példája nyomán több tanítványa lett testnevelő tanár.

Igazgatóhelyettesként, megbízott majd megválasztott igazgatóként vezette és irányította az Újszászi Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiuma sokszínű életét és munkáját. Vezetőként mindig a gondosság, a pontosság, az iskola érdekeinek érvényesítése vezette. Munkatársaival, a szülőkkel és a diákokkal szemben mindig figyelmes, korrekt, humánus magatartást tanúsított.

Jelentős személyisége volt Újszász társadalmi életének is. Sok minden iránt fogékonyan, több területen is hasznára tudott lenni a városnak.

Tevékenyen részt vett Újszász sportjának szervezésében, fejlesztésében. Lelkesen támogatta, szervezte, segítette a szabadidősport rendezvényeket.

 

2003: Dr. Ördög Lajos nyugalmazott háziorvos

 

 

A Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzése után, 1968-ban került Újszászra. Munkáját a segítőkészség és az empátia jellemezte. Betegei tisztelték, szerették, hiszen ott volt a gyerekek születésekor, az idősek utolsó perceiben, ismerte örömüket, bánatukat, testi-lelki betegségüket.

Tevékenyen részt vett a település Egészségügyi és Szociális Bizottságának munkájában, igyekezett segíteni a lakosság szociális helyzetének javításában. Évtizedeken keresztül végezte a terhes gondozást, a gyermekek bölcsődei felülvizsgálatát.

Az Időskorúak Szociális Otthonában folytatott munkáját az idős emberek önzetlen szeretete, gyógyulásukba vetett hite jellemezte.

Kimagasló orvosi tevékenységét többször is elismerték, számára azonban a legnagyobb kitüntetést mindig betegei gyógyulása jelentette.

Harminckét éven keresztül munkálkodott betegei javára, gyógyulásuk érdekében mindig tudása legjavát adva.

 

2003: Vincze Zoltánné védőnő

 

 

1964-ben került Újszászra. Közel negyven évet töltött el az egészségügy szolgálatában, melynek során mindvégig terjedelmes védőnői körzetet kellett ellátnia.

A gyermekekkel és a felnőttekkel való bánásmód mestere volt. A terhes anyákat, csecsemőket mindig kedvesen, nagy szeretettel és türelemmel fogadta, és intézte felmerülő problémáikat, hiszen tudta, hogy az ember legféltettebb kincse a gyermek.

Munkatársai is becsülték korrekt magatartásáért, kollegiális, segítőkész munkájáért.

Sokszor esőben-sárban, hőségben-fagyban tett látogatásai alkalmával nemcsak a családok egészségügyi, hanem sokszor más természetű problémáit is meghallgatta, s azokban igyekezett segíteni, vagy legalább megnyugtató tanácsokat adni.

Éveken át tagja volt több egészségügyi szervezetben munkálkodott. Nemzedékeket gondozott, segített.

 

2002: Fehér János a Városi tornacsarnok vezetője

 

 

Friss agrár diplomásként 1976-ban költözött Újszászra, és kezdett el dolgozni a helyi tsz-ben. Rögtön bekapcsolódott a sportéletbe, a tömegsport szervezésébe. 1982-ben az újszászi sportkör elnökévé választották. Számtalan helyi sportrendezvény fűződik a nevéhez. Vezetésével Újszász bekapcsolódott az olimpiai ötpróba akcióba, melynek keretében sokszor 300 gyermek és felnőtt vett részt egy-egy futóversenyen vagy kerékpártúrán. Sok újszászival kedveltette meg a triatlon és duatlon sportágat is.

Kezdeményezője volt a Tornacsarnok megépítésének, melynek 1992-ben vezetője lett. Az ő nevéhez fűződik a lábtoll-labdázás magyarországi elterjesztése, a Magyar Lábtoll-labda Szövetség megalakítása, amelynek főtitkára. Alapító tagja és alelnöke a Nemzetközi Lábtoll-labda Szövetségnek. Sikeres sportdiplomáciai munkája eredményeként 2000-ben Újszászon rendezték meg az I. Lábtoll-labda Világbajnokságot, ezáltal több európai és ázsiai orszába jutott el városunk jó híre.

Több helyi egyesület tagja, 1989 óta önkormányzati képviselő. Fő feladatának tekintette a helyi újság, az Újszászi Híradó létrehozását, amelynek 12 évig volt felelős szerkesztője.

 

2002: Nagy Albert nyugdíjas kertész

 

 

1909-ben született Újszászon. Édesapja kertész volt. Ő is megszerette ezt a szakmát, és végzett kertészként a szászbereki uradalomban kezdett el dolgozni. Szíve azonban hazahozta Újszászra. A Kontinentál Rt Angol Bank kirendeltségének alkalmazásában főkertész lett abban a kastélyban, amelyik ma az Időskorúak Szociális Otthona. 200 melegágyban konyhai növényeket, a virágházban virágokat termesztett.

A II. világháborúban hadifogságba esett. Kertészeti tudása ott is segített rajta, mert kertészetben dolgozhatott. Hazaérkezése után, 1948-ban mint magánkertész koszorúkötésbe, majd virág és zöldségfélék termesztésébe kezdett.

1964-ben Újszász Község Tanácsának lett a főkertésze. Nevéhez fűződik a község fásítása, virágosítása, a lakosság őszinte megelégedésére. Harminc éves munkaviszony után, 1990-ben ment nyugdíjba.

A virágházban érzi jól magát, mert egy életen át folytatott szakma, a kertészkedés szeretete még most is benne él.

 

2002: Nász Imre nyugalmazott általános iskolai igazgató

 

 

Az 1963-64-es tanévben került Újszászra, és kezdte igazgatóhelyettesként munkáját az általános iskolában, mely később általános iskola és gimnáziummá vált. Nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy a gimnázium önálló intézmény lehessen.

1972-ben a nagykerti iskolával egyesített általános iskola igazgatójává nevezték ki. Ezt a munkát 20 évig látta el. Fő feladatának a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az oktatás és nevelés színvonalának állandó emelését tekintette. Ebben az időben vezették be az idegen nyelv szakosított tanítását, több új oktatási módszert, fakultációt, számítástechnikai ismeretek oktatását. Iskolai könyvtárat hozott létre, fejlesztette a napközi otthont.

Két tanteremmel bővült a Bajcsy úti iskola. Szakköri terem, a KRESZ-park, korszerű sportpálya épült a Nagykertben. Támogatta a tanulmányi versenyeket és az új módszerek meghonosítására vállalkozó kollégákat. Szívén viselte a tanulóifjúság szabadidejének hasznos eltöltését. Személyes közreműködésével is segítette az ifjúsági mozgalom munkáját, a parkerdei tábor kialakítását, a táboroztatást. 1992-ben vonult nyugdíjba.

A mai napig aktívan részt vesz Újszász közéletében. 1972-ben megalakította az újszászi Horgász Egyesületet, melynek több ciklusban elnöke is volt. Részt vett a tornacsarnok felépítésében, az e célból létrehozott alapítvány kuratóriumi elnöke. 1998-ban megszervezte a városi Polgárőr Egyesületet, melynek jelenleg is ügyvezető elnöke.

 

2002: Turza Ferenc festő

 

 

Újszászon született. Festői tehetsége már gyermekkorában kitűnt, mégis más pályát választott. Később tanult csak tudatosan több neves festőnél rajzot és festészetet. Tagja lett több alkotóközösségnek és galériának. Így a Zichy Galériának, a Független Magyar Szalonnak, a Pirschel Galériának és az ARTEX-nek. Többször vállalt munkát művészeti szakkörökben és irányított alkotóköröket. Több száz képet festett és sok-sok kiállításon szerepelt velük országszerte és itt Újszászon. Műveinek egy része közintézmények termeit díszíti, másokkal helyi alapítványokat támogatott, vagy versenyek díjazására ajánlott fel. Eljutottak képei külföldre is. Ezek a festmények elvitték magukkal a Zagyvának, Újszász környékének és az Alföldnek a szépségét, színeit.

A festészet mellett szobrászattal és versírással is foglalkozik. Szobraival bőkezűen bánt. Az iskoláknak és a városnak ajánlotta fel őket.

Segíti a kezdő amatőr alkotókat, az iskolai művészeti nevelést, és szerepet vállal a közélet más területein is. Sokrétű tevékenységével közmegbecsülést váltott ki.

 

2001: Mandula József plébános

 

 

1975-ben került Újszászra, s itt volt plébános 1990-ig. Ezalatt a 15 év alatt igen sokat tett Újszászért, Újszász lakóiért mint szervező, mint kétkezi munkás és mint a hívők lelki atyja.

A temetőben megépítette az új ravatalozót, bevezettette a vizet. A templom belső felújítása, megszépítése is az ő tevékenységének köszönhető. Megoldotta a fűtést, a víz, a gáz bevezetését. Neki köszönhető, hogy megépült a kántorház, elkezdődött a templomtető felújítása, bár ezt a munkát már nem ő fejezte be.

Ezeken a kézzelfogható dolgokon túlmenően emberi példamutatása, kedvessége, az elesettek támogatása, lelki vigasztalása sokkal-sokkal többet jelentett, és még most is érezhető nyomokat hagyott a lelkekben. A betegeket, mozgásukban korlátozottakat rendszeresen látogatta. Meglátogatta a betegeket a kórházban is, akár hívők voltak, akár nem.

Összefogta a fiatalokat, hozzájárult zenei műveltségük fejlesztéshez, segítette őket a tanulásban.

Szertartásai messze környéken színvonalban kiemelkedőek voltak, akár esküvőről, akár temetésről legyen szó. Olyan empátiával rendelkezett, hogy a szertartás résztvevői érezhették, az ünnepség egyedi, csak nekik szól. Tevékenységét az őszinteség hatotta át.

 

2001: Nagy József nyugalmazott tanácselnök

 

 

Újszászon született, első munkahelye az újszászi községháza volt. Kis kitérővel innen is ment nyugdíjba. 1949-től végigjárta a köztisztviselői ranglétrát, és 1968-ban lett tanácselnök.

A szó igazi értelmében a közszolgálat dolgozója volt. Járta a települést, felügyelte a járdaépítést, gyakran tevőlegesen is részt vett benne. Kiemelkedő volt a társadalmi munka szervezésében, irányításában végzett tevékenysége. Sok kilométer út, járda készült el ennek eredményeként.

Bevezette a "Tiszta udvar, rendes ház" mozgalmat, és a község szépítésére, a közterületek rendbetételére is figyelmet fordított.

Nevéhez fűződik az artézi kút fúrása, majd a vízvezeték-, a gáz- és a telefonhálózat kiépítése. Olcsó építési telkek kialakításával támogatta az építkezőket, a községben letelepülni kívánókat.

Segítségével épült 1972-ben a gimnázium, az új bölcsőde, bővült az óvoda. Telek biztosításával közreműködött a gyógyszertár, az Áfész, a Takarékszövetkezet fejlesztésében.

Az ő munkájának is köszönhető, hogy Újszász 1970-ben nagyközségi rangra emelkedett. Kivívta a lakosság többségének bizalmát, munkatársai tiszteletét. Többször elismerték eredményes munkáját. 1990. évi nyugdíjba vonulása előtt a Munka érdemrend arany fokozatát vehette át. Szívügyének tekintette a sportegyesület, főképpen a labdarúgó-szakosztály működési feltételeinek biztosítását. Sport érdeméremmel ismerték el ezt a tevékenységét.

Nyugdíjba vonulása után sem szakadt meg jó kapcsolata a város lakóival. Több civil szervezetnek is aktív tagja.

 

2000: Dr. Nemes József háziorvos

 

 

1959-től mint körzeti orvos, majd körzeti főorvos, 1994-től mint vállalkozó háziorvos kiemelkedő tevékenységet végzett Újszászon az egészségügyi ellátás területén. Évtizedekig tagja volt a település mindenkori vezető testületének.

Tevékenysége eredményeként jött létre a szervezett anya- és csecsemővédelem, az iskolaorvosi szolgálat, majd a kiterjesztett beteggondozói szolgálat. Javasolta és szorgalmazta az időskorúak házi gondozásának biztosítását. Önként vállalt szerepet az egészségügyi kultúra terjesztésében, a lakosság felvilágosításában.

Kétszer kapta meg az "Újszász községért" elismerő plakettet, majd 2000-ben megkapta az egészségügyi miniszter Pro Sanitate kitüntetését.

Mind szakmai, mind közéleti tevékenységével elnyerte a város lakosságának elismerését és megbecsülését.

 

2000: Szabó Pál Antalné óvónő, a Népi Díszítőművészeti Szakkör vezetője

 

 

Gyermekkorától fogva Újszászon él. 36 évig dolgozott a város óvodáiban, ahol kiemelt figyelmet fordított a kismesterségek tanítására, a néphagyományok, népszokások ápolására.

1984-ben az akkor alakult díszítőművészeti szakkör élére került. Mindig gondosan ügyelt arra, hogy az elkészült munkák igényesek legyenek, motívumaikban, anyagaikban, színeikben az eredetit kövessék. Számtalan kiállítás bizonyítja, hogy fáradozása eredményes. Neki magának és több szakköri tagnak szép számmal vannak zsűrizett hímzései.

Évekig kutatta kutatja a jász hímzés eredetét, a szűcshímzéseket, melynek eredménye könyv formájában is megjelent. Nemcsak hímez, tanít, ír, hanem mintákat is tervez, a szakköri tagokkal együtt országszerte kézműves bemutatókat tart. Ezáltal a népi kultúra terjesztésén túl elviszik városunk hírnevét is.

2002-ben elnyerte a népi iparművész címet.