Szent István-rend
1764-től Szent István-rend, 1938-tól Magyar Királyi Szent István-rend, 2012-től Magyar Szent István-rend. Jelmondata: Publicum meritorum praemium (a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma).
A Szent István-rendet 1764. május 5-én alapította meg ünnepélyesen Mária Terézia osztrák főhercegnő, magyar királynő. A rend külsőségeiben a régi lovagrendek mintáját követte. A három osztályos rendet (nagy-, közép- és kiskeresztet) csak férfiaknak adományozhatták, az egyetlen kivétel maga Mária Terézia királynő volt, aki egyben a rend első nagymesteri tisztségét is viselte.
Az alapító a rend tekintélyének szilárdságát azzal is biztosítani kívánta, hogy a rendtagok létszámát az alapszabályban korlátozta. Egyidőben 20 nagykeresztes, 30 középkeresztes és 50 kiskeresztes tagja lehetett. Általában civil szolgálatokért, teljesítményekért nyújtották át. Az adományozottak között elsősorban állami tisztségviselőket, magas rangú hivatalnokokat, a diplomáciai testület tagjait találjuk, a XIX. század második felétől jogászok is kaptak a kitüntetésből, illetve a tudomány és a művészet kiemelkedő képviselőit is jutalmazták, elsősorban a kiskereszttel.
A források eltérően nyilatkoznak az adományozások számáról. Mi a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítási katalógusának (Szent István lovagjai, 2014.) adatait közöljük. A kitüntetésben részesültek száma 1764-1918 között: Nagykereszt: 881; középkereszt: 278; kiskereszt: 612
Az Újszászon birtokosként jelenlévő báró Orczy család három tagja kapta meg a kitüntetés középkeresztjét, egyszer a nagykeresztjét.
196. Báró Orczy Lőrinc földbirtokos, költő és katona. Középkereszt, 1781/1782.
324. Báró Orczy László főispán, Orczy Lőrinc költő fia. Középkereszt, 1806. (Báró Orczy László újszászi jelenlétéről, itteni tevékenységéről nem találtunk feljegyzést.)
1100. Báró Orczy Béla bölcseleti és jogi doktor, cs. és kir. valóságos belső titkos tanácsos és kamarás, volt országbíró és miniszter. Középkereszt, 1873.
1317. Báró Orczy Béla, Nagykereszt, 1890.
A Szent István-rend középkeresztje
A Szent István-rend nagykeresztje
Anyasági Érdemrend
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1951/9. rendelete szerint „Azoknak az anyáknak a kitüntetésére, akik hat vagy ennél több gyermeket hoztak a világra és neveltek fel, s ezzel hozzájárultak népességünk gyarapodásához és államunk megerősítéséhez, „Anyasági Érdemrend és Érdemérem alapíttatik.” A kitűntetésekre felterjesztettek névsorát a területileg illetékes hivatalok állították össze. A kitüntetések első alkalommal 1951 szeptemberében kerültek kiosztásra, ezt követően minden év március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon. Anyasági Érdemrendet utoljára 1957-ben adományozott az Elnöki Tanács. Az egyszeri pénzjutalom összege:
A korabeli forint vásárlóértékét a jövedelmek és a piaci árak függvényében érthetjük meg. A közszolgálati alkalmazottak havi jövedelme a központi bértábla (1950) szerint: polgármester: 1500-3200 Ft; főmérnök: 1100-2300 Ft; műszaki szakmunkás: 540-880 Ft; községi körorvos: 700-900 Ft; gimnáziumi tanár: 560-1200 Ft; segédmunkás: 400-700 Ft. A piaci árakra pillantva (1950 augusztus): paradicsom 45 fillér/kg; dinnye 95 fillér/kg; szilva 1 Ft 8 fillér/kg; burgonya 1 Ft 10 fillér/kg. Az Anyasági Érdemrenddel járó pénzjutalom tehát egy szakmunkás 2-3 havi fizetésének felelt meg.
A Szolnok megyei Néplapnak írt levelet 1953 májusában az Újszászon élő, Anyasági Érdemrenddel kitüntetett asszony. Mind a tizenegy gyermekemet békeharcosnak nevelem címmel:
„Most, a gyermekhéten szeretettel gondolok nevelőanyámra, aki engem, a menhelyi gyermeket édesanyaként sok küzdelemmel felnevelt. Önkéntelenül is összehasonlítom az ő küzdelmét az én boldog életemmel. Nekem tizenegy gyermekem van. Özvegyasszony vagyok, mégis megelégedetten élek. Államunk soha nem ismert szeretettel veszi körül a sokgyermekes anyákat és a gyermekeket. Engem is kitüntetett a Népköztársaság az Anyasági Érdemrend első fokozatával, és sokszor részesültem már pénzjutalomban. Gyermekeim közül kettő ipari tanuló, egy néphadseregünk katonája, aki békénket őrzi, egy pedig traktoros iskolán van. A többi gyermekem még kicsi, de nyitva áll előttünk az út, tanulhatnak s építhetik majd egyre szebbé váló országunkat. Most a gyermekhéten a Béke Világtanács budapesti ülése előtt megígérem, hogy minden gyermekemet odaadó és lelkes békeharcosnak nevelem.
Özv. Hajdu Istvánné, Újszász.”
A kitüntetettről a Szolnok megyei Néplap közölt fényképes híradást 1955-ben: „Özv. Hajdu Istvánné újszászi asszony, tizenegy gyermek édesanyja. Gyermekei szeretettel, megbecsüléssel veszik körül édesanyjukat, aki három éve egyedül neveli őket emberségre, becsületre. Margit és Erzsike a Járműjavítóban dolgozik, Mária, Rozália, Janika, Veronika, Sanyika és Józsika iskolások. Kormányunk az anyasági érdemérem első fokozatával tüntette ki Hajdunét.”
Hajdu Istvánné 8 gyermekével
Anyasági Érdemrend I. fokozata
Magyar Szabadság Érdemrend
Az 1946. évi VIII. törvénycikk (kihirdetve 1946. V. 10-én) rendelkezett a „Magyar Szabadság Érdemrend” alapításáról:
1. § (1) A független és demokratikus Magyarország megszületéséért és megerősítéséért, valamint általában a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben kimagasló polgári vagy katonai érdemeket szerzett szabadságharcosok megjutalmazására magyar és külföldi állampolgárságú polgári és katonai személyeknek adományozható „Magyar Szabadság Érdemrend” alapíttatik.” A díjat összesen 4000 személynek adták át.
A Magyar Köztársaság elnöke 1947. december 31-én „a magyar szabadság kivívása és a demokrácia kiépítése körül szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatát adományozta” az Újszászon élő Antal István földművesnek. 1985-ben a Szolnok Megyei Néplap közölt riportot a 70 éves, Újszászon élő Antal Istvánnal és feleségével. Részletek a riportból:
Magyar Szabadság Érdemrend
„…szóval cseléd voltam, s amikor 1932-ben, Mindenszentek napján szólítottak, apám már tudta, jövök vissza a szülőfalumba. Újszászra… No, akkor még Újszászon Bauer Imréé volt az uradalom, nála lettem béres, nénémnél húztam meg magam, aki már asszony volt. Ökröt hajtottam répaszedéskor, arattam búzaéréskor, amire szólítottak, megcsináltam mindent… Aztán, alighogy párom lett, már mint elmaradottat be is hívtak tényleges katonai szolgálatra. Akkor 1939-et írtunk, s attól kezdve, két-három napos szünettel 76 hónapig voltam katona… 1942-ben hadifogságba estem a Donnál. Épp karácsony volt, s olyan hideg, hogy minden lábujjam lefagyott… Ott volt az első igazi bevetésünk, s ott ugrottam először repülőgépből, de az egyik lábam térdben, a másik lábfejben eltörött… Mire hazajöttem, kiosztották az uradalom földjét. Fogott az én asszonyom is hat holdat, de jött a földigénylő bizottság: több jár, partizán voltál! Mondtam: testvérek, ennyivel se bírok, nyomorék vagyok. Akkor azt mondták, ott a nyolcszobás kastély, körülötte hétholdas gyep, az az enyém. Mit tegyek vele? Nyissál kocsmát - mondták, s azért hívnak máig az öregek partizáncsárdásnak, mert két évig mértem az italt… Innét, a szomszédból, a máig is csak „szaninak” becézett akkori újszászi szanatóriumból mentem végül nyugdíjba. Néha, kiváltképp csendes, őszi estéken elbeszélgetünk, ha együtt a család, a régi időkről. Mutatom az unokáknak is a háromnyelvű kopott partizánigazolványt, a kitüntetéseket, az érmeket. Ha sokra nem is vittem az életben, a becsületes, nyugodt családi élet megadatott. És ez se kevés.”
Antal István és hitvese 1985-ben
Az 1946-ban kikiáltott II. Magyar Köztársaság még ebben az évben létrehozta a Magyar Köztársasági Érdemrendet, a régi monarchisztikus Szent István-rend helyettesítésére.
Horváth (Hamburger) Sándort 1949. október 15-én (Rajk László kivégzésének napján) a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjével tüntették ki. (Életrajzát Varga Ferenc írta meg az ÚH 2007 szeptemberi számában:
https://ujszasz.hu/varosunk/bemutatkozas/varostorteneti-muzeum/108-varga-ferenc-horvath-sandor
A cikket kritizáló, az életrajzot kiegészítő reakcióit Szabó Balázs fogalmazta meg az ÚH-ban:
Az Elnöki Tanács 1963. évi 35. számú törvényerejű rendeletével hozta létre a három (arany, ezüst és bronz) fokozatú Munka Érdemrend kitüntetést, felváltva az 1953-ban alapított korábbi egyfokozatút. Az adományozások száma 1988-ig: 18.860 arany fokozat; 40.649 ezüst fokozat; 46.641 bronz fokozat. Munka Érdemrenddel kitüntetett újszásziak:
Bajnai László, a Szociális Otthon alapítója: Munka Érdemrend arany fokozat, 1975; Munka Érdemrend ezüst fokozat, 1985. Életrajza itt:
Dr. Csiszér Miklós körorvos: Munka Érdemrend arany fokozat, 1970. Életrajza itt:
Egyed Zoltán köztisztviselő: Munka Érdemrend ezüst fokozat, 1975; Munka Érdemrend ezüst fokozat, 1988. Életrajza itt:
Lovász Dániel tsz-elnök: Munka Érdemrend bronz fokozat, 1968; Munka Érdemrend ezüst fokozat, 1975. Életrajza itt:
Nagy József tanácselnök: 1990. évi nyugdíjba vonulásakor a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta.
Életrajza itt:
Nász Imre iskolaigazgató: Polgárőr Érdemérem arany fokozat, 2002; Polgárőr Érdemkereszt arany fokozat, 2004; Kopácsi Sándor Érdemrend, 2009. Életrajza itt:
Dr. Szegedi Gyula professzor, akadémikus: Munka Érdemrend arany fokozat, 1986; Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti-keresztje - Polgári Tagozat, 2004. Életrajza itt:
https://www.doki.net/tarsasag/reuma/upload/reuma/magazine/mreu1401_03_04.pdf
Varga Ferenc igazgató, sportvezető: Magyar Köztársasági érdemkereszt, 1996.
Varga János ÁFÉSZ-elnök: Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának Szövetkezeti Érdemrendje; Takarékszövetkezeti Érdemérem; Magyar Néphadsereg érdekében végzett kiemelkedő munkájáért a Honvédelmi Érdemérem. Életrajza itt:
Jánoska Antal
Rendeletek
Jegyzőkönyvek
Testületi ülések
Újszászi Híradó
Mi írtuk! iskolaújság
Tudjunk róla!
Telefonszámok
Egészségügyi ellátás
Menetrendek, jelentések
Térkép
Sérült kuka cseréje
Szelektívhulladék-szállítás
Zöldhulladék-szállítás
Állásajánlatok
