Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Katolikus vallás

Publikálva: 2012. október 11. (csütörtök) 04:22

Találat: 870

A jó Isten kegyelméből immáron negyedik alkalommal vehettünk részt az idei hittanos táborban.

2012. augusztus 6-án az újszászi plébániát vehettük birtokba. A gyerekek létszáma 20 fő körül mozgott. A kézműveskedés során csuhévirágot, bőrkarkötőt készítettünk. A daltanulás és játék mellett közösen vettünk részt szentmisén, szentségimádáson. Az egyik reggel többen Zagyvarékasra átkerékpározva vettek részt egy templomismereti vetélkedőn, a bátrak még a templomtoronyba is felmászhattak. Ellátogattunk Jászboldogházára, ahol a helyi plébános atya nagy szeretettel fogadott bennünket, és megtekinthettük a templomot. Majd csobbantunk is a strandon. Táncoltunk, számháborúztunk, illetve egy délután keretében előadtunk több történetet a Bibliából. A gyerekek nagyon ügyesek voltak a feladatok megoldásában. Sokat tanultunk egymástól, egymás által az együtt töltött idő alatt. A tábor zárásaként kirándulni mentünk Gödöllőre, ahol a királyi kastélyt néztük meg, amely igazán elvarázsolt bennünket. A fiúkat különösen érdekelték a kiállított fegyverek, a lányokat pedig a korhű ruhák. Kirándulásunk során útba ejtettük a máriabesnyői kegyhelyet is, ahol együtt imádkozva indultunk hazafelé.

Köszönjük Miklós János atyának a lehetőséget és segítséget, illetve minden szervezőnek a munkáját, amivel hozzájárultak ahhoz, hogy élményekkel gazdagodhassunk.

Nagy Szilvia

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Katolikus vallás

Publikálva: 2012. október 11. (csütörtök) 04:19

Találat: 693

Amikor ezek a sorok a kedves Olvasók kezébe kerülnek, már elkezdődött az iskola. Minden tanév új kihívást jelent mind a tanulók, mind a pedagógusok számára. Különösen érvényes ez azokra, akik most léptek az általános iskola első osztályába, de nem kevésbé kihívás azok számára, akik most kezdik pedagógusi szolgálatukat. Nagyon fontos, hogy mindnyájukat együtt érző szeretetünk és imánk kísérje. Persze ez nemcsak a most kezdőkre, de minden tanulóra és nevelőre egyaránt érvényes.

A tanévkezdés mindenki számára új feladatok sokaságát jelenti.

Az a tapasztalatom, hogy ezen a területen van mit helyre tenni, hiszen – sajnos – nem ritka eset az, hogy a szülők teljes egészében az iskolától várják azt is, ami elsősorban szülői feladat, nevezetesen a gyermek nevelése. Mindenekelőtt a szülő elidegeníthetetlen joga és kötelessége olyan szeretetteljes légkör kialakítása a családban, amely nélkülözhetetlen a gyermek egészséges lelki, szellemi és testi fejlődéséhez. A szeretetteljes légkör elsősorban a szülők egymás iránti szeretetét jelenti, és csak másodsorban a szülőknek a gyermekeik iránti szeretetét. Magától értetődő, hogy a normális család alapja a házasság, amelyben egy férfi és egy nő egész életre elköteleződnek egymás mellett.

Szilárd meggyőződésem és sokéves tapasztalatom, hogy a komolyan vett és hitelesen megélt vallásos élet semmi mással nem pótolható segítséget nyújt ahhoz, hogy az ember tudatában legyen annak, hogy mi a célja életének, hogyan kell élnie, és hogyan valósítható meg az a szeretetteljes családi légkör, amelyről fentebb szóltam.

Mint az köztudott, a szászbereki általános iskola 2012. szeptember 1-jétől katolikus iskolaként működik tovább. Nagyon remélem – sokakkal együtt –, hogy ez az intézmény hatékony segítséget nyújthat a szülőknek és térségünk közösségeinek abban, hogy színvonalas oktatás mellett előmozdítsa azt, hogy a keresztény nevelés elvei élő gyakorlattá váljanak, sok-sok család javára. Mindez persze egyáltalán nem teszi feleslegessé azt, hogy az önkormányzati iskolákban is minél többen részesüljenek rendszeres hitoktatásban, vallásos nevelésben.

Mindezek megállapítása mellett ki kell hangsúlyoznom, hogy minden elkötelezett pedagógusi munka – akár önkormányzati, akár egyházi intézményben folyik – elismerésre és tiszteletre méltó. A jövő társadalmának építői a szülők mellett a pedagógusok. Ez páratlanul szép hívatás, de egyben óriási felelősség is.

Hála Istennek, sokéves tapasztalatom arról győzött meg, hogy a pedagógus társadalom büszke lehet sok lelkiismeretes, elkötelezett, hivatását szerető tagjára. Ezért nagyon méltatlannak kell tartanunk azt, amikor egyes szülők meggondolatlanul bírálják a pedagógusokat.

Ezen gondolatokkal kérem a Boldogságos Szűz Máriának, Szent István királynak és az összes magyar szentnek a közbenjárásával a jó Isten bőséges áldását az új tanév kezdetén minden kedves szülőre, tanulóra és pedagógusra, annak érdekében, hogy ez a tanév hatékonyan hozzájáruljon ahhoz, hogy mindannyian gazdagodjunk mind tudásban, mind igaz emberségben.

Miklós János plébános

***

Temetőnk vízvezeték-hálózatának egyik pontján néhány hete csőtörés következett be. A vezetékrendszer korróziója miatt várható, hogy hasonló eset bármikor újból bekövetkezhet. Az ilyen, váratlan víz-elfolyás rövid idő alatt több tízezer forintos vízszámlát jelenthet a semmiért. A megoldás egyik módja: a teljes hálózat cseréje, több száz méter hosszú, 1 m mély árok ásásával, a feltört aszfalt újraöntésével. Ez anyag- és díj költséggel több millió forintba kerülne. Ezért vált szükségessé, hogy a vízhálózatot fúrott kutakkal váltsuk ki. Szabó János temetkezési vállalkozó testvérünk utánajárt a mesternek, és saját költségén a közelmúltban két db kutat fúratott. (Ezek egyike garanciális javításra vár!) Hálásan köszönjük ezt a nagylelkű segítséget. Isten fizesse meg! Ez a megoldás ugyan kevéssé kényelmes, de legalább megfizethető összegbe kerül.

Kérem és előre is köszönöm a kedves hozzátartozók megértését.

***

Városunk önkormányzatának dolgozói a templomunk és plébániánk környezetében az elburjánzott füvet és gazt, még templomunk búcsúja előtt szorgalmas munkával levágták. Hálásan köszönjük. Ugyancsak köszönjük a Péntek Pékség által a kenyérszentelésre felajánlott két szép kenyeret. Isten fizesse meg!

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Katolikus vallás

Publikálva: 2012. augusztus 13. (hétfő) 16:17

Találat: 925

1977-ben ezzel a címmel jelent meg a Gondolat kiadónál Győrffy György történész-kutató közel 600 oldalas műve, amely egyedülálló alapossággal és történetkritikai precizitással dolgozza fel nem csupán a szent királyra vonatkozó dokumentumokat, hanem egyben legmesszebbmenőkig törekszik bemutatni azt a történelmi környezetet, amely Szent István király korát jellemezte.

Nagy merészség lenne egy ilyen rövid cikkben részletes ismertetést adni erről az átfogó és nagy értékű munkáról.

Úgy gondolom azonban, hogy igen hasznos lesz, ha ebből a könyvből idézve is megpróbálom eloszlatni azt a – sokakban jelenlévő – téves előítéletet, amely a nagy királyt torzított formában állítja korunk embere elé.

Mindenekelőtt itt van a könyvből Szent Ágostonnak a Civitas Dei c. művéből vett idézet, amely fontos vezérelv volt Szent István király életében: „... boldognak mi azon fejedelmeket mondjuk, akik igazságosan uralkodnak, akik nem fennhéjázók, miközben fellengző dicséret és alázatos hajlongás veszi körül őket; akik hatalmukat arra használják fel, hogy Isten tiszteletének terjesztésére, az ő fenségének rendeljék alá; akik Istent félik, szeretik, tisztelik; akik a megtorlásban késedelmesek, de könnyen megbocsátanak; akik ezt a megtorlást az állam kormányzásából és védelméből fakadó szükségnek tekintik, s nem az ellentétekből támadó gyűlölet kiélésére használják fel; akik a kegyelmet nem azért gyakorolják, hogy a gonoszság büntetlen maradjon, hanem azért,mert a javulásban bíznak; akik ha valamiben kénytelenek keményen rendelkezni, azt a könyörületesség enyhületével és a jótétemények bőségével ellensúlyozzák; akik annál tisztábbak az élvezetekben, minél szabadosabbak lehetnének bennük; akik jobban szeretnek tulajdon alantas vágyaiknak parancsolni, mint a nemzeteknek, s akik mindezt nem hiú dicsőségvágyból teszik, hanem az örök boldogság szeretetéért; akik nem mulasztják el, hogy bűneikért Istennek bemutassák az alázatosság, a könyörület és az ima áldozatát.”

Istennek legyen hála, a történelmi tények azt igazolják, hogy a fenti elvek Szent István király életében mindennapos gyakorlatot jelentettek.

Büszkék lehetünk a szent királyra, aki szerette hazáját, de ez a szeretet nem maradt meg valami nagy általánosság szintjén, hanem konkrét módon megnyilvánult, nemcsak abban, hogy kolostorokat, templomokat épített, hanem abban is, hogy pártfogolta, segítette a szegényeket, szenvedőket. Hitének élő bizonyítéka volt az is, hogy tudott nagylelkűen megbocsátani.

István király családi életét a megpróbáltatások sokasága jellemezte, amelyek azonban nem törték össze az ő személyiségét; feleségével, Boldog Gizellával békés, harmonikus házasságban éltek. Gyermekeik elvesztése életük legnagyobb próbatételei voltak, de ezek az események személyiségüket csak még inkább naggyá tették.

Szent István, bár király volt, ma is nagyon követendő és követhető példát ad minden embernek: „kicsinek” és „nagynak” egyaránt.

Ő, aki már Istennél van, imádkozzon értünk, az összmagyarságért és egyházközségünkért, városunk minden lakójáért.

***

Templomunk búcsú ünnepe alkalmából augusztus 20-án délelőtt 10 órai kezdettel Máthé György kerületi esperes, szolnoki plébános mondja az ünnepi szentmisét. Erre az eseményre és a szentmisét követő körmenetre szeretettel várjuk városunk minden lakóját és minden kedves Olvasót.

***

Folyamatban van a temető ravatalozójának felújítása, amelynek során szeretnénk tető alá hozni a ravatalozó előtti térséget, és szeretnénk felújítani az előtér rendkívül lepusztult padlózatát. Erre a célra köszönettel elfogadunk adományokat, akár úgy, hogy a kedves testvérek behozzák azt a plébániára, vagy befizetik a takarékszövetkezetnél vezetett 70300053-10014987 számú számlánkra. A közlemény rovatba szíveskedjenek beírni: „ravatalozó felújítás”. Minden adományt hálásan köszön az Egyházközség nevében:

Miklós János plébános

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Teológia

Publikálva: 2012. augusztus 13. (hétfő) 15:09

Találat: 1598

„Úgy szerette Isten ezt a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,16)

A fenti igeversről szokták mondani, hogy a Biblia üzenetét tartalmazza dióhéjban. Ez így is van. Ebben az egy versben benne van az egész Szentírás üzenete hozzánk. Hatalmas valóságok tárulnak fel: Isten, szeretet, világ, egyszülött Fiú, hit, elveszett állapot/kárhozat, örök élet. Benne van az is, hogy ki Jézus, és mi az ő eljövetelének célja a megmentésünk érdekében. Nagyon sok témát és cikkírási lehetőséget lehetne meríteni ebből az egy versből.

Isten szereti a világot. Sokan ezt kételkedve fogadják. „Miért van annyi szenvedés, betegség, éhség, háború? Miért vannak természeti katasztrófák?” A szenvedéseket az ember okozza saját magának és másoknak is. Isten kijelentette a helyes utat, de az ember nem ezt választotta, hanem a bűnt és a sötétséget. Ezért el kell viselniük ennek a döntésüknek a következményét. De ebben rejlik a nagy lehetőség, hogy Isten szeretetét megismerjük és elfogadjuk.

Mit kell ehhez tennünk? „Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk” (Róma 5,8). A megmenekülésünket szolgálja, ha elfogadjuk Jézus kereszthalálát. A teremtés és az ember lénye már önmagában is nagy bizonyság Isten szeretetéről, de a legnagyobb bizonyság az, hogy elküldte hozzánk a fiát, Jézust. A golgotai kereszt a bizonyíték arra, hogy Isten szereti az embert, szereti az egész világot. Közel jött hozzánk, hogy megmutassa az életén és a halálán keresztül, mennyire szeret, és hogy meg akar menteni minket. Nagy kegyelmét mutatta meg azáltal, hogy megadta a megbocsátás és a bűneinktől való szabadulás lehetőségét.

Isten egyetemes jellegű üdvözítő szándéka hit által valósul meg az emberek életében. Hittel kell párosulnia ahhoz, hogy az üdvösség valósággá legyen. Aki él az Isten részéről teremtett páratlan jelentőségű lehetőséggel, nem esik a teljes megsemmisülést jelentő ítélet alá. Isten, a Fiú által lehetőséget teremtett mindenki számára az örök életre. Aki önmagát elzárja ettől a lehetőségtől, az ezzel maga ítélte el önmagát. Az ítélet az, hogy Isten pozitív tettére, amely a legnagyobb áldozatot jelenti és életre szóló lehetőséget hirdet, az ember negatív magatartással válaszol. A negatív válasz oka az ember részéről az, hogy jobban szereti önmagát, a maga megszokott természeti életét, amely a sötétséggel van kapcsolatban, mint a világosságot, vagyis Isten küldöttét, Jézust. Világosságra jönni azt jelenti, hogy nem önmagunkban, hanem Krisztusban bízunk, és vele összhangban akarunk élni. Általános tapasztalat, hogy a világosság elől az rejtőzik el, az keresi a sötétséget, akinek a tettei gonoszak.

Isten azonban az egész világot szereti, a világ minden emberét szereti. Mert az örök élet kegyelem, nem érdem. Az úgynevezett jó emberek számára is kegyelem az örök élet.

Kegyelem az örök élet nekem is. Volt egy korszakom, amikor jó embernek tartottam magam, mert úgy gondolkodtam magamról, hogy én jó vagyok, nekem nincs olyan bűnöm, mint másoknak. Be kellett látnom, hogy még gyermekként is követhet el az ember olyan dolgokat, amelyek elválasztják Istentől, amelyek lehet, hogy nem olyan „nagy tettek”, mégis elegendőek ahhoz, hogy Isten azt mondhassa rájuk: „Elválasztanak Tőlem.” Így a rendezésükhöz alázatosan bocsánatot kellett kérnem Istentől.

Isten szereti a világot. Téged és engem. A szeretet elutasítása: kárhozat. A szeretet elfogadása: élet. Én az életet választottam. Te melyiket választod?

Szabóné Szabó Henrietta
Pünkösdi Teológiai Főiskola
lelkész szakos hallgatója

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Teológia

Publikálva: 2012. május 25. (péntek) 13:15

Találat: 883

Este van. A televízióban a Híradó kezdésének ideje. Belpolitika, külpolitika és kis hazánkban történt érdekességek. Mindez sok–sok évvel ezelőtt így volt.

Milyen egy esti Híradó napjainkban, a televízióban? Az első felében az aznapi gyilkosságokról, rablásokról szól, majd ezt követi a bel-, illetve a külföldön történt politikai határozatok, döntések ismertetése. Mindezek után egy kis érdekesség, ami az időkeretbe belefér.

Az élet ajándék. Mindazok az emberek, akiket megöltek, tartoztak valahová. Valakinek a szülei voltak, valakinek a testvérei, rokonai, szomszédjai. S mindezeknek az embereknek az életből való hirtelen távozása nagy űrt hagyott maga után. Pedig az életük ajándék volt.

De az élet azoknak is ajándék, akik a fegyvert, a kést megfogták, s hirtelen, haraggal felindultan megtették azt, amit később megbántak, illetve megbánnak. Lehet, hogy egyszer velük is ugyanaz fog megtörténni, amit ők tettek másokkal.

Az élet ajándék.

„Bizonyoson megszabadítalak, nem esel el fegyvertől, és életedet ajándékul kapod, mert bíztál bennem! –így szól az Úr.” (Jeremiás próféta könyve 39 rész, 18. vers). A prófécia Jeremiás próféta által hangzik el Ebed-Meleknek, abban az időben, amikor a babiloni fogságba vitel megtörtént. Ez az ígéret azonban nagyon biztató, hiszen az Istenbe vetett bizalmáért kapta cserébe, ajándékul az életét Ebed-Melek. ő az a férfi, aki a királyi palota egyik tisztje, mindezeken túl Jeremiást kimentette a ciszternából (amikor ellenségei beledobták).

Az életünket Istentől kaptuk ajándékba. Rajtunk áll, mi döntjük el, hogy mit kezdünk vele, hogyan éljük az életünket. Bölcsen bánunk ezzel az ajándékkal, vagy elherdáljuk? Attól, akitől kaptuk, megköszöntük–e már neki? Lehet, hogy sok nehézség történt már velünk, vagy voltak olyan pillanatok, amikor megfordult a fejünkben, hogy nincs értelme az életünknek? Az életnek igenis van értelme, hiszen így tudjuk csak megismerni Istent, és azzal a szeretettel körülvenni embertársainkat, amilyen mértékű szeretetét megtapasztaltuk Istennek a hitéletünk folyamán.

Az élet ajándék. Még akkor is, ha valakik ennek az ajándéknak az erőszakkal való elvételéért fognak felelni majd.

Szabóné Szabó Henrietta
Pünkösdi Teológiai Főiskola
lelkész szakos hallgatója