• várostörténet

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Várostörténeti múzeum

Publikálva: 2023. április 26. (szerda) 22:04

Találat: 114

Az újszászi lábtoll-labdázás története szorosan összefonódik az Újszászi Városi Tornacsarnok történetével. Ez a csarnok tekinthető a magyar lábtoll-labdázás bölcsőjének, amely felnőve, megerősödve a magyar lábtoll-labdázás, sőt az európai lábtoll-labdázás központja lett. Itt rendeztük az első világbajnokságot, a második Európa bajnokságot. A 30 év alatt 25 Hungarian Open, 26 felnőtt bajnokság és sok-sok verseny zajlott a csarnokban. 26 ország játékosai jártak az újszászi csarnokban.

Peter von Rüden és az újszászi lábtoll-labdázás úttörői
(Fotó: Nagy Béla archív)

Én 1992. november 15-től dolgozom az 1992. október 23-án átadott tornacsarnokban. (Decemberben az önkormányzattól kaptam egy díszoklevelet és egy üvegplakettet a 30 éves munkáért.) A csarnok felszerelése során, egy újságcikk alapján, – amely gyereknek ajánlotta a kínai eredetű látványos sportágat, a lábtoll-labdázást – jött az ötlet a labdavásárlásra. Akkor döntöttem úgy, hogy az újszászi tornacsarnok egy olyan hely lesz, ahol lábtoll-labdázni is lehet. A 1992 decemberében megrendelt labdák 1993 januárjában érkeztek meg Újszászra. Kék színű, öt tyúktollból és 15 papírkorongból álló XJ 305 típusú gyerek labdákkal kezdtük az ismerkedést a kínai sportággal. Az első labdákból kettő megmaradt mutatóba. Akkor a tornacsarnokban még nem voltak felfestve a pályák, és hálók sem voltak. Magasugró léc felett kezdtük meg a lábtoll-labdázást gyerekekkel és vállalkozó kedvű felnőttekkel. Emlékeim szerint az első toll-labdába rúgók az éjjel-nappal a csarnokban lévő Szarvák Norbert, Szűcs József és Nagy Sándor voltak. Már a kezdeteknél látszott, hogy az újszásziak lábában is benne van a lábtoll-labdázás.

Szarvák Norbert, Polónyi Ágnes, Kiss Péter, Baky Orsolya, Fehér János, Csomor Tamás, Kaló Gábor, Lakatos Attila és Kaló Zsolt
(Fotó: Nagy Béla archív)

Szarvák Norbert és Szűcs József 1996-ban az első felnőtt bajnokságon Lakatos Zoltánnal megnyerték a csapatbajnokságot, a German Openen pedig második helyezést értek el. Szűcs József jelenleg mint labdarúgó edző, sokat jár a tornacsarnokba. A 30 évre egy rövid dekázással emlékezett.

Szűcs József harminc éve az elsők között kezdett lábtoll-labdázni
(Fotó: Fehér János)

Egy újabb újsághíren fellelkesülve, – amely az 1993. májusi versenyt hirdette – 1993. február végén megkezdtük az edzéseket. Napközben a tornacsarnok foglalt volt, ezért reggel 7-től 8-ig edzettünk. 1993. május 29-én az újszászi gyerekek már az első magyarországi lábtoll-labda versenyen játszottak, ahol a Lakatos Zoltán, Polónyi Ágnes, Szarvák Norbert összeállítású csapat első helyezést ért el. 1993 november végén Újszászon megrendeztük a környékbeliek részvételével az első vidéki versenyt.

1994-ben már németországi meghívással és German Open harmadik helyezéssel büszkélkedhettünk. 1995-ben már Kínába kaptunk meghívást, 1996-ban nálunk vendégeskedett a kínai válogatott.

Aztán mindig történt valami. Újabb lehetőségek, újabb kihívások, újabb sikerek vártak ránk. A harminc év sok újszászinak hozott sok sikert, jó eredményt, emlékezetes közösségi és sportélményt.

Fehér János

Az újszászi lábtoll-labdázás 30 évének eredményei

1995. március 11-én újszászi kezdeményezésre, újszászi székhellyel megalakult a Magyar Lábtoll-labda Szövetség, amelynek legnagyobb létszámú és legeredményesebb tagszervezete az Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület lábtoll-labda szakosztálya.

Az 1996 és 2022 között rendezett országos bajnokságokon az Újszászi VVSE az alábbi eredményeket érte el:

Országos bajnoki címek korcsoportonként

Felnőttek:
15 férfi csapat + 15 női csapat
21 férfi egyéni + 10 női egyéni
10 férfi páros + 8 női páros
12 vegyes páros
Összesen: 91 országos bajnoki cím/57 országos bajnok lábtoll-labdázó

Ifjúságiak:
15 fiú csapat+12 lány csapat
15 fiú egyéni+9 női egyéni
2 fiú páros+2 női páros
2 vegyes páros
Összesen: 57 országos bajnoki cím/68 országos bajnok lábtoll-labdázó

Serdülők:
20 fiú csapat+20 lány csapat
19 fiú egyéni+15 lány egyéni
2 fiú páros
Összesen: 76 országos bajnoki cím/97 országos bajnok lábtoll-labdázó

Gyermekek:
16 fiú csapat+18 lány csapat
14 fiú egyéni+9 lány egyéni
Összesen: 57 országos bajnoki cím/89 országos bajnok lábtoll-labdázó

Szeniorok:
13 férfi csapat+16 női csapat
22 férfi egyéni+36 női egyéni
10 férfi páros+19 női páros
14 vegyes páros
Összesen: 123 országos bajnoki cím/29 országos bajnok lábtoll-labdázó

1996-2022 között az öt korcsoportban összesen 404 országos bajnoki címet szerzett 340 újszászi lábtoll-labdázó.

A szakosztálynak jó kapcsolata van a helyi általános és középiskolával, valamint a szolnoki középiskolákkal. Sok diákolimpiai bajnoki címet nyertek a helyi iskolákban tanulók és az Újszászon edző, de Szolnokon tanuló diákok.

Diákolimpiai bajnoki címek
2000-2022 között összesen 220 újszászi bajnoki cím az összes korcsoportban. (2./3./4./5./6./7.)

Nemzetközi eredmények
1996 óta az Újszászi VVSE minden évben megrendezi a Hungarian Open Nyílt Magyar Nemzetközi Lábtoll-labda Bajnokságot, amely Európa legnagyobb nemzetközi lábtoll-labda versenyévé nőtte ki magát.

Az újszásziak Hungarian Open bajnoki címei
15 férfi csapat+14 női csapat
19 férfi egyéni+6 női egyéni
Összesen: 54 Hungarian Open bajnoki cím

German Open bajnoki címek
4 férfi csapat+2 férfi egyéni
1 női csapat +1 női páros
Összesen: 8 German Open bajnoki cím

Világbajnokságok
Az 1999-ben megalakult Nemzetközi Lábtoll-labda Szövetség (ISF) az első világbajnokság megrendezésére Magyarországot kérte fel. Újszász város és az Újszászi VVSE 2000. július 15-20. között sikeres és emlékezetes világbajnokságot rendezett. 2007-ben szolnoki helyszínennel az 5. Lábtoll-labda Világbajnokságot is az Újszászi VVSE rendezte.

Eredmények a világbajnokságokon
11 világbajnoki bronzérem
18 világbajnoki negyedik helyezés
15 világbajnoki ötödik helyezés
3 világbajnoki hatodik helyezés

Az újszászi világbajnoki bronzérmesek (14fő):
Alapi Zoltán, Becskereki Barbara, Farkas Lilla, Juhász István, Hartyányi Dániel, Herczeg Gábor, Földi Nikoletta, Kapás Ágnes, Pintácsi László, Szarvák Henrietta, Takács Zoltán, Tóth Gábor, Varga Adrienn, Vachal Krisztina.

2005-ben Újszász rendezte a 2. Lábtoll-labda Európa-bajnokságot, és azóta minden Európa-bajnokságon volt újszászi résztvevő.

Az Európa-bajnokságok eredményei
21 Európa-bajnoki cím
6 Európa-bajnoki ezüstérem

Az újszászi Európa-bajnokok (13):
Ágoston Rebeka, Becskereki Sándor, Boros Péter, Ézsiás Kitti, Herczeg Gábor, Kézér Zsolt, Joó Anett, Kapás Ágnes, Makai Gréta, Nózsi Péter, Szabó Nóra, Tóth Gábor, Varga Rita.

2000-2022 között összesen 38 újszászi lábtoll-labdázó szerepelt a magyar válogatottban.

Az Újszászi VVSE lábtoll-labda szakosztályának jelenleg 186 tagja van. Minden korcsoportban (gyermek, serdülő, ifjúsági, felnőtt és szenior) rendszeresen edzenek és versenyeznek az újszásziak.

Herczeg Gábor

• http://labtoll.hu/Default.aspx?ID=eredmenyek_orszagos_bajnokok.htm
• http://labtoll.hu/Default.aspx?ID=eredmenyek_nemzetkozi_eredmenyek.htm

• várostörténet

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Várostörténeti múzeum

Publikálva: 2023. február 03. (péntek) 08:10

Találat: 137

A 120 éves az újszászi Szent István templom monográfiájában olvashatjuk – Lieszkovszky plébános úr jegyzeteire hivatkozva – hogy „a tégla egy részét az uradalmi téglaégetőben készítették, de a szegedi téglaégetők az Újszász vasútállomás közelében is felállítottak egy kemencét… A Szent István templom építéséhez 742.840 darab téglát használtak fel.”

Az „uradalmi” téglaégető kemencét agyaglelőhely közelében építhették fel. Erre utal egy 1796-ban rajzolt térkép, melyen a „Téglavető” helyét a Malomszögben – a Zagyva két ága által átölelt határrészen – közel a Zagyva-hídjához jelölte. A téglaégető nyomára viszont a továbbiakban nem vezetnek sem a térképek, sem a feljegyzések.

1899-ben tragikus kimenetelű balesetről tudósított a Ceglédi Újság:

„Halál a téglaégető kemencében. Báró Orcy újszászi uradalmában f. hó 8-án a kemencevágásoknak emberélet esett áldozatul. Az égető kemence 10 nyílásába ugyanis az égetés megkezdésekor egy-egy munkás szokott a tüzelőanyag meggyújtása végett bemenni. A gyújtó anyag meggyújtása után a gyújtást eszközlő munkásnak azonnal szabad levegőre kell kisietni, hogy a kemencében fejlődő gázok meg ne öljék. Egy munkás – név szerint Boldizsár Pál – azonban a kemence nyílásból való kimenetellel késett, valószínű, hogy saját kitartását akarta próbára tenni s a késés folytán a nyerstégla anyagból az égetés megkezdésekor gyorsan kifejlődő gázok megölték. Minthogy pedig az eset gyanús körülmények közt történt, dr. Schirilla Achil vizsgálóbíró a helyszínen vizsgálatot tartott, s alapos előnyomozat eszközlése után megállapította, hogy a haláleset körül senkit gondatlanság, avagy más bűncselekmény nem terhel; Boldizsár Pál saját vigyázatlanságának lett áldozata.”

1899-ben báró Orczy Andor volt a vasúton túli uradalom birtokosa. Báró Orczy Béla egy évvel korábban eladta birtokrészét és a zagyva-parti kastélyt gróf Dessewffy Aurélnak, aki működtette a téglaégetőt, mely a vasút keleti oldalán volt.

A Pallas nagy lexikona 1897-ben így írta le a téglagyártás technológiáját:

Téglagyártás. A téglák gyártására közönséges homokos, vasoxidot és meszet tartalmazó, tehát nem tűzálló agyagot alkalmaznak. A homok soványító anyagul szükséges, mert különben a kövér agyagból készített téglák térfogata szárítás- és égetéskor nagyon megkisebbedik s a téglák könnyen meg is repednek. A tégla az agyag vastartalma és az égetés foka szerint vörös-sárga, sőt egészen vörös-barna színű szokott lenni, de az oly vasas agyag, melyben sok mész van, erős égetéskor világos sárga színűvé lesz… Kisebb gyárakban az agyagot későn ősszel ássák és télen át a levegőn kiterítve, kifagyasztják. Az agyag ezáltal meglazul és könnyebben feldolgozhatóvá lesz… Oly agyagot, melyben a már említett ártalmas anyagok (mészkő, kavics) előfordulnak, körülményesebben kell előkészíteni, ha jó téglát akarunk belőle nyerni… most leginkább a Hoffmann-féle körkemencéket alkalmazzák, melyekben folytonosan ég a tűz. Ez áll egy kör alakú, de újabban inkább hosszúkás vagy négyszögletes csatornából, melynek 12 ajtaja van…”

Az 1899 körül rajzolt térképen két „agyaggödör” is jelölve van. Egyik a kastélypark kapujával szemben, másik a Malomszögben. Előbbi elhanyagolt állapotában is kedvelt és tiltott játszóhelye volt a gyermekeknek. A háború után az agyagos (homokos) szemétlerakó szerepe csak az 1970-es években szűnt meg. A szülői szigor előzménye volt az 1926 novemberben bekövetkezett tragikus esemény, amikor egy család három gyermeke lelte halálát az agyagfal leomlásakor.

A Magyar Államvasutak 1898-ban gróf Desewffy Aurél birtokost felszólította, hogy Újszász állomás mellett a tűztávlaton belül álló téglaégetőjét számolja fel. A gőzmozdonyok kipattanó szikrája miatt tűzrendészeti előírás lett, hogy a vasúti pályától meghatározott távolságot, azaz tűztávlatot kellett tartani a tulajdonosoknak. Vonatkozott ez lakóházakra, gazdasági épületekre, raktárakra és ipari létesítményekre egyaránt. Vélhetően az üzemeltető felszámolta a téglaégetőt. 120 év elteltével már a helyiek emlékezetében sem él a kisüzem helye és tevékenysége.

„O” „K” ”TK”

Nagy Rajmund birtokában van néhány, a templom és a kastély környezetéből származó tégla. Ezek valamelyike vélhetően az újszászi téglavetőben készülhetett. Köszönettel tartozom, hogy a tárgyak fényképét rendelkezésemre bocsátotta.

„O” „K” ”TK”

A téglajegyek jelzései megoldásra várnak. Apró adalék, hogy a Monarchia Bélyegestégla-gyűjtők Egyesületének – ilyen is van kis hazánkban – 8 féle, Újszászon gyűjtött tégláról tud. Köztük van az „O” és a „TK” jelzésű is, de a lelőhelyen túl további magyarázattal nem szolgálnak.

Jánoska Antal

• hajózás

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Várostörténeti múzeum

Publikálva: 2022. december 21. (szerda) 20:01

Találat: 268

Újszászi lobogó alatt, keresztül az Atlanti-óceánon!
2022. október 15. - december 3.

2022. október 14-e 22:30h. Újszász.

Kicsit türelmetlenül, kissé idegesen és nagyon szorongva pakoltam ki a kocsiba az utazótáskám és a kis hátizsákom. Még az utolsó pillanatban is játék a dekákkal, hogy minden fontos dolog beférjen.

Marcsi, mint mindig ilyenkor, de a szokottnál csendesebben segít. Több mint 33 éve nem voltunk két hónapig távol egymástól, így a szorongás kölcsönös. Dávid sürget: „Apa indulni kell!” Van még idő, de látja, nem kell ezt húzni! Az állomáson rövid búcsú ölelés, és már hívja is Edinát a lányomat: „A csomag feladva”. A Keletiben vár az újabb kézbesítő, hogy elpostázzon Tatára, ahonnan Zolival (egyik túra társammal) együtt indulunk Bécsbe a reptérre. Még egy meglepi kitérő a budaörsi benzinkútnál, ahol két testvéri jó barátom úgy gondolta, nem mehetek el köszönés nélkül! Kicsit párás lett a szemem; talán a hűvös hajnali levegő…

Bővebben: Szabó Imre: Újszászi lobogó alatt, keresztül az Atlanti-óceánon!

• várostörténet

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Várostörténeti múzeum

Publikálva: 2022. május 14. (szombat) 17:11

Találat: 162

Az első erdőmérnök volt, aki programba foglalta és elvégezte az Alföld fásítását. A 19. század második felében és a 20. század elején ezen a tájegységen javarészt gyümölcsösök és szántóföldek fordultak elő, aránylag kevés vadon élő fás szárú növénnyel. A mezőfalvak lakosai nem tudtak elegendő tüzelőanyaghoz jutni télire. Az újszászi születésű Kallivoda Andor azonban az egyik szervezője volt e probléma megoldásának.

Kallivoda Andor
(Forrás: Erdészeti Lapok LXXV. évf. 2. füzet, 1936 február)

Kallivoda Andor 1866. augusztus 21-én született Újszászon. Erdőmérnöki oklevelét Selmecbányán szerezte. Elsőnek Aranyosmaróton, majd Nagyatád erdészeténél dolgozott. 1896-ban került Szabadkára erdőmesternek. 1915-1919 között erdőigazgatónak nevezték ki Besztercebányán, majd Kecskeméten miniszteri tanácsosként. Kecskeméten részt vett a városfásítási akcióban, és létrehozta a Homokkísérleti Állomást. A Homokkísérleti Állomás egyrészt vizsgálja a kiskunsági homok terjeszkedése és az időjárás kapcsolatát, másrészt fák (főleg akác) ültetéssel meggátolja a Duna-Tisza köze "elsivatagosodását". Kallivoda Andor 1927-1928-ban az Országos Erdészeti Egyesület választmányi tagja lett. 1930-ban elnökévé választották az akkor megalakult Magyar Mérnök és Építész Egylet Kecskeméti Osztályának. 1934-ben tartott először előadást az Országos Erdészeti Egyesület előtt az Alföld fásításának fontosságáról. Erdészeti munkája mellett társadalmi, egyházi és gazdasági területeken is aktívan tevékenykedett. 1936. január 11-én hunyt el. Sírja ma Kecskeméten emlékhely.

Kallivoda Andorról viszonylag kevés internetes anyagot találni, holott szerintem igen figyelemreméltó a munkássága, amit az Alföldön élő emberekért, ökológiáért tett. A fásítás nélkül az erdőben előforduló védett állat- és növényfajok ma egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés példányszámban élnének, ráadásul a Kiskunság homoktengere is meglehetősen elterjedne. Városunk szülötte tehát értékes hagyatékot hagyott hátra az utókornak.

Szabó Glória

Az alföldi erdőknek ma biológiailag kiemelt szerepe van
(Fotó: Szabó Glória)

A piros árvacsalán (Lamium purpureum) az alföldi erdők legjellegzetesebb lágyszárú növénye
(Fotó: Szabó Glória)

• várostörténet

Részletek

Írta: Főadminisztrátor

Kategória: Várostörténeti múzeum

Publikálva: 2022. május 14. (szombat) 16:52

Találat: 159

1938 áprilisában a Képes családi lapok szerkesztősége üzent olvasójának: „K. V., Ujszász. „Szeretlek“ című verse tehetséges, de írása még kiforratlan. Sokat kell olvasnia és próbálkoznia, hogy megtalálja a saját hangját, és versíró­készsége erősödjék.” Úgy tűnik, K. V. (Kiss Vilma) kisasszony megfogadta a szerkesztői tanácsot. Következő beküldött költeményét a lap szeptemberi számában A mi költőink rovatában olvashatták:

Vasárnap

Hat keserves, rút nap után végre itt a vasárnap.
Már hat óra s még boldogan heverészünk az ágyban.
Nem parancsol ma minekünk se főnök úr, se gazda,
Ezt a napot az Úristen, a munkásnak, a cselédnek,
A gazdagnak, a szegénynek parancsolat formájába ünnepnappá iktatta.

Ünneplőbe öltözik a falu népe egyaránt.
Áhítattal lépnek be a templom nyitott ajtaján,
Hódolattal térdelnek le a felséges Úr előtt:
Ki értük e szent misében, magát adja kenyérszínben,
Mely által a testük-lelkük felfrissülve szí magába új erőt.

Pihen most a kasza, kapa, meg a kovács üllője.
Nem zavarja a rét csöndjét trücskök, békák zenéje.
Víg nótaszó, heje-huja veri fel az utcákat.
Telve vannak a csapszékek, kiskocsmák és körhelyiségek;
így pihen a magyar ember vasárnap.

Kiss Vilma (Újszász)

Vilma kisasszony Vasárnapja aligha kerül be a magyar irodalom kincsestárába. Azt a keveset, amit sikerült a költőnőről megtudni, megosztjuk az ÚH olvasóival. Talán egyszer más versei is előbukkanhatnak rejtekükből. Kiss Vilma Újszászon született 1912. október 24-én. Atyja a vendéglős Kiss Gábor, anyja Bakó Apollónia volt. Üzletük a Fő téren étellel és itallal várta az éhes, de inkább szomjas újszásziakat.

Jánoska Antal