Várostörténeti múzeum

A társadalom számos esetben fordul a polgárokhoz nemes célok megvalósítása érdekében. Az adományok gyűjtésében élen jártak a pedagógusok, papok, iparosok és közalkalmazottak. Az újszászi templom rendszeres gyűjtései mellett a jótékonykodás alkalmai voltak a polgári- és iparos körök rendezvényei, ahol többnyire a helyi óvoda és iskola fejlesztését hangsúlyozta a szervező. A mezőgazdálkodásból élő szegény falusi sors legnagyobb próbatételeit a természet szeszélye jelentette: ismétlődő árvizek, aszály, jégkár, az állatállományt tizedelő járványok. A kárenyhítéshez rendszeresen járult hozzá a nagybirtokos Orczy család. Terménnyel, élelemmel, avagy az elhullott állatok pótlásával segítette a károsultakat. A jótékonyságra szánt összegek valós értékét hosszadalmas lenne meghatározni. Hasonló a helyzet, amikor az akciók eredményességét kutatjuk, az adomány eljutott-e a célszemélyekhez? Oknyomozók írták le, hogy a jótékonyságra szánt összegek fele eltűnik a rendszerben. Cikkünkben az újszászi jótékonykodás pillanataiból válogattunk. A híradások mellé írva a történelmi háttérre is vetünk egy pillantást.

1802: a váci királyi siketnéma intézet javára gyűjtött Huszka János zagyvarékasi plébános Újszászon 9 forintot. (1807-ig Újszász a rékasi plébánia filiája volt.) 1853-ban Vonnák Károly plébános 2 forintot adományozott. Az intézetet Cházár András alapította 1802-ben.

1832: A budai magyar színész társaság számára küldött Pap Alajos jegyző 2 forint 30 krajcárt. (A budai Várszínház működtetésének hozzájárulása.)

1838: Áprilisban a dunai árvízkárosultaknak gyűjtöttek Újszász lakói 171 koronát, 16 font disznóhúst és 4 véka gabonát. Szeptemberben még 8 forintot. (1838. márciusban a Duna vize öntötte el a budai és pesti oldal házait. Az árvízben 2281 épület semmisült meg.)

1843: A vakok pesti intézetének javára „Báró Orczy Újszász helysége lakosai 16 forint 6 krajcárt” gyűjtöttek. (Az 1838. évi árvíz a vakok Király utcai házát is elmosta. Helyére építették az új székházat, iskolát és kollégiumot a Király utca és Gyár utca – ma Jókai utca – találkozásánál.)

Vakok Intézete a Király utca (akkor még) Gyár utca sarkán. Ezen épület helyén épült fel később a Liszt Ferenc téri Zeneakadémia épülete. /1901 és 1903 között, Szerző: Klösz György/

1848: a magyar álladalom (költségvetés) részére tavasszal ezüst pénzben 50 forint 50 krajcárt fizettek be újszászi adakozók, majd nyáron 16 forint 18 krajcárt.

1849: májusban a nagykátai kórházban fekvő honvéd sebesültek számára küldtek 7 bárányt.

1853: a kínai gyermekek megmentésére az újszászi hívek 4 forintot küldtek, 1862-ben 1 forintot. (1851-ben James apát, egy párizsi katolikus társulat ügyvivőjeként Bécsben és Pesten buzdított adakozásra. Magyarországi hívektől gyűjtött adományok sorsáról nincs hírünk.)

1858: „Ferdinand Miksa főherczeg fölhívása következtében Ő cs. kir apostoli Felsége I. Ferencz József szerencsés megmentése emlékének egy templom általi örökítésére” Újszász községe: báró Orczy Béla 5 Ft, Vágó István 2 Ft, Liszkovszky János 1 Ft, apróbb adakozásokból 1 Ft 39 kr.; összesen 9 Ft 39 kr. gyűlt össze. (1853. február 18-án Bécsben Libényi János szabósegéd tőrével a nyakán sebesítette meg Ferenc József császárt. A tettest elfogták és kivégezték. A fogadalmi templomot (Votivkirche) végül 1879-ben szentelték fel Bécsben.)

Fogadalmi Templom Bécsben

1859: Újszász község 21 forintot adományozott lóvásárlásra a magyar önkéntesek számára. (1859. április-júliusban zajlott az osztrák-olasz háború. Június 24-én Ferenc József katonái Solferinonál szenvedtek súlyos vereséget. A harcokban magyar önkéntesek is részt vettek. A csatában közel 30 ezer ember halt meg és sebesült meg.)

1862: „A Szent-István-Társulat által Pesten szerzendő házra… Bolgár József újszászi pleb. 5 Ft.”
Ugyanekkor a szentsír őreinek 1 Ft.” (1861-től a Társulat székházának érdekében kezdtek közadakozást. A terv csak 1870-ben valósult meg.)

1880: Az Eötvös Alap javára Újszászról érkezett befizetések:

„Ujszászról: B. Orczy Andor 10 frt.; B. Orczy Tekla 2 frt.; Monszpart Zsigmond 2 ft.;
N. N. 50 kr.; Kallivoda Ede 1 frt.; Vörösmarty János Kálmán 2 frt.; Farnek Béla 1 frt,; Mosskonyi 50 kr.; Zimmermann 50 kr.; Hofer Mihály 1 frt.; Virágh József 50 kr.; Bakó László 20 kr.; Csábi János 20 kr.; Vargha Ferencz 20 kr. Újszászi adomány összesen 21 frt. (Az 1876-ban létrehozott Eötvös Alap „részint tudományos és műegyetemeinket, részint akadémiáinkat, középtanodáinkat vagy képezdéket látogató tanulók közt osztatik ki ösztöndíjakul…”

1901: Balogh Kálmán kántortanító gyűjtött a Vörösmarty szobor felállítására 8 forintot. (Vörösmarty Mihály szobrát - Kallós Ede műve - végül 1908-ban avatták, ma is a róla elnevezett belvárosi téren áll Budapesten.)

1910: A hétházi lakóknak az élelmiszer segély keretében egy újszászi vendéglős 1 liter rumot adott. (Hétház budapesti bérlakás csoport volt, lakói a magas bér és sanyarú körülmények miatt indítottak mozgalmat a tulajdonosok ellen. A hétháziaknak a Népszava szervezett gyűjtést.)

1912: a pestmegyei jegyzők árváinak javára 4 korona és 24 fillért gyűjtöttek Újszászon.

1913: Rudnyánszky Gyula elhunyt költő, újságíró családjának támogatására a Pesti Napló kezdeményezett gyűjtést. „N. Böske Újszászról” 5 koronát küldött.

1918: A háborúban megvakult hősöknek adományozott 100 koronát öv. Ernst Miksáné.

1920: A Rákosi Jenő gyermekvédelmi alapra 163 korona érkezett Újszászról. (Az 1910-ben létrehozott alapítványt nevezték el róla.)

1921: A Hangya Szövetkezetek a nemzeti hadseregért akció sikeréhez az újszásziak 1000 koronával járultak hozzá.

1927: „A pestvármegyei szegénysorsú főiskolai hallgatók segélyezésére 12 pengő és 8 fillér gyűlt össze. 1931-ben e célra Újszász elöljárósága 8 pengő 74 fillért küldött.

1935-ben a Jugoszláviából kiutasítottak segélyezésére a községi elöljáróság 87 pengőt és 80 fillért gyűjtött. (1934. decemberben Jugoszláviából 3000 magyart toloncoltak ki.)

1938-ban és 1940-ben a Horthy Miklós Nemzeti Repülő-Alap javára az újszászi elöljáróság 50-50 pengőt adományozott. (Az alapítvány 1938-ban jött létre és a pilótaképzést szolgálta.)

1938-ban az újszászi postahivatal adományozott 3 pengő 60 fillért Horthy kormányzó hitvesének nyomorenyhítő alapjára.

1940-ben a Pesti Hírlap által az erdélyi ínségesek javára kezdeményezett gyűjtéshez az újszászi Volter Zsigmond 5, Bíró István 1 pengővel járult hozzá.

1940-ben az árvízkárosultak javára megindított országos gyűjtés során az újszászi MÁV alkalmazottak olvasóköre 10 pengőt adományozott.

1943-ban a honvédcsaládok támogatására rendezett gyűjtésre Balogh Kálmán 5 pengőt küldött.

Kevés hírünk van viszont arról, amikor Újszász népét segítették az adakozók:

1867: „A magyar gazdasszonyegylet Pest megye kilencz ínséges községe (Izsák, Jánoshida, Kiskőrös, Uj-Kécske, Rékas, Puszta Péteri, Tószeg, Ujszász, Vadkert) számára 100-100 ftot kézbesített b. Orczy Bélának…”

1932-ben Horthy Miklósné nyomorenyhítő akciójára természetbeni adományként 50 métermázsa szén ékezett Újszászra.

Jánoska Antal