Várostörténeti múzeum

2014. január 13-án volt Deák Kálmán temetése, ez késztetett arra, hogy életútjáról megemlékezzek.

Deák Kálmán 1945. 06. 18-án született Újszászon. Anyja neve Ujvári Erzsébet, aki nekem unokatestvérem volt. Sajnos ő is nagyon hirtelen, 59 évesen halt meg. Három fiúgyermeket szült: Józsefet, Sándort és Kálmánt. Mivel a három fiú nagymamája nekem a nagynéném volt, Ujvári Sándorné, szül. Varga Terézia, így sokat találkoztam a három gyerekkel nagynéném Ady Endre úti házánál, így figyelemmel kísérhettem az életük alakulását.

József korán Nyíregyházára költözött, ott is alapított családot.

Sándor és Kálmán Újszászon élik–élték az életüket. Sajnos, Kálmán már nem, mert január 13-án eltemettük.

Deák Kálmán
(Fotó: Nagy Béla)

Kálmán az általános iskoláit 1951-59-ben a Nagykerti Iskolában végezte el. 1959-1962-ig hentes-eladó tanuló lett az Áfész által üzemeltetett húsboltban, id. Rátóti Pál irányításával.

De nem ezt a szakmát választotta, hanem a vendéglátóiparban helyezkedett el. Az Áfésznél 1961-ben az akkori egyedüli melegkonyhát is üzemeltető „Fecske” vendéglőben csaposként, később vezető-helyettesként dolgozott 1983-ig. Időközben 1978-ban Hódmezővásárhelyen melegkonyhás üzletvezetői képesítést szerzett, érettségi vizsgát tett.

1983-85-ig az Áfész központban, mint vendéglátó-előadó dolgozott, és onnan a már épülő Szász vendéglő megnyitásához szükséges eszközök beszerzését irányította. 1985-1993-ig ő volt a Szász étterem vezetője. Munkáját, amit az étteremben végzett, nemcsak az Áfész vezetése, de mindenki megelégedéssel ismerte el. Nemcsak az újszásziak, de a környékbeli településekről, sok esetben még Szolnokról is érkező vendégek jól szórakoztak, elismeréssel nyilatkoztak róla. Ehhez persze jó csapatmunka is kellett, szakácsok, csaposok, felszolgálók, zenekarok, akikkel jól meg tudta szervezni a feladatokat.

A sok rendezvényben, a sok éjszakázásban elfáradt, és 11 év után lemondott a vendéglő vezetéséről. Később ez meg is látszott a szolgáltatás színvonalán, mivel szinte kétévenként váltották egymást a vezetők.

1993-ban a nagykerti részen lévő vegyes élelmiszerboltot üzemeltette vállalkozóként 2002-ig, majd nyugdíjas lett. A nyugdíjazás mellett a Kastély Otthonban még három évet, a Szociális Otthonban hat évet dolgozott.

Házasságot 1952-ben kötött Földi Irénnel. Két lányuk született: Andrea és Edina, akiket szeretetben, megértésben neveltek. Nagyon büszke volt a lányaira, mindkettő főiskolát végzett.

Nagyon szerette a sportot, főleg a focit, de évek óta polgárőrként a közéletből is kivette a részét.

Halála előtt egy héttel találkoztam vele. Arról beszélgettünk, hogy mi lesz a focicsapattal. Nagyon várta a tavaszt, de sajnos azt már nem érte meg.

Nagyon sokan szerették, tisztelték őt, hiszen több százan voltak rokonok, barátok, munkatársak, ismerősök a temetésén.

Az Áfésznél 30 évig dolgoztunk együtt, őszinte, becsületes, jó szívű munkatárs volt. Nyugodjon békében!

Varga János
nyugdíjas Áfész elnök
nagybátyád, jó barát, volt munkatárs