Várostörténeti múzeum

Régmúlt idők fontos kortörténeti dokumentumai a képes levelezőlapok. Napjainkban hanyatlását látjuk az egykor kedvelt üzenetváltásnak. Családi ünnepek, utazások és nyaralások alkalmával, vagy egyszerűen a kapcsolttartás okán barátok és rokonok között a képes levelezőlapok küldése kötelező szokássá vált. A témaválasztásukban, stílusukban is rendkívül sokoldalú kicsiny lapocskák ma már a papírrégiség gyűjtők célpontja. Egy jelentősebb gyűjtemény 100 000 (!) darabból is állhat.

A képes levelezőlapok divatja az 1870-es években kezdődött és tartott száz éven át. A kartonlap egyik oldalára rajzot, fényképet nyomtattak, az üresen hagyott részre írhatta néhány szavas üzenetét a feladó. A postaforgalmi előírás szerint kezdetben a lap hátoldalára csak a címzés kerülhetett. Később ez annyiban változott, hogy a hátoldalra írták az üzenetet is. Fontos körülmény, hogy a levelezőlapok díjszabása jóval kedvezőbb volt a levélküldeményekénél. Magyarországot kb. 1905-ig bécsi és német nyomdák látták el levelezőlapokkal, majd a hazai nyomdaipar termékeny ága lett a levelezőlap gyártás. Ilyen cégek voltak Monostory Györgyé, a Gárdony és Fenyvesi, Karinger, Kaukál nevével jegyzett kiadók, később a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Az Újszászról készült levelezőlapok hátoldalán is megtaláljuk nevüket. Vágó István, Fischer Dávid és a Hangya Szövetkezet megrendelésére készítették néhány száz példányban a település jellegzetes épületeit bemutató fényképes levelezőlapokat. A közelmúltban Újszász anno... címmel jelent meg kis gyűjtemény helyi régiségekkel. Szerencsére újabb képek és levelezőlapok kerülnek a helytörténetírás látókörébe. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének egyik szekciójában három, eddig nem látott újszászi levelezőlapot fedeztünk fel.

1) Vasúti szálloda és kávéház, 1909. Az épületet legkorábban ismert állapotában látjuk. A szálloda előtt egylovas hintó várakozik gazdájára, utasára.

2) Szövetkezet, 1918. körül. Az újszászi Hangya Szövetkezetet gróf Dessewffy Emil kezdeményezésére alapították újszászi gazdák és iparosok. A képen látható épület helyét nem sikerült azonosítani.

3) Mozaik levelezőlap 1940. körül. „Hangya fogy. szöv. kiadása; Kariger, Budapest” Régi piactér a Községházával – Hangya főépület a Horthy Miklós úton („nagyhangya”) – Hangya fióküzlet az Orczy úton („kishangya”) – Szent István templom.

Jánoska Antal