Újszász a Wikipédián

A Wikipédia egy többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes enciklopédia. A Wikipédiát a Wikimedia Alapítvány üzemelteti – egy floridai központú nonprofit alapítvány –, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi. Városunk folyamatosan frissülő részletes adatai is megtekinthetők az online enciklopédiában:

 

Csatlakozz városunk Facebook oldalához!

www.facebook.com/#!/pages/Ujszasz/112689852076792?ref=mf

 

Elhelyezkedés, földrajzi jellemzők:

Újszász Szolnoktól 21 km-re, Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati szélén, Szolnok és Jászberény között csaknem középtájon fekvő, Pest megyével határos település. A Zagyva jobb partján található. Legjelentősebb két élővize a Zagyva és a Tápió. Határát a vízszabályozások előtt több vízfolyás is tagolta.

Fontos vasúti csomópont, a Szolnokról jövő vasútvonal 3 felé: Budapest, Hatvan és Vámosgyörk irányába ágazik szét. Újszász országos közúthálózati kapcsolatát a megyeszékhellyel és a jászsági településekkel a 32. számú Hatvan-Szolnok-i megnevezésű másodrendű főút biztosítja. Közvetlen kapcsolata van még Abony várossal a 3122 jelű Abony-Újszász, valamint Tápiógyörgye községgel a 3118 jelű Tápiószele-Újszász összekötő úton.

A Google Earth programban Újszász néhány épülete három dimenziós formában is megtekinthető

A szolnoki agglomeráció belső övi települései közé tartozik, közeli szomszédtelepülései Szászberek és Zagyvarékas.

Újszász természetföldrajzi szempontból az Alföldi Közép-Tiszavidék Jászság kistájának része. Enyhén dél felé lejtő síkság, a vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsarakkal. A felszíni formákat az alsószakasz jellegű folyóvizek (Zagyva, Tarna, Tápió) tevékenysége alakítja.

Az árvizek a Zagyván és a Tápión kora tavasszal, a Tarnán kora nyáron, míg a kisvizek ősszel gyakoriak.

A talajvíz mélysége 2-4 m között van.

A folyók finomabb üledéket, elsősorban agyagot szállítottak a területre. A talajtakaró döntő többségében löszös üledéken képződött. Jelentős a szikes talajok aránya, melyeket legeltetéssel hasznosítanak. Uralkodó talajtípus a réti talaj, amely szántóföldi művelésre alkalmas.

Az alacsony, ártéri síkság jellegű területet sűrű lecsapoló csatornahálózat tagolja.

Éghajlati szempontból a mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz övezet határán fekszik. Éves csapadékmennyisége 520-550mm körüli, az uralkodó szélirány az északnyugati. A kevés és szeszélyes megoszlású csapadék határozza meg a mezőgazdasági termesztést.

 

Újszász város település- és turizmusfejlesztési koncepciójában részletesen olvashat városunk természetes adottságairól, térbeli elhelyezkedéséről, regionális kapcsolatairól és településszerkezetéről, demográfiai viszonyairól, lakáshelyzetről, gazdaságáról, műszaki infrastruktúrájáról, intézményi és szociális ellátásairól, sport és idegenforgalmi adottságairól, épített és természeti környezetének értékeiről, környezetvédelméről.

 

 

 

Újszász város nagyfelbontású térképének letöltése:

Újszász városa a Google térképén:

A város jelképei

A város címerét és zászlaját Deák Varga József címergrafikus tervezte 2000-ben. (Az ismertetések a hivatalos heraldikai leírásból származnak.)

1. Címer

Leírása: Kerektalpú vörös pajzs. A pajzslábban a pajzsot átívelő barna fagyökér, melynek széleiből egy-egy barnatörzsű – és ágú zöld lombozatú fa emelkedik ki. A két fa közötti gyökérhídon egy jobbra fordult arany oroszlán áll, felemelt jobbjában arany markolatú ezüst szablyát tart. A gyökérhíd alatt hurkolt vállszíjú arany kürt. A pajzsot ívben elhelyezett, háromtornyú, rovátkolt falú, zárt kapuval ellátott ezüst várfalkorona fedi.

A címer magyarázata: A közös gyökéren elhelyezkedő két fa a város régebben is használt szimbóluma, az egykori Orczy bárói kastély parkjában lévő különleges növényi képződmény. A két fa között álló oroszlán és az alatta elhelyezkedő kürt az Orczy család címerének elemei. A kürt ezen túl a város egykori jászsági hovatartozására is utal. Az ezüst várkorona a település városi rangját tükrözi.

2. Zászló

1:2 arányú, hasítással és felső (rúdfelőli) harmadában vágással négyelt zászló (lobogó) zöld-arany, illetve arany-zöld színekbe. A mezők metszéspontjában középpontjával Újszász Város címere foglal helyet. A városi zászló méretei: 2x1 méter, a lobogó 1x2 méter, ezeken túl több darab asztali zászló.

3. Díszpecsét

1. Újszász Város díszpecsétje: kör alakú bélyegző
2. Újszász Város Önkormányzata külső-körírással, Várossá nyilvánítva: 1997. belső körírással, és középen a város címerével.
3. A város díszpecsétje díszítő, utaló jelképként használható fel.
4. A város díszpecsétje csak hiteles alakban és egy példányban készíthető el.
5. A város díszpecsétje alkalmazható:
   1. ünnepélyes testületi ülés meghívóján,
   2. reprezentatív szerződéseken, ünnepélyes okiratokon,
   3. a város történetével foglalkozó kiadványokon,
   4. a képviselő-testület által alapított díszokleveleken,
   5. nemzetközi kapcsolatokban és idegenforgalmi propagandában, testvérvárosi kapcsolatokban,
   6. a város kiemelkedő rendezvényeinek emléklapjain.
6. A város díszpecsétjét a polgármester őrzi.

 

Újszász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2009. (IX.16.) számú rendelete Újszász Város címerének, zászlajának, és díszpecsétjének létesítéséről és használatának rendjéről:

 

Parkerdő

Újszász határában, az Orczy család egykori ősparkjában és újonnan telepített területeken 120 hektáros parkerdőt alakított ki a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat.

Utakat, szalonnasütő helyeket készítettek a kirándulók számára, a kocogó mozgalom híveinek, pedig erdei tornapályát rendeztek be. Az egykori park 100-150 éves fái alatt rendbe hozták az elhanyagolt tórendszert, közelében, pedig pihenőket állítottak fel. Az Az Újszászi Parkerdőt a Szolnok megyei műszaki hetek keretében megrendezett szakmai napon, 1974. május 5.-én avatták fel. A sétautak, tűzrakó helyek, esőkunyhók, játszórétek és az erdei tornapálya nem csak a település lakosságának nyújtottak kikapcsolódást. A nyári táborozások, többek között az olvasótáborok sokak szép emlékei közé tartoznak. Aztán egy időre mintha megfeledkeztek volna róla, majd 2005-ben végre újból táborozóktól volt hangos az erdő. Azóta nyaranta több száz gyerek sátorozhat a felújított táborhelyen a szociálisan rászorulóktól az ifjú kézművesekig.

Az évenként hagyományosan megrendezett futónapon a város apraja-nagyja rója a Parkerdő ösvényeit és játszik a fák árnyékában.

A kastély egykori angolkertje, amely az 1829-ben felszámolt pesti Orczy-kertből "megmenekített" növényanyagot is tartalmazta, ugyan nem védett terület, de sok értékes, mondhatni ezen a területen ritkaságnak számító növényfajtával dicsekedhet: pl. gyertyán, szürke nyár, kanadai vasfa, illetve a különlegességnek számító bújtatott vadgesztenyefa, amely a város címerében is szerepel.

Irodalom: Parkerdők Magyarországon (szerk. Mészöly Győző, 214. old. /Bp., Natura/)

Kastélypark

Az 1880-as évek legvégén Orczy Andor új kastélyt építtetett a Tápió menti Szarvashalomra. A kastély parkjának telepítésénél a pesti Orczy-kert terveit valósították meg újra az 1900-as évek elején. Az őshonos sziki tölgyes maradványai – az esetlegesen 100 évesnél is idősebb kocsányos tölgy, csertölgy és mezei juhar példányai – mellett több mint 130 féle növényfaj, köztük ritkaságok is megtalálhatóak a korlátozottan megtekinthető az 1980-ban védetté nyilvánított kastélyparkban. A kastély épülete előtt tiszafák találhatók. Az épület előtti sétányon mahónia és eperfák díszlenek. Ez a rész az un. "francia kertek" mintájára született meg. A hátsó homlokzatnál ezüstfenyősor húzódik. Az örökzöldek közt tuják és virginiai boróka található. A több irányba futó sétányok a kerti tónál futnak össze. Itt található a park legidősebb és legnagyobb átmérőjű tölgye. A sétányok mentén hársfák és jegenyetölgyek találhatók. Találhatók itt: páfrányfenyők, török mogyoró, fehér és szürke nyárfák.

 

 

Irodalom:

Szolnok megye természeti értékei / [fel. szerk. Zelenyánszki András] 68-71. old Szolnok : M. Tcs., 1989

Magyarországi települések védett természeti értékei / [szerk. Tardy János] 307-308. old. Budapest : Mezőgazda, cop. 1996

 

A város természeti értékei közé tartoznak: a Zagyva folyó, valamint a Tápió és a holtágak, gazdag élővilágukkal.

 

Újszász élővizei a Zagyva és a Tápió, horgászásra alkalmasak.

Határában található gyepterületek a Tápó-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képezik. A Nagykáta-Újszász vasútvonal két oldalán található ősgyepmaradvány: szikes legelők és kisebb löszgyepek mozaikja, határán egy kisebb fehér nyár csoporttal és tölgytelepítéssel. A Tápió mentén kisebb ezüstfa erdőben védett kékvércsék költenek. Az alföldi tájra oly jellemző kunhalmokból ma már csak hármat lehet felfedezni Újszász határában: az újszász és Tápiógyörgye határán található Cigány-halmot, a Dinnyés-halmot és a Hosszúháti halmot melynek lábánál, a homokbánya oldalában partifecskék fészkelnek, illetve a fokozottan védett gyurgyalagból is feltűnik néhány.

Az Alsó-Zagyva hullámtere még megőrizte az eredeti mocsárvilág jellegzetességeit, melyekhez szervesen kapcsolódnak a kubikgödrök és kubikerdők, az öreg botolófüzesek.

Legértékesebb növénytársulásai az ártéri mocsárrétek, a nedves kaszálórétek és a fűz-nyár ligeterdők. Hegyvidéki eredetű a szibériai nőszirom, reliktumnövény a fátyolos nőszirom. Gazdag az itt fészkelő madárfauna, megtalálható itt a szalakóta, bíbic, goda és a piroslábú cankó. Több madárfajnak – köztük a halászsasnak – táplálkozóhely.

Fotók: Barta Imréné

 

Orczy-kastély: Szociális Otthon

A Szolnokról Jászberénybe vezető műúton, az újszászi Zagyva-híd előtt már messziről feltűnik a ma Szociális Otthonként használt műemlék kastély hatalmas épülete, a hozzá csatlakozó parkerdővel. Keletkezése az Orczy családhoz köthető, akik 1721-től birtokolták Újszász pusztát.

"Az 1770-es úrbéri rendezésnél Orczy Lőrinc költő volt a földesura, tőle Orczy György örökölte, akinek munkásságához köthető 1790-ben a pesti Orczy kert létesítése. S amikor ezt 1829-ben katonai célra megvásárolták, Orczy György az újszászi pusztára költözött" - írja Fényes Elek – "A család magával vitte az üvegház növényanyagát, a narancsfákat és a többi díszfát."

A klasszicista stílusú egyemeletes kastély 1830 körül épült és olyan mértékű hasonlatosságot mutat a gyöngyösi Orczy kastéllyal (a mai Mátra Múzeum), hogy tervezője minden bizonnyal szintén Zofahl Lőrinc. A déli főhomlokzat közepét előugró falrész díszíti három félköríves záródású ablakkal. A középrészt még hangsúlyosabbá teszi a hat dór oszlopra támaszkodó, eléje épített terasz. A homlokzat két végét enyhén előre álló, széles falpillér tagolja.

Érdemes figyelni az ablakrendre, a földszinten 1-5 félköríves záródású ablaksor közepén, a terasz fölötti három hasonló ablakkal folytatódik, majd újra a földszinten 5-1 ablakkal. Az emelet többi ablaka egyenes záródású, fölöttük növényfonat dísszel és szemöldök párkánnyal Az épület északi homlokzata ugyanolyan ablakritmusú, csak a bejárat előtt 4 dór oszloppal alátámasztott előtető van, és a homlokzat két végén egy-egy hangsúlyosabb sarokrizalit. Az épülethez tartozó 65 holdnyi erdőt, az egykori kastély angolkertjét 1890-ben csatolták Besenyszög határából Újszászhoz.

Fotó: Nagy Béla

Irodalmi emlékek is köthetők a kastélyhoz. A szabadságharc idején ugyanis itt volt gazdatiszt Vörösmarty Mihály öccse. Hozzá vitte ki néhány hetes kislányát a költő, amikor családjával együtt, mint országgyűlési képviselő a kormánnyal együtt Debrecenbe ment. De a költő maga is ott kapott védelmet a szabadságharc levetése után, amikor Vadász Miklós álnéven előbb a kis-tomaji pusztán, majd Fegyverneken az Orczy családnál rejtőzött, majd Bajza József költővel, sógorával együtt Újszászon töltött hosszabb időt.

A kastélyt Orczy Andor, miután új – szintén Újszászon álló – kastélya felépült 1897 és 1900 között eladta gróf Dessewffy Emilnek.

Az 1930-as évek elején a kastély az angol Continental cég birtokába került. A második világháborúban német hadikórházként funkcionált. Ám hiába festettek fehér keresztet a tetőzetére, bombatalálat érte. A Zagyva felé eső része szinte teljesen tönkre ment. A háború befejeződésével a helybeliek hordtak el mindent, ami csak mozdítható volt. (Nyoma sem maradt például a hajdani kőkerítésnek, a művészi kályháknak.

1957-ig szabadon állt a kastély, bárki fosztogathatta, mígnem megszületett a döntés: szociális otthonná kell alakítani. Napjainkban Újszász Város Önkormányzata működteti Időskorúak Szociális Otthona néven.

Irodalom:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet : Csongrád megye kastélyai és kúriái ; Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái 143-146. old, Budapest : Fo-Rom Invest, 2005

 

Orczy-kastély: Kastély Otthon

Újszász egyik legjelentősebb épülete az Orczy Andor által 1890 körül építtetett eklektikus stílusú műemlék jellegű kastély. A hatalmas, kétemeletes épület az egykori Szarvas-ér és Szarvashalom körüli ligeterdő területén található. A kastély homlokzatán a három középső nyílás fölött ión oszlopok találhatók, felül timpanon emelkedik. Az épület két végén dór oszlopokkal hordott erkély teszi változatosabbá az oldalhomlokzatokat. A kastélyt körülvevő park telepítésére az 1900-as évek elején került sor. A kastély kertje 23,4 hektár területével és értékes növényeivel a legjelentősebb megyei kastélypark.

Fotók: Barta Imréné és Fehér Judit

A telket és a rajta lévő kastélyt 1935-ben vette meg az Isteni Megváltó Lányainak Kongregációja megnevezésű női szerzetesrend. A beteg és munkaképtelen idős nővérek ellátására, valamint az iskolákban és a kórházakban dolgozó apácák üdültetésére üdülőházat létesítettek az épületben. A harmincas években az épületben 42 szoba volt. Az üdülő megnevezése Mater Redemptoris rendi lelkigyakorlatos és üdülőház. 1948-ban még 5 nővér dolgozott itt. 1954-ben 170 férőhelyes tüdőszanatóriumot alakítottak ki. Az épületben később a Szolnok Megyei Hetényi Géza kórház Pszichiátriai és Rehabilitációs osztálya működött. Mai (1994 novembere) megnevezése "Kastély Otthon". A kastélyt 1986-ban műemlék jellegű épületnek nyilvánították, azt megelőzően, pedig 1980-ban természetvédelmi területté a 42 holdas kastélyparkot. Kápolnáját 1996-ban avatták fel.

Fotó: Barta Imréné

Irodalom: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet : Csongrád megye kastélyai és kúriái ; Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái 146-148. old Budapest: Fo-Rom Invest, 2005

 

Vasútállomás

Újszász vasútállomása a vasúti műemlékek közé tartozik 1873-ban gördült be az első gőzmozdony az állomásra a Hatvan-Újszász-Szolnok vasútvonal megnyitásakor. 1882-ben adták át a Rákos-Újszász vonalat, majd 1885-ben az Újszász-Jászapáti közti sínpárt, amely később Vámosgyörk végállomásig készült el. Így lett Újszász három vasútvonal találkozási pontjaként jelentős vasúti csomópont.

 

 

A "nosztalgiavonat" a 125 éves évfordulón (fotó: Barta Imréné)

A felújított vágányok és a magasított peron átadása 2003-ban (fotó: Barta Imréné)

Az állomás a felüljáróról (fotó: Fehér Judit)

 

Vörösmarty-ház

A Kossuth úton áll egy egyszerű régi épület, valaha az Orczy bárói birtok gazdatisztjének lakása volt. Falán emléktábla hirdeti, hogy nagy költőnk, Vörösmarty Mihály a szabadságharc bukása után itt rejtőzött öccsénél, aki akkor a birtok gazdatisztje volt.

 

Fotó: Barta Imréné

 

Katolikus templom

Orczy István István királyunk emlékezetére 1740-ben templomot építetett, melyhez a tornyot 1743-ban emelték. Ettől számítják jeles ünnepnek nálunk augusztus 20.-át, István királyunk napját. A jelenlegi római katolikus templomot ennek helyére építtette 1885-ben Orczy Béla és Andor, neoromán stílusban. A templom a II. világháború idején, 1944-ben leégett, helyrehozatala még 1950-ben is tartott. Az új főoltár képét Muszély Ágoston festette, a sérült üvegablakokat Németh Ferenc budapesti üvegfestő állította helyre. Tornyát és tetőszerkezetét az 1990-es évek elején újították fel. A templom orgonáját a Műemlékvédelmi Hivatal 2003-ban védetté nyilvánította.

"Az újszászi Szent István Király templom" című kiadványban, amely a templom felszentelésének 120. évfordulójára jelent meg, részletesebben is olvashatnak a templom és a plébánia történetéről.

 

 

Fotó: Barta Imréné

 

AZ ÚJSZÁSZI TEMPLOM FRESKÓKÉPEI

Lent a Cserhát alján, Pestmegye szélén, a Zagyva és a vasút mellett fekszik Újszász népes község. Néhány évvel ezelőtt még csak a község urának, a b. Orczy-családnak gyönyörű, terjedelmes parkja volt Ujszász egyetlen nevezetessége. Ma azonban' méltó büszkesége a szép román stilü új r. kath. templom is, melyet a bárói család, mint kegyuraság építtetett, Weber Antal pár évvel ezelőtt elhunyt jeles műépítészünk tervei szerint. A külső alkotás szabatossága finom harmóniába olvad e monumentális épület belsejének összes berendezésével. Csinos szobrai, neves festők ecsetjétől származó képei mind művészi alkotások. Nagyban hozzájárult a templom belső szépségeinek gyarapításához az a sikerült freskókép, melyet a múlt év nyarán Túry Gyula készített.

Ez a szép alkotás, melyet másolatban lapunk jelen száma is bemutat, a templom apszisának majdnem egész mennyezetét elfoglalja, 5 méternyi szélességben és 4 méternyi magasságban terjedvén el az oltár fölött.

A kép tárgya Mária, Magyarország Nagyasszonya. Trónján ül, ölében tartja a kis Jézust. Tőle jobbra egy elaggott földmives térdel imára kulcsolt kezekkel; mellette oldalvást egy délczeg fiatal juhász; mögöttük a háttérben a szabadságharcznak megmaradt élő hirdetője, egy negyvennyolczas rokkant honvéd fejezi ki imádatát, a mint mankóin oda biczeg, a hol minden bajra írt, orvosságot találni.

 

 

A trón balján a lelkipásztorság van ábrázolva, egy aszkéta arczú öreg püspök, mellette egy ifjú pap és hátrább egy szerény, egyszerű szerzetes képében. A trón zsámolya előtt félig ülő, félig térdelő helyzetben egy gyermek látható, kinek arczán a szív naiv ártatlanságával a vallásos érzés kevésbbé öntudatos, de megkapó vonása párosul. Ajka imára nyílik, keze összekulcsolva, gyermekes szívvel, kissé előre nyújtott nyakkal figyelmez a kis Jézusra, a ki áldó szeretettel emeli kezét a gyermek feje fölé.

Mint látható, a művész motívumai egytől-egyig magyarosak. Magyarország Nagyasszonyát olyan környezetben akarja bemutatni, a mely minket magyarokat leginkább érdekelhet. A vallásosság bensőségét, a hódolat mélységét szólaltatja meg Túry az arczokon. Az egész kép szerkezete, az arczok jellemzetes, sajátos, a lélek belsejét visszatükröztető ábrázolása, a szinek élénksége, de tárgyhoz illő
összhangzása, tónusainak meleg, költői lendülete mind megérdemlik a műértők figyelmét.

Lévay Mihály

Forrás: VASÁRNAPI ÚJSÁG. 41. évf. 51. sz. (1894. deczember 23.)

 

Templomablak Anno Blog: Újszász

Újszász város Szolnokhoz közel. Szent István Király templomát 1885 decemberében szentelték fel. Az építésben résztvevő mesteremberek között megemlítik Kratzmann Ede üvegfestőt is. 1944 telén a németek - talán a nagy hideg miatt - felgyújtották a templomtorony lépcsőjét, minek következtében az egész templomtorony beesett a templom belsejébe. A szentély ablakokból egy kislapátnyi maradt csak az utókorra. Ebből a maradékból próbált összerakni valamit 1946-ban Német Ferenc budapesti üvegfestő, és ezek az ablakok láthatók ma is a templomban. Kratzmann Ede szignója megtalálható az egyik kis üvegen, de elég szokatlan módon: nem festve, ahogy szokta, hanem belekarcolva az üvegbe, és nem is magyar nyelven, hanem németül. Tippjeink: vagy 1878 előtt készült az ablak, vagy 1891 után. Esetleg Német Ferenc próbálta így jelezni a későbbi restaurátoroknak az ablak - általa még ismert - eredetét.

Tóth Erzsébet szerk.

 

 

 

Fotó: Sós Károly

 

Református templom

Városunk legújabb középülete az 1926-ban alapított Újszászi Református Fiókegyház újonnan épült temploma. 2001-ben 75 éves jubileumát a gyülekezeti összefogással készült épületben ünnepelhette a közösség. A templom teljesen 2004–ben készült el.

Fotó: Barta Imréné

 

Városháza

A mai városháza épülete az 1962-ben készült el. Kezdetben a település más intézményeinek is otthont adott, mint például a könyvtárnak és a művelődési háznak. Többszöri átalakítás korszerűsítés után nyerte el mai arculatát. Az előtte lévő parkból 2000-ben, államiságunk évfordulójára alakították ki a millenniumi parkot.

Fotó: Fehér Judit

 

Művelődési Ház

A XX. század elejétől élénk közösségi élet bontakozott ki településünkön: több kör és egylet kezdte meg működését (48-as Kör, Polgári Kör, Társas Kör, Katolikus Ifjúsági Egylet, Gazdakör). Ezek bálokat, színielőadásokat, kulturális rendezvényeket szerveztek. Az öntevékeny csoportok működése a 70-es évek végén, a 80-as évek elején kapott új lendületet. Ezek az együttesek a 60-as évek elejétől létrejött Művelődési Házban tevékenykednek. Sokféle szakkör, klub működött, működik itt (kertbarát kör, népi díszítőművészeti szakkör, népdalkör, Musical stúdió, stb.); művészeti és ismeretterjesztő programokat, kiállításokat, tanfolyamokat szerveznek.

Jó eredményeket érnek el hazai és nemzetközi versenyeken, valamint kiállításokat is rendeznek. A Művelődési Ház ad teret az itt élő amatőr képzőművészek bemutatkozására tárlatok, kiállítások rendezésével. E művészek közreműködésével a nyári tanítási szünidőben a tanulóknak alkotótábort szerveznek a Zagyva menti Parkerdőben. 1997-től összevont intézményként látja el feladatait.

 

Könyvtár

A könyvtár jogelődje akkor még községi könyvtárként 1954-ben alakult. Az akkoriban nyüzsgő közösségi, kulturális élet egyik színtereként számos rendezvénnyel, vetélkedővel, író-olvasótalálkozóval, olvasókörrel, olvasótáborral kapcsolódott be a település életébe. Fennállása folyamán többször költözött új épületbe. Jelenlegi helyén 2003 októberében nyitotta meg kapuit. 1997 óta összevont intézményként, Városi Művelődési Ház és Könyvtár néven várja látogatóit. A dokumentum-kölcsönzés és egyéb könyvtári szolgáltatások mellett Internet-kapcsolattal rendelkező számítógépekkel áll az olvasók, könyvtárhasználók rendelkezésére, ezzel is lehetőséget adva a lakosságnak az egyre elterjedtebb elektronikus ügyintézésre.

Fotó: Barta Imréné

 

Gimnázium

1963-ban alapították Újszászon a gimnáziumot. 10 éven át az általános iskola épületében, közös igazgatás alatt működött a két intézmény. Az 1972/73-as tanévben vált önállóvá. Különvált az általános iskolától, új épületbe költözött, neve Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola lett. 1989-ben adták át az iskola mellett épült 150 férőhelyes kollégiumot. Az 1985/86-os tanévben indult a vasútforgalmi ágazat, s az autóforgalmi ágazat átalakult gépjármű-technikusi képzéssé. Jelenleg közlekedési szakcsoportos szakközépiskolai képzés folyik világbanki támogatással 4+2 év alatt. Az itt (nappali tagozaton) tanuló diákok már az első 4 évben is (az általánosan művelő tárgyak mellett) pályaorientáló és szakmai alapozó tantárgyakat tanulnak: közlekedési ismereteket, közlekedési földrajzot, vállalkozási ismereteket, fuvarjogot, járműszerkezettant stb. Ezt követően, a 13. és 14. évfolyamokon kerül sor az első (vasúti) szakma megszerzésére; szállítmányozási technikus vagy vasútüzemvitel-ellátó képzésben vehetnek részt. A nappali mellett levelező oktatás is folyik. 1992-ben adták át az intézmény új tornacsarnokát. 1993-ban emléktáblát helyeztek el az iskolában az alapító: Rózsa Ferenc tiszteletére. Az intézmény korszerű számítástechnikai eszközeit kihasználva, a megyében elsőként kapcsolódott be 1996. szeptember 1-étől az Internet hálózatba.

 

Fotó: Barta Imréné

 

Iskola, Óvoda, Bölcsőde

A településen zajló iskolai oktatásról 1851-ből származik az első dokumentum. 1859 óta több iskolaépületet emeltek, illetve tantermeket bővítettek, míg 1996-ra két általános iskola működött 26 tanteremmel. Az óvodát 1955-ben nyitották, majd létrehozták a bölcsödét is.

Újszász alapfokú oktatási intézményeinek munkáját 2005-től a Nevelési Központ fogja össze. Hivatalos neve: Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde Nevelési Központ.

Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) óvoda és iskolafejlesztés témakörében két pályázatot is nyert Újszász Város Önkormányzata. A pályázatok segítségével jelentősen kibővítették, illetve átépítettek az óvoda és az általános iskola épületét, megfelelővé téve az integrált nevelés és oktatás céljai számára. Az utóbbi építkezés 2. üteme jelenleg is tart. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal az Önkormányzatot ezekért a projektekért "Az egyenlő esélyekért" szakmai díjban részesítette 2006 januárjában. Az óvoda és az iskolaépület 1. ütemének ünnepélyes átadására 2006. március 4.-én került sor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Botka Lajosné országgyűlési képviselő jelenlétében.

Fotó: Fehér Judit

A megújult bölcsőde épületét 2006. augusztus 18.-án adták át. A korszerű, EU-s szabványoknak megfelelő intézmény egy sikeres HEFOP pályázat segítségével jöhetett létre.

Fotó: Fehér Judit

 

Tornacsarnok

1992. október 23-án adták át Újszászon a Tornacsarnokot, amely egyszerre elégíti ki az általános iskola tornaterem-szükségletét és a város lakosságának szabadidős és tömegsport igényeit. A délutáni, esti sportolási lehetőségek mellett állandó színhelye a különböző sporteseményeknek a teremfoci-rangadóktól a lábtoll-labda világbajnokságig.

Fotó: Barta Imréné

 

Egészségház

Újszász egészségügyi szervezete a XIX. század második felében épült ki. 1913-ban már saját körorvosa és gyógyszertára volt. 1955-ben Újszászon 2 orvos, 2 szülésznő, 1 gyógyszertár és egy kis kórház működött, 144 ággyal. 1996-ban 4 háziorvosi körzetet alakítottak ki a településen.

A két körzeti orvosi és gyermekorvosi rendelőt magában foglaló épület 2001 óta működik orvosi rendelőként. 2006-ban megtörtént az épület "akadálymentesítése".

 

 

Fotó: Fehér Judit

 

Szász Étterem

Újszász legnagyobb vendéglátó helye a Szász Étterem, ahol az étkeztetés mellett különféle családi és társadalmi rendezvények megtartására is van lehetőség.

Fotó: Barta Imréné

 

Takarékszövetkezet

Az 1960-ban alapított, ma Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet néven működő takarékszövetkezet a központi kirendeltséggel együtt 11 kirendeltséggel rendelkezik (Újszászon, Zagyvarékason, Szászbereken, kettő Szolnokon, Tószegen, Tiszavárkonyban, Tiszajenőn, Abonyban és Cegléden). Mérlegfőösszege alapján a közepes méretű szövetkezetek közé tartozik, működési területe, hálózata szintén közepes méretű, vonzáskörzetében mintegy 100.000 fő él. A pénzintézet jelenleg a BOSS kisbanki rendszert használja.

Fotó: Illyés Csaba

 

Tárház

A vasút mellett lévő 600 vagonos tárházat 1962-ben építtette a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, 6 millió forint beruházással. 1993-től az Alföldi Gabonaipari Rt. Keverőüzemeként működött. Tevékenységi köre a keveréktakarmány gyártás- és forgalmazás, felvásárlás és raktározás. Kapacitása 10 tonna/óra. Rendelkezésre áll 30 ezer tonna tárolókapacitás. Korszerű iparvágánnyal és nagy átvevő kapacitással működik. Jelenleg Bábolna Takarmányipari Kft néven a város egyik legtöbb embert foglalkoztató gazdasági egysége. Tárháza jellegzetes része az újszászi városképnek.

Fotó: Barta Imréné

 

Pékség

Friss kenyérrel és péksüteménnyel várja minden reggel a város korán kelő lakóit a pékség a piactéren. Az 1994-ben megnyílt üzem régi hiányt pótolt településünk életében.

Fotó: Barta Imréné

 

MILLagra Rt.

Újszászon 1948-ban alakult meg a "Szabadság Tsz" 1060 holddal és 84 családdal, ezt követi 1951-ben a "Bem Tsz". 1959-ben a két termelőszövetkezet "Szabadság Tsz" néven egyesült, összterülete ekkor 5812 hold, tagjainak száma 912. A termelőszövetkezet meghatározó tevékenységi területe a növénytermesztés. Főleg kukoricát, napraforgót, cukorrépát, repcét termeltek. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés dominált. A termelőszövetkezet a melléktevékenység keretében maga állította elő az állattenyésztés számára a keveréktakarmányt. Ezen kívül építőipari, szállítási és kereskedelmi tevékenységet is folytatott. A taglétszám 327 fő volt. 1992-ben a termelőszövetkezet átalakult. Új neve "Szabadság" Mezőgazdasági Szövetkezet lett. 2001 februárjától, pedig MILLagra Rt (Millennium Agrár Részvénytársaság) néven folytatják tevékenységüket.

A Részvénytársaság központi irodája még az MGTSZ idejéből (Fotó: Nagy Béla)

 

Újszászi Vegyesipari Szövetkezet

Az Újszászi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet 1951. augusztus 20-án alakult 10 fővel. Kezdeti tevékenységi köre: cipész, asztalos, fodrász, szabó. Főleg lakossági szolgáltatásokat végeztek. 1959 márciusában alakult az építőrészleg. 1965-ben műszerész részleg alakult: tv szerelést, hűtőgépjavítást végeztek. 1967-ben alakult a Vasipari részleg, 1972-től tekercsüzemet alakítottak ki. Az 1980-as évek eleje óta végbement szakosodás eredményeként tisztán gépipari tevékenységet végeznek. A KTSZ elnevezése 1992-ben "Újszászi Vegyesipari Szövetkezet". 1991-től kereskedelmi tevékenységet is folytat.

Fotó: Barta Imréné

 

Vadászház

Az 1957-ben alakult Vadásztársaság 10636 hektár területen folytat vadgazdálkodást. Külföldi – olasz, német – vendégek részvételével évente többször rendeznek bérvadászatot. A társaság területéhez tartozik Újszász, Jászboldogháza, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy és Zagyvarékas közigazgatási területe. A város belterületén pihenésre és szórakozásra alkalmas vadászház áll a tagok rendelkezésére.

Fotó: Barta Imréné

 

Vasúti emlékmű

Az 1992. március 15-én, az Újszász-Rákos vasútvonal megnyitásának 110. évfordulóján avatták fel a vasútállomás mellett felállított, három sínszálból kialakított emlékművet. A három, felül elágazó sínszál Újszász vasúti csomóponti jellegét szimbolizálja, hiszen három vasútvonal fut itt össze: a budapesti, a hatvani és a vámosgyörki, az elágazás alatti szárnyas kerék, pedig a vasút jelképe.

Fotó: Barta Imréné

 

Petőfi és Széchenyi mellszobor

A Gimnázium előkertjében 1999 októbere óta áll Petőfi Sándor és Széchenyi István mellszobra. Az alkotások Turza Ferenc festőművész, szobrász munkái.

Fotó: Kovács Nándor

 

Kopjafa

A Városháza melletti parkban látható, 1995-ben felállított kopjafát az ismeretlen helyen, illetve más településeken hősi halált haltak emlékezetének szentelték. A művet a Parkerdő egyik tölgyfájából faragta a rimaszombati Nagy Ferenc Katalin fafaragó és testvére, valamint az újszászi születésű ifj. Tóth Gyula.

A faragás szimbolikája kiskunsági hagyományokat követ. Tetején a csillag a hős férfi jelképe, az alatta lévő három gallér a gazdagságot, a rangot jelképezi. Ezt egy csúcsos rész követi, mely az emberi méltóság, valamint az idegen földön elhunytak jele. A rozettaformákban a nap szimbólum szerepel. Az elején az évszámok: 1848, 1945, 1956.

Fotó: Barta Imréné és Illyés Csaba

 

Szent István szobor

A Városháza előtt 2000-ben kialakított millenniumi parkban kapott helyet Turza Ferenc újabb alkotása, a Szent István mellszobor.

Fotó: Fehér Judit és Illyés Csaba

 

Hősök emlékműve

A város temetőjében állították fel 2001-ben a Hősök emlékművét, az ismeretlen magyar katona sírjára. A Turza Ferenc által készített kompozíciót, melyet a "Nemzetünkért elesett magyar hősök emlékére" ajánlott, az első hivatalos Hősök napján, 2001. május 26-án adták át és szentelték fel.

Fotó: Illyés Csaba

 

Stáció-sor

2004 pünkösd vasárnapján került átadásra a felújított stáció-sor. Az eredeti "keresztút" 1885-ben készült el, abból napjainkra csak az építmények egy része maradt meg. Ezek felújítása az Együtt Újszászért Egyesület szervezésében lakossági adományokból történt. Az azóta elpusztult, eltűnt képek helyett Turza Ferenc festőművész készítette el az új Kálvária sorozatot.

Fotó: Illyés Csaba

 

Vörösmarty szobor

2000. december elsején, a költő születésének 200. évfordulóján avatták fel az általános iskola névadójának, Vörösmarty Mihálynak mellszobrát a Kossuth úti iskolaépület mellett. A szobor alkotója, Turza Ferenc az elmúlt években már megajándékozta az iskolát az általa festett Vörösmarty-portréval és címerrel is.

Fotó: Kovács Nándor

 

Szent Vendel

A közadakozásból felújított Szent Vendel szobor az Abonyi út és Vasút út sarkán áll. A pásztorok védőszentjét a lakosság adományaiból faragtatták újjá és 2006. május 14.–én helyezték el a régi helyen új talapzatra.

Fotó: Kovács Nándor