2022: Nagyné dr. Szelmák Erika Újszász Város Posztumusz Díszpolgári Cím

Nagyné dr. Szelmák Erika Debrecenben született 1955. augusztus 3-án. Gyermekéveit és kora ifjúságát szülővárosában töltötte, majd 1974-ben a családdal Szolnokra költöztek.

A Járási Városi Földhivatalnál kezdett dolgozni. Szolnokon talált párra, ahol Nagy Jenővel 1980-ban házasságot kötöttek. Frigyükből 2 gyermek született.

Néhány év szolnoki munka után 1984-ben Újszászon helyezkedett el az akkor még Nagyközségi Tanácsnál igazgatási csoportvezető volt 1990 októberéig, amikor a rendszerváltás első önkormányzati választásán a falu lakói polgármesternek választották.

Ezt a pozíciót 3 cikluson át 12 évig töltötte be.

Munkássága idején épült meg a Tornacsarnok, közel 40 km hosszúságú portalanított út, orvosi rendelő, idősek otthona, megújult a szociális otthon, a középiskola, a házasságkötő terem, a művelődési ház nagyterme.

Kialakításra került az ügyfélszolgálati iroda, okmányiroda s ekkor szépült meg a polgármesteri hivatal előtti park is.

Ekkor indult meg a szervezett szemétszállítás és korszerűsítésre került a közvilágítás.

A civil szervezetek mindig számíthattak támogatására, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Polgárőrség megalakulása.

Sikeres pályázat révén az addigi eredmények elismeréseképpen 1997-ben Újszász Nagyközségből Újszász Város lett.

A 3 ciklus alatti legnagyobb beruházás a szennyvízhálózat kiépítése volt, amely elengedhetetlen feltétele volt a későbbi sikeres uniós pályázatoknak. Azért is volt jelentős ez a beruházás, mert 3 másik település szennyvízhálózatának kiépítését is gesztor önkormányzatként Újszász valósította meg.

2002-ben a polgármesteri pályafutása véget ért. 1 évig még Újszászon folytatta tevékenységét, majd Szolnokon a Mérnöki Kamara titkáraként dolgozott.

Rövid út volt számára kijelölve. A gyilkos kór 2013-ban, 58 éves korában elragadta imádott családjától. Szolnokon nyert végső nyugalmat.

2018: Molnár Péter Újszász Város Posztumusz Díszpolgári Cím

Molnár Péter 1951-ben született Újszászon, egyszerű munkásemberek negyedik gyermekeként. Tanulmányait Újszászon végezte, kitűnő eredménnyel. 1969-ben érettségizett, majd felvételt nyert a Szegedi Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolára. Diplomáját 1974-ben szerezte meg, mint üzemmérnök, majd másoddiplomáját, mint szakmérnök, Győrben kapta meg.

1972-ben házasságot kötött Gáspár Erikával. Két fiuk született: Péter és Attila.

Molnár Péter már fiatal korában is meghatározó személyiség volt. Minden téren kitűnt a tömegből. Szerette a sportot, a zenét és a közösségi létet. Tett is érte az ifjúság javára. Polgármesterként tagja volt az UVVSE elnökségének, és részt vett Újszász sportéletének irányításában.

Iskolái elvégzése után először a vasútnál helyezkedett el, majd építésvezető mérnök lett. Később a Jászkun Volán munkatársaként dolgozott. A rendszerváltás után feleségével vállalkozásba kezdtek. Tíz év után úgy döntött, hogy szülővárosának szenteli életét. Először mint képviselő, 2002-től mint polgármester dolgozott Újszász felvirágoztatásán. Tizenhat évig volt Újszász polgármestere.

A város érdekeit mindig szem előtt tartotta. Családján kívül szinte mindent ennek rendelt alá.

Elveihez mindig hű maradt. Munkáját maximálisan odafigyelve, precízen végezte. Munkatársait elismerte, megbecsülte, a szeretet vezérelte minden tevékenységében.

A saját álmait soha nem hangsúlyozta. Akkor volt boldog, ha másokat azzá tudott tenni. Munkássága alatt épült óvoda, iskola, út, kút, járda, játszótér és számtalan más beruházás is megvalósult.

Példa értékű, amilyen szoros kapcsolatban volt a lakossággal. Bárki bármilyen gondját megoszthatta vele. Mindenkinek igyekezett segíteni. Életpályája példaértékű, tiszteletre méltó. Szívvel-lélekkel élt és küzdött családjáért és a város fejlődéséért.

2017: Vargáné Király Ildikó

Vargáné Király Ildikó Újszász szülötte. Itt járt általános iskolába, és itt érettségizett 1977-ben. Középiskolás tanulmányai alapozták meg pályaválasztását. A gimnázium tornászcsapatának egyik legjobb tornásza volt, így egyenes út vezetett az egri tanárképző főiskola biológia-testnevelés szakára.

Pedagógus pályáját 1981-ben kezdte Újszászon az általános iskolában. Nagy lelkesedéssel dolgozott tanárként, osztályfőnökként. Kiváló szervezőképessége már itt is megmutatkozott. Munkája mellett 1988-ban gyógy-testnevelőtanári képesítést szerzett. Példaképének tekintette gimnáziumi testnevelőit, Diószegi Sándort és Diószegi Sándornét. Tizenhat év után abba az intézménybe igazolt át, ahol a testnevelő tanári munkájához tőlük inspirációt kapott: 1997-ben az újszászi középiskola nevelőtestületének tagja lett. Örömmel kapcsolódott be az iskola rendezvényeibe. Szervezte a 24 órás kosárlabda-bajnokságokat, a Mikulás kupát, megyei sportrendezvényekre vitte tanítványait. Az iskola diákönkormányzatának több évig volt patronáló tanára. Bensőséges hangulatú karácsonyi műsorokat készített diákjaival. Ildikónak volt érzéke ahhoz, hogyan lehet közösséggé kovácsolni a körülötte élőket. Szívesen fogta össze a lelkes, vállalkozó kedvű kollegákat egy-egy farsangi jelenet kedvéért, szervezte a karácsonyi pedagógus összejöveteleket. Jó kedve, életszeretete mindenkit lelkesített.

A tanári pálya számára a mindenkori tanulást, fejlődést és a rábízottak fejlesztését jelentette. 2000-ben a Semmelweis Egyetemen testnevelő tanári, majd 2001-ben aerobik edzői képesítést szerzett. Sokszor 30-an is tornáztak vele az esti aerobik-edzéseken. Mosolyával, szép mozgásával mindenkit be tudott vonni a mozgás örömébe.

Tanítványaival is jó kapcsolatra törekedett. Számára a gyerekek egyenként is fontosak voltak. Szeretett volna segíteni, kereste a megoldásokat. Mert tisztelte az embert, az emberi életet. Küzdött az egészségért, és másokat is erre buzdított. És küzdött betegsége idején a saját életéért is.  

A jövő nemzedéke iránti elkötelezett pedagógiai munkája, egészségre, sportok iránti szeretetre nevelő tevékenysége elismeréseként méltó a díjra.

2012: Gál János nyugalmazott tanácselnök

Gál János lánya

Újszász város Önkormányzata, Gál János nyugalmazott tanácselnököt városunk lakossága érdekében végzett, több évtizeden át tartó, magas színvonalú közéleti munkája elismeréséül Poszthumus Pro Urbe Újszász Díjban részesíti.

Gál János szegény zagyvarékasi családba született 1909-ben. Heten voltak testvérek, hamar árvaságra jutottak. Édesapjuk az I. világháborúban elesett, édesanyjuk is fiatalon elhunyt. Gál Jánost idősebb testvére vette magához. Gyermekként kemény munkára fogták, iskolába nemigen járhatott, noha értelme, logikus, természetes észjárása korán megmutatkozott. Fiatalon, 1931-ben kötött házasságot Nyolc unoka, tizenhat dédunoka és kilenc ükunoka ápolja az 1974-ben elhunyt Gál János emlékét.

Gál János nem válogatott a munkában. Gyakran családjától távol, fizikai idénymunkásként dolgozott. A tanulásról, önképzésről sosem feledkezett meg, szisztematikusan készült, hogy adott esetben nagyobb kihívásoknak is meg tudjon felelni. 1945 figyeltek fel okos, higgadt, logikus érveléseire, kompromisszumkészségére. 1950-ben, megfelelő előképzés után, közigazgatási pályára irányították, így lett 1951-ben Tiszaföldvár VB titkára, majd 1953-tól Újszász VB-elnöke. Rövid megszakítással, 1968 februárjáig, nyugdíjba vonulásáig volt Újszász első embere. Megszerette Újszászt, a település lakosságát, és ez fordítva is így volt.

Nehéz lenne felsorolni mindazt, ami vezetői időszakában megvalósult. Nevéhez fűződik a községi könyvtár 200 kötettel; a 100 férőhelyes óvoda; a Nagykertben öt tantermes iskola; a bölcsőde; két orvosi lakás; körzeti orvosi rendelő; művelődési ház; a 8 tantermes gimnázium; a tárház; a szociális otthon; nőtt a villanyhálózat, a belterületi utak, a kiépített járdák hossza; elkezdődött a település parkosítása; magasba szökött a lakosság társadalmi összefogása, stb.

Gál János, a település fejlesztése érdekében éjt nappallá téve dolgozott. Volt idő, amikor családjával a községi tanács udvarán levő szolgálati lakásban húzódott meg, de olyan időszak is volt, amikor naponta, télen-nyáron kerékpározott Újszász és Zagyvarékas között. A települést naponta gyalog járta.

Munkáját elismerték, többek között kormánykitüntetésben is részesült a tanácsok megalakulásának 20. évfordulóján. De elmondása szerint legfőbb elismerése Újszász lakosságának feléje irányuló tisztelete, megbecsülése volt.

Thomas Mann azt írta: "A történelemmel sok mindent lehet csinálni, de kiradírozni nem."

Gál János munkásságával rászolgált, hogy neve kitörölhetetlenül fennmaradjon Újszász történetében.

2011: Bajnai László Posztumusz Pro Urbe Újszász Díj

Bajnai László vasutas család gyermekeként 1918-ban született Temesváron. A családot kitelepítették, így került Gyöngyösre, ahol a négy polgári, majd gimnáziumi tanulmányai mellett szakmát tanult. Villanyszerelő lett. Első munkahelyén, a gyöngyösi Villamosműveknél elektroműszerészként dolgozott.

A II. világháború alatt több alkalommal is elvitték katonának. Rádiósként szolgált a doni ütközetnél, majd hazakerülve a Dunai Repülőgépgyárban elektroműszerészként teljesített szolgálatot. 1945 elején hadifogságba esett, és Harkovba hurcolták, ahol több mint három évet töltött.

1943-ban kötött házasságot Hegedűs Gizellával. Négy gyermekük született. Valamennyien diplomás emberek lettek.

Bajnai László céltudatos ember volt. Tudta, hogy csak a folyamatos tanulás árán lehet előrelépni. Szakmája gyakorlása mellett különböző tanfolyamokat végzett. Gazdaságtudományi ismereteit Budapesten szerezte a Közgazdasági és Államháztartási Számviteli szakon. Későbbi munkája során erre alapozta tevékenységét, hiszen 1949 szeptemberétől a mátraházai Tüdőszanatórium gondnoka lett 1954-ig. Innen a Kékestetői Állami Gyógyintézetbe helyezték hasonló munkakörbe. Jártasságot szerzett a betegellátás gazdasági vonatkozású területein, melyet a későbbiekben Újszászon kamatoztatott.

1957-ben helyezték Újszászra, hogy a forradalmi események után kifosztott és lerombolt Orczy kastélyból létrehozzon egy Betegek Szociális Otthonát. Az építési munkálatokat felügyelte, és korábban megszerzett egészségügyi ismereteit kamatoztatta az épület céltudatos átalakításában. 1960-ban megnyílt a Betegek Szociális Otthona 100 férőhellyel, melyet 1964-ben újabb 100 férőhely átadása követett.

Bajnai László volt az intézet első igazgatója, szakmai megálmodója. Munkássága 25 éve alatt országosan elismertté tette az intézetet. Magas színvonalú szakmai munkát követelt, mindenekelőtt a gondozottak érdekeit képviselte. Ezért mélységesen tisztelték és szerették őt az ott lakók.

Tekintélyt parancsoló személyisége volt. Tudatosan nevelte és tanította a dolgozókat, így biztosítva a szakmai utánpótlást. Közvetlen és megnyerő egyéniségével példaként állt beosztottjai előtt.

Ismereteit a település közéletében is kamatoztatta. Hosszú éveken keresztül tagja volt a Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának. A Hazafias Népfrontban és a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságban is tevékenykedett. A takarékszövetkezet alakulásától ellenőrző bizottsági tag volt.

Az Egészségügyi Szakiskolában, valamint a Marxista Esi Egyetemen szociálpolitikát oktatott. Világnézetét felvállalta, de nem erőltette azt másokra. A szociális szakma országos szervezetében is aktívan részt vett, szaklapokban publikált.

Sokrétű tevékenységéért, példamutató szakmai munkájáért számos kitüntetést kapott. 1975-ben a Munkaérdemrend Arany fokozatát vehette át.

Munkásságának vitathatatlan érdeme a ma is működő Zagyvaparti Idősek Otthona. Nevéhez fűződik településünkön a szociális gondozás magas színvonalú művelése. Mindebben jelentős támogatást kapott családjától, elsősorban feleségétől, aki támogatta, segítette céljai elérésében. 1985-ben nyugdíjba vonultak, Budapestre költöztek. Bajnai László 2003-ban hunyt el.

2010: Kerekes József zenész

Az újszásziak által Pikiként ismert Kerekes József 1950-ben született Újszászon. Kivételes zenei tehetségére már gyermekkorában felfigyeltek szülei, tanárai. Dobolni, később gitározni tanult autodidakta módon, mert vérében volt a zene és a ritmus. Mire leérettségizett az újszászi gimnáziumban, már fúvós, vonós és billentyűs hangszereken is tudott játszani. Számára egyetlen hivatás létezett: a zenei pálya. Ehhez minden segítséget megkapott szüleitől, testvéreitől.

Fiatal zenészként először az újszászi presszó közönségét szórakoztatta színvonalas játékával. Zenei műveltségével, választékos ízlésével hamar a vendégek kedvencévé vált.

1971-ben a művelődési házban megalapította a Fantom zenekart, melynek évekig dalszerzője, dobosa, énekese volt. Máig emlegetik társai és az akkori fiatalok a nagyszerű esteket, amikor Piki és csapata fellépett. A tagok változtak ugyan, de Piki maradt.

Később Szolnokra költözött, és ott folytatta pályafutását. Töretlen hittel, magas színvonalon szórakoztatta a vendégeket Szolnok legjobb éttermeiben, megismertetve velük a kor hazai és külföldi slágereit.

Igazi társas lény volt. Tudását igyekezett átadni másoknak is. Számos zenekar alapítása fűződik a nevéhez: a Piki Group, amelyik szinte minden évben fellépett Újszászon, a Cécó, amelyik a gyerekeket szórakoztatta, a Hozam Beat, az Államtitkárok és a Revival Band, de számos egyéni előadót is segített pályára állni, mint például Judyt, a Groovehouse énekesnőjét.

Szolnok volt ugyan évtizedek óta a lakóhelye, de sohasem feledkezett meg szülőfalujáról, Újszászról, itteni barátairól, ismerőseiről. Ha segítség kellett, mindig készen állt, akár hangosításról, akár fellépésről volt szó. ő szerezte Újszász dalát.

A városi rendezvényeken is részt vett, utoljára 2008-ban, a művelődési ház fennállásának 50. évfordulóján, pedig akkor már súlyos beteg volt.

Olyan maradandó értékeket alkotott, amelyek továbbélnek korosztálya emlékeiben, a mesterükként tisztelt fiatal zenészekben, a kiadott CD-kben.

2000: Dr. Csiszér Miklós körzeti orvos

1946 áprilisában nevezték ki Újszászra községi orvosnak. Ettől kezdve 1975-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan Újszászon dolgozott.

Nagy munkabírású, jól felkészült orvos volt, aki éjjel-nappal a lakosság szolgálatában állt. Volt olyan időszak, amikor Újszász, Szászberek, Zagyvarékas és a környező tanyavilág összes betegét egyedül látta el. A helyi betegeket hóban - fagyban, esőben - sárban gyalogosan, a távolabb lakókat hintón kereste fel. Napi 150-160 beteget kezelt. Szüléseket vezetett, ficamokat rakott helyre, sebeket varrt, fogat húzott.

Igen jelentős az anya- és csecsemővédelemben végzett munkája. A labdarúgócsapat hazai mérkőzésein mindig jelen volt, mint orvos segítette a csapatot. Érces hangú, szókimondó stílusa ellenére mindig érződött az orvosi hivatás és a betegek szeretete.

2000: Rózsa Imre középiskolai igazgató

Az újszászi középiskola alapítója volt. Az 1963-ban két osztállyal induló gimnáziumot 600-700 diákot befogadó sokoldalú intézménnyé fejlesztette. Szívügye volt a szegény, egyszerű gyerekek felzárkóztatása. Ezért mindenre hajlandó volt. Kemény viták, szócsaták árán jól felszerelt, modern kollégiumot hozott létre. Megszervezte a felnőttoktatást is. Több ezer felnőtt neki köszönheti, hogy megszerezhette az érettségit. Minden jó ügy mellett ott bábáskodott, miden jó ügy mellett kiállt.

Számtalan bizottságnak volt az elnöke vagy tagja, és ezekben is hasznos, érdemi munkát végzett, mindig megkeresve, rámutatva a legsürgősebb, legfontosabb tennivalókra. Munkájának elismeréseként ő és iskolája számos kitüntetést kapott. Mindenki szerette, mindenki tisztelte. Neve Újszásszal, az újszászi iskolával és kollégiummal örökre egybeforrt.