Augusztus hónap nevét így lehetne magyarra fordítani.

Szép magyar ünnepeink közül ebben a hónapban többet is ki lehetne emelni.

Nem akarom ismételni mindazt, amit az elmúlt évben ilyenkor leírtam. Szeretnék azonban néhány ünnepre – a legnagyobbakra – mégis visszatérni: ilyen Nagyboldogasszony: Szűz Mária mennybevételének ünnepe. Aki járt már az esztergomi bazilikában, megcsodálhatta annak főoltár képét, amely Mária mennybevételét jeleníti meg monumentális szépségében. De szerte az országban, szerte Európában, Dél-Amerikában, vagy bárhol a világon, ahol akárcsak kevés keresztény is él, számtalan olyan páratlanul szép műalkotást láthatunk, amely elénk idézi Egyházunknak ezt az ősi tanítását, azt ti., hogy az ember hivatása: eljutni a testi és lelki megdicsőülés állapotára. Ez az állapot – ami a testet illeti – az utolsó ítéletkor, Krisztus második eljövetelekor következik be. Jézus Krisztus édesanyja, a Boldogságos Szűz Mária, aki – amint a Szentírás tanúsítja – kegyelemmel teljes, (Lukács evangéliuma 1. fejezet 28. vers) abban az egyedülálló kiváltságban részesült, hogy őt szent Fia, Jézus Krisztus, földi életének befejezése után testestül, lelkestül a mennyei dicsőségben részesítette. Erről a hitigazságról való bizonyosság annyira jelen volt első szent királyunk. István hitében, életében, hogy a halála előtti napon: 1038. augusztus 15-én, az ország akkori egyházi és világi vezetőinek jelenlétében hazánkat, népünket és az ezeket szimbolizáló Szent Koronát a Mennybe fölvett Nagyboldogasszony oltalmába, tulajdonába ajánlotta. Ez a fölajánlás egészen egyedülálló a népek történetében, úgyannyira, hogy hasonló ország-felajánlásra csak mintegy 500 évvel később került sor. A magyarság életébe ettől az időtől elválaszthatatlanul bele gyökereződött a Nagyboldogasszony iránti tisztelet. Ennek bizonyítéka ősi nyelvemlékünk az Ó magyar Mária-siralom, Zrínyi Miklós, Balassi Bálint költészete vagy akár Ady Endrének a Pócsi Máriáról szóló verse, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, vagy Bárdos Lajos csodálatos művei, az egész Kárpát-medencét betöltő Mária-kegyhelyek sokasága Csornától Csíksomlyóig. Nem feledhetjük el, hogy II. Rákóczi Ferenc vagy Hunyadi János éppúgy jeles Mária tisztelő volt, mint az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly. Úgy gondolom, augusztus hónapot leginkább fenségessé éppen a Nagyboldogasszony és Szent István király ünnepe teszi.

Anélkül, hogy jelenlegi gyönyörű és igen mély értelmű nemzeti himnuszunkat a legcsekélyebb mértékben is lebecsülném, szeretném megemlékezésemet az eredeti, ősi magyar himnuszunk első versszakával zárni:

Boldogasszony, Anyánk,
Régi, nagy Pátrónánk,
Nagy ínségben lévén,
Így szólít meg hazánk:
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne feledkezzél el
Szegény magyarokról.

Miklós János plébános

Újszászon augusztus végéig – a szombat esti és vasárnap esti szentmisét 7 órakor tartjuk, szeptember első szombatján (4-én) nem lesz templomunkban esti szentmise, mert aznap Mátraverebély-Szentkútra zarándokolunk, autóbusszal. Erre még lehet jelentkezni a plébánián.