Várostörténeti múzeum

"A váci egyházmegye és a helyi plébános hosszas győzködése után báró Orczy Andor és báró Orczy Béla, mint Újszász kegyurai, elszánták magukat arra, hogy megépíttessék a régen ígért új templomot. Ebben a munkában rendkívüli érdemeket szerzett Lieszkovszky Pál plébános, akinek a lelkek ápolása mellett gondja volt a templom építésének felügyeletére, a plébánia és az iskola megújítására is.

Báró Orczy Andor szolnoki építészektől kért terveket az új templom megépítésére. Az ajánlat azonban nem nyerte el a megrendelő tetszését, így báró Orczy Béla miniszter felkérésére a Budapesten már több középületet is felépítő Weber Antal (1823-1889) műépítészre bízták a tervezést. (Webert tévesen bécsi mérnökként említik, pedig ő Pesten született, és itt dolgozott. Életrajzi adatait több helyen tévesen közlik, halálozásának éveként 1886. és 1899. is szerepel.)

Az újszászi háromhajós templom neoromán stílusban épült. Néhány leírásban téves adatokat közölnek az épületről. Így például a Genthon István szerkesztette Magyarország művészeti emlékei 2. kötetének 312. oldalán Imrédi Imre adatközlésére hivatkozva romantikusnak nevezi a stílust, építését pedig az 1860 körüli esztendőkre teszi.

A templom tájolása néhány fokkal eltér a kelet-nyugatitól, s ez a körülmény gyakran az égtájak felcserélésére készteti a templomról mesélőket. Tornya az épület észak-keleti sarkára épült. A főhajót a keleti oldalon a szentély apszisa zárja le, bejárata vele szemben a nyugati oldalon kapott helyet. A szentély északi és déli oldalánál sekrestyéket, rájuk építve oratóriumokat találunk. Weber Antal a hazai templomépítés hagyományai és szabályai szerint tervezett. Munkáját kívül és belül az egyszerűség jellemzi, és ez a körülmény szűkös költségvetésre utal. A templom alaprajzát, műszaki dokumentációját nem találtam meg, az épület méreteit Gyöngyösi Vince plébános 1974-ben készült felmérése alapján írtam le:
A templom hossza 32,7 méter, szélessége 17,37, a toronynál 28 méter. A főhajó belső magassága 9, a tetőnyeregnél 12,4 méter. A torony minden oldala 6,33 méter hosszú, magassága 24, a toronysisaké 7,8, a toronykereszté 5 méter.

1885 decemberében a templom elkészült. Erről Lieszkovszky plébános számolt be levelében a váci püspöknek:

"Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Úr, Kegyes jó Uram!
A legnagyobb lelki öröm és vígassággal van szerencsém Méltóságodnak fölterjeszteni, miszerint az újszászi anya szentegyház 14 évi lelkipásztorkodásom eszméje, törekvése és nem utolsó czélja, Méltóságos Báró Orczy Kegyuraság kötelezettsége és főúri ritka pazar bőkezűsége folytán annyira elkészült, hogy eltekintve a tavaszra fenmaradt jelentéktelen munkálatoktól, az isteni tiszteletre fölavatható..."

Az új templom ünnepélyes benedikálását december 23-án Tanács János váci kanonok végezte, aki korábban Újszász plébánosa is volt. December 24-én a község lakói látványos ünnepségen ismerkedhettek meg új templomukkal. Az elöljáróság lovas bandériumot szervezett. A menetet Kormos Zoltán bíró hintója vezette, és minden "lóra termett legény és férfi" lóháton haladt. A templomnál mozsárágyúk díszlövései fogadták a felvonulókat, a helyi cigánybanda pedig lelkesen muzsikált. Az új templom első szentmiséjét Lieszkovszky Pál tartotta karácsony éjjelén.

Néhány adat Lieszkovszky plébános úr építési statisztikájából: a Szent István templom építéséhez 742 840 darab téglát szállítottak a téglaégetők. 382 vasúti kocsi és szekér homok, 21 vasúti kocsi mész érkezett, mérhetetlen mennyiségű deszkát, gerendát, "vas- és kötélneműt" használtak fel. Az anyagokra költött összeg 24 079 forint volt.

A templomépítés összes költsége 50 ezer koronára rúgott. Ennek felét az Orczy család fizette. 6 700 koronát Szappanyos György uradalmi főtehenész 1842-ben templomépítésre tett alapítványának hozama adott, a váci egyházmegye 15 ezer koronával járult a költségekhez. A többi pénz adományokból folyt be.

Az építésben közreműködő mesteremberek közel sem teljes névsora: építésvezető: Molnár János; ács: Almási Ferenc; asztalos munkák: Tamási György, Újszász; lakatos- és kovácsmunkák: Volter Béla, Újszász és Mauritz R. Budapest; bádogos munkák: Jancsó István Szolnok; kőfaragó munkák: Antony Zoltán Budapest; üveg és üvegfestészet: Kratzmann Ede, Budapest; villámhárító: Fischer Sándor, Budapest. A szakmunkákra 25 791 koronát fizettek ki."
Újszász katolikus lakóinak életében jelentős szerep jutott a templomnak, hiszen életük fontos eseményei a kegyhelyhez kötődtek bölcsőtől a koporsóig. Az épület külső falainál pedig a világháborúkban életüket vesztett újszásziak emléktábláinál tiszteleghetnek kegyelettel az utódok.

A templom történetéről és berendezéséről Az újszászi Szent István templom című kis emlékkönyvben olvashatunk részleteket. A kiadvány melléklete két levelezőlap a templomról.

Jánoska Antal

Az emlékkönyv mellékletei

1. Levelezőlap reprodukció 1904. (A szerző archívuma.)

2. Légi fotó, 2005. (László János; civertan@civertan)