Az Újszászi Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola rajz és műalkotás elemzés oktatásáról

1) A rajz és műalkotás elemzés tantárgy oktatása a gimnázium 1. és 2. osztályában, a szakközépiskolai rendszeren belül pedig a 3. és 4. osztályban történik. A heti egy óra időtartam rendkívül leszűkíti a lehetőségeket, így az oktatott anyag - ennek megfelelően - a művészettörténeti korszakok legfontosabb elemeinek, ismertetőjegyeinek megbeszélésére korlátozódik. (Elsajátítása esetén azonban ez a tudás is elegendő (megfelel) egy átlagos műveltségű embernek!)

A művészettörténeti oktatás mellett fontos szerepe van a rajz gyakorlati megvalósításának is, amelyet az elemzésekhez kapcsolódóan iktattam közbe (pl. a görög vázafestészet megismerése után vázákat, korsókat rajzolnak a tanulók 2-3 órában).

2) A képzőművészet szövevényes világát ennyi idő alatt lehetetlen megismerni, azonban ez az időkeret is elegendő arra, hogy a tanuló betekintést kapjon abba a folyamatba, ami magában foglalja a kis ceruzarajztól a monumentális székesegyházakig, az őskori barlangok képeitől a modern freskókig, s a primitív népek fafaragásaitól a bronzból és márványból készült szoboróriásokig a műalkotások legkülönbözőbb nemeit.

A művészettörténet időrendi beosztása az alábbiak szerint történik:

Őskor:

- a paleolit és neolit kor európai emlékei

Ókor:

- Egyiptom

- Égei és görög művészet

- Róma művészete

Középkor:

- Román művészet

- Gótikus művészet

Újkor:

- Reneszánsz (kiemelten Leonardo és Michelangelo munkássága)

- Barokk és rokokó

- Klasszicizmus

- Romantika

- Realizmus és naturalizmus

- Impresszionizmus (Monet és barátai)

- A XX. század különböző irányzatai.

A felsoroltakon belül minden irányzatnál kiemelten foglalkozunk magyar vonatkozású tevékenységgel.

A jobb megértés és megérttetés érdekében rendelkezésre áll a 140 füzetből álló HÍRES FESTŐK sorozat.

3) A manuális készség gyakorlati fejlesztésére nagyon kevés idő áll rendelkezésre. Ez a két év alatt kb. 10 órányi tevékenység arra elegendő, hogy kiválasszam az átlagosnál jobb rajzkészségű tanulókat.

Folyamata:

• A tanulókkal való első találkozás után a kockológia fogalomkörébe tartozó mértani testek (kocka, gúla, kúp, henger, gömb) rajzolása modellek alapján.
• A görög-római művészethez kapcsolódóan vázák, korsók, egyéb használati tárgyak, csendéletek rajzolása.
• A reneszánsz, barokk és klasszicizmus inspirál arra, hogy ezen anyagrészek után próbálkozzanak a tanulók emberi fej rajzolására élő modellről. (Itt végképpen kiderül, hogy osztályonként melyik az az egy-két tanuló, aki rajztechnikailag kiemelkedik társai közül.)

Ezek az órák rendkívül hangulatosak, hiszen pl. az élő modellek saját társaik, s komoly versengés zajlik azért, hogy ki tudja hasonlatosabban megrajzolni az osztálytársát.

Az természetes, hogy a tanári segítés mind elméleti, mind gyakorlati téren folyamatosan igényelt, s jelen van.

4) Említettem, hogy vannak tanulók, akik kiemelkednek társaik közül.

Ennek kiaknázása és a munka nagyobb közösség előtt való bemutatása érdekében honosítottam meg, hogy a legjobb rajzokat év végén kiállítás keretében bemutatjuk az iskola tanári és tanulói közösségének.

Külön ösztönzést jelentett (jelent), hogy saját festményeimet is ezekkel a tanulói rajzokkal együtt mutatjuk be.

Legutóbb nagy aktivitásra buzdított, hogy néhány festményemet felajánlottam a díjazottaknak.

5) A 2005-2006-os tanév újabb reményeket csillantott fel ezen a területen azzal, hogy lehetőséget kaptam rajzszakkör szervezésére.

Ebben a munkában 8 tanuló vesz részt különböző évfolyamokból.

A cél egyértelmű: rajztanári szakra való felkészítés és a rajzkészség mélyebb elsajátítása.