Városháza

A mai városháza épülete az 1962-ben készült el. Kezdetben a település más intézményeinek is otthont adott, mint például a könyvtárnak és a művelődési háznak. Többszöri átalakítás korszerűsítés után nyerte el mai arculatát. Az előtte lévő parkból 2000-ben, államiságunk évfordulójára alakították ki a millenniumi parkot.

Fotó: Fehér Judit

Művelődési Ház

A XX. század elejétől élénk közösségi élet bontakozott ki településünkön: több kör és egylet kezdte meg működését (48-as Kör, Polgári Kör, Társas Kör, Katolikus Ifjúsági Egylet, Gazdakör). Ezek bálokat, színielőadásokat, kulturális rendezvényeket szerveztek. Az öntevékeny csoportok működése a 70-es évek végén, a 80-as évek elején kapott új lendületet. Ezek az együttesek a 60-as évek elejétől létrejött Művelődési Házban tevékenykednek. Sokféle szakkör, klub működött, működik itt (kertbarát kör, népi díszítőművészeti szakkör, népdalkör, Musical stúdió, stb.); művészeti és ismeretterjesztő programokat, kiállításokat, tanfolyamokat szerveznek.

Jó eredményeket érnek el hazai és nemzetközi versenyeken, valamint kiállításokat is rendeznek. A Művelődési Ház ad teret az itt élő amatőr képzőművészek bemutatkozására tárlatok, kiállítások rendezésével. E művészek közreműködésével a nyári tanítási szünidőben a tanulóknak alkotótábort szerveznek a Zagyva menti Parkerdőben. 1997-től összevont intézményként látja el feladatait.

Könyvtár

A könyvtár jogelődje akkor még községi könyvtárként 1954-ben alakult. Az akkoriban nyüzsgő közösségi, kulturális élet egyik színtereként számos rendezvénnyel, vetélkedővel, író-olvasótalálkozóval, olvasókörrel, olvasótáborral kapcsolódott be a település életébe. Fennállása folyamán többször költözött új épületbe. Jelenlegi helyén 2003 októberében nyitotta meg kapuit. 1997 óta összevont intézményként, Városi Művelődési Ház és Könyvtár néven várja látogatóit. A dokumentum-kölcsönzés és egyéb könyvtári szolgáltatások mellett Internet-kapcsolattal rendelkező számítógépekkel áll az olvasók, könyvtárhasználók rendelkezésére, ezzel is lehetőséget adva a lakosságnak az egyre elterjedtebb elektronikus ügyintézésre.

Fotó: Barta Imréné

Gimnázium

1963-ban alapították Újszászon a gimnáziumot. 10 éven át az általános iskola épületében, közös igazgatás alatt működött a két intézmény. Az 1972/73-as tanévben vált önállóvá. Különvált az általános iskolától, új épületbe költözött, neve Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola lett. 1989-ben adták át az iskola mellett épült 150 férőhelyes kollégiumot. Az 1985/86-os tanévben indult a vasútforgalmi ágazat, s az autóforgalmi ágazat átalakult gépjármű-technikusi képzéssé. Jelenleg közlekedési szakcsoportos szakközépiskolai képzés folyik világbanki támogatással 4+2 év alatt. Az itt (nappali tagozaton) tanuló diákok már az első 4 évben is (az általánosan művelő tárgyak mellett) pályaorientáló és szakmai alapozó tantárgyakat tanulnak: közlekedési ismereteket, közlekedési földrajzot, vállalkozási ismereteket, fuvarjogot, járműszerkezettant stb. Ezt követően, a 13. és 14. évfolyamokon kerül sor az első (vasúti) szakma megszerzésére; szállítmányozási technikus vagy vasútüzemvitel-ellátó képzésben vehetnek részt. A nappali mellett levelező oktatás is folyik. 1992-ben adták át az intézmény új tornacsarnokát. 1993-ban emléktáblát helyeztek el az iskolában az alapító: Rózsa Ferenc tiszteletére. Az intézmény korszerű számítástechnikai eszközeit kihasználva, a megyében elsőként kapcsolódott be 1996. szeptember 1-étől az Internet hálózatba.

Fotó: Barta Imréné

Iskola, Óvoda, Bölcsőde

A településen zajló iskolai oktatásról 1851-ből származik az első dokumentum. 1859 óta több iskolaépületet emeltek, illetve tantermeket bővítettek, míg 1996-ra két általános iskola működött 26 tanteremmel. Az óvodát 1955-ben nyitották, majd létrehozták a bölcsödét is.

Újszász alapfokú oktatási intézményeinek munkáját 2005-től a Nevelési Központ fogja össze. Hivatalos neve: Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde Nevelési Központ.

Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) óvoda és iskolafejlesztés témakörében két pályázatot is nyert Újszász Város Önkormányzata. A pályázatok segítségével jelentősen kibővítették, illetve átépítettek az óvoda és az általános iskola épületét, megfelelővé téve az integrált nevelés és oktatás céljai számára. Az utóbbi építkezés 2. üteme jelenleg is tart. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal az Önkormányzatot ezekért a projektekért "Az egyenlő esélyekért" szakmai díjban részesítette 2006 januárjában. Az óvoda és az iskolaépület 1. ütemének ünnepélyes átadására 2006. március 4.-én került sor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Botka Lajosné országgyűlési képviselő jelenlétében.

Fotó: Fehér Judit

A megújult bölcsőde épületét 2006. augusztus 18.-án adták át. A korszerű, EU-s szabványoknak megfelelő intézmény egy sikeres HEFOP pályázat segítségével jöhetett létre.

Fotó: Fehér Judit

Tornacsarnok

1992. október 23-án adták át Újszászon a Tornacsarnokot, amely egyszerre elégíti ki az általános iskola tornaterem-szükségletét és a város lakosságának szabadidős és tömegsport igényeit. A délutáni, esti sportolási lehetőségek mellett állandó színhelye a különböző sporteseményeknek a teremfoci-rangadóktól a lábtoll-labda világbajnokságig.

Fotó: Barta Imréné

Egészségház

Újszász egészségügyi szervezete a XIX. század második felében épült ki. 1913-ban már saját körorvosa és gyógyszertára volt. 1955-ben Újszászon 2 orvos, 2 szülésznő, 1 gyógyszertár és egy kis kórház működött, 144 ággyal. 1996-ban 4 háziorvosi körzetet alakítottak ki a településen.

A két körzeti orvosi és gyermekorvosi rendelőt magában foglaló épület 2001 óta működik orvosi rendelőként. 2006-ban megtörtént az épület "akadálymentesítése".

Fotó: Fehér Judit