Az elhízás nem csupán esztétikai hátrány, hanem a tíz legsúlyosabb betegség közé sorolhatjuk, tekintve a komoly szövődményeit. Elsősorban cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegségek, köszvény, csontritkulás- és deformitás, ízületi fájdalmak, nőgyógyászati problémák, stb. alakulnak ki, melyek kivizsgálása, kezelése világszerte óriási összegeket emészt fel állami és egyéni szinten egyaránt (többet, mint a dohányzás és az alkohol következményei együttvéve). Az utóbbi néhány évtizedben az elhízott gyermekek, fiatal felnőttek száma drasztikusan megnőtt, ennek következtében egyre korábban jelentkeznek a már említett, eddig leginkább az idősebbek betegségeinek tartott kórképek.

Az elhízásnak számos oka lehet, pl. étkezési szokások, családi hagyományok, lelki problémák, stressz, az ételek nagy választéka és könnyű hozzáférhetősége, a reklámok tömkelege, a napi munkaritmus, stb. Leggyakoribb a nem megfelelő tápanyag párosításból, vagy „túlevésből”, ezzel együtt mozgásszegény életmódból származó túlsúly. Nem szabad azonban arról megfeledkezni, hogy pl. örökletes anyagcserezavarok, bármilyen okból kialakult hormonális diszharmónia, bizonyos daganatok miatt jelentősen lelassulhat az alapanyagcsere. Bizonyos mértékig genetikai programunk is befolyásolja zsírsejtjeink számát, elhelyezkedését testünkben. Van egy „beépített súlytartó mechanizmusunk”, amely igyekszik korrigálni a testsúlyunkat az éhségérzet, étvágy csökkentésével. Ezt a hasznos folyamatot azonban könnyen fölboríthatjuk, ha nem figyelünk eléggé szervezetünk jelzéseire. Pl.: a szomjúságérzet helyett sokan éhséget éreznek, majd gyorsan elhíznak. Ennek oka csecsemőkorban keresendő. Sok szülő a csecsemő nyugtatására magas cukortartalmú italt, ételt ad. A csecsemő szervezete gyermekkorra hozzászokik ahhoz, hogy szomjoltás helyett egyen, magas energiatartalmú italokat fogyasszon. Innen egyenes út vezet a fiatalkori elhízáshoz és súlyos szövődmények korai megjelenéséhez.

Mára bizonyossá vált, hogy a nagyipar által oly régóta használt élelmiszer adalékanyagok – egyéb más káros hatásuk mellett – jelentősen növelik az étvágyat, önmagukban is hizlalnak.

A túlsúlyos, elhízott emberek vérében magasabb cukor, triglicerid, koleszterin, húgysavszint mérhető. Hosszú távon a magas koleszterin- és trigliceridszint esetén érelmeszesedés, érszűkület, érelzáródás, végső soron különböző fokú infarktus alakul ki a szervekben. Az esetek nagy részében diétával kordában tartható a koleszterinszint. Az érszűkületek miatt a vér áramlása nagyobb nyomást, feszítést jelent az érfalnak, kialakul a magas vérnyomás betegség, mely szintén rizikófaktora a szívinfarktusnak. A dohányzás gyorsítja a folyamatot.

A magas triglicerid- és húgysavszint miatt kialakuló köszvény szintén a súlyfelesleggel küszködőket sújtja gyakrabban.

A túlsúlyos hölgyek havi ciklusa szabálytalanná válhat, relatív meddőség alakulhat ki. Az elhízott lányok első menzesze általában korán jelentkezik.

Már 20 %-ot elérő túlsúly akár 13 %-kal növelheti főleg a rosszindulatú daganatok kifejlődésének esélyét. A tudományos elemzések szerint 40 % testsúlytöbblet miatt létrejött anyagcsere változások kedveznek a vastag- és végbél, epehólyag, prosztata vagy méh, petefészek, mellrák kialakulásának. Feltehetően a sok állati eredetű táplálék, főleg zsír, ugyanakkor kevés diétás rost fogyasztása szerepel rizikótényezőként.

A megfelelő testsúlycsökkentés mérsékli a cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi panaszok, daganatok kialakulásának veszélyét.

A megoldást mindenképpen a megelőzés jelenti. Napi rendszerességgel végzett, nem versenyszerű testedzés elengedhetetlen. Javaslom a napi legalább 20-30 perces, életkornak, erőnlétnek megfelelő könnyű mozgást. Hetente kb. 3x40-50 percre emelhetjük a tornánk időtartamát. Igen hatásos a séta is: napi 1-1.5 km-es kényelmes tempójú gyaloglás hozzásegít a fogyáshoz, a vérkép normalizálásához még akkor is, ha csak kis lépésekkel tudjuk étrendünket a helyes irányba terelni.

A testsúly számszerű értéke régóta foglalkoztatja a szakembereket. Többféle képlet létezik az ideális testsúly kiszámítására. Pl.: „testmagasság (cm)-100=normál testsúly”. Később ezt módosították, ideális testsúlyt számoltak:

Ideális testsúly=(testmagasság cm-100)-kivonva az eredményből ennek a különbségnek a 10 %-át, nők esetében 15 %-át.

Meghatározhatjuk a testtömeg indexünket (angol rövidítéssel BMI) is az esetleges elhízás mértékének megállapítására:

TTI= Az aktuális testsúly számértékét osztjuk a testmagasságunk méterben vett négyzetével.

Ezek alapján következtethetünk tápláltságunk mértékére. Kóros soványság esetén a TTI értéke kevesebb 19-nél. Normál tartomány: 19-25. Enyhe túlsúly: 25-30. Túlsúly: 30-40 TTI.

A súlyosan elhízott egyének testtömeg index értéke számszerűsítve magasabb 40-nél.

A túlsúlyos vagy elhízott kategóriába eső olvasóm se csüggedjen, hiszen ha kiderülnek az elhízást okozó faktorok, hosszú távra tervezett, az életmód szükség szerinti átalakításával járó, mérsékelt energia bevitellel, egyénre szabott fizikai aktivitással, esetenként megfelelő étvágycsökkentő módszerrel kombinált kezelés eredményt hoz. Ehhez kitartást kívánok!

Úgy éreztem, érdemes elgondolkodni a testsúlyproblémákról még a soron következő gasztronómiai élvezeteket sem mellőző ünnep előtt. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok kedves olvasóimnak!

Dr. Harangozó Helga

 

Újszász 2016©