– állatorvosi cikksorozat a felelős állattartásért –

Az előző részben a kullancsok által terjesztett, háziállatainkra veszélyes kórokozókról volt szó részletesen. A cikksorozat mostani, második részében a ragadozók (elsősorban a kutyák) szívférgességével foglalkozunk.

 

2. Megelőzhető, kimutatható, kontrollálható – kutyák szívférgessége

A ragadozók szívférgessége (immitis dirofilariosis) hazánkban a múlt évtizedben még csekély jelentőséggel bírt, de az utóbbi években már egyre jobban megszaporodtak a diagnosztizált esetek. Ami aggodalomra adhat okot, hogy a manapság diagnosztizált kutyák nagy részét a mediterrán területeken sosem járt egyedek teszik ki. Ugyanis eredetileg Dél-Európában (pl.: Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország) volt eddig elterjedt (~enzootiás). Azonban a klimatikus változásokkal összefüggő szúnyog-vektor terjedésével (~terjesztő szúnyogfajok), ill. a kedvencállatok külföldre utaztatásának megszaporodásával a kórokozó olyan helyeken is megjelenik, ahol korábban nem írtak le megbetegedést.

Mi okozza a betegséget?

Okozója a Dirofilaria immitis nevű parazita fonálféregfaj (mérete: 12-30 cm). Kifejlett példányai a szívben (jobb szívfélben), a hátulsó üres vénában (vena cava caudalis), de leginkább a tüdőartériában (nagyon ritkán más vérerekben) élnek. Vérplazmával táplálkoznak. A kifejlett férgek mechanikus és toxikus kártétele, valamint a betegséggel összefüggő komplikációk könnyen az állat elhullását okozhatják.

Milyen fajokat betegíthet meg?

Természetes gazdája a kutya, de előfordulhat rókában, farkasban és más vadon élő ragadozókban. Ezen kívül megfertőzheti a macskákat is, de ezeknél ritkábban fordul elő.

Hogyan terjed?

A kórokozót szúnyog terjeszti (szúnyogok a köztigazdák). Kutyáról kutyára közvetlenül nem terjed. A fertőzött állat véréből a szúnyogcsípés során (mikrofiláriák) kerülnek az adott szúnyogba, ahol ezután növekedni kezdenek és 2-3 hét elteltével már fertőző lárvává válnak. Ezt követően újabb szúnyog általi vérszívással átjutnak egy másik állatba és ott fejlődnek tovább. A felnőtt (~adult) férgek legkorábban kb. 6 hónap alatt fejlődnek ki.

Az ivarérett nőstény férgek a vérbe ürítik a mikrofiláriákat, melyek akár 2,5 évig is a vérkeringésben maradhatnak. Ezeket a mikrofiláriákat veszi fel a következő szúnyog a vérszívásakor. A felnőtt egyedek élettartama 7 év is lehet.
Bár a kórokozót (parazitát) csak szúnyog terjeszti, de a fertőződés bekövetkezhet még ezen kívül vemhes szukában a placentán át (~intrauterinálisan), ill. vértranszfúzió útján is.

Tünetek

Tüneteket többnyire az adult férgek okozhatnak. Amíg a kifejlett egyedek nem jutnak el a szervezet legnagyobb vénájába, a v. cava caudalisba, addig a felhalmozódó férgek nem okoznak különösebb tüneteket a kutyán. Macskáknál pedig nagyon gyakori, hogy semmilyen tünet nem tapasztalható, viszont náluk gyakrabban fordulhat elő rövid idejű, súlyos légzőszervi tünetek utáni hirtelen elhullás. Sajnos ez is nehezíti a macskák esetében a megfelelő és időben történő diagnózis megállapítását.

A betegség általában krónikus lefolyású, heveny szívelégtelenség csak nagyszámú féreggel való fertőződés esetén alakulhat ki – ugyanis ilyenkor a nagyszámú adult hirtelen, nagy tömegben eltömíti a tüdőartériát és a jobb szívfelet.

Kutyákban a cardiovascularis (szív-érrendszeri) működés zavarára utaló tünetek keltik fel a szívférgesség gyanúját. Bennük az alábbi tünetekkel találkozhatunk a leggyakrabban:

– köhögés (~ez az elsők között szokott jelentkezni, a legjellegzetesebb tünet)
– nehézkes mozgás, fáradékonyság (csökkent terhelhetőség-munkakutyák!!)
– bágyadtság
– nehezített légzés
– kachexia (étvágytalanság), testsúlyvesztés
– sápadt vagy sárga nyálkahártyák
– végtag ödéma
– ascites (hasvízkór)

Diagnózis

A szívférgesség kórhatározásában általában az alábbi módszerek, eszközök vannak az állatorvosok segítségére:

– vérkenetből a mikrofiláriák („embrió”) kimutatása
– mikrofiláriák kimutatása ún. Knott-módszerrel
– a férgekből az állat szervezetébe „kijutó” antigének (valamint esetenként ellenanyagok) kimutatása ún. gyorstesztekkel
– mellkas-röntgen
– szívultrahang
– EKG-vizsgálat.

Gyógykezelés, megelőzés

Az orvoslás nem könnyű feladat, mert a modern, széles hatásspektrumú anthelmintikumok (féregellenes szerek) többsége nem hat a szívférgekre vagy nem megbízható hatásúak, továbbá eltérő a mikrofiláriák és az adult alakok gyógykezelése. Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy az erek belsejében elhalt férgek a gazda egészségére nagyobb veszélyt jelenthetnek, mint az élő szívférgek. A gyógyszeres kezelés után a beteg klinikai állapota súlyosbodhat. Minderre tekintettel a féregellenes kezelést alapos klinikai vizsgálatnak kell megelőznie. Jelenleg az egyetlen olyan szer, amely a kifejlett férgeket képes elpusztítani, az a melarzomin nevű hatóanyag, amely jelenleg Magyarországon nincs forgalomban, de külföldről beszerezhető. Ezen kívül még van némi hatása az adultokra a makrolidoknak (makrociklikus laktonok) is. Bármilyen szerrel is történjen a kezelés, minden esetben számolni kell a gyógyszeres kezelés következtében elpusztuló férgek okozta következményes tüdőembólia kockázatával. Az elpusztult egyedek ugyanis a vérárammal történő sodródás folyamán megakadhatnak a tüdő ereiben. Természetesen az ilyen szerek adását részletes vizsgálatok, többek között laborvizsgálatok is feltétlenül megelőzik. Ezzel kapcsolatos lehetőségekről informálódjon állatorvosánál.

A szívférgesség hatékonyan megelőzhető a kezelésnél már említett makrolidok havi rendszerességgel történő adagolásával. A prevenciót segítheti egy másik – kisebb hatékonyságú – módszer, azaz a szúnyogok távoltartása megfelelő repellens (távoltartó) hatású készítmény segítségével. Ezek gyakran csak rövid idejű hatással bírnak.

Összefoglalva fontos elmondani, a dirofilariosis esetén a prevencióra kiemelt figyelmet kell fordítani, mert a kialakuló szívférgesség igen súlyos lehet, akár az állat hirtelen pusztulását okozhatja, a kezelés pedig nehézkes, önmagában is súlyos komplikációkkal járhat.

 

Az ember szívférgessége

A Dirofilaria immitis fertőző lárvái emberben abortív fertőzést okozhatnak (~enyhe lefolyású, nem lesz kifejlett a parazita egyed). A szúnyogok által bejuttatott fertőző lárvák a tüdőbe eljutva, ott elakadva granulómás (csomószerű) elváltozást okozhatnak, és ez differenciáldiagnosztikai nehézséget jelenthet pl. egy daganatos elváltozástól való elkülönítés során. Szerencsére azokban az országokban (pl.: USA, Olaszország) is, ahol akár már 100 év óta is jelen van ez a Dirofilaria-faj, nagyon ritkán fordul elő emberi fertőződés, így hazánkban még nem számolhatunk ilyen esetekkel.

 

Bőrférgesség

A szívféreg „unokatestvére” a Dirofilaria repens, mely a hazai kutyákban nagyon gyakori (egyes területeken élő kutyák 20-30%-a fertőzött). Szintén szúnyogok terjesztik. Leggyakrabban tünetmentes, ritkán bőrviszketés észlelhető a kutyán, vagy pedig a bőrön és ritkán a száj nyálkahártya alatt keletkezhetnek nem fájdalmas csomók. A csomókban találhatók a kifejlett férgek. Gyakran egyéb okból történő vérvétel során mellékleletként találják meg ennek a Dirofilaria-fajnak a mikrofiláriáit is. Hagyományos féregellenes szerekkel nem pusztíthatók el, csak sebészileg lehetséges a bőrférgek eltávolítása. Viszont már van olyan készítmény, mely a vérben keringő mikrofiláriák elölésére is alkalmazható, így a szúnyogokkal a következő kutyára, illetve emberre való átvitel megakadályozható. A megelőzésre itt is van lehetőség és erre különösen nagy figyelmet kell fordítani hazai vízpartra vagy külföldre történő utazás előtt már egy hónappal.

A humán fertőzöttség sokszor tünetmentes. A bőr alatt fejlődő csomók előfordulási helyei a mell, végtagok, a herezacskó, a szemhéj és a kötőhártya. Hazánkban ezzel a féreggel történő emberi fertőzések csaknem 20 éve előfordulnak, így a kutyák megelőző kezelése különös jelentőséggel bír.

 

A cikkhez felhasznált munkák:

dr. Kassai Tibor: Helmintológia (2011)
Kiss Anna, dr. Mező Tibor: Kutyaelsősegély (2014)
dr. Fok Éva, dr. Varga Zsolt: Ajánlás kutyák és macskák Dirofilaria repens ésDirofilaria immitis okozta fertőzöttségének megelőzésére és gyógykezelésére (2011)
parazitologia.bpallatorvos.hu
www.veterinarialamascota.com
www.oek.hu/oek.web
Képek forrása: Állatorvosi klinikai parazitológiai atlasz (Pfizer®)
A cikket átolvasta és szakmailag ellenőrizte dr. Fok Éva Ph.D, klinikus szakállatorvos, a SzIE Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani Tanszékének tudományos főmunkatársa.

dr. Cseh Gábor állatorvos
dr. Gácsi János állatorvos
Kovács László állatorvostan hallgató

 

A kutyák szívférgessége (fejlődésmenet)

 

A macskafélék szívférge (fejlődésmenet)

 

Újszász 2016©