Nyomtatás
Kategória: Zöld sarok
Találat: 3834

Sokan kérdezték már tőlem, hogy a vegetáriánus étrend tekinthető-e a legegészségesebbnek. Minden embernek az egyéni ízlése, egyéni tűrőképessége (toleranciája) és mindenkori egészségi állapota határozza meg a megfelelő étrendjét.

Az ételek élettani értékét pedig a bennük található tápanyagok minőségi összetétele, aránya mutatja. A tápanyagokat biokémiai és élettani sajátosságaik szerint csoportosítjuk. Megkülönböztetünk fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat, flavonidokat és ásványi anyagokat. Ebben a hónapban a fehérjékről írok részletesebben.

A fehérjék építőanyagok. Sejtjeink, szöveteink 15-20 %-át alkotják. Az életfolyamatok mind fehérjékhez kötöttek. A szervezet energiaellátásában és az enzimek felépítésében szintén részt vesznek.

Táplálkozástani szempontból az úgynevezett teljes értékű fehérjék az ideálisak. Tartalmazzák azt a nyolc, gyermekkorban tíz aminosavat, melyet az emberi szervezet nem tud előállítani. Hiányuk esetén általában a fehérjehiányos állapot tünetei jelentkeznek: negatív nitrogénegyensúly, a vérfehérje (albumin) mennyiségének csökkenése, lefogyás, vérszegénység. Megjegyezni kívánom még, hogy a nem esszenciális aminosavak is nélkülözhetetlenek a fehérjék felépítéséhez, de ezeket a szervezet különböző anyagcsere-folyamatok során elő tudja állítani, így csak különleges esetekben szükséges táplálékkal biztosítanunk. Fehérjék nélkül tehát nem élhetünk.

A teljes értékű fehérjékhez leginkább a húsfélék, halak, tojás, tejtermékek fogyasztásával juthatunk. A bab, borsó, lencse, szója, csicseriborsó, hajdina, vadrizs szintén jó forrásai.

A zsírszegényebb húsok fehérjearánya jobb. Egy átlagos súlyú, korú és egészségi állapotú ember fehérjeszükséglete naponta kb. 70-100g az aktivitásától függően.

Ezt a mennyiséget megközelítőleg 15-20 dkg hús fedezi. Leghelyesebb, ha a napi energiaszükséglet fedezésére szánt táplálék 12 %-a a fehérje. Javaslom, hogy a napi fehérjebevitelnek legalább 50-60 %-a növényi eredetű legyen. Ezért nagyon fontosak a már említett hüvelyesekből készült levesek és főzelékek a táplálkozásunkban. Hiszen a fehérjehiányos táplálkozás a fejlődésben, növekedésben és a sejtmegújulásban okoz lemaradást. A fejletlen, gazdaságilag szegény országokban fordulnak elő fehérjehiányra utaló kórképek. Fejlett országokban inkább a túlzott fehérje, főleg húsfogyasztás miatt alakulhatnak ki panaszok, melyek bőrproblémák, ízületi fájdalom, székrekedés, akár vesekárosodás is lehet. Nem utolsósorban a minőségi étkezés során is kialakulhat fehérjehiány, ha a táplálékban nincs megfelelő mennyiségű fehérje. Ezért mindenkit óva intek attól, hogy a jelen korunkban kialakult táplálkozási divatirányzatokat meggondolatlanul kövesse, hiszen beláthatatlan következményei lehetnek.

Dr. Harangozó Helga

 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Adatvédelmi nyilatkozatunkat honlapunkon elolvashatja.