Nyomtatás
Kategória: Zöld sarok
Találat: 2234

– állatorvosi cikksorozat a felelős állattartásért –

 

Állatorvosi cikksorozat indul a felelős állattartás jegyében. Célunk az, hogy az állattartókat felvilágosítsuk az állattartás „hozadékával”, azaz megismertessük őket a külső és belső élősködők háziállatainkra veszélyes hatásaival, e mellett igyekszünk tájékoztatást adni a védekezés lehetőségeiről (bolhairtás, féregellenes kezelés, egyéb megelőző intézkedések, stb.). Ezen kívül hasznos lehet a tulajdonosoknak a környezetben lévő bizonyos kerti- és szobanövények, ill. a médiában is sokat emlegetett fagyálló ablakmosó folyadék, patkánymérgek állatokra gyakorolt káros hatásairól tudniuk.

A terveink között egyelőre a kisállatokkal (kutya, macska) kapcsolatos témák szerepelnek, de ezt a későbbiekben – amennyiben igény van rá – esetlegesen kiterjeszthetjük a haszonállatokra, lovakra, ill. a kedvtelésből tartott egzotikus állatokra is.

 

1. Veszélyes belső élősködőket hordozó külső paraziták – a kullancsok

A cikksorozat első része a külső élősködők témakörrel, azon belül is a kullancsokkal foglalkozik.

A kórokozók egy különleges csoportját képezik a paraziták, köztük a kullancsok. A parazitákat életmódjuk, a gazdaszervezetben elfoglalt helyük alapján két fő csoportra oszthatjuk. A bolhák, kullancsok, legyek, tetvek és atkák a szőrzetben, a bőrön vagy a bőr felszíni vagy kissé mélyebb rétegeiben élősködnek, ezért külső élősködőknek nevezzük őket. A belső élősködők az állatok belső szerveiben, szöveteiben (gyomor-bélcsatornában, szervekben, így szívben, májban, vesében, továbbá izomban, agyban) élnek, sokkal rejtettebb módon. Vannak közöttük néhány mm-től, akár több cm hosszúságot is elérő férgek, továbbá mikroszkopikus méretű egysejtűek is.

A kullancsokról sok esetben hallhatunk a médiában szenzációhajhász tudósításokat, melyeknek egy jó része elég messze áll a valóságtól. Fontos leszögezni, maga a kullancs általában nem okoz komolyabb kárt sem az állatban, sem az emberben, hanem csak a bizonyos kullancsfajok által hordozott kórokozók (baktériumok, egysejtűek) lehetnek veszélyesek, melyek a kullancsok vérszívása során kerülhetnek a kutyába, emberbe.

A kullancsok a növekedésük során különféle fejlődési stádiumokon mennek keresztül (~pete–lárva–nimfa–kifejlett egyed). Mindegyik forma vérrel táplálkozik. A nőstény kullancsoknak elsősorban a peterakáshoz van a legnagyobb mennyiségű vérre szükségük. Általában ezeket a példányokat veszik észre a gazdák az állataik szőrzetében. A kullancs bőrön történő megtelepedésétől az általa terjesztett kórokozók szervezetbe jutásáig eltelt idő igen különböző lehet.

 

A kép bal oldalán Dermacentor reticulatus, a jobb oldalon pedig Ixodes ricinus kullancsok különböző mértékben megszívott állapotban. (Szekeres Sándor felvétele, SzIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék)

 

Kutyáink kullancsosságára vonatkozóan hazánkban 3 kullancsfajnak lehet jelentősége, ebből kettő hazánkban őshonos, egy pedig a déli határainkkal szomszédos országokból juthat be. A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) kifejlett alakjai akár szabad szemmel is láthatók, néhány mm nagyságúak, de vérrel teleszívott állapotban a nőstények akár a babszem nagyságú (~ricinus magra emlékeztető) méretet is elérhetik, vörösesbarna színezetűek. Európában a leggyakoribb kullancsfaj, a kutyák mellett az embereket is előszeretettel keresik fel.

Állatorvosi szempontból a másik idehaza őshonos faj, a Dermacentor reticulatus a második legfontosabb kullancsfaj. Kedveli a füves-bokros, szikes talajú területeket, kutyán leggyakrabban a lábvégeken, az ujjak között tapad meg és szív vért.

A kullancsokban tucatnyi baktérium, vírus és egysejtű is lehet. Ezek nem mindegyike veszélyes. A kullancsok által terjesztett legfontosabb betegségek az alábbiak: kutyáknál a babesiosis; az emberre és állatra is veszélyes Lyme-kór és az emberre veszélyes vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás (meningoencephalitis).

 

A képen is jól látható, hogy a kullancs szájszerve nem egy csavar alakú szerkezet, nem fúró, hanem inkább két kicsi pengéhez hasonlítható képlet, ami egymás mellett mozog ellentétesen és ilyen módon fúrja be magát a bőrbe, tehát semmiképpen sem kell semerre sem csavargatni kiszedéskor, csak állandó erővel húzni!

 

Kullancs-encephatlitis

A kullancsok által terjesztett legsúlyosabb fertőzés a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás. A betegség első tünetei 2 héten belül lépnek fel; a vírusfertőzött kullancs csípését követően láz, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak formájában. A vírus ellen nem oltott emberek egyharmada szokott tüneteket mutatni.

A betegség gyógyítása főleg tüneti kezelésből áll. A megelőzésre ma már hatékony védőoltások állnak rendelkezésre, amelyeket időnként ismételni kell.

 

Babesiosis

Ezt a kullancsok által terjesztett – kutyás körökben csak „kullancsfertőzésként”, esetleg „kullancsbetegségként” emlegetett – súlyos fertőzést a Babesia canis (ritkábban a Babesia gibsoni) nevű egysejtű véglények (protozoonok) okozzák. Ezek az élősködők a vérkeringésbe kerülve bejutnak a vörösvértestekbe, azokat károsítják, így azok oxigént szállító molekulája (~haemoglobin) a vérplazmába kerül. Erős fertőződés esetén olyan nagy számban pusztulnak a vörösvértestek, hogy az súlyos vérfogyottságot (anaemiát) okoz. A vérplazmában felhalmozódott haemoglobin a veséken keresztül ürül ki, és kezelés hiányában olyan mértékben károsítja azt, hogy súlyos veseelégtelenség kialakulása következtében az állat elpusztul.

A betegség tünetei (melyek jelentkezhetnek néhány napon belül, de akár a kullancs vérszívása után 2 héttel is) típusos lefolyás esetén hirtelen kialakuló bágyadtság, magas láz, majd ezt követően a haemoglobin vizeletbe kerülése miatt vörös, ill. világosabb-, vagy sötétebb kávébarna vizelet ürítése figyelhető meg. Ha ezeket a tüneteket észrevesszük a kutyánkon, azonnal forduljunk állatorvoshoz! Sajnos újabban gyakran találkozhatunk a betegség atípusos formájával, amikor a tünetek nem annyira jellegzetesek, ezért a diagnózis felállítása sokkal nehezebb.

A kezelés két részből áll, az egyik a kórokozók elpusztítása erre alkalmas injekciós készítménnyel, valamint a veseelégtelenség megelőzése, vagy kezelése infúziós terápiával. A kórokozó a vér mikroszkópos vizsgálatával kimutatható, és ellenőrizni kell a vérben a veseműködést jellemző biokémiai paramétereket is.

Sajnos a betegség átvészelése nem ad tartós védelmet, így előfordulhat, hogy kullancsokkal fertőzött területen élő kutyák egy évben akár többször is megbetegedhetnek. A betegség elleni védekezés legfontosabb eleme a kullancsok távoltartása a lehető legmodernebb módszerekkel, akár ezek megfelelő kombinálásával is! (lásd: Kullancsok elleni védekezés részt később)
A babesiosis emberre nem fertőző, a beteg állat vérével, vizeletével érintkezve a betegséget nem kaphatjuk el.

 

Lyme-kór

Kullancsok által a szervezetbe jutott baktériumok (Borrelia-fajok) okozzák. A fertőzöttség emberekben is nagy jelentőséggel bír, és főleg a kullancsokkal sűrűn körülvett környezetben dolgozóknál (erdészek, erdei munkások) lehet gyakoribb.

A kór klinikai tünetei szerteágazóak, nem mindig típusosak, ezért a betegség megállapítása sem egyszerű. A legelső tünet általában a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm-esre megnövő, többnyire ovális alakú bőrpír. A legjellegzetesebb tünet a szokványos kezelésre nem reagáló, tartós láz, de kialakulhatnak ízületgyulladásos tünetek, idegrendszeri elváltozások, sőt szívizom károsodás is.

A betegség megállapítása a vérből végzett szerológiai vizsgálattal (~vérsavóból) lehetséges, de ennek diagnosztikai értéke sem mindig egyértelmű, gyakran megfelelő idő utáni ismétlésre lehet szükség.

Amilyen nehéz a pontos, korrekt betegség-megállapítás, gyakran olyan hosszadalmas és nehézkes a gyógyítás is. A terápia lényege a hosszú időn át (~akár 6 héten keresztül!) történő antibiotikum terápia. A kezelés eredményességét speciális, és eléggé költséges szerológiai vizsgálatokkal célszerű folyamatosan ellenőrizni, és ezek alapján akár egy másik antibiotikumra történő áttérés is szóba jöhet.

Lyme-kór ellen az állatok esetében hatásos vakcinával rendelkezünk, de a kórokozó nem túl jó immunogén, vagyis az oltás után is előfordulhat enyhébb lezajlású megbetegedés.

A Lyme-kór emberben is ismert megbetegedés, de kutyáról emberre és viszont nem terjed! Fertőződni csak kullancstól lehet!

 

Kullancsok elleni védekezés

A klímaváltozásnak is köszönhetően, sajnos már Magyarországon is szinte egész évben számíthatunk a kullancsok aktivitására, így az ellenük való védekezésnek a kutyák esetében szinte folyamatosnak kellene lennie. Erről számos tulajdonos elfeledkezik, és pl. ezért fordulhat elő, hogy sok kutya nemcsak egyszer, hanem többször is fertőződik babesiákkal. Pedig jobb félni, mint megijedni! Védekezzünk a kullancscsípés ellen! Ez a legjobb megelőzési módja a kullancsok terjesztette betegségeknek.

A kullancsok elleni gyakoribb védekezéssel egyben a bolhákkal való fertőződést is megakadályozhatjuk. Fontos a kullancsok megtapadásának és a vérszívás lehetőségének a csökkentése. Ezt elsősorban nem szobafogsággal, hanem megelőző kullancsellenes kezeléssel valósíthatjuk meg. A fertőződés megelőzésének legfontosabb tényezője a kullancsok elleni megelőző kezelés folyamatos alkalmazása. Ma már számos korszerű gyógyszer és kezelési módszer ismert. A legelterjedtebb a rácseppentő oldatok (spot-on) havi rendszerességgel történő alkalmazása. Hatékony lehet a nyakörvvel vagy spray alkalmazásával való védekezés vagy mindezek kombinációja is.

Amennyiben kullancsot találunk kedvencünkben, a legfontosabb, hogy a már bőrbe furakodott ízeltlábú minél előbb eltávolításra kerüljön. Az eltávolításhoz kenőcsöt, zsírt, olajat tilos használni! Továbbá sem cérnával ne próbáljuk meg kiszedni, ill. még a kullancs égetése sem megfelelő kiszedési mód! Ma már vannak megfelelő csipeszek (nem szemöldökkiszedő csipesz, de ha nincs más, az is megteszi), ill. az ún. kullancskiszedő kanál, amelyeket érdemes beszerezni és akár magunkkal is vihetjük a hosszabb, több napos nyaralás vagy kirándulás alkalmával.

A kullancs kiszedése nem egy mindennapi feladat, ugyanakkor kellő gyakorlattal akár otthoni körülmények között is elvégezhető. Ha mégsem szeretnénk megbirkózni ezzel a feladattal, akkor forduljunk állatorvoshoz, ugyanis könnyen elfertőzhetjük a „kullancs-sebet”, sőt akár a kullancs testében lévő kórokozókat is kedvencünk szervezetébe juttathatjuk. Az eltávolítást követően érdemes egy újbóli, tüzetesebb kullancs-vizsgálat alá vetni kutyánkat a kirándulás után. Hasznos lehet esetleg az ún. bolhafésű használata erre a célra.

Nagyon fontos, hogy csak az adott fajnak (kutya, macska) megfelelő szert használjuk. Ez különösen igaz a spot-on cseppekre. Véletlen sem szabad macskára cseppenteni kutyának való készítményt, ugyanis súlyos mérgezést okozhatunk vele!

Bár macskák esetében a kullancs okozta megbetegedések jóval ritkábbak, mint kutyák esetében, a védekezés náluk is elengedhetetlen (már csak azért is, mert ha a macskák nem is betegednek meg, de közvetlen környezetünkbe hurcolják a ránk potenciálisan veszélyes kullancsokat!). Macskák esetében a védekezésre a spot-on készítmények a talán megfelelőbbek, ugyanis a nyakörveket hajlamosak elhagyni.

Mi, emberek úgy védekezhetünk a leghatékonyabban, ha könnyen ellenőrizhető ruházatban megyünk ki az erdőbe, és rendszeres időközönként megvizsgáljuk, nincs-e rajtunk kullancs. A megfelelő öltözék (szellős ruházat vagy zokni alá gyűrt nadrágszár, betűrt ing) megnehezíti, hogy a kullancs a lábszáron vagy az övtájon a ruha alá jusson. Ruházatunkat – főleg a nyaknál, csuklónál, deréknál és a bokánál – fújjuk le vagy kenjük be a gyógyszertárakban kapható kullancsriasztó szerrel. Háziállatok számára ajánlható a nyakörvre szerelhető ultrahangos kullancsriasztó készülék is – bár ennek hatékonysága többek szerint megkérdőjelezhető. A kullancsriasztó szerek (sprayk, kenőcsök, krémek) távol tartják ugyan a kullancsokat, de használatukat 3-4 óránként meg kell ismételni. Fontos, hogy csak olyan kullancsriasztó szert használjunk, amely rendelkezik az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott engedéllyel! A legjobb riasztóhatást a dietil-toluamid (DEET), a pikaridin, az etil-butil-acetil-aminopropionát, valamint a citriodiol tartalmú készítmények biztosítják. A riasztószereket mindig a használati utasítás szerint alkalmazzuk, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy milyen gyakran (hány óránként) javasolt az adott készítmény ismételt alkalmazása. Az aktuálisan engedélyezett kullancsriasztó szerek www.oek.hu/ika oldalon egy egyszerű szűrési beállítással kikereshetőek.

Rendkívül fontos a kirándulás utáni „kullancsvizit”, amelynek során nemcsak a befúródott, hanem a bőrön mászó és minden nehézség nélkül eltávolítható kullancsot is felfedezhetjük. A ruhában megkapaszkodó kullancs legtöbbször a fénytől védett testtájak felé mászik (hajas fejbőr, testhajlatok, ruha alatti területek), majd a számára megfelelő helyen a bőrbe fúrja magát, és néhány óra múlva már vért szív.

A kullancs időben történő eltávolításával valamennyi kullancs terjesztette betegség eredményesen megelőzhető. A kullancsot eltávolíthatjuk a már említett kullancskiszedő csipesszel vagy kanállal. Nem baj, ha az állat „fejecskéje” (capitulum) az eltávolítást követően beszakad a bőrbe, mivel ez néhány hét alatt idegentestként magától is kilökődik. Ne kenjünk a befúródott kullancsra semmit, és ne is szorongassuk az állatot, hiszen ezzel csak azt érjük el, hogy a kullancs visszaöklendezi a kórokozót tartalmazó nyálát és hányadékát a bőrbe. Éppen ez az, amit a leginkább el kell kerülni a fertőződés megelőzése érdekében!

 

Hol lehet kullancsokra számítani?

Nem csak az erdőben, hanem a városi parkokban, erdős fás területeken, kertekben is megtalálhatóak a kullancsok. Célszerű megszüntetni a ház melletti bozótost és gyakran nyírni a gyepet. A kullancsok bozótos helyeken vagy a fűben élnek és onnan másznak fel a gazdaállat testére, nem tudnak ugrani, nem esnek le a fáról a fejünkre.

A kullancsoknak nedvességre van szükségük. A szépen megnyírt pázsitot – ahol nincs árnyék – elkerülik, mivel nem bírják a szárazságot és a hőséget. Gyérítse a gazt, rendszeresen nyírjon füvet és metssze meg a bokrokat a kert szélén. A kerti munkákkal az egereket is elriasztja, melyek a kullancs kedvenc gazdaállatai.

Fontos megjegyezni, hogy a kullancsok terjesztette betegségek – különös tekintettel a babesiosisra – már térségünkben is jelen vannak, számos diagnosztizált esettel.

Bár a kullancsok és más (külső és belső) élősködők elleni védekezés elég költséges, de a kezeletlen és ennek következtében megbetegedett állatok gyógykezelése még több költséggel jár.

 

A cikkhez felhasznált források:

A velünk élő kutya az állatorvos szemével (szerk. dr. Diószegi Zoltán)

Amit a kullancsokról érdemes tudni (dr. Juhász Alexandra)

http://gendiagnosztika.hu/
http://www.hazipatika.com/
http://www.kullancs.hu/
http://kullancsok.parazitak.hu/
http://www.oek.hu/
http://parkallatorvos.hu/
http://www.webbeteg.hu/

A cikket átolvasta és szakmailag ellenőrizte dr. Fok Éva Ph.D, klinikus szakállatorvos, a SzIE Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani Tanszékének tudományos főmunkatársa, továbbá Szekeres Sándor biológus Ph.D-hallgató.

 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Adatvédelmi nyilatkozatunkat honlapunkon elolvashatja.