„Olimpiai aranyat ünnepel a Szent Angéla. A Nancsingban zajló ifjúsági olimpián hétfőn 200 méteres pillangóúszásban aranyérmet szerzett Szilágyi Liliána, a Szent Angéla Ferences Gimnázium tanulója – adja hírül a Ferences Sajtóközpont.

A 17 éves diáklány most valószínűleg úszik a boldogságban. Schmitt Pál, a NOB tagja akasztotta a nyakába az aranyérmet. Családjában nem ő az első olimpikon, illetve olimpiai bajnok: nagyapja, a 2013-ban elhunyt Gyarmati Dezső a magyar vízilabda-válogatott tagjaként háromszor állt az ötkarikás világverseny dobogójának legmagasabb fokán.

A tizenegyedikes diáklánynak már rutinja van a nemzetközi versenyeken való részvételben, ugyanis két éve ő volt a legfiatalabb tagja a londoni olimpia magyar csapatának. Az élsportolók többsége magántanuló, Liliána – vagy ahogyan társai becézik, Lilu – azonban nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, mert szereti az iskolai közösséget, szorgalmasan tanul, eredményei jók. Általában a versenyek közben is – ha teheti – a medence szélén minden szabad percét kihasználja, hogy a tananyaggal ne maradjon le osztálytársaitól – tudta meg az iskola tanáraitól a Ferences Sajtóközpont.” (A Magyar Kurír honlapjáról).

Néhány napja megdöbbenéssel értesült a világ arról, hogy az Iszlám Állam szélsőséges szervezet emberei brutális módon lefejezték James Foley amerikai újságírót.

Ennek kapcsán érdemes tudni, hogy – amint a Vatikáni Rádió magyar nyelvű honlapján olvasható:

„A 40 éves James Foley katolikus volt, Milwaukee (Wisconsin állam) „Marquette” Jezsuita (katolikus) Egyetemén végezte tanulmányait. Mindig kapcsolatban maradt az egyetem közösségével: tájékoztatta őket a háborús övezetekbe tett utazásairól, a humanitárius missziókban való részvételéről, arra kérve volt társait, hogy kísérjék el útjaira imáikkal.

Az egyetem közössége augusztus 26-án, kedden este imavirrasztással emlékezik meg egykori hallgatójáról, lelki támaszt nyújtva a gyászoló családnak.

A jezsuita egyetem augusztus 19-én nyilatkozatban fejezte ki mély fájdalmát az újságíró halála miatt.

James Foley szívén viselte a társadalmi igazságosság kérdését. Nagy tehetségét arra használta fel, hogy tájékoztassa a közvéleményt a súlyos helyzetekről, annak a reményében, hogy ezzel hozzájárulhat a világ jobbá tételéhez – olvassuk a közleményben.

Először Líbiában esett fogságba 2011-ben. Szabadulása után levelet írt a Marquette egyetem közösségének, amelyben kifejezte, hogy milyen nagy erőt merített fogsága során nemcsak a saját imáiból, hanem szülei, rokonai és barátai imáiból is. A megható levélben James külön kitért arra, hogy milyen fontos volt számára a rózsafüzér elimádkozása, amellyel édesanyja és nagyanyja példáját követte. Naponta 100 Üdvözlégy Máriát is elimádkozott, ujjpercein végezve a szentolvasót.

Az egyetem közössége, miközben gyászolja volt hallgatóját, felajánlja imáit a békéért is.

A barbár módon megölt James Foley édesanyja azt nyilatkozta, hogy büszke fiára, aki tanúságot tett bátorságáról, amikor feláldozta életét, hogy a világ figyelmét a térségben élő népek szenvedésére irányítsa.

Az édesanya felhívást intézett az emberrablókhoz, hogy kíméljék meg a többi túsz életét.”

Ferenc pápa telefonon fejezte ki részvétét a dzsihadisták által megölt újságíró szüleinek.

A fenti két hírt azért tartottam fontosnak közzé tenni, mert úgy gondolom, hogy mások bátorsága ránk is ösztönzőleg hathat, hogy az életnek azon a területén, ahová a jó Isten bennünket állított, mi is bátorsággal és elszántsággal helyt álljunk. Mert ne feledjük: a jó Isten mindnyájunknak erőt ad ahhoz, hogy az élet kis, jelentéktelennek tűnő, és nagy kihívásainak eleget tegyünk, iskolában, családban, vagy az élet bármely más területén.

Azért imádkozom, hogy ez az evangéliumi magatartás jellemezze mindannyiunk életét.

Miklós János plébános