Nyomtatás
Kategória: Teológia
Találat: 981

Köztudott, hogy a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. De mi a kinyilatkoztatás? Ünnepélyes, feltétlen igazságként elhangzott kijelentés. Mindaz, amit az isteni kinyilatkoztatás tartalmaz. És kinek van joga arra, hogy kinyilatkoztatást tegyen? Csak annak, akinek erre hatalma is van. Jézus Krisztus életére és isteni küldetésére jellemző, hogy csak olyan kijelentéseket, kinyilatkoztatásokat tett, amelyeket ő maga megélt, és saját életpéldájával bemutatott; továbbá olyanokat, amilyeneket az emberiség törtélelmében soha senki más nem tehetett meg.

„Én vagyok a feltámadás és az élet”. (János 11,25) Jézus az Atyától kapott teljhatalmat, amellyel a folyamatos jó cselekedetek mellett halottakat is támasztott. Így pl. a szegény naini özvegy egyetlen fiát (Lukács 7, 11-17), vagy a negyednapos, már szagló Lázárt. (János 11, 1-12 és 19) őt magát a Bibliában sok helyen megírt jövendölések szerint az Atya támasztotta fel a kegyetlen keresztre feszítése után a harmadik napon. A feltámadása után először csak pár közeli tanítványnak, majd a 11-nek jelent meg, még enni is kért, és evett előttük; majd további 500 tanítványnak is megjelent. Ahogyan a földi szolgáló életében, úgy a feltámadása után is parancsolatokat adott tanítványainak a szabadító, gyógyító, másokat is tanítvánnyá tevő munkájának a folytatására.

Más egyedülálló kinyilatkoztatásai is voltak. Például: „Én vagyok a jó pásztor; a jó pásztor életét adja a juhokért”. (János 10,11) Valóban az életét adta! – „Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, hanem csak én általam”. (János 14,6) Jézus az egyetlen közbenjáró az Atyához, és ezt más kijelentésével is megerősíti: „Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtarttatik...” (János 10,9)

Jézusnak a tanítványai saját szeme láttára történt mennybe menetele után a követői folytatták a szolgálatát, és hirdették a máig és örökké érvényes üzenetét: „E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek”. (Apostolok csel. 17,30)

Pánczél János

 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Adatvédelmi nyilatkozatunkat honlapunkon elolvashatja.