Miből lesz a cserebogár, avagy a néptánc mégiscsak a vérünkben van?

Egyszer volt, hol nem volt, még az óperenciás tengeren is túl... Akár így is kezdhetnénk erdélyi történetünket. Ám most nem egy mesét, hanem egy megtörtént kirándulás eseményeit regéljük el néhány mondatban.

Egy nem túl szép, esős napon, hajnali fél hatkor indultunk útnak Erdélybe, hogy a tavaly nálunk megkezdett nemzetközi ifjúsági néptánctábor folytatásában részt vegyünk. A kissé álmoskás csapat története azonban egy-két héttel korábbra nyúlik vissza, amikor is Kelemen Dóra és Benke Márton, a semmiből építkezve tanítottak be nekünk egy néptánc koreográfiát. De térjünk vissza az indulás reggeléhez. Volt, aki már ekkor megkapta első feketepontját. Így van ez, az álom nagy úr. Mindezek ellenére, csöppnyi késéssel, de mégiscsak elindultunk. Szolnokon nemcsak kedvenc tánctanáraink csatlakoztak hozzánk, hanem állandó követőnk, a lengyel testvérvárosunk, Debica táncos lábú ifjait szállító busz is. A határig kis csapatunk tagjai leginkább még csak próbáltak ébredezni és nyitva tartani le-lecsukódó pilláikat. Ám amint átgurultunk Románia földjére, mindenki a busz ablakához nyomta orrát, és érdeklődéssel figyelt minden egyes házat, járművet, embert. Ekkorra már ismét eleredt az eső. Legközelebbi kiszállónk a Tordai hasadék volt. Ezernyi fotó készült már ekkor is, a táj fantasztikus szépségét mindenki meg akarta örökíteni. Ezután ismét egy hosszabb buszút következett, majd megérkeztünk Segesvárra, legismertebb költőnk, Petőfi Sándor feltételezett elestének helyére. Az emlékműnél elhelyeztük koszorúnkat. Bennem személy szerint érdekes érzések kavarogtak, hogy egy több mint 150 évvel ezelőtti esemény színhelyénél állhatok, amelyről eddig csak fényképeket láttam irodalom és történelem tankönyvekben.

A következő állomás már Csíkcsicsó volt. Este kilenckor vacsorával fogadtak minket és lengyel barátainkat a helyi kultúrház egyik termében. Ennek elfogyasztása után elfoglaltuk szállásunkat, mely a helyi panziók egyikében volt, a kultúrházzal szemben. Másnap a reggeli után átsétáltunk az ifjúsági egyesület termébe, ahol a helyi erők már meg is kezdték tánctudásunk fejlesztését. Minden tudásunkat bevetettük természetesen, többnyire jól is sikerültek a próbálkozások. Ezek után mi következtünk, népdaltanítással. Persze a helyiekkel nem volt probléma. Ám a lengyel táncosoknak nem volt egyszerű megtanítani egy magyar dalt, konkrétabban a mindenki által jól ismert Elment a Lidi néni a vásárba kezdetűt. Végül mégis sikerült, sokuk egész szépen formálta a szavakat. A daltanulás végeztével sokunk örömére ebédelni indultunk, majd jóllakottan megtekintettük a Madéfalvi emlékművet, ahol koszorút is elhelyeztünk, valamint először utunk során, tiszteletünk jeléül elénekeltük a Székely himnuszt. A délutáni programban (a délelőtti kör folytatásaként) Debica táncosai tanítottak lengyel dalokat és táncokat, nagy sikerrel. A nap bulival zárult, melyen helyi zenekar biztosította a muzsikát. Hajnalig folytatódott a csevegés a tánc végeztével is, annak ellenére, hogy mindenki tisztában volt a másnapi programmal. Szombat reggel mindhárom csapat (a helyiek, a lengyelek és mi) közös, egész napos buszos kirándulásra indult. Első állomásunk Zeteváralja volt. A buszról leszállva hideg szél, de gyönyörű táj fogadott minket. Ismét egy kis zötykölődés következett, ám énekléssel pár percnek tűnt az út Székelyudvarhelyig. Itt megebédeltünk, és megnéztük Orbán Balázs emlékművét és a szabadtéri székelykapu kiállítást. Következő állomásként Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron sírját, majd pedig mindenki elkölthette szakíthatatlan bankjegyeit a kirakodóvásár milliónyi áruinak valamelyikére. Homoródon még megkóstoltuk a borvizet, és indultunk az esti program helyszínére, Csaracsóba. Odaérkeztünkkor szinte azonnal asztalhoz ültünk, és mindenki elfogyaszthatta a maga adagját a pityókás tokányból. Majd, hogy ledolgozzuk a vacsorát, kisebb sétát tettünk egy közeli farmra, ahol pisztrángokat és struccokat láthatott, aki elég erőt érzett magában az említett pár kilométeres gyalogláshoz. Sötétedéskor a hatalmas tábortűz is meggyújtásra került, mely körül erdélyi táncos lábúink vezetésével, különféle játékokkal ütöttük el az időt, hol több, hol kevesebb sikert aratva a résztvevők körében.

Másnap délelőtt szabadprogram keretében csapatunk a Hargitán tett egy kisebb túrát, mely során ki piros kalapos gombával, ki különleges békával, ki pedig "medvével" találkozott. Ebéd előtt még útba ejtettük a csíksomlyói templomot is, mely mindenkire nagy hatást gyakorolt. Délutánunk az esti gálára való próbával, kevés pihenéssel, és a lányoknak hajfonással telt. Este mindenki izgatottan topogott a csíkcsicsói kultúrház színpada mellett. Másodikokként, a Vadvirágok után léptünk színpadra, és ezúton is köszönjük Marci leleményességét, melynek köszönhetően mások számára észrevétlenül sikerült mindannyiunk tudtára adnia, milyen lépés következik. A műsor hátralévő részét 3 néptáncosunknak tapsolva töltöttük, akik óriási energiát felemésztve töltötték ki csapatunk "műsoridejét". Persze, a lengyelek és erdélyiek táncai is fantasztikusak voltak, és a helyi közönségtől, amely az egész termet zsúfolásig megtöltötte, minden fellépő óriási tapsot kapott. A műsor után közös vacsora várt minket, majd a tábor záróakkordjaként a bál. Egy ideig a pár nappal azelőtti zenekar húzta a talpalávalót, majd a gépek vették át a hatalmat. Hajnalig tartott a tánc. Utolsó mozzanatként még a csárdást is sikerült megtanulnunk vendéglátóinktól.

Mindezek után ki aludni ment, ki hintázni, ki pedig pakolni. A napfelkelte már a hazafelé vezető úton ért minket. Sajnos az időjárás ismét csak nem kedvezett nekünk, szakadó esőben értük el a tervezett vásárlási állomást, ahol ez okból szinte semmi sem volt nyitva. Eközben azonban mindenkin kezdett elhatalmasodni az előző napok alatt összegyűlt alváshiány, így hát az út nagy részében egy pisszenést sem lehetett hallani, mindenki elmerült szépséges álmaiban. A határátlépés után egyre gyorsabban telt az idő, nemsokára már újra Szolnokon találtuk magunkat, ahol elbúcsúztunk állandó lengyel követőinktől, majd néhány utolsó közös fotó után kedvenc tánctanáraink is hazaindultak.

Itthon úgy köszöntünk el egymástól: nemsokára találkozunk. Pár nappal későbbi e-mailekben már arról társalogtunk, mennyire hiányzik a társaság, a hely, a hangulat. Mint ahogy azt előre megjósolták, valóban más emberekként tértünk haza. Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, köszönjük mindenkinek, aki lehetővé tette részvételünket ebben a táborban, és reméljük, részesei lehetünk még ilyen rendezvényeknek.

Gazdag Gabriella

{vsig}nemzetkozi_kapcsolatok/hirek/2007_09_10_tanctabor_erdelyben|sets=1{/vsig} {vsig_c}0|a_csicsoi_tancosok.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|A csicsói táncosok{/vsig_c} {vsig_c}0|a_csiksomlyoi_templom.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|A csíksomlyói templom{/vsig_c} {vsig_c}0|a_lengyel_tancosok.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|A lengyel táncosok{/vsig_c} {vsig_c}0|a_pisztrangos_pataknal.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|A pisztrángos pataknál{/vsig_c} {vsig_c}0|a_tachazban.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|A tácházban{/vsig_c} {vsig_c}0|a_tordai_hasadek.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|A Tordai hasadék{/vsig_c} {vsig_c}0|a_tordai_hasadeknal.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|A Tordai hasadéknál{/vsig_c} {vsig_c}0|az_ujszaszi_fellepok_1.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|Az újszászi fellépők{/vsig_c} {vsig_c}0|az_ujszaszi_fellepok_2.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|Az újszászi fellépők{/vsig_c} {vsig_c}0|csicsoi_lanyok.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|Csicsói lányok{/vsig_c} {vsig_c}0|csikcsicso_hatara.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|Csíkcsicsó határa{/vsig_c} {vsig_c}0|fellepesre_varva.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|Fellépésre várva{/vsig_c} {vsig_c}0|fenn_a_hargitan.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|Fenn a Hargitán{/vsig_c} {vsig_c}0|hargitafurdon.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|Hargitafürdőn{/vsig_c} {vsig_c}0|kelemen_dora_es_benke_marton.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|Kelemen Dóra és Benke Márton{/vsig_c} {vsig_c}0|ketten_egyert.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|Ketten egyért{/vsig_c} {vsig_c}0|koszoruzas_tamasi_aron_sirjanal.jpg|Nemzetközi ifjúsági tábor Csíkcsicsón|Koszorúzás Tamási Áron sírjánál{/vsig_c}