2013. január 22-én, a Himnusz születése napján a művelődési házban kettős rendezvénnyel ünnepeltünk. Újszászi fellépők adtak műsort az újszászi amatőr képző- és iparművészeti alkotók kiállításának megnyitója előtt.
Nemes Zsuzsanna megbízott igazgató köszöntő szavai után az estet a Kvint Kör nyitotta meg négy dallal, Bakó Jánosné vezényletével. Gonda Adrienn az ünnephez szorosan kapcsolódó verssel (Radnóti: Nem tudhatom…) gondolkodtatta el a szép számú közönséget. Az „Ez itt az én hazám” című Máté Péter daltTóth Renátó Gergő énekelte el mindenki örömére, majd a népi kultúra egy-egy szeletét nyújtotta át az általános iskola citeracsoportja magyar népdalcsokorral (betanítójuk Bakó Jánosné) és a Liliom Hagyományőrző Egyesület széki táncokkal.
Fotó: Fehér Judit
A műsort követően Simon János festő, Újszász város díszpolgára nyitotta meg a kiállítást. Beszélt arról, hogy a művészetek gyakorlása, a kézműveskedés építő jelleggel hat az emberre. Hobbiként kiváló elfoglaltság és örömforrás, főleg, ha ezt másoknak is meg tudja mutatni. Minden kiállítót arra biztatott, hogy folytassa tevékenységét, csiszolja meglévő tudását.
A paravánok, tárlók sorrendjében haladva, először a Foltvarró Kör szebbnél-szebb terítőivel, táskáival, faliképeivel, állat figuráival találkozhatott a látogató. Alkotóik: Barta Katalin, Kókai Gáborné, Kovács Nándorné, Kurdiné Tóth Melinda, Nagy Lászlóné, Nyolczas Károlyné és Péteriné Beviz Katalin.
A patchwork munkák mellett Szabó Pál Antalné népi iparművész különféle technikával készült csipkéit lehetett megcsodálni, köztük zsűrizett alkotásokat is.
A foltvarrók bemutatkozása mellett érdekes színfolt volt Rózsa Györgyné és Gömöri Ferencné drót illetve gyöngy ékszereket tartalmazó tárlója. Gyönyörű nyakláncok, fülbevalók, karkötők, nyakékek voltak láthatók.
Vincze Melindának, a középiskola 11. osztályos tanulójának rajz szakköri társairól készült grafit portréi tehetséget sejttetnek.
Asztalos Józsefné tájképei, csendéletei sokak tetszését elnyerték. Elvezetett minket a hegyekbe, idegen tájakra, még Afrikába is.
Batta Sándor portréival jelent meg először a nagyközönség előtt. Ismerős arcok tekintettek le ránk. Többeknek a „Kislányok” című festmény tetszett a legjobban. A „Varró nő” című kép Munkácsi Mihály stílusára emlékeztet.
Kaizer Kata fekete-fehér, többnyire szürreális alkotásai elgondolkodtatóak. Rávilágítanak az élet sötét oldalaira még azok a képek is, melyek - a címük szerint - valami jót fejeznek ki (Csók, Boldogság). Rendkívül kifejező a „Harag” című grafikája.
A kiállítás nyitvatartási ideje alatt sem állt meg a művelődési ház nagytermében zajló élet, így azok is rácsodálkozhattak a művekre, akik a karate, zumba vagy a kung-fu edzésekre érkeztek.
A kiállítótér a különböző művészeti ágak mellett a generációk találkozásának is helyet adott. Az általános iskola sok-sok éve rendszeresen szervez az alsó tagozatosok számára komolyzenei ismeretterjesztő műsort, kecskeméti zenetanárok által. A sorozat egyik előadása éppen a kiállítás nyitvatartási idejére esett. A kezdés előtt az Idősek Napközi Otthonának tagjai látogattak el hozzánk, és ha már ott voltak, ott is maradtak a hangversenyre, és az álarcban érkező kisgyermekekkel együtt élvezték Saint Saens: Az állatok farsangja című művét. Még aznap délután színpadi próbát tartott a nyugdíjas Ki mit tud?-ra készülve a Százszorszép Népdalkör. Közben több kisgyermekes család érkezett a kiállítás megtekintésére, így kettős élvezetben lehetett részük.
Köszönet a tárlat létrehozásában és annak őrzésében segédkezőknek a közreműködésért.
F. Szekeres Zsuzsa