Újszász jeles szülötte, Csíkcsomortán díszpolgára 

A közelmúltban alig volt olyan média, amelyik ne foglalkozott volna a súlyos betegségben, fiatalon elhunyt Varga Sándorral. 

Varga Sándor András Újszászon született, 1962. 04. 28-án. Édesapja Varga József abonyi származású (1927-2010) toronyszerelő, édesanyja Dudás Matild háztartásbeli, jászalsószentgyörgyi születésű. Sándor és Tibor (1965. 04. 27.) édesanyjuk második házasságából született. 

Varga Sándor 1980-ig Újszászon élt. Vallásos nézetei korán jelentkeztek. Itt volt elsőáldozó (1970), bérmálkozó (1973). 

Újszászon végezte az általános iskolát és a középiskolát (1980) Osztályfőnöke Sléder Éva volt. Az Eszterházy Károly Főiskola rajz–földrajz–kommunikáció szakán szerzett főiskolai diplomát, majd elvégezte a Honvédelmi Minisztérium népművelői kurzusát. 

Varga Sándor: „Bemutatkozik az Újszászi Művészeti Együttes” (Újszászi Híradó 1991. februári szám) nyilatkozatából, többek között az alábbiakat olvashatjuk: Újszászinak vallom magam, hiszen itt születtem. A KI MIT TUD? döntője után nagy örömömre szolgál, hogy az újszászi tehetségek végre együtt, szülőfalujukban újra „megmutathatják magukat.” 

Hivatását Szolnokon kezdte a Magyar Rádió szolnoki stúdiójában, mint szerkesztő-műsorvezető. 1995-től a Magyar Rádió Krónika című műsorának szerkesztőjeként és műsorvezetőjeként dolgozott. 2007-től, a Lánchíd rádióban folytatta szakmai munkáit, mint hírigazgató, illetve szerkesztő, majd a székesfehérvári Fehérvár Médiacentrum alapító hírigazgatója. 2009-ben került Székesfehérvárra, amikor az országban elsőként alakult médiacentrum. 2010-ben ötletgazdaként indította útjára a Fehérvári Versünnep rendezvényt, majd keltette életre a fehérvári fiatalokkal az első székelyföldi verstábort. Egy tucat fehérvári fiatallal megalapította Csíkcsomortánban, Csíksomlyó tőszomszédságában a székelyföldi verstábort. Csíkcsomortán (2015. 10. 10.) díszpolgárává választották. 

Varga Sándor vitathatatlanul szolgálta a magyarságot, teret engedve hazaszeretetének, megismertetve a nemzet történelmét a magyar fiatalsággal. Közösséget épített magyar, csángó, székely gyermekekkel. Munkája, teherbírása példaértékű volt. Ennek szép eredménye, hogy a verstáborosoknak kézzel fogható bizonyosságot is adott, amikor a Fehérvár Médiacentrum munkatársaival Csíkcsomortánban leforgatta a csíki huszárok kevesek által ismert nagyszerű hőstettét bemutató Nyerges-tető történelmi dokumentumfilmet. (Közismerten, a székely huszárok 1849. 08. 01-jén vívták az orosz-osztrák csapatokkal szembeni elkeseredett harcukat. A dokumentumfilm ősbemutatója Szolnokon, a megyeháza dísztermében volt.) 

A Fehérvár Médiacentrumnak két éven keresztül volt hírigazgatója, de a várost akkor sem feledte, amikor Budapestre került a Magyar Rádióhoz. Ezután a Kossuth Rádió Krónika című műsorának vezető szerkesztője lett. Rádiós műsorvezetőként, szerkesztőként nívódíjat kapott (2006), majd a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta (2013) a magyar kultúrában végzett munkájáért. Elismerő érmet kapott (2015. 11. 11.) Cser-Palkovics Andrástól, Székesfehérvár polgármesterétől. Nem lepett meg, amikor 2016. 03. 11-én, a megyeháza dísztermében, a Szabad Magyar Sajtó Napja alkalmából, mint újságíró, rádiós műsorvezető, Jász-Nagykun-Szolnok megye posztumusz elismerését kapta. 

Varga Sándor 2016. 01. 11-én hunyt el. Csíkcsomortánban, 2016. 01. 30-án közösen emlékeztek meg róla a Budai Ciszterci Szent Imre templomban. Az utolsó földi útja is Csíkcsomortánba vezetett 2016. 02. 07-én (11 óra), ahol hamvait a Szellő Szálló kertjében helyezték örök nyugalomra. 

Emlékező írásomat Varga Sándor szavaival zárom: „Ad astra per aspera”: azaz „Tövises az út a csillagokig”. Nyugodj békében! 

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára