Tudta? A világ 20 legcsodálatosabb könyvtárainak egyike a szegedi egyetemi könyvtár. Ámulatba ejtő látvány a kézművesek által faragott díszes tároló polcokon hadrendbe sorakoztatott könyvek. A monumentális környezetben elhelyezett olvasóasztalok, kényelmes székek, speciálisan megépített világító alkalmatosságok, berendezések, mind-mind a múlt kortörténetét idézik fel. Több mint 2 millió példányszámú borítóba zárt kincsek a könyvek, amelyek mindenféle ismeretet tartalmaznak. Segítenek abban, hogy otthon legyünk a világban. 

A számítógépek világát éljük. Az internet használatával naprakész információk sokasága nem pótolható a könyvekben írott tudományos, fantasztikus vagy szórakoztató írások olvasott, képszerű élményével. Sokszor már a könyv külleme felhívja magára a figyelmet, nyomást gyakorol ránk. Kényszerérzetet idéz elő, hogy vegyük kézbe, nézzük meg a benne levő tartalmat. Az önmagát ajánló szép kivitelű, mutatós könyvek a könyvkötő mesterek munkáját dicsérik. Ma már ritka ősi mesterségnek számít a könyvkötészet. 

Nagy István a Képes Bibliával
(Fotó: Krassóiné Gyüre Rozália)

Újszász büszkélkedhet egy ilyen szakemberrel. A szülői házban élő Nagy István az írásos kultúra fennmaradását a lakása mellett épült műhelyében munkájával segíti elő, teszi azt maradandóvá a jövő számára. Szolgáltatását közvetlenül gyakorolja újságok, ügyviteli nyomatok, írások, (pl.: jegyzőkönyvek), szakdolgozatok, könyvek, emlékkönyvek, fotóalbumok használhatóvá, tartóssá tételében magánszemélyek és intézmények részére egyaránt. 

Keresztény családba született. Édesapja Nagy Kálmán vasutas és felesége igazhitű, vallásos emberek voltak. Évtizedeken át szolgálták az Istent, szolgálták az embereket. Az Újszászi Római Katolikus Egyház vezetésének tagjai voltak. Édesanyja szolgálatában sekrestyés, az egyházadó begyűjtésének pedig egyik legaktívabb tagja volt. Házról-házra járt. Emlékszem rá. A kedvessége, a higgadtsága, az emberek, családok problémáinak megértése, lelki és fizikai segítségnyújtása napjainkban is példamutató erény lenne az emberek, a hívő emberek számára is! 

A Nagy család egész életét végigkísérte a mély vallásosság. Nővére, Magdolna Budapesten ma is kántor, Kálmán Újszászon él a vasúton túl a Nagykertben. Feleségét Klárikát mindenki ismeri, hiszen napjainkban is elkötelezett r. k. templom kántora. 

István 1956. augusztus 16-án született. A korombeliek által még emlékeinkben ismert Borcsa néni segítette a világra. Óvodába, általános iskolába csak egyszerűen hívott „Belterületi” intézménybe járt. Középiskoláját Újszászon kezdte a gimnáziumban. Szolidsága, egyénisége miatt nem érezte magát jól abban a környezetben. 

Bátyja, Kálmán Esztergomban tanult a ferenceseknél. A család döntése és édesanyja ráhatásával a középiskola 3-4. osztályát ő is ott végezte el, ahol sikeres érettségi vizsgát tett. Gyakorlati foglalkozásként a könyvkötészethez osztották be. Itt ismerkedett meg a könyvkötészet alapjaival, szépségeivel, amit annyira megszeretett, hogy hivatásul is választotta, miután főiskolára nem nyert felvételt. Kiváló ferences testvérek tanították, egyengették útját. 

Vácra került Váci György műhelyébe, aki munkájáról, könyvkötészetéről Olaszországban is híres szaktekintélyű mesterember volt. Ott megtanulta a szakma csínját-bínját. Az ügyes kezű ember precizitása abban a műhelyben csak tovább csiszolódott. Büszkén említi, hogy az a könyvkötő műhely számos munkát végzett az Országház számára. Részfeladat végzésében az ő kétkezi munkája is benne van valahol valamelyik szobában, valamelyik polcon elhelyezett könyvben. 

Feleségét, szül.: Laczkó Margitot ott ismerte meg. A fiatal lány a Finomfonó-cérnagyár váci üzemében dolgozott ugyan, de szabadidejében szívesen járt a kötészetbe fizetéskiegészítése miatt. Kedvesének István a legelső önálló munkáját, egy általa tervezett és kivitelezett, az akkori Jugoszláviából hozatott Képes Biblia könyvet szerelme jeleként ajándékozta házasságkötés előtti születésnapja alkalmából. (Azóta a biblia mindennapos használatban van. Gyermekeik e könyvnek ismeretével nőttek fel a hitéletben.) ő börzsönyi kis faluból származik. Vidáman meséli a születési helység nevének anekdotáját. Valamikor réges-régen Mátyás király vadászatra indult csatlósaival. Egy idő után megéhezett. Letelepedtek egy tisztáson, előkészülve falatozáshoz. Enni szeretett volna. Igen ám, de nem volt kés a királynál. Méltatlankodott. Majd előkerült egy öregember, és kést adott a királynak. Lett kés az evéshez! A király nagy bölcselettel leszögezte: itt ez a hely mától LETKÉS! 

A letkési lánnyal kötött házassága megváltoztatta életét. Hazaköltöztek Újszászra. A szülői ház mellé építették otthonukat. Gyermekek születtek! Viccesen hangzik, hogy egy évben, 1977-ben 2 gyermek is világra jött, de nem ikerként. Álmos januárban, Bernadett decemberben látta meg a napvilágot. 

István 1978-tól Szolnokon a SZOLTISZ nyomdájában dolgozott könyvkötőként, másodállásban pedig itt Újszászon műhelyében. Fárasztó volt az ingázás a megyeszékhely és lakóhelye között. Állandó munka éjszakába nyúlóan… Már nem bírta energiával, így 1991 évtől főállásban, helyben folytatta a megélhetést nyújtó szakmát, a könyvkötést. 1994-től ismét Szolnokon, a Vincze Kálmán által létrehozott kis nyomdában, a Vincze Kft.-nél van alkalmazásban. Megbízhatósága, alkalmazkodó készsége, szakmaszeretete és tisztelete köti a munkahelyhez, munkatársakhoz. 

A könyvkötészet hagyományos, kézi fűzött eljárással és a mai világban használatos ragasztó technikával készülhet. Ő a ragasztós módszert használja. Az egymást követő aprólékos munka meghozza gyümölcsét. A gerincnek köszönhetően a kötés stabilan védi a belső lapokat. A speciális kialakítás, ragasztás eredményeként garantálja, hogy a belső lapok ne mozduljanak el. Előzék lap, táblakészítés aranyozás vagy bármilyen színű fóliával (szövegnyomtatás), végül préselés a munkafolyamat befejezése. 

Munkája mellett ismét itthon is vállal alkalmanként munkát. Olykor örömforrás számára egy-egy tetszetős darab, ami kikerül a keze alól. Örül, ha látja, hogy megelégedéssel forgatják az elkészült, megszépült kötést. Legyen az egy diploma, bizonyítvány, szakdolgozat, pályázati anyagok, hivatali irományok, ajándékkönyvek, vendégkönyvek, bibliák, fotóalbumok, újságok, folyóiratok vagy bármi, amit egy könyvkötő mester produkálni tud szakmája területén. 

Kihívás számára, ha kopott, hiányos, rongált könyvet a könyvkötés speciális technológiájával nemcsak hogy elegánssá, de használhatóvá, tartóssá is tud varázsolni. 

Tudását igyekezett másoknak is átadni. Tanítványai közül érdemlegesen Tóthné Solti Jutka említhető meg, aki 1978-ban megtanulta a könyvkötő szakmát és folyamatosan dolgozik benne. 

Fehér János ötlete alapján az Újszászi Híradó megjelenése is kihívás volt számára. Oroszlánrésze volt abban, hogy az újság 25. éve minden hónapban Újszászról szól az Újszásziaknak, még ha a megjelenés egy kicsit eltérő időpontú is. 

Sokan hálásak neki a szakdolgozatok, diplomák tetszetős formába öntéséért, hiszen a környékben sincs több elérhető olyan könyvkötő mester, aki nagy odafigyeléssel, precizitással, egyedi kötéseket végez. 

Becsülni kell a rendkívüli embereket. Értékei között szerepel az Isten szeretete minden szenvedésével együtt, aki megengedi számára a jó dolgokat, de a rosszabb napokat, a próbatételeket is. Szorult helyzetében gyakran fordul fohászában Istenhez segítségért. „Jézus segíts!” vagy „Az úr legyen velünk!” felkiáltással. 

A könyvek kötője, István egyszerű ember. Nem hivalkodó. Intelligens, szerény ember. Jó szándékú, jóakaratú. Szeretettel és nagy alázattal végzi munkáját, amelyben mindvégig kitart mellette hite és segítő felesége. 

Krassóiné Gyüre Rozália