2021: Dr. Szóró Magdolna

Dr. Szóró Magdolna 1943-ban Egerben született. 1955-ben Újszászra költöztek, ahol általános iskolás tanulmányait kitűnő eredménnyel zárta. A kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban érettségizett, szintén jeles eredménnyel.

Mivel a budapesti Orvostudományi Egyetemre a túljelentkezés miatt nem nyert felvételt, az Újszászi Szociális Otthonban mint élelmezésvezető gyakornok kezdett el dolgozni. Ám álmát, hogy orvos legyen, nem adta fel. Orvosi diplomáját 1970-ben szerezte meg „cum laude” minősítéssel, azaz dicsérettel.

Az egyetem elvégzése után Újszászon kezdte el háziorvosi pályafutását. Az első 10 évben két községben is ellátta a betegeket, Szászbereken és Újszászon. A Szászbereken működő Akkumulátorgyárban üzemorvosi tevékenységet is végzett, illetve tudományos kutatással is foglalkozott az ólomártalom megelőzése és gyógykezelése témában.

Több kitüntetésben, elismerésben részesült kitartó, lelkiismeretes munkája során: többek között az anya- és csecsemővédelemben végzett munkájáért. Miniszteri dicséretben részesült kiváló szakmai munkájáért, kiváló egészségügyi nevelő munkájáért, illetve a Vöröskeresztben végzett eredményes tevékenységéért. 1993-ban a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium tagjává választották. 2002-ben Újszász Város Szakmai Díját kapta meg. Ugyanebben az évben betegei javasolták "Az év orvosa Astellás díj"-ra, majd "Az év praxisa a Kárpát-medencében" díjra is.

Személyéhez köthető, hogy 1996-ban sikerült Újszászon a negyedik háziorvosi szolgálatot is létrehozni, sőt 2005-től a gyermekgyógyászati szakellátás kialakításában és az iskolavédőnői státusz létrehozásában, de az orvosokat segítő személyzet képzésében, toborozásában is fontos szerepe volt.

Szinte az összes körzeti ápolónő nála tanult, biztosította, segítette tanulmányaikat. Munkájának eredményességéről árulkodik az is, hogy jelenlegi ápolónőjét, Takács Zoltánnét a "Megye ápolónője" díjával jutalmazták.

Egészségügyi tevékenysége mellett különböző társadalmi tevékenységet is folytatott.

Részt vett a Vöröskereszt, valamint az Együtt Újszászért Egyesület munkájában, és a Szent Vendel Társaság elnökeként is tevékenykedett.

1998-2018-ig helyi képviselő, bizottsági elnök, az utóbbi időben egészségügyi tanácsnok volt.

A Nosza Mami és a Senora tánccsoport vezetője, akikkel fellépéseik során Újszász város jó hírnevét öregbítik. Jótékony fellépéseik eredményeként újult meg a művelődési ház színpada, függönyrendszere, valamint jött létre a tükrös táncterem a Hosszú iskolában.

Digitalizáltatta Nagy Béla Újszász életéről készített régi filmjeit, de a doktornő volt Újszász dala megalkotásának szellemi és anyagi támogatója is.

Képviselői tiszteletdíját csaknem egészében felajánlotta a különböző szervezetek, rendezvények támogatására. Segíti az egyházat, a rászorultakat.

Mottója: Kemény Zsigmond mondása:

"Kitűnővé egy szerencsés perc által is válhatunk, hasznos emberré a fáradságos évek tesznek."

Szóró Magdolna doktornő 51 éve végzi áldásos tevékenységét Újszászon. Ez önmagában is sokatmondó, kiemelkedő teljesítmény. Reméljük, még jó ideig Újszász orvosaként, a település kimagasló közéleti személyiségeként tisztelhetjük.

2021: Dr. Nyári György

Nyáry György 1957-ben született Budapesten Nyári Gál és Orczy Mária házasságából. Az általános iskolát és a középiskolát is ott végezte. Egy év katonaságot követően a Szegedi József Attila Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett.

Első munkahelye a MÁV Budapesti Igazgatósága volt, de 1992-től jogi praxist folytat. 2000-ben megalapította a Nyáry és Társai Ügyvédi Irodát, melyben ügyvédként felesége és fia is dolgozik, folytatva a családi hagyományt.

Gyermekkora óta sportol. Szenior korcsportban jelenleg is részt vesz európai és világversenyeken is a 21 kilométeres félmaratoni távon, ami 21 kilométert jelent.

Újszászhoz több szálon is kötődik. A két kastély és a templom építése az ő családja nevéhez fűződik. Édesanyja, Orczy Mária itt gyerekeskedett. A kárpótlási törvény bevezetése után sikerült a családi birtokból valamennyit visszavásárolni, de Újszászon és környékén több termőföldet is vett, melyeket egy újszászi gazda lelkiismeretesen művel.

Édesanyja (aki 93 éves) és a család lehetőségeihez mérten támogatja Újszászt. Nyáry György gyakran látogatja a Zagyva-parti kastélyt, azaz a szociális otthont. Többek között segített az Orczy címer helyreállítási munkálataiban, de más alkalmakkor is részesítette a várost pénzadományaiban.

Több millió forinttal támogatta a római katolikus egyházat és a karitászt. Jelentős összegekkel járult hozzá a templomi urnafal, a díszkapu, a ravatalozó megépítéséhez, felújításához. 2020-ban is jelentős összeggel támogatta a római katolikus egyházat.

Újszász Város Önkormányzata önzetlen, lokálpatriótaként a város támogatásában szerepet vállaló tevékenységéért dr. Nyáry Györgynek a díszpolgári címet adományozta.

A kitüntetett helyett – külföldi útja miatt – fia, dr. Nyáry Kristóf vette át a díjat.

2016: Bálint Erika

Gyermekkorát szülővárosában, Újszászon töltötte. Itt végezte el az általános iskolát, majd Szolnokon, a Tiszaparti Gimnázium ének-zene tagozatán és a Bartók Béla Zeneiskolában folytatta tanulmányait.

A szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének-szolfézs szakán szerzett diplomát. Tanulmányai alatt tagja volt a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórusnak, ahol szólistai feladatokra is kapott megbízást.

A főiskola után nem a színpadot választotta fő hivatásának, hanem a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója megkeresésére a rádiós pálya mellett döntött. Azt vallja, a rádiózásban megtalálta azt a kiteljesedést, melyet a színpadon is megél, átél egy művész. 16 évet töltött a Magyar Rádióban, mely alatt kedvelt műsorok, riportok szerkesztője, műsorvezetője, riportere volt. A zene mellett kedvenc témái között szerepelt a másság megismertetése és elfogadtatása, az emberi értékek bemutatása, a kultúra közvetítése.

Rádiós évei alatt is folytatta eredeti hivatását, folyamatosan fellépett különböző hazai és nemzetközi színpadokon. Operett dalokkal, számos hazai pódiumon szerepelt. Zenei palettáján oratórikus művek, operák is szerepelnek. Ezekben a műfajokban templomi koncertek sorozatán vett részt. Külföldön Ausztriában, Németországban és Svájcban adott önálló koncertet, de szóló énekét megismerhették Romániában, Lengyelországban, Franciaországban és Angliában is.

Alapító tagja a Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Karnagyok Kamarakórusának, melynek egyben szólistája is. Az együttessel Európa szinte minden országban bemutatkozott. A közelmúltban kapott Csokonai–díj egy 25 éves munka betetőzése. A közönség, nemcsak mint énekest, hanem mint műsorvezetőt is megismerhette. A mai napig vezet műsorokat, rendezvények háziasszonya. A rádiós évek után a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban dolgozott, és a Debreceni Egyetem informatikus könyvtáros szakán szerzett újabb diplomát. Megszerkesztette és elkészítette a Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár 1952–2002. 50 évét bemutató emlékkönyvet. A zene hiánya azonban arra késztette, hogy pályát módosítson, ezért elfogadta a szolnoki Ádám Jenő Zeneiskola magánének tanári állását, ezzel egy időben a szolnoki Aktív Rádió megkeresését egy hírszerkesztői lehetőségre. 11 évig dolgozott a rádióban. Legtöbb energiáját a zeneoktatásba és az élethosszig tartó tanulásba fekteti. Rövidesen végez a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás–vezetői szakán. Bálint Erika számára Újszász a szülőföld, melyhez folyton visszatér. Szülei már nem élnek, de haza mindig szívesen jön. Ha teheti, minden felkérésnek eleget tesz, legyen az ének vagy műsorvezetés. Különösen nagyra értékeli azokat a szálakat, amelyek újszászi művésztársaihoz kötik, kötötték. Sokat szerepelt együtt Csiki Pállal és Almási Klárával, aki tanára is volt. Nagyon sokat tanult mindkét énekestől, nemcsak szakmai ismereteket, hanem olyan értékeket is, mint szeretet, megbecsülés. Szívesen lép fel Újszász rendezvényein. Közülük kiemelkednek az Operabarátokkal, ma Kvint körrel közösen adott karácsonyi templomi koncertek. Az Operabarátok tevékenységét a megalakulásuk óta figyelemmel kíséri. Támogatta megyei kórustalálkozón való részvételüket is, hogy minél többen megismerhessék őket.

Szívéhez közel áll a Százszorszép Népdalkör, melynek pályakezdőként vezetője is volt, és akikhez sok közös zenei élmény fűzi.
Számtalanszor hallottuk jótékonysági esteken énekelni, rendezvényeken műsort vezetni, legutóbb tavaly ennek az ünnepségnek volt a levezetője, az azt megelőző évben pedig énekkel köszöntötte a kitüntetetteket.

Már a tanítás vált számára a legfontosabb hivatásnak, ezért nem vállal énekesi fellépéseket. Kivétel Újszász, ahová, ha ideje engedi, mindig eljön.

Számos kitüntetés birtokosa zenei és rádiós műfajokban.

2014: Dr. Bene Ildikó

Szolnokon született, 1962. augusztus 21-én. Általános és középiskolai tanulmányait Újszászon folytatta, majd 1980-ban felvételt nyert a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára. Orvosi diplomáját 1986-ban szerezte meg.

1992-ben belgyógyászatból szakvizsgázott, 2001-ben hypertonológus minősítést szerzett. 2010-ben kapta meg egészségügyi szakmenedzser diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.

1986-ban kezdett el dolgozni a JNK–Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház belgyógyászai osztályán, majd 1997-ben a Rendelőintézet Belgyógyászati Szakrendelésén folytatta munkáját. 2001-ben kinevezték a Belgyógyászati Szakrendelés főorvosának, majd 2007-ben a rendelőintézet vezető főorvosának. 2008-tól a Hetényi Géza Kórház orvos-igazgatója, majd 2010-től főigazgatója volt.

2000-ben lépett be a Fideszbe, 2010 óta a Szolnok városi szervezet alelnöke. 2006-tól Szolnok városban önkormányzati képviselő. 2010-ben Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú egyéni választókerületében pedig országgyűlési képviselőnek választották. 2011-től a Parlament Egészségügyi Bizottságának alelnöke.

Orvosi tevékenységéért a Hetényi Géza Kórházban Hetényi Emlékéremmel, Szolnok város és a megye területén végzett gyógyító-megelőző tevékenységét 2009-ben Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Díjjal ismerték el.

Két gyermek édesanyja. Aki ismeri, tudja, nemcsak a test, hanem a lélek gyógyítását is fontosnak tartja családanyaként és orvosként egyaránt. A politikai életben és a közéletben egyaránt igyekszik minden erejével a térség érdekeit szolgálni. Országgyűlési képviselőként elkötelezett híve az M4-es autópálya, vagy egy négysávos autóút megépítésének. Szorgalmazza a térség termálvíz kincsének hasznosítását, továbbá a vállalkozásbarát környezet továbbfejlesztését, még több új munkahely teremtését. Eddigi munkáját fémjelzi többek között az immáron minden 13 évesnél fiatalabb lánygyermek számára térítésmentesen, fiúgyermekek és felnőttek számára pedig kedvezményesen elérhető, méhnyak rákot okozó HPV-vírus elleni éves védőoltási program kezdeményezése.

Dr. Bene Ildikó példakép lehet minden újszászi ember számára.

2011: Botka Lajosné

Botka Lajosné Lukács Julianna 1949-ben született Tiszaföldváron. 1972-ben kémia-fizika szakos tanári diplomát szerzett a Szegedi József Attila Tudományegyetemen. A szolnoki vegyipari szakközépiskolában kezdte meg pedagógusi pályafutását, majd 1976-tól a Varga Katalin Gimnáziumban tanított, ahol 1985-ben igazgató lett. A kísérletező és innovatív iskola igazgatójaként folytatta az elődei által megalapozott vezetői munkát, és a gimnáziumot az ország egyik legjelentősebb középiskolájává tette. Nagyon sok újszászi tanulónak volt tanára, igazgatója, akik szeretettel, tisztelettel emlékeznek rá.

Férjével, aki szintén pedagógus, 40 éve osztják meg gondjaikat, örömeiket.

Két gyermeket neveltek, és három leányunokájuk van. László fiuk Szeged város polgármestere, Péter mentőtisztként szerzett diplomát, hivatásos katona.

Botka Lajosné elhivatott pedagógus, nagybetűs TANÍTÓ, akinek az életútját végigkísérte az oktatás megújítása. Több olyan nemzetközi, országos és szolnoki egyesületnek, alapítványnak, szakmai szervezetnek elnökségi tagja, elnöke, amelyek a közoktatás fejlesztésén keresztül a gyermekek esélyegyenlőségét, fejlődését, a tehetségek kibontakoztatását segítik elő.

A tanító szerepe a mindennapok kapcsolatrendszerében, az emberekkel való közvetlen magatartásában is fontos szerepet játszik. Ez jellemezte a társadalmi szerepvállalását is, hisz településünknek nyolc évig volt országgyűlési képviselője. Abban a nyolc évben, amikor Újszászon olyan látványos oktatási intézményi fejlesztések valósultak meg, amelyek segítő közreműködése nélkül talán létre sem jöhettek volna. Elkötelezettsége az oktatás, a jövő nemzedéke iránt példaértékű.

Nemcsak a fejlesztéseket segítette, hanem az egyes emberek problémájával is foglalkozott. Parlamenti képviselői és polgármesteri teendői mellett fontosnak tartotta, hogy városunk lakóival személyesen találkozzon a városgyűléseken, képviselői fogadóóráin, civil szervezeti rendezvényeken, és innen is merítette ismereteit a megoldandó problémákról, amelyeket országgyűlési képviselőként a parlamentben, a törvényjavaslatokban jó szívvel tudott képviselni.

Számtalanszor segített az iskolásoknak nyári táborozáskor, anyagilag is támogatta a szerényebb lehetőségű tanulókat. Rendszeresen látogatta az újszászi oktatási intézményeket, gyakran nyújtott szakmai támogatást.

2005: Iváncsik Imre Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára

1956-ban Újszászon született. Négyéves korában Kisújszállásra költöztek, ám a szülőfaluval kapcsolata nem szakadt meg, hiszen a téli és nyári szünidőket az újszászi nagyszülőknél töltötte. Gyermekkori élményeit máig őrzi. Felnőtt korában sem maradt hűtlen a településhez; ahol tudta, segítette Újszász gazdagodását. Sokunk bizalmából 1994-től 2002-ig egyéni országgyűlési képviselője volt városunknak. Figyelemmel kísérte és elősegítette a dinamikus fejlődést. Sokat dolgozott, lobbizott azért, hogy 1997. július 1-jétől Újszászt már nem nagyközségként, hanem a térség egyik leggyorsabban szépülő és épülő városaként emlegetik. A ’90-es évek közepén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökeként is rengeteget tett azért, hogy az itt élők egyre inkább olyan helynek érezhessék városunkat, ahol érdemes élni és dolgozni.

Gyakran megfordul nálunk, sokan köszöntik régi jó ismerősként. Rendszeres kapcsolatot tart a civil szervezetekkel, és minden hasznos kezdeményezést felkarol. Alapító tagja és támogatója a helyi Természetvédő Klubnak. Sokak előtt ismert, hogy a legkiválóbb gombaszakértők között tartják számon.

2002-től országgyűlési képviselőként és a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkáraként is gondot fordít arra, hogy Újszász fejlődése töretlen legyen. A város jelenlegi országgyűlési képviselőjével karöltve a helyi fejlesztések, beruházások állami támogatásainak megszerzése érdekében eredményesen tevékenykedik. Együttműködik a helyi képviselő-testülettel, nagylelkű támogatója a különböző rendezvényeknek.

Iváncsik Imre hűséges maradt gyermekkora helyszínéhez, és felnőttként felelős kormányzati tisztségviselőként is mindent megtesz városunk felvirágoztatásáért.

2004: Simon János a JNK-Szolnok megyei KISZÖV titkára, festőművész

Simon János Újszászon született. Szolnokon, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Először a szolnoki Vegyiművek dekoratőre volt, majd 1968-ban kezdett dolgozni Újszászon a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben először könyvelőként, később személyzeti vezetőként. 1982-ben a JNK-Szolnok Megyei KISZÖV-höz került, melynek 1990-től megyei titkára. Munkája elismeréseként miniszteri dicséretben részesült.

A munka mellett folyamatosan képezte magát. Először a Jászberényi Tanítóképző Főiskola rajz specializációján, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem művelődésszervező szakán szerzett diplomát.

Gyermekkorától kezdve szívesen rajzolt és festett. A szolnoki művésztelepen. Chiovini Ferenc, majd kis ideig Baranyó Sándor tanítványa volt. 1975-től állít ki rendszeresen. Budapesten négy önálló kiállítását láthatták a művészetkedvelők.

1997 óta a Független Magyar Szalon képzőművészeti csoport tagja. Minden évben részt vesz budapesti kiállításaikon.

Tudását igyekszik továbbadni. A helyi középiskolában óraadó tanárként rajzot és művészettörténetet tanít. Tehetséges diákjai alkotásaiból kiállításokat rendez.

2004 januárjában elnyerte a JNK-Szolnok megyei művészeti díjat.

Ifjúkorától kezdve meghatározó egyénisége volt városunknak. Tizenöt évig az újszászi labdarúgócsapat hátvédje volt, 1979-től 1982-ig pedig a TSZ Sportegyesület elnöke. Jelentős sport eredményei és a közösségért végzett munkája példaadó és tiszteletet érdemlő.

Mint a megyei Szakképzési Tanács, a Munkaügyi Tanács tagjának és a Területfejlesztési Tanács szakértőjének, településünk számtalan pénzügyi támogatást köszönhet, hiszen hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordít a város pályázataira. Jelentős segítséget nyújtott a csökkent munkaképességűek számára létesített munkahelyek megteremtésében is.

2003: Varga Ferenc nyugalmazott igazgató, sportvezető

1940-től 1964-ig élt Újszászon, de tősgyökeres újszászinak vallja magát, mert egész fiatalsága, családja, baráti társasága Újszászhoz köti. Itt járt iskolába, a színjátszó körbe, és az úgynevezett „arany” ifjúsági labdarúgócsapat kapusa volt.

Köztisztviselőként, társadalmi szervezetek tisztségviselőjeként (ma is a Magyar Labdarúgó Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke) jelentős ismeretségre, személyes kapcsolatokra tett szert, melyeket nagy empátiával, elkötelezettséggel használ Újszász jó hírének terjesztésében.

Munkája során sokat tett azért, hogy Újszász intézményhálózata, kulturális élete, labdarúgósportja fejlődjön. Hathatós közreműködésével hozták létre településünkön a szociális otthont, a művelődési házat (melynek épülete egyszerre oldotta meg a művelődési otthon, a könyvtár és a tanácsháza elhelyezésének gondját), a Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskolát, a Tüdőbeteg Gyógyintézetet és a labdarúgópálya villanyvilágítását.

Gyűjti, feldolgozza Újszász és a megye sporttörténeti dokumentumait, kutatja a város múltját.

2002: Faragó Margit szemész főorvos

Újszászon született, itt végezte iskoláit. Orvosegyetemi tanulmányait Debrecenben folytatta, ahol a diploma megszerzése után meghívták munkatársnak az Élettani Intézetbe, de ő inkább a gyógyító munkát választotta, és teszi ezt napjainkban is a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház szemészeti osztályának főorvosaként. Sok betege között mindig nagy szeretettel és megértéssel fogadja, segíti és támogatja az Újszászról hozzá érkezőket.

A gyógyítás mellett tudományos munkát is folytat. Rendszeresen tart előadásokat szemész kongresszusokon és tudományos napokon. Nagy tiszteletnek és szeretetnek örvend kollégái és betegei körében is.

1975-90-ig országgyűlési képviselő volt. Segítségével több létesítmény készült el: a vasúti felüljáró, az új Zagyva-híd, az artézi kút és a gimnázium kollégiuma.

Büszke arra, hogy Újszászról származik, mindig nagy-nagy szeretettel gondol szülőhelyére. Újszász város áldozatos gyógyító munkáját, közéleti tevékenységét, városunkhoz való ragaszkodását díszpolgári címmel ismerte el.

2000: Dr. Szegedi Gyula orvosprofesszor

Újszász szülötte, ifjú korában a helyi labdarúgócsapat kiválósága. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, ahol hamarosan tanszékvezető egyetemi tanár, majd klinikai rektorhelyettes lett. 1999-ben nevezték ki az új 400 ágyas Belgyógyászati Klinika igazgatójának, melynek létrehozása az ő nevéhez fűződik. Az esztétikus, minden igénynek, szakmai elvárásnak megfelelő intézményben folytatja jelenleg is kutatómunkáját. A hozzá forduló újszásziakat szívélyesen, segítőkészen fogadja.

Az immunológiai kórképek kutatásában, vizsgálatában világhírű tudós. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tevékenységével nemcsak Magyarországon, de a nagyvilágban is hírnevet szerzett a hazai orvoslásnak, és személye által Újszász város valamennyi lakójának. Számos hazai és nemzetközi kongresszus, konferencia felkért előadója.

Tudományos munkássága, mellyel messzire juttatta városunk hírnevét is, gyógyító munkája, melyben számos városlakó is részesül, bizonyítja jogosultságát a díszpolgári címre.