Nyomtatás
Kategória: Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület
Találat: 2134

2015. december 12-én a Szász Vendégházban közgyűlésen ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját az öt szakosztályban – labdarúgás, sakk, asztalitenisz, duatlon-triatlon, lábtoll-labda – közel 300 sportolót foglalkoztató Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület. A 120 részvevő között jelen voltak az újszászi színekben 50-60 évvel ezelőtt sportolók és a ma játékosai és versenyzői. A két legidősebb résztvevő Nagy János sakkozó és Kővári József labdarúgó volt. Mindketten elmúltak 84 évesek. Az ünnepi közgyűlésen Fehér János ügyvezető elnök üdvözölte a megjelenteket. Megköszönte mindazok munkáját, akik részt vettek az ünnepség megszervezésében. Kovács György, Szilvási Ferenc, Kovács Szilárd és Varga László a sportolók felkutatásában és meghívásában vettek részt. A művelődési ház dolgozói – Barta Imréné, Némethné Varga Edit, Kovács Györgyi, Gonda Adrienn és Virág VirgíniaNagy Béla és dr. Baky Endre sportfotóiból készült tablókból rendeztek mutatós kiállítást, amelyet Szilvási Ferenc a labdarúgó-szakosztály serlegeivel, mezeivel és labdáival és egyéb relikviáival gazdagított. A kiállítás főhelyén volt látható Mihályi István édesapjáról, id. Mihályi István munkásságáról összeállított szép és sok érdekességet tartalmazó albuma. Kasza József, Kovács Nándor régi és új filmekből, valamint Boros Antal, Kovács György és Varga Ferenc gyűjteményeinek fotóiból komponáltak látványos vetítést. A sakkszakosztály Varga László vezetésével sakkszimultánnal színesítette a programot. Nagy János is a sakktáblához ült íz évvel fiatalabb barátjával, Szabó Dáviddal. Elmondásuk szerint közel harmincezer partit játszottak egymással.

 

Picasa | Google Photos

Fotó: Fehér Judit

 

Az Újszásznak dicsőséget szerzett, de már meghalt sportolókra emlékezés és a Himnusz elhangzása után Bálint Ferenc, az egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet a 90 évről. Az elnöki beszéd után Molnár Péter polgármester, – aki hosszú időn át aktív labdarúgója volt az egyesületnek – köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. Az újszásziak mindig szívesen sportoltak, és büszkék voltak az eredményeikre. Így van ez most is. Az önkormányzat igyekszik minden támogatást megadni ahhoz, hogy Újszászon színvonalas sportélet legyen. Tisztelettel emlékezzünk a régi sportolókra, a régi eredményekre. A mai fiatalok pedig sportszerűen küzdve sportoljanak Újszász és saját dicsőségükre. – mondta beszédében.

Az Újszászi VVSE azon kevés egyesület közé tartozik, amelynek még megvan az alapítás kori zászlója. A kilencven éves zászló, amelyet 1925-ben báró Orczy Zsuzsanna adományozott a sportolóknak, jó állapotban van. A kilenc évtized alatt „Az egyesült erővel küzdőké a jövő” feliratú zászlószalag azonban megrongálódott, amelyet Szabó Pál Antalné népi díszítőművész újra hímzett, és ünnepélyes keretek között zászlóhoz kötött. Ezután Bálint Ferenc és Molnár Péter az egyesület jeles sportolóinak, edzőinek, vezetőinek emlékserleget adott.

Emlékserlegben részesültek:

Varga János, Simon János, Fehér János, Bálint Ferenc, Diószegi Sándorné, Kovács Ferenc sportvezetők
Kővári József, Varga Ferenc, Boros Antal, Kovács György, Mérész József, Molnár Illés, Molnár Péter, Vígh Tibor, Kaló Jenő, Nagy György, Farkas István, ifj. Szilvási Ferenc, Gulyás Zsolt, Rézsó Péter, Mérész Zoltán labdarúgók
Nagy Béla, Nagy Jenő, Kovács Szilárd, Bakó István (posztumusz) asztaliteniszezők
Ragó László, Nagy János, Szabó Dávid, Kaló István, Varga László sakkozók
Barta István, Bakos Dániel, Papp Eszter duatlonozók-triatlonozók
Tóth Gábor, ifj. Fehér János, Herczeg Gábor, Becskereki Sándor, Kézér Zsolt, Ézsiás Kitti, Fehér Judit, Kapás Ágnes lábtoll-labdázók

A Bezzeg az én időmben című programpont során Varga János, Varga Ferenc, Kovács György, Mihályi István, Szilvási Ferenc és Nagy Béla a régi időkről szóló érdekes, tanulságos, humoros, olykor könnyeket előcsaló hozzászólását hallhatták a jelenlévők.

Befejezésként Kasza József kommentálásával archív filmek és fotók vetítését láthatták a résztvevők. Az ünnepi közgyűlés kellemes beszélgetős, emlékidézős vacsorával zárult.

Fehér János

 

Bálint Ferenc ünnepi beszéde

Tisztelt Jelenlévők!

Az Újszászi Sportegyesület 90 évéről igyekszem rövid áttekintést adni. Az Újszászi VVSE vezetése mindig igyekezett a hagyományokat ápolni, a régiek eredményeit megbecsülni és a fiatalok elé példaként állítani. 20 évvel ezelőtt az egyesület fennállásának 70 éves évfordulóját egy nagyszabású kiállítással ünnepeltük. Erre nagyon sok mindent összegyűjtöttünk, felkutattunk. Azt terveztük, hogy az összegyűjtött anyagot 2000-ben könyv alakban is megjelentetjük, de ez sajnos még nem valósult meg. Talán majd a 100 éves évfordulóra.

2000-ben a 75. évfordulót ünnepi közgyűléssel, az emlékek felidézésével ünnepeltük.

A 80. évforduló ünneplése kissé rendhagyó volt. A Jubileumi Sportnapon közel hatszáz fiatal sportolt a város központjában. Több mint kétszázan vettek részt a 80 kilométeres váltófutásban. Fiatalok, idősek, sportolók, sportvezetők adták kézről-kézre az Újszászi VVSE 1925-2005. feliratú váltóbotot. Az emlékfutás sikeresen célba ért. A váltóbotot az újszászi sportereklyék között őrizzük. A sportolás mellett egy sporttörténeti kiállítással is emlékeztünk a 80 évre.

 

A 20 évvel ezelőtti kiállítás szervezése során Óvári Lajos a régi, megsárgult fényképeit és az általa őrzött UTE zászlót a kiállítás rendelkezésére bocsátotta. Tőle tudjuk, hogy az 1910-es évek közepétől szerveztek először labdarúgócsapatot az újszászi fiatalok. A fekete-fehér színt 1919-ben választották. Egy akkor itt állomásozó kórházvonatról szerezték az anyagot, fehér hálóinget, és azt festették feketére. A hivatalos egyesületi bejegyzés csak 1925-ben történt meg. UTE, Újszászi Testedzők Egylete (Egyesülete) néven. Ekkor már két focipálya volt a településen, az egyik a mai gimnázium helyén, a másik, az UTE pálya a „Válykos” helyén.

 

Ismerjük az első focicsapat összeállítását. Az UTE „öreg” csapatában Dely Jenő (MÁV raktáros), Bardócz Endre (tanító), Vágó Mihály (cipészmester), Katona Károly (bognármester), Mózer Rezső (vendéglős), Györe István (MÁV dolgozó), Vágó János (kereskedő), Antal József (lakatosmester), Mucza Béla (kereskedő) focizott.

Az UTE zászlót a csapatot támogató lányok varrták: Kerekes Terka, Volter Ilona, Volter Margit, Volter Juliska, Bakó Mariska. A zászlóanya Orczy Zsuzsanna bárónő volt. A zászlót a templomban a bal oldalon az első sor közepén őrizték. A mérkőzések alkalmából, jeles ünnepeken egy UTE sportoló vitte ki a zászlót két társa kíséretében. A II. világháborút követően mindig a legidősebb játékos őrizte a zászlót. A zászlóhoz az adományozók, támogatók nevével ellátott pajzs alakú fémlapocskákkal díszített zászlórúd tartozik.

A zászlót Óvári Lajos 1995-ben Kovács Györgynek és ifjú Kovács Györgynek adta tovább. Az átadáson készült fotón ifjú Kovács György még kicsi gyerek, ma pedig már a labdarúgócsapat magasra nőtt kiváló kapusa. A zászló azóta az újszászi sport féltve őrzött ereklyéje.

Az 1925-ben megalakult UTE első elnöke Balogh Kálmán kántortanító volt.

Az egyesület később Levente néven működött Sólyom Sándor elnökletével, majd 1939-től MOVE, Magyar Országos Véderő Egyesület Újszászi Társadalmi és Sportegyesület néven működött id. Kelemen Pál elnökletével. A labdarúgás mellett ekkor már lövészettel is foglalkoztak.

1945 után UVSE, Újszász Vasutas SE néven folytatódott Újszászon a sporttevékenység. Az egyesületi elnök a mindenkori állomásfőnök volt. Pálovics Mihály, Mihályi István, Hőgye Mihály nevét sikerült felderítenünk egyesületi elnökként.

1954-től Újszász Lokomotív az egyesület neve. Elnöke 1954-től 1957-ig Nagy Elemér, 1957-től Czétényi László. 1957-től ismét változott az egyesület neve. 1966-ig Törekvés Vasutas Sport Klub néven versenyeztek az újszásziak. A Törekvés elnökei Czétényi László, Varga János és Simon József voltak. Ugyanebben az időszakban Szabadság MgTsz SK néven egy másik egyesület is működött Újszászon, Bálint István majd Óvári László elnökletével. A két egyesület 1966-ban Újszászi Szabadság MgTsz SE néven egyesült. Elnökei Bajnai László 1966-1970, Czétényi László 1971-1979, Simon János 1979-1982, Fehér János 1982-1993. A szövetkezet támogatásának csökkenése miatt egyre inkább a nagyközségi támogatás került előtérbe. Így 1993-tól Újszászi SE néven működött tovább Fehér János elnökletével az egyesület.

1998-ban, a vasutas hagyományokhoz visszatérve, az Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület nevet vette fel az egyesület. Az ÚVVSE első elnöke Dobozi Gyula volt. 2003-tól Bálint Ferenc az egyesület elnöke.

Az egyesület névváltozásai után rövid, sportágankénti áttekintést szeretnék adni.

Újszászon is, mint mindenütt, a labdarúgás a legfontosabb. Ezzel kezdődött Újszászon is a szervezett keretek közötti sportolás. Újszásznak mindig híres és jó csapata volt, kezdve az UTE öregcsapatától a Levente, majd a MOVE csapatáig. A II. világháborúig nem játszottak szervezett bajnokságban, de így is majdnem minden hétvégére jutott mérkőzés a környező települések csapataival, ahová lovas kocsival jutottak el. A szurkolók is lovas kocsival, vagy gyalogosan követték őket.

A II. világháború után nagy korszak következett az újszászi labdarúgásban. Ennek a korszaknak meghatározó személyisége Mihályi István volt. Vezetésével, edzőségével 1945-től 1963-ig az újszászi csapat megszakítás nélkül tagja volt a KÖLASZ I. ill. a megyei I. osztálynak. 1983 júniusában az akkor 72 éves Mihályi István köszöntésére nagyszabású baráti találkozót rendeztek volt játékosai.

Ebben az időszakban egészen közel jutott az újszászi futballcsapat ahhoz, hogy az NB III-ba jusson. Ennek az időszaknak kiemelkedő játékosai: Kelemen Pál, Hőgye Mihály, Király István, Hájas Endre, Kővári József, Tóth István, Király Ferenc, Nagy József, Molnár Károly, Bakó László, Kiss Károly, Nagy András, Pataki János, Ivanics István, Szegedi Gyula, Farkas Miklós. Mihályi István edző munkáját intézőként és általában mindenesként Krutilla József segítette.

Mihályi István kiváló ifjúsági játékosokat nevelt. Az úgynevezett arany ifire, a megyei bajnokságot nyert csapatra ma is szívesen emlékeznek Újszászon.

A Mihályi-korszakot követően is sokáig jó csapata volt Újszásznak. Ennek a korszaknak is voltak kiemelkedő játékosai: Kovács György, Mérész József, Bóta András. Majd 1980-1987, a hét szűk esztendő következett (körzeti bajnokság, megyei II. osztály).

Innen kezdődött meg a felkapaszkodás egészen addig, hogy 1995 júniusában Újszász megnyerte, a megyei bajnokságot és bejutott az NB III-ba, ahol 1995-től 2000-ig játszott. Az 1998/99-es bajnokságban elérte minden idők legjobb eredményét, a 3. helyezést. Emlékezzünk meg név szerint is a legjobb újszászi csapatról: Rézsó Péter, Pomázi János, Nagy István, Boros Zoltán, Birinyi Tibor, Vasas László, Bognár Zoltán, Rézsó Tamás, Vígh Tibor, Szabó Zoltán, Máj Zoltán, Szilvási Ferenc, Konka Csaba, Szaszkó Csaba, Katona Károly, Kerekes Imre, Kasza József, Kollár Tamás. Vezetők: Szilvási Ferenc, Kaló Jenő, Molnár Illés, Molnár Péter, Bakos Sándor. A kiváló eredmény elérésében nagy érdemei vannak Mérész József, Papp István, Vígh Tibor edzőknek. Ebben az időben a csapat kiváló kapusa, Rézsó Péter öt alkalommal a teremlabdarúgó válogatott kapuját is védte.

2000 júniusában a csapat kiesett az NB III-ból. Az átmeneti sokk után a csapat kezdett talpra állni, megyei középcsapatként megkezdte az újbóli felkapaszkodást.

A 2005/2006-os bajnokságban az egykori kőkemény szolnoki védő, Rózsavölgyi László lett a csapat edzője, akinek irányításával újra bajnoki címet ünnepelhettünk a megyei első osztályban. Jó csapatunk volt, ekkor éppen itthon játszott szinte valamennyi gólvágónk – Konka, Mérész, Viola, Katona, Czapkó, Rézsó Tamás –, a „légiósok” pedig minőségiek voltak (Major, Ulviczki, Ludasi). Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ebben az évben az ifi csapatunk is bajnok lett. Többek között Kovács György, Sípos Zsolt, Szurmai Tibor, Varga István fémjelzi ezt a generációt.

A bajnoki cím után az NB III Alföld csoportjába kaptunk besorolást, ahol az őszi szezonban várakozáson alul szerepeltünk, és a kieső helyen fordultunk. Rózsavölgyi László távozott, Szilvási Ferenc lett az edző, a csapat pedig tavasszal a pályán ugyan kiharcolta a bennmaradást, de végül pénzügyi okok miatt nem vállalta a további NB III-as szereplést.

A következő szezonban már csak a megyei egyben, de még a magasabb osztály ritmusában futballozott a csapat, és 110 gólt rúgva ezüstérmet szerzett.

2008/2009-ben csak a középmezőnyben sikerült végezni, a kupában viszont soha nem látott menetelésbe kezdett a csapat. A sikeres megyei selejtező után az országos főtáblára jutottunk, ahol az NB III-as Monort és Egert, majd a 32 közé jutásért a Szécsényt is elbúcsúztattuk. A 16 közé már nem tudtunk bekerülni, az akkor éppen NB I-es REAC állított meg bennünket. Bekerültünk viszont az Amatőr Kupa döntőjébe, amelyet minden évben a kupában legtovább jutó alacsonyabb osztályú csapatok játszhatnak a Magyar Kupa döntője előtt. Sajnos, ezen a tévés mérkőzésen a Bozsik-stadionban 2-1-re kikaptunk a Rum csapatától, de ennek ellenére emlékezetes volt ez a sorozat, amely az egyesület történetének legjobb kupaszereplése.

A következő két szezon során Mérész Zoltán irányította a csapatot játékosedzőként, megbízhatóan szerepeltünk, egy hetedik majd egy hatodik helyezés volt a mérleg.

A 2011/12-es bajnokságban viszont nagyon beragadtunk a rajtnál az őszi szezonban. Ekkor már Antal Elemér volt a csapat edzője, aki mellé „válságmenedzserként” Gulyás Zsolt érkezett tavaszra, és sikerült is megőriznünk a megyei egyes tagságunkat. Ebben a szezonban nyert bajnokságot U 16-os csapatunk, közülük Szarvák Krisztián, Fodor Gergely és Fekete Tamás az idén már stabilan játszott a felnőtt csapatunkban.

Hasonló forgatókönyv szerint zajlott le a következő év is, csak más nevekkel. Földi Miklós irányításával kezdtünk, majd érkezett Mérész Zoltán is, a csapat pedig végül is befutott a 11. helyre.

2013/2014-es bajnokságban ezúttal Mérész Zoltánnal produkált nagyon gyenge őszt a csapat – hozzá kell tenni, hogy a pályafelújítás miatt alig játszottunk itthon -, tavaszra új impulzusként érkezett Vasas László, a csapat pedig néhány új játékossal kiegészülve megtáltosodott, és felzárkózott a középmezőnybe.

Ez a lendület kitartott még a 2014/2015-ös bajnokság őszi idényében is, ekkor azonban valami elpattant, és már nem Vasas László irányításával fejezte be a bajnokságot a csapat, mindössze a 11. helyen. Az ifik viszont kitűnően szerepeltek, hiszen két egymás utáni évben is begyűjtötték az ezüstérmet.

A jelenleg folyó pontvadászatban 19 megszerzett ponttal vonulhattunk téli pihenőre, amely a körülményeket figyelembe véve elfogadhatónak mondható, csak a rúgott gólunk nagyon kevés.

Az egyesület fennállásának 70. évfordulóján, 1995-ben, bő tíz évvel később a 80. alkalmával a 2005/2006-os szezonban is bajnokságot nyert a csapatunk. Sajnos, úgy néz ki, hogy ez a veszély most nem fenyeget bennünket. Az viszont elismerésre méltó, hogy minden nehézség ellenére több mint huszonöt éve az Újszászi VVSE mindig legalább a megyei első osztályban szerepelt, és ezt nem sok csapat mondhatja el magáról a megyében.

A labdarúgáson kívül még két csapatsportág működött Újszászon. Az ötvenes években röplabdacsapat játszott a megyei bajnokságban, a 70-es években pedig a közönséget magával ragadó, a megye legjobb csapatai közé emelkedő kézilabda-csapata volt Újszásznak. A fiatalon elhunyt Diószegi Sándor által szervezett kézilabda-csapat máig emlékezetes mérkőzéseket vívott az általános iskola pályáján. A csapat tagjai: Lakatos I. László, Lakatos II. László, Cifra Ferenc, Farkas Árpád, Farkas Jenő, Enyedi János, Katona Károly, Seres László, Alács János, Kovács Ferenc, Kelemen István, Simon Ernő, Nyolcas Károly, Bene János, majd később Szórád Béla, Nagy Gábor, Berta Sándor voltak. A csapat intézője Bálint István volt. Sajnos, pénzhiány miatt 1978-ban a kézilabda-csapat megszűnt.

A labdarúgás után legrégebbi szakosztály a sakkszakosztály. Közvetlenül a II. világháború után alakult. Az újszászi sakkozás megteremtője Fekete József volt. Férfi és női sakkcsapatot szervezett. Járták a megyét, az országot. Szép eredményeket elérve, Fekete József 30 évi szakosztályvezetői munka után Nagy Jánosnak adta át a stafétabotot, aki az NB II-be vezette a szakosztályt. Tőle Varga László vette át a vezetést, aki még magasabbra, az NB I/B-be kormányozta a csapatot. Két év NB I/B-s játék után újra az NB II-ben folytatta a csapat a játékot. Általában dobogós helyen fejezték be a bajnokságot. A 2014/2015. évi bajnokságban bajnoki címet nyertek.

Korban az asztalitenisz szakosztály következik. 1955 óta működnek. Jó női versenyzőkről emlékezik meg a krónika. Simon Márta, Gyüre Rozália, Balogh Regina megyeszerte ismert játékosok voltak. Nagy Béla vezetésével 60-70 gyerek asztaliteniszezett. Kiemelkedő játékosok az ő idejéből: Balogh Noémi, Varga Anita, Farkas Béla, Katona Károly, Kis Roland. Nagy Jenő irányításával, a szakosztályt környékbeli játékosokkal megerősítve, megyei bajnokságot nyert. Két év NB III-as szereplés után visszatértek a megyei bajnokságba. Vezetőjük Kovács Szilárd. A csapat a 2011/2012. évi bajnokságban megyei bajnokságot nyert.A bajnokcsapat tagjai Bakó István, Hortobágyiné Stejszkál Éva, Kovács Szilárd, Nagy Jenő, Padányi Bea, dr. Sütőné Árkosi Andrea és Tánczos Gábor voltak.

Két fiatalabb sportág színesíti az újszászi palettát. Az Amerikából induló, Magyarországra 1984-ben eljutó sportág, a triatlon első magyarországi versenyének már voltak újszászi résztvevői. Ezt követően nagy létszámú és eredményes szakosztály működik Újszászon szép sikereket elérve a triatlonban és ennek az úszás nélküli változatában, a duatlonban. Kiemelkedő versenyzője ennek a sportágnak Újszász első válogatott sportolója Barta István, aki duatlon világ- és Európa-bajnokságon képviselte a magyar és az újszászi színeket, a triatlonban pedig a legjobb magyar Ironman versenyzők közé tartozott (3,8 km úszás – 180 km kerékpározás – 42 km futás). A rövidebb távokon számos követője közül az idősebbek között Barta Zoltán, Borsos Ferenc, dr. Baky Endre, Fehér János, Szórád Béla, a fiatalabbak között országos gyermek, serdülő és diákolimpia bajnokok, helyezettek közé tartozó versenyzők: Baky Réka, Baky Orsolya, Papp Eszter, Nagy Zoltán, Ézsiás Tamás, Tóth Gábor, Pető Ágnes, Bakos Dániel és Szabó Henrietta nyújtottak kiemelkedő teljesítményt.

A triatlonhoz kapcsolódóan jelentős futó-kocogó mozgalom, szabadidős tevékenység is folyik Újszászon. Maratoni, félmaratoni futók: Szabó Imréné, Sándor Judit, Barta Katalin, Molnár Nikolett, Nyíri Lajosné, Szaszkó Nándor, Molnár Mihály, Tóth Gábor, Joó Richárd, Papp János, Szabados Péter, Szacskó József, Farkas István, Farkas Lilla és Balaton-átúszók: Tóth Gábor, Bakos Dániel, Fehér János, Fehér Judit, ifj. Fehér János tartoznak ehhez a szakosztályhoz.

A futó-kocogó mozgalom keretében 2015-ben már a 31. Újszászi Futónapot rendezte meg a szakosztály.

A legújabb sportág, az 1993-ban Újszászra került lábtoll-labdázás, amely rövid idő alatt nagyon népszerű és eredményes lett. Jelenleg több mint 100-an játsszák Újszászon ezt a sportágat 8 évestől a 60 évesig.

A lábtoll-labdázással ország- és világszerte ismertté vált Újszász. Az elmúlt 22 évben 25 ország képviselői lábtoll-labdáztak Újszászon. Sok országos bajnoki cím, nemzetközi siker fűződik a versenyzők nevéhez. A sportág első válogatottjai: Fehér János, Lakatos Attila, Lakatos Zoltán, Szarvák Norbert, akik 1995-ben Kínában versenyeztek. 2000-ben az első világbajnokságot Újszász rendezhette. A rendezők a feladattal sikeresen megbirkóztak, mind a rendezésben, mind az eredményekben jót produkáltak. Vietnam és Kína mögött a 70 %-ban újszásziakból álló magyar válogatott 3. helyezést ért el. Az első világbajnokságon magyar válogatottként szerepelt újszásziak: Fehér Judit, Földi Nikoletta, Fülöp Beatrix, Kapás Ágnes, Kasza Eszter, Polónyi Ágnes, Szarvák Henrietta, Alapi Zoltán, ifj. Fehér János, Hartyányi Dániel, Juhász István, Nagy Zoltán, Petrik Péter, Pintácsi László, Sipos Péter, Tóth Gábor.
2001-ben a kínai Wuxiban, 2002-ben pedig a németországi Hagenben rendezett világbajnokságon gyarapították válogatottságaik számát az újszásziak. 2002-ben Varga Adrienn női hármasban és női párosban volt világbajnoki bronzérmes.

Az első Európa-bajnokságra 2003-ban került sor Bochumban, ahol Tóth Gábor férfi egyéniben nyert Európa-bajnokságot.

2005-ben Újszászon zajlottak a 2. Európa-bajnokság eseményei. Tóth Gábor megvédte Európa-bajnoki címét. Párosban Ézsiás Tamással második helyezést ért el. Ezüstérmes lett a Harsányi Judit, Kapás Ágnes, Varga Adrienn, Varga Klára összeállítású női csapat és a Varga Adrienn, Varga Klára női páros.

A rendszeressé váló világ és Európa-bajnokságokon a magyar válogatott tagjaként sok újszászi nyert Európa-bajnokságot és ért el vb helyezéseket.

Európa-bajnokok: Ágoston Rebeka, Ézsiás Kitti, Joó Anett, Kapás Ágnes, Makai Gréta, Szabó Nóra, Varga Rita, Becskereki Sándor, Herczeg Gábor, Kézér Zsolt és Tóth Gábor.

Vb bronzérmesek: Kapás Ágnes, Herczeg Gábor, Takács Zoltán és Tóth Gábor.

Vb negyedikek: Becskereki Sándor, Bogár László, Boros Péter, Kézér Zsolt, Nózsi Péter, Ézsiás Kitti, Szabó Nóra, Varga Rita

Vb ötödikek: Makai Gréta, Joó Anett, Vágó Henriett.

Újszász a Hungarian Open nemzetközi lábtoll-labda verseny megrendezésével is hírnevet szerzett.

Tisztelt jelenlévők!

Úgy gondolom, sikerült keresztmetszetet adni Újszász sportjáról. Benne voltak a kezdetek, benne volt röviden a jelen. Tudom, nagyon sok minden és sok mindenki kimaradt. A baráti beszélgetés során idézzük fel a nagy mérkőzések, a nagy versenyek élményeit, az elmúlt 90 év történéseit.

Kívánom, legyen emlékidéző és emlékezetes mindenki számára ez a mai nap.

Kérem, szeressék továbbra is a sportot, a 90 éves Újszászi Sportegyesületet!

Hajrá Újszász!

 

Varga Ferenc hozzászólása az ÚVVSE ünnepi közgyűlésén

Köszöntöm a jubileumi ünnepi közgyűlés valamennyi résztvevőjét és minden kedves barátomat!

Köszönöm az ÚVVSE elnökség szervezőmunkáját. Egyáltalán, hogy illő körülmények között, számos figyelmesség megnyilvánulása mellett összejöhettünk.

Varga János után, én is szeretném néhány gondolattal gazdagítani a visszaemlékezéseket, amelyek forrásanyagokra, szájhagyományokra, nem utolsósorban saját ismereteimre hagyatkoznak.

Íme: az 1919-ben kezdődött sportéletet mi sem jellemzi jobban, mint hogy 1921-ben már a környező falvak labdarúgóival számos mérkőzést vívtunk, 1923-ban pedig a fiatalok a Kálmán-tavat (Kálmán-tó talajvizes terület volt a Tápiógyörgyei út – Batthyány utca mélységében) igényelték korcsolyapályának.

A helyi társadalmi élet új színfoltjaként a labda varázsa olyan tömegeket vonzott a kezdetleges sportpálya nézőterére, amelyekkel korábban csak az augusztus 20.-i búcsún, vagy országos kirakodó vásáron lehetett találkozni.

Az Újszászi Római Katolikus Egyházközség kiadásában jelen meg a Katolikus Szó (1940.01.01–1940 augusztus). Elsősorban a községi hitélet aktuális eredményeivel foglalkozott, de azt is olvashatjuk: Egyházközségi Munkás Szakosztály (EMSZO) alakult, amely a Katolikus Ifjúsági Egyesületből jött létre 1938-ban. EMSZO 1940-ben futballcsapatot hozott létre. Abonyt 6-1-re, Jászladányt 3-0-ra, Rékast 8-1-re győzték le. Szájhagyomány szerint, ez a csapat nagyrészt az UTE játékosaiból tevődött össze. Nézetem szerint ez a tény, mint az ÚVVSE 11. névváltozása szóba jöhet.

Itt az ideje! Vállaljuk fel Újszász sporttörténetének megírását. Amennyiben minden szakosztály – kis team létrehozásával – feldolgozná saját sporttörténetét, akár egy szerkesztő bizottság létrehozásával, magam is részt vállalnék a munkában.

1919-től napjainkig, több mint 500 újszászi labdarúgót tartok névtáramban nyilván születési és elhalálozási adatokkal. Volt idő, Dobozi Gyula időszakában, amikor szolnoki és Szolnok környéki labdarúgók képviselték Újszász labdarúgását. Őket nem tudtam figyelembe venni.

Nagyon sokat foglalkoztam a „legekkel”. A követkőkre jutottam:

Minden idők legjobb labdarúgója: Hőgye Mihály
Minden idők legjobb kapusa: Rézsó Péter
Minden idők legjobb mezőnyjátékosa: Hőgye Mihály
Minden idők legjobb edzője: Mihályi István
Minden idők legjobb intézője: Krutila József

Minden idők legjobb „A” csapatának összeállítása WM rendszerben:

Rézsó Péter
Kovács György, Hőgye Mihály, Földi Béla
Nagy József , Mihályi István
Szegedi Kálmán-Szegedi Gyula István-Szilvási Ferenc-Bakó László (Pofa)-Kővári József

A „B” csapat” összeállítása WM rendszerben:

Kelemen Pál
Nagy István, Rátóti Pál, dr. Katona Károly
Nagy András, Viola Kálmán
Szurmai István-Konka Csaba-Czapkó Róbert-Mérész József-Mérész Zoltán

Megjegyezni kívánom, háládatlan feladatra vállalkoztam a rangsorolásokkal, de egyszer ehhez a kérdéshez is hozzá kellett „nyúlni”. Bízom benne, hogy kezdeményezésem nem haszontalan, mert egyszer a „legeket” – közmegegyezés alapján – az ÚVVSE történetének írásánál figyelembe illik venni.

Köszönöm a figyelmet!

 

Nagy Béla hozzászólása az asztalitenisz szakosztály részéről

Az 1970-es évek végén kezdtük el az iskola udvarán a beton pingpongasztalok építését. Néhány év alatt társadalmi összefogással elkészült négy beton asztal. Külön volt az 5. osztályosoknak, a 6., a 7. és a 8. osztálynak is. Szünetekben szinte harc volt az asztalokért, hogy játszhassanak. Látva a nagy lelkesedést, az iskola szakkört indított be. A művelődési ház színháztermében tartottuk az edzéseket, kezdetben csak tömegsport jelleggel. A legügyesebb gyerekeket elvittük úttörő olimpiákra, ahol nagyon sok szép eredményt értek el. A legügyesebbeket leigazoltattuk. Neveztünk a megyei versenyekre újon és serdülő fiú és leány csapatokkal. A siker nem maradt el, nagyon sok érmet, serleget gyűjtöttek be.

Idehaza szorgalmasan készültünk a versenyekre. Minden évben rendeztünk házibajnokságot. Volt olyan év, amikor a nyári szünetben egész napos pingpong sulit szerveztünk. A napközi biztosította a napi háromszori étkezést. A művelődési ház nagytermében több mint tíz asztal volt. A Kilián SE is segített az asztalok és egyéb kiegészítők átadásával. Sokszor kevés volt az asztal, több mint ötvenen is voltunk. Igaz, akkor még nem volt lábtoll-labda szakosztály.

Az eredményekről: A legszebb eredményt Varga Anita érte el, aki az országos úttörő olimpián, Székesfehérváron megyénket képviselte. Egerben az országos iskola-szövetkezeti kupán is sikeresek voltak a fiúk. A „Pingpongozik a család” versenyen is részt vettünk. Tíz család nevezett be községi szinten. A megyei bajnokságra továbbjutott a Balogh család, Fehér János családja és a Katona család.

Legeredményesebb játékosok voltak:

A lányoknál: Varga Anita, Pintér Andrea, Balogh Noémi

A fiúknál: Farkas Béla, ifj. Katona Károly, Kis Roland

 

Varga János hozzászólása az ÚVVSE ünnepi közgyűlésén

1953-ban lettem az újszászi sportkör tagja, majd az ifi csapat labdarúgója. Előtte a Jászberényi Vasas ifjúsági csapatában rúgtam a labdát. Újszászon játszottam az első „arany ifi” csapatban, amelynek tagjai Varga Ferenc, Majorovics László, Varga János, Takács Lajos, Varga Róbert, Nagy András, Kozák Toncsi, (Kis) Mucza András, Molnár Károly, Ivanics István, Bakó László, Polónyi Ervin, Kiss Károly és Szegedi Gyula voltak. Edző: Mihályi István.

1958-ig fociztam az ifi, majd az első csapatban, amikor felelős munkakörbe kerültem (FMSZ ügyvezető), és már nem tudtam kijárni az edzésekre. A sporttól azonban nem szakadtam el, több funkciót is betöltöttem a sportkörnél (sportkör vezetőségi tag, sportköri elnök, a Néplap sporttudósítója). A rendszerváltásig az első baráti kör vezető-helyettese voltam (Nagy Ferenc volt az elnök). Közel 100 taggal működött több évig. Összesen közel 40 évig szolgáltam a sportkört (1953-1992) amelyet, mint ÁFÉSZ-vezető anyagilag is támogattam. 1974-től 1990-ig, mint tanácselnök helyettes is segítettem a sportkört Nagy József tanácselnökkel együtt, aki szintén nagyon jó focista csapatjátékos volt. Amiben lehetett, mindenben segítette a sportot. Közel 50 éves működésem alatt igen sok embert ismertem meg, akik sokat tettek Újszász sportjáért.

Az újszászi foci kezdeteiről, az akkori fociról sokat beszélgettem Bakó József, Barta Mihály, Óvári László és Óvári Lajos játékosokkal.

Vezetők:

Elnökök

Mihályi István, aki volt labdarúgó és jó edző
Hőgye Mihály, aki labdarúgó volt, én őt tartom legjobb újszászi játékosnak.
Nagy Elemér, Czétényi László, Simon János, Fehér János, Varga János.

Szakosztályvezetők intézők voltak:
Krutilla József, id. Kálózi Gábor, Boros Antal, Deák Sándor, id. Szilvási Ferenc, Nagy János, aki a nemzetközi kapcsolatokért is sokat tett.

Edzők

Mihályi István, Hőgye Mihály, Varga János (Szolnok), Horvát Ferenc, Szebeni József, Czigony István, Varga László, Papp István, Vígh Tibor, Mérész József.

Rendezők

Hőgye Mihály és Krutilla József ideje alatta a pályamunkások voltak hosszú évekig a rendezők.

Sportpályák

Három helyen volt Újszászon pálya:
a Nagy út végén volt az első,
a Gimnázium helyén és a jelenlegi helyén.

Sportágak, szakosztályok

Több újszászi labdarúgó került magasabb osztályú klubokhoz (NB I, NB II: Varga László, Zérczi János, Nagy Endre, Mucza András, Szegedi Gyula, Frikker Márton, Nagy András, Rézsó Péter, Mérész Zoltán).

Az újszászi csapatban játszottak szolnoki, zagyvarékasi, abonyi, tápiószelei és budapesti játékosok is.

Sok jó sportolót ismertem meg működésem alatt, akik a sport mellett tanultak, képezték magukat. Magas beosztású vezetők, tanárok, mérnökök, orvosok, vállalkozók lettek.

Itt csak egy nevet szeretnék kiemelni. Prof. Szegedi Gyulát, aki kiváló tanuló, sportoló volt, aranygyűrűt kapott. Debrecenben egyetemi tanár, rektorhelyettes, a III. Belgyógyászat igazgatója volt. Sok újszászit meggyógyított. Ő Újszász első díszpolgára. Újszászról indult, itt is halt meg. 2013 mindenszentek napján jött a szülei sírjához. Összeesett és meghalt a temetőben. (Emléktábla őrzi emlékét a szülei házának falán, a Kossuth út. 17. sz. alatt.) Debrecenben temették el, ahol az újszásziak részt vettek a temetésén.

Támogatók

MÁV, TSZ, Tanács, Áfész, KTSZ, BVSC Molnár Károly, Ganz Vill. Vígh Sándor, Takarékszövetkezet, Dobozi Gyula, Tóth Vilmos, Rózsa Géza, Baráti kör.

Néhány történet:

Volt olyan mérkőzés Jászjákóhalma ellen, hogy Újszásznak 7 gólt kellett volna rúgni, hogy felkerüljünk a magasabb osztályba, a megyei I-be, de csak hat gólt tudtunk rúgni.

A mérkőzéseken 800-1000 néző volt.

 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Adatvédelmi nyilatkozatunkat honlapunkon elolvashatja.