Nők körében az emlőrák vezető daganatos megbetegedés. A megelőzésében kiemelt jelentőségűek a szűrővizsgálatok, melynek első és elengedhetetlen lépése az önvizsgálat, továbbiakban az emlőultrahang és a mammográfia. Ez utóbbi vizsgálat legközelebb Szolnokon érhető el, ahol a 45 és 65 év közötti nők körében országosan szűrővizsgálatra használják. Ebbe a korcsoportba tartozó nők automatikusan behívót kapnak kétévente a mammográfiás vizsgálatra. A 10. éve működő éves egészségnap keretén belül idén augusztus 28., 29., 30-án első alkalommal lehetőség van Újszászon is igénybe venni ezt a szolgáltatást, a Mamma Klinika szűrőbuszának kitelepülésével. A szűrővizsgálatra behívó levelet fognak kapni azok akik a fent említett korosztályba esnek és 2 évnél régebben jelentek meg a szűrésen.

A vizsgálat diagnosztikai értéke teljesen azonos a szolnokiéval.

Fontos tudnivalók a buszos szűrővizsgálaton való megjelenésről:

• Amennyiben behívó levelet kapott, kérem jelenjen meg a megadott időben – a vizsgálat csak pár percet vesz igénybe,
• TAJ kártyáját hozza magával!
• A vizsgálatról készült eredményt 2 hét múlva postán fogja megkapni, ehhez szükséges 130 Ft postaköltség, amit a helyszínen kell kifizetni,
• Akinek vannak korábbi leletei, Rtg. felvételei, az összehasonlító vizsgálat miatt érdemes elhozni – ebben az esetben a visszapostázási költség 490 Ft.
• Aki nem kapott behívó levelet, de 40 év feletti (függetlenül a menstruációs ciklus idejétől!) háziorvosi-, valamint nőgyógyászati beutalóval szintén jelentkezhet a szűrőbuszos vizsgálatra,
• Amennyiben már volt 2 éven belül mammográfiás szűrésen (1 éven túl), de újra szeretne jelentkezni – szintén háziorvosi beutalóval igénybe veheti a vizsgálatot,
• Amennyiben a vizsgálat során eltérést találtak, további vizsgálatokra hívják be a beteget Szolnokra,
• A vizsgálatnak ellenjavallata nincs, azonban terhesség alatt, szoptatás során nem ajánlott.
• Amennyiben bármilyen gyanú van emlőrákra, ne halogassa a vizsgálaton való megjelenést!

A vizsgálat menete:

Maga a vizsgálat nagyobb előkészületet nem igényel. A felsőtestet kell szabaddá tenni, hogy az emlő vizsgálhatóvá váljon. A felvételt asszisztensek készítik, orvos utólag elemzi a felvételeket, a korábbi hozott dokumentációkkal összevetve. A röntgen gép elé kell állni és az emlőt rá kell helyezni a röntgen filmet tartalmazó felületre. A készülék enyhén összenyomja a mellet, mely minimális kellemetlen érzést okozhat. A vizsgálat során több digitális felvétel készül. Ezeket a felvételeket elemzik részletesen meszesedés és egyéb elváltozások után kutatva. A MaMMa Zrt. mobil állomásán az egyik legkorszerűbb GIOTTO IMAGE 3DL direkt digitális röntgenberendezéssel végzik a szűréseket, mely egyedülálló a hazai mobil emlőszűrés gyakorlatában. Ez a berendezés alacsonyabb sugárterhelés mellett, magas színvonalon készült digitális képekkel segíti az orvosok munkáját a leletezésben, nagy felbontású és sokkal precízebb képeket állít elő, mely lehetőséget ad az egészen apró elváltozások felfedezésére.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Az emlőrák magas halálozási aránya miatt jobb minél hamarabb felismerni a rákot. A kisebb elváltozások még nem tapinthatók, azonban a mammográfia során már kimutatható. Különösen veszélyeztetettek azok a nők, akiknek a családjában már előfordult emlőrák, illetve ha már az egyik emlőnél történt daganatos elváltozás. A szűrővizsgálat országos bevezetése óta jelentősen csökkent az emlőrák miatti halálozás aránya. A mellrák esetében a legfontosabb rizikótényező- mint általában a daganatok többsége esetében - az életkor. Az emlőrák kialakulásának esélye a menopauzáig (klimax), minden évtizedben a kétszeresére nő. Harmincöt éves kor alatt a betegség előfordulása nagyon ritka, a betegség által a legveszélyeztetettebbek a középkorúak.

A mellrákok egy részének kialakulása és növekedése, bizonyíthatóan függ a női nemi hormonok, elsősorban az ösztrogén jelenlététől és szintjétől. A szervezet magasabb ösztrogénszintje fokozza a kockázatot. Az átlagnál hajlamosabbak a mellrák kialakulására azok, akiknek korán (12 éves kor előtt) jelentkezett első menstruációjuk, illetve későn (55 éves kor után) következett be a klimax.

A nem szült, vagy a 30 évnél idősebb korban az első gyermeküket szülő nők, illetve azok a nők, akik nem szoptattak, szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A tartós, főleg az ösztrogénnel végzett hormonterápia (például fogamzásgátló tabletta szedése vagy a klimax utáni hormonpótlás) szintén fokozhatja a kockázatot.

Az elhízás és az alkoholizmus közvetve - a hormonrendszer befolyásolása révén - szintén kockázatnövelő szerepet tölt be. Az elhízott személyeknél a bőr alatt felhalmozódott zsírszövet megnöveli a szervezet ösztrogénszintjét, mivel a zsírszövet bonyolult kémiai folyamatok révén hatással van ennek a hormonnak az anyagcseréjére.

Öröklődő hajlam a mellrák kialakulásában

Nagyon lényeges eleme a rizikófaktoroknak az öröklődés, a genetika szerepe. Azoknál a nőknél, akiknek családjában már fordult elő emlőrák, nagyobb a betegség kifejlődésének a valószínűsége.

A genetikai faktorok jelentőségét bizonyos genetikai elváltozások (mutációk) jelenléte igazolja. A mellrák kialakulásában szerepet játszik ún. BRCA-1 és BRCA-2 nevű gének sérülése. A bekövetkező károsodás miatt a károsodott sejtek daganatosan átalakulnak, azaz kóros és korlátlan szaporodásra lesznek képesek. Az így keletkezett sejtszaporulat alkotja magát a rosszindulatú daganatot. A BRCA-1 és BRCA-2 gének károsodása lehet örökletes, vagy okozhatják külső hatások, például a sugárzás. Ha elsőfokú rokonnál (apa, anya, testvér) egyoldali emlőtumor fordult elő, a betegség kialakulásának esélye 30 százalék, ha kétoldali tumor fordult elő, az esély már 50 százalék. A beteg egyéb daganatos betegségei szintén hajlamosítanak a mellrákra.

Emlővizsgálat

Az emlő havonkénti önvizsgálatát 20 év felett minden nőnek ajánlott elvégezni, a menstruáció utáni héten, mert a hormonális változások miatt ilyenkor a leginkább felismerhetők az esetleges elváltozások.

Az önvizsgálatot az emlők megtekintésével érdemes kezdeni. Elsőként figyelje meg, hogy az előző, a menstruációs ciklus hasonló időszakában elvégzett megtekintéshez képest van-e valamilyen változás az emlők méretében, körvonalában, a mellbimbók elhelyezkedésében? A kérdésekre a választ feltartott és leengedett karok mellett is meg kell adni! Másodszor azt figyelje meg, hogy a mellbimbó nem váladékozik-e? Az emlőbimbóból észlelt spontán váladékozás alapesetben szintén gyanús, ám természetesen kivételt képez a terhesség és a szoptatás időszaka, amikor ez normálisnak tekinthető. Fontos azonban tudni, hogy az önvizsgálat nem helyettesíti, csak kiegészíti a mammográfiás szűrővizsgálatot. A mammográfia segítségével átlagosan két évvel hamarabb felismerhetővé válik az emlő rosszindulatú elváltozása. A korai diagnózis és kezelés pedig a túlélés szempontjából elengedhetetlen.

Az emlő önvizsgálatáról az augusztus 29.-én megrendezésre kerülő egészségnapon részletesebben is kaphatnak tájékoztatást. A Híradó következő számában szintén részletezésre kerül az egészségnap teljes programja.

Ágotai Emese
védőnő, egészségfejlesztő