Nyomtatás
Kategória: Zöld sarok
Találat: 1860

Az elmúlt évben készített tanulmányomból szeretnék megosztani néhány érdekes adatot, amely városunk lakosságáról készült. A tanulmány terjedelmét figyelembe véve, a teljesség igénye nélkül.

Az Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) 2009-es hazai reprezentatív adatai szerint a felnőtt lakosság 69%-a szenved valamilyen krónikus betegségben, túlsúlyos 53,7%. A lakosok fele nem végez testmozgást, egyharmaduk pedig még mérsékelt mozgást sem. További harmad rendszeres dohányzó, az alkoholfogyasztás is jelentős. Az ELEF 2009 adata szerint a vélt egészségi állapot tekintetében nálunk a második legmagasabb a magukat rossz egészségi állapotban lévőnek tartók aránya. Számos betegség és halálozás tekintetében, az európai lakossághoz viszonyítva hazánkban sokkal rosszabb mutatókkal kell számolnunk.

2010-ben a magyar lakosság születéskor várható élettartama férfiaknál 70,5 év, nőknél 78,11 év. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében kevesebb az országos átlagtól, férfiaknál 69,44 év, nőknél 77,25 év.

 

 

A települést leginkább sújtó hat megbetegedés tanulmányozása során megállapítható, hogy a betegségek előfordulása elsősorban a kor előrehaladtával mutatnak összefüggést.

A 35 éves korosztálytól rohamos növekedést mutat a magas vérnyomás betegsége, amely a későbbi életkorokban is megőrzi a vezető megbetegedési lista első helyét. Mindkét nemben fiatal felnőttkortól kezdve számottevő a spondylopathiák (csigolyabántalmak), egyéb dorsopathiák (háti gerincbántalom) száma, a fiatal felnőtt és a középkorú felnőtt lakosság tekintetében a második leggyakoribb elváltozás. Az ischaemiás szívbetegségek (ISZB – a szívet tápláló erek szűkülete, elzáródása) mindkét nemben 45 éves kortól kezdenek emelkedni, a növekedés üteme pedig látványosan hatványozódik. A lipoprotein anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák – vagyis a magas vérzsír szint – férfiaknál és nőknél is 45 éves kortól kezdenek jelentősen emelkedni, 55 éves korra számuk megduplázódik. Csúcspontját a 65-74 éves korosztályban éri el, majd a kor előrehaladtával száma fokozatosan csökken. Fiatal felnőttkorban a vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek okozzák a legtöbb egészségi állapot romlását, amely átmeneti csökkenés után az időskorban újra növekedést mutat. A cukorbetegség 45 éves kor után mutat gyors növekedést, később az időskorúak harmadát érinti. Az alkoholfogyasztás következményes elváltozásai férfiak esetén számottevő. Környezet-egészségügyi szempontból további vizsgálat szükséges annak megállapítására, hogy a fogyasztott magas nátriumtartalmú lágy ártézi víz, a növekvő légszennyezettség mennyire játszik szerepet a magas vérnyomás és ISZB, mint vezető megbetegedések között. A településen élők életében egyértelműen jelen van és kóroki tényezőként hatnak a népegészségügyi rizikófaktorok, melyeket az alábbiak szerint csoportosítunk:

Kiemelt, „major”, módosítható rizikófaktorok: magas vérnyomás, abnormális lipidszintek, dohányzás, mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, diabetes mellitus.

További „minor” módosítható rizikófaktorok: alacsony társadalmi státusz, mentális betegségek, pszichoszociális stressz, túlzott alkoholfogyasztás.

Nem módosítható rizikófaktorok: életkor, öröklődés, családi halmozódás, nem, etnicitás.

Újabb rizikófaktorok: emelkedett homocystein szint a vérben, bizonyos gyulladásos markerek felszaporodása (C reaktív protein), abnormális véralvadási folyamat (fibrinogén magasabb szintje).

18 éven aluliak vezető krónikus betegségei a nemmel mutatnak korrelációt, az életkor számottevően nem befolyásol. Az iskoláskort elérve szűrővizsgálatok során derül fény – a későbbi életkorokban már rohamosan növekvő – mozgásszervi elváltozásokra, melyek korrigálására tett intézkedés kevéssé hatékony. Az összesített háziorvosi adatok nem hozzák a magas mozgásszervi elváltozást ebben az életkorban, amely az iskola-egészségügyi dokumentációban egyértelműen kicsúcsosodik.

 

 

A helyi közösséget leginkább a keringési rendszer okozta elhalálozás fenyegeti (ISZB+egyéb keringési rendszer betegségei = 60%), amely a korábbi megbetegedési mutatók egyértelmű következményeként értelmezhető. A regisztrált daganatos betegségek nem vezetőek a helyi megbetegedési tükörben, de halálozási súlyuk jóval nagyobb.

További néhány érdekes adat településünkről:

Nyers élve születési arányszám, amely az évi születések száma osztva az évközi népességgel, 1000 lakosra számítva 2010-ben: 8,82. Ez alatta marad az országos átlagnak, amely 2010-ben 9,0.

Nyers halálozási arányszám, amely az adott évi halálozások száma osztva az évközi népesség számával, 1000 lakosra számítva 2010-ben: 24,31. Közel duplája az országos átlagnak, amely 2010-ben 13,0. [12]

Természetes szaporodási arányszám, amely a fenti két arányszám különbözete, 1000 lakosra számítva 2010-ben: - 15,49. Ez az országos átlag 2010-ben – 4,0. [12]

Általános termékenységi arányszám, amely az évi születések száma osztva a 15-49 éves nők számával, 1000 lakosra számítva 2010-ben: 41,3‰

(Forrás: - Védőnői Szolgálat, Háziorvosi praxisok statisztikája, KSH Debreceni Igazgatóságának saját közlése alapján.)

Ezen adatokat egyszerűbben megfogalmazva a település népessége az országos tendenciát is meghaladva csökken – sok az elhalálozás, kevés az élve születés. Mindezen problémák mellett a település elöregedő korstruktúrát is mutat. A fenti adatok tükrében átgondolást sürget, hogy mit tehetünk, mivel járulhatunk hozzá települési színtéren mindazokhoz a tényezőkhöz, melyek a lakosság egészségesebb életmódját, élhetőbb élettér, egészségesebb környezet megvalósítását célozzák. A humán erőforrás-, széleskörű intézményi háttér, erősödő civil szféra, pályázatorientált városvezetés olyan erősségei a településnek, amelyek megalapozhatják a hosszú távú cselekvési programok sikerességét.

Ágotai Emese
védőnő

 

Egészségnap

Az idei egészségnapot 2012. augusztus 31-én tartottuk. Minden évben egyre nehezebb az anyagi erőforrások szűkössége és hiánya miatt az egészségnap megszervezése. Ez az idei évben volt a legnagyobb kihívás. Ezúton szeretném megköszönni azoknak az embereknek, társaimnak a segítségét, akik nélkül idén nem sikerült volna lebonyolítani a szűrővizsgálatokat.

Az alábbi támogatóknak külön köszönet: dr. Szóró Magdolna és Petrik Ferenc képviselők, Dobozi Róbert, Papp Pékség, Szolnok Megyei Vöröskereszt, Véradó Állomás, Hetényi Géza Kórház – dr.Úri Szabó Károly, dr. Gyenes Orsolya, dr. Kun Andrea, Megyei ÁNTSZ, Újszász és Vidéke Takarékszövetkezet, Együtt Újszászért Egyesület, Bogárné Simon Klára, Makainé Zérczi Zsuzsanna, Bilics Edit, Víghné Kálmán Anita, Venyike Tünde, Sarkadi Lajos és felesége, Zérczi Lászlóné, Kastély Otthon mentálhigiénés munkatársai, Általános Iskola technikai dolgozói, művelődési ház dolgozói továbbá a Gyere Segíts Alapítvány munkatársai.

Ágotai Emese
Gyere Segíts Alapítvány

A szűrés mellett a tájékoztatás is fontos eleme az egészségnapnak
(Fotó: Fehér Judit)

 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Adatvédelmi nyilatkozatunkat honlapunkon elolvashatja.