Ígéretemhez hűen a cukorbetegségről, hivatalos nevén a diabetes mellitusról lesz szó. Gyakori anyagcsere betegség. Általában kevesebb inzulint termel a hasnyálmirigy, így a vérben marad a glükóz, magas vércukorszintet eredményezve. A szövetekben is felhalmozódik a cukor, akadályozva a szervek működését. A táplálékból származó cukor és keményítő felhasználása zavart szenved. Jellegzetesen a vizeletben is megjelenik a cukor.

A leegyszerűsítve „cukorbajként” emlegetett probléma oka különböző lehet, megjelenése hasonló.

  • Elsődleges diabetes mellitus csoportjába tartozik az I-es, II-es típusú, az ún. hiánytáplálkozáshoz és a várandóssághoz kapcsolódó cukorbetegség is. Utóbbi általában átmeneti. A genetikai terheltség mellett az I-es és II-es típusoknál egyszerre több tényező is szerepet játszik a betegség kialakulásában.
  • Másodlagos diabetes kialakulhat túlzott alkoholbevitel, súlyos baleset, kimondottan nagy megterhelést jelentő műtét, ritkán gyógyszerek, hormonterápia, de akár hosszú ideig fennálló lelki megterhelés hatására is.
  • Statisztikai rizikóállapotot jelent az idült alkoholizmus; ha valakinek volt már korábban átmeneti cukoranyagcsere zavara, ha túlsúlyos, elhízott. Amennyiben valakinek közeli vérrokona cukorbeteg, maga is a rizikócsoportba tartozik.

Az I-es típusú cukorbetegséget inzulinfüggő, vagy fiatalkori cukorbetegségnek is hívjuk. A betegek többsége kamasz, fiatal felnőtt (40 évesnél fiatalabb), amikor a probléma kiderül. A betegség gyorsan alakul ki, mert a hasnyálmirigy sejtjei hirtelen pusztulásnak indulnak. Fokozatosan csökken a megtermelt inzulin mennyisége, amíg teljesen le nem áll az inzulin szintézis. Oka lehet kóros immunfolyamat vagy a hasnyálmirigyet is érintő vírusos fertőzés. A beteg minden esetben inzulinpótlásra szorul. Ha véletlenül több inzulint fecskendez be magának, kevesebbet eszik a szokásosnál, erősebb fizikai munkát végez, igen lesüllyed a vércukorszintje. Sápadtság, szívdobogásérzés, verejtékezés, légszomj, esetenként erőszakos viselkedés jelentkezhet. Sokkos állapot, kóma is bekövetkezhet. A rosszullét általában megállítható cukortartalmú étellel, itallal. (Jó, ha kéznél van.) Ezután magas szénhidráttartalmú ételt kell fogyasztani, pl. kenyeret, burgonyát. Eszméletvesztés esetén azonnal orvost kell hívni.

A legtöbb cukorbeteg a II-es, nem inzulinfüggő típusba tartozik. Leginkább a 40 éven felülieket veszélyezteti, de manapság egyre több fiatalabb betegnél is diagnosztizálható ez a típus. A hasnyálmirigy által termelt inzulin mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy a szénhidrátok anyagcseréje zavartalan legyen. Előfordulhat, hogy a szervezet inzulin iránti érzékenysége (is) csökkent. Eleinte a szervezet fokozott inzulintermeléssel próbál kompenzálni, de hosszú távon nem képes stabilizálni a vércukorszintet.

Kóros szomjúság, gyakoribb vizeletürítés, kimerültség, viszketés, hangyamászásérzés, kéz- és lábfejzsibbadás jelentkezik. Bizonyos esetekben sikeres lehet a diéta önmagában, de az esetek túlnyomó részében gyógyszeres kezelésre is szükség van. Gyakran válik szükségessé az inzulinadagolás is. Az előrehaladott életkor, túlsúly, gyakori alkoholos állapot fennállása esetén nagyobb az esély a betegség kialakulására, súlyosbodására.

A cukorbetegség kialakulásában tehát jelentős szerepe van az öröklődésnek, tanult táplálkozási és életmódbeli szokásoknak. A szénhidrátban és adalékanyagokban dús ételek, italok, sok alkohol, környezeti hatások fölerősítik a genetikai hajlamot.

A cukorbetegség szövődményei súlyosak lehetnek. A kis erecskék belső felszínén a koleszterintartalmú lerakódások mellé azokhoz hasonló cukortartalmú „csomagok” kapcsolódnak. Szűkülnek az erek, a vér egyre nehezebben áramlik. Ez a folyamat óriási károkat okoz a szemben, vesében. A sebgyógyulás lassul, a gyengébb immunrendszer miatt nagy a különböző fertőzések valószínűsége. Előrehaladott állapotban a szem ideghártyája bevérezhet, veseelégtelenség is felléphet.

Fontos a rendszeres vércukormérés, a kezelőorvos utasításainak pontos betartása. A szigorú diéta a gyógyszerek mellett sem hanyagolható el. Az „Egészséges” családtagoknak is előnyére válik, ha azokat az ételeket fogyasztják, amit a „beteg” is megehet. Így könnyebb a diéta megtartása.

Tilos fogyasztani: cukrokat, mézet tartalmazó ételeket, italokat, édes gyümölcsöket, aszaltakat, sört, likőrt, pezsgőt, cukrozott borokat.

Feltételesen megengedett ételek a tésztafélék, rizs, főtt burgonya és répa, kenyérfélék, gabonapelyhek, müzli, dara, konzervzöldség, joghurt.

Szabad fogyasztani nyers zöldségeket, túrót, sajtokat, tejszínt, tejfölt, húst. (Inkább a száraz, fehér húsokat). A fruktóz hasznosulása nem kötött inzulinhoz, így édesítésre alkalmazható kb. napi 30 g.

Mivel az elhízás, a II-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint, érelmeszesedés, szívbetegség gyakran együtt fordul elő, az ételek cukortartalma mellett létkérdés a só- és zsírtartalmát is számításba venni.

Különösen nyáron megnő a veszélye a sérüléseknek, gombás fertőzéseknek. Mivel a cukorbetegek sebei nehezebben gyógyulnak, javaslom, ne járjanak mezítláb, hanem természetes anyagú zokniban és tág, szellős, kényelmes cipőben. A talpak bőre könnyen ellenőrizhető egy padlóra helyezett tükör segítségével. Hideg és forró vizes fürdők, váltott vizes lemosások a bőr csökkent hő érzékelése miatt veszélyesek. A termálfürdők a kórokozó gombák kedvenc helyei. A hajlatokat szárazra törölve a gombás fertőzések nagy része elkerülhető.

Ne feledkezzünk meg a megfelelő folyadékfogyasztásról a nyári hőség idején. Legalább napi 2-3 l tiszta vízre van szükségünk a hőmérséklettől, páratartalomtól, aktivitásunktól, testalkatunktól, anyagcserénktől függően. (Sajnos vannak olyan betegségek, amelyben káros lehet a bő folyadékfogyasztás. Ezen esetekben a kezelőorvos tájékoztatni szokta a beteget.)

Kellemes nyarat, jó egészséget kívánok a kedves Olvasónak!

Dr. Harangozó Helga

 

Újszász 2016©