1. Környezetvédelem

A település régi szeméttelepe a 195 hrsz-ú területen, a város belterületének északi határán található, semmilyen műszaki védelemmel, infrastruktúrával nem rendelkezett. 2004 év folyamán pályázati pénzből megvalósult a terület részleges rendezése, és egy növénysáv telepítése, amely azonban nem hozta meg a remélt javulást e területen. A Közép- Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: KÖTI-KTVF) határozata alapján az önkormányzat által kiadott engedéllyel 2010. augusztus 31-ig építési törmelék és föld rakható le itt. Sajnos emellett számottevő az illegális lerakás is, melyben nagy arányt képvisel a zöldhulladék. Emiatt 2009. évben a terület felügyeletét közmunkaprogram keretében foglalkoztatottakkal oldotta meg az önkormányzat.

Az illegális hulladéklerakás egyre jelentősebb probléma a településen, a régi szeméttelep mellett az állami közutak mentén fordul elő több helyen. Amikor a KÖTI-KTVF 2007-ben átmenetileg teljesen lezáratta a régi szeméttelepet, rövid időn belül a külterület ÉNY-i részén található védett gyepterületeken és azok közelében jött létre két jelentősebb illegális lerakó, melyet sikerült megszüntetni. E tapasztalatok alapján még mindig szerencsésebb és jobban kezelhetőbb az illegális lerakás a régi szeméttelep területén, mintha sok kisebb illegális lerakót létrehozva szabadulnának meg egyesek a számukra nem kívánatos hulladéktól.
Hiába szerveznek az illegális lerakók felszámolására, szemétgyűjtésre, tudatformálásra sikeres akciónapokat, programokat az oktatási intézmények, az önkormányzat, a közútkezelő a MILLAGRA Zrt-vel együttműködve és a horgászegyesület, a lakosság számottevő részének környezettudatos magatartása elszomorítóan alacsony. Ezt tetézi, hogy a vasúton vagy közúton átutazók lelkiismeret furdalás nélkül dobják ki a járműből a szemetet.

A 195 hrsz-ú területen található régi lerakó a Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer (továbbiakban: SZTHR) keretén belül, Európai Uniós támogatásból a 2000/HU/16/P/PE/007/ISPA számú projekt megvalósítása nyomán kerül rekultivációra. A legutolsó információközlés szerint e rekultivációs munka 2010. év tavasz-nyár folyamán valószínűsíthető. Nagy kihívás az érintettek számára, hogy ezzel párhuzamosan megoldást találjanak a lakosságnál keletkező zöldhulladék elhelyezésére és kezelésére, amely a települési hulladék legnagyobb részét adja.

Jelentős csökkenést lehetne elérni a házi kiskertekben történő komposztálással, mely azonban nem széles körben elterjedt módszer a településen. A Natura Hungarica Közhasznú alapítvány ebben kíván segíteni a SZTHR több településének, így Újszásznak is. KEOP-1.1.1. „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” pályázat keretében lakossági tájékoztatást szervez, és díjmentesen komposztáló ládákat fog 2010. év folyamán osztani a településen élők számára.

A város kommunális szilárd hulladéka az SZTHR keretein belül előbb a szolnoki átrakóra, majd onnan tömörítés után végleges helyére, a kétpói hulladéklerakóba kerül. A hulladék begyűjtését és szállítását a REMONDIS Szolnok Zrt végzi. A lakosság 120 literes kukában, míg a közületek többféle űrméretű kukában vagy 1100 literes konténerben gyűjtik a hulladékot. A lakossági ürítés heti egy alkalommal történik. A településen keletkező kommunális szilárd hulladék mennyisége 1.600 tonna/év körül változik, a 2010. évi díjak megállapításánál figyelembe vett mennyiség 1.536 t/év volt.

Szelektív hulladékgyűjtés 2002. szeptember óta zajlik a településen, 6 helyszínre 4-4 gyűjtőkonténer került kihelyezésre. Szigetenként fehér és színes üveg, műanyag palack és papír kerül begyűjtésre. A SZTHR keretében a város 2009. évben további 4 gyűjtőszigetre való szelektív gyűjtő edényt (16 db) kapott. Folyamatban van az újonnan létesülő szigeteken a terület kulturált kialakítása, mely után a gyűjtők kihelyezhetők lesznek. Az új gyűjtőszigetek elhelyezése mellett szükség van a régi gyűjtőszigetek környezetének kulturált kialakítására, mivel több sziget gyűjtőedényei csupán az árkok rézsűinek tetejére vannak lerakva, csapadékos időben néhány meg sem közelíthető.

A települési folyékony hulladék a szennyvízelvezető hálózat kiépítése előtt a belterületi határtól NY-ra, mintegy 300 méterre, a 0151/2 hrsz-ú területen kialakított, műszaki védelem nélküli tárolóba került. 2001-ig 35 m3/nap mennyiség került itt elhelyezésre, jelenleg már nem üzemel a tároló, de a felhalmozott szennyvíziszap a csapadékos időszakban rendszeresen vízborítás alá kerül, továbbá valószínűsíthető, hogy alkalomszerűen illegális leürítés is történik. A terület rekultivációjával kapcsolatos előrelépés nem történt, az továbbra is megoldandó feladat.

Fontos előrelépés az állati tetemek és hulladékok gyűjtésének-elszállításának kérdésében, hogy a Társulás, valamint a megyei önkormányzat hivatala kezdeményezte az e célra kiírt pályázat előkészítését, és a rendszer egész megyére kiterjedő megvalósítását. Az 1950-es évektől üzemelő, 0142/8 hrsz-on található dögkút 1972-ben bezárt. Jelenleg a keletkező állati hulladékot szerződés, illetve eseti bejelentés alapján a debreceni ATEV telepre szállítják el.

A település régi üzemanyagtöltő állomásának területét az önkormányzat visszavásárolta, ezzel egyúttal vállalta az 1980-as évek végén történt tartálylyukadás miatti talajvíz-szennyezés kármentesítésére vonatkozó hatósági előírások teljesítését. A kármentesítési monitoring keretében alifás szénhidrogén szennyezést mutattak ki, melynek mértéke azonban nem jelentős, várhatóan néhány éven belül lebomlik. Így a KÖTI-KTVF határozata értelmében a területen az elkészült monitoring kútból származó vízmintát elegendő évente egy alkalommal (2014. december 31-ig) TPH-GC módszerrel bevizsgáltatni.

A város elfogadott településrendezési tervének környezetvédelmi alátámasztó munkarésze nem tesz javaslatot különleges zajvédelmi övezetek, valamint levegőtisztasági szempontból védett területek kijelölésére.

A településen átmenő 3122. számú Újszász – Abony összekötő út forgalma az utóbbi tíz évben jelentősen megnőtt, amelyet tovább fokoz a 4. számú főút abonyi elkerülő szakaszának átadása miatt jelentkező további forgalomnövekedés. Különösen az áthaladó tehergépjárművek miatt erős zaj- és rezgésterhelés éri a Jász út és az Abonyi út lakóit, foltszerűen a légszennyezés is jelentős lehet. Az önkormányzat illetékes bizottsága, valamint a városgyűlés szintjén is felmerült már a különböző korlátozások, sőt a tiltakozó útlezárás lehetősége.

Szintén erős a zaj- és rezgésterhelés a vasút mentén, a végrehajtott pályafelújítás ezen ugyan javított, de az utóbbi években a vonalra terelt intercity és tranzit tehervonat-forgalom ezt negatív irányba ellensúlyozza.

A légszennyezés tekintetében fontos kiemelni a 2005 folyamán elfogadott új állattartási rendeletet, amelynek következetes és szigorú betartatása lehet a garancia az állattartásból eredő, legtöbbször jogos lakossági panaszok megszűnésének.

Továbbra is szükséges lenne egy önkormányzati környezetvédelmi rendelet megalkotása (ez 2006. óta nem történt meg), amely a kiskerti égetések rendjét is hivatott szabályozni.

Az önkormányzat 2005-ben csatlakozott a salgótarjáni székhelyű Zagyva-völgye Emberi Környezetéért Alapítványhoz, amelynek célja a folyó vízminőségének javítása, és a vízgyűjtő területe környezetének hatékony védelme, valamint a meglévő környezetkárosítások felszámolása.

 

2. A település zöldfelületi rendszere és a környezet-egészségügy

A zöldfelületi rendszer felemás képet mutat. Az önkormányzat a parkterületek jelentős részét rendszeresen rendezett állapotban tartja, de a teljes zöldfelületi rendszer gondozására nincsen kapacitása. A városban a zöldterületek és parkok aránya ráadásul alacsony, összesen 82.000 m2 (1,6%). Az elmúlt években pályázati források bevonásával sikerült jelentősebb zöldfelület fejlesztéseket végrehajtani, így felújítani a katolikus templom mögötti, 1.400 m2-es parkot. Több utcában fasor került ültetésre, a városközpontban pedig megkezdődött az elöregedett gömbakácok cseréje esztétikusabb, a meglévő településarculathoz jobban illeszkedő fafajokra (zömében: gömbkőris). A város zöldfelületi rendszeréhez kapcsolódó fejlesztésekben, akciókban örömmel vesznek részt a helyi civil szervezetek, melyek közül is kiemelkedő a Fekete József Kertbarát Kör és az Együtt Újszászért Egyesület szerepvállalása.

Az elmúlt évek útaszfaltozási és felújítási munkái során jó volt tapasztalni a lakosság pozitív hozzáállását, szinte valamennyi érintett utcában jellemző volt, hogy a lakók a házaik előtti területet rendezték, virágokat ültettek.

Hiába azonban a helyi társadalom jelentős részének igyekezete, ha többen nem tesznek semmit a környezetük kulturált formában tartása érdekében. Számos ingatlan előtt nincs rendszeresen kaszálva a fű (megjegyezendő, hogy több ingatlan esetében az ott élő idős nyugdíjasoknak nincs is anyagi és fizikális lehetősége a kaszál(tat)ásra), építési és egyéb anyag, törmelék található rendezetlenül felhalmozva.

A roncsolt területeken (felhalmozott anyagok, törmelékkupacok, depók stb.) azonnal gyomvegetáció jelenik meg, melyben igen nagy arányban fordul(hat)nak elő allergén pollenű gyomfajok.

További problémát okoz, hogy az uralkodó nyugatias szelek irányából hiányoznak védő fasorok, így a szél akadálytalanul hordhatja be a településre a szántóföldi területekről a port, valamint a polleneket. Szükség lenne védő fasorok telepítésére, helyenként konkáv növénysáv kialakításával, amely egyúttal megoldaná az esztétikus település-sziluett kialakításának lehetőségét is.
Az elmúlt években egyre súlyosbodó mértékben megjelenő probléma az illegális fakivágás. Több facsoportot a tolvajok szinte teljesen kivágtak, és az erdők állományában is jelentős károsítás tapasztalható. A budapesti vasútvonal mentén található erdős terület, mely több védett madárfajnak is otthont biztosít, komoly károkat szenvedett. Szomorú látványt nyújtanak a 80-100 cm magasságban, derékban elfűrészelt facsonkok. Amennyiben nem történik érdemi jogszabályi változás e bűnözési forma visszaszorítására, a város erdőterületeinek valós aránya drasztikusan csökkeni fog, ezzel együtt pedig a biodiverzitás (fajok sokszínűsége) is súlyos veszteséget szenved.

A településen élők körében észrevehető mértékben nő az allergiások száma, legtöbbjük az allergén gyomok (főleg parlagfű) pollenjeire érzékeny. A MÁV tulajdonában lévő vasút menti területeken, a belterületen található csapadék- és belvízelvezető csatornák rézsűin, az idős tulajdonosok által egyre nehezebben művelhető nagyméretű kertekben, roncsolt vagy valamilyen okból felhagyott területeken szinte azonnal megjelennek a gyomnövények, melyek a pollenjeik allergén hatása mellett rendkívüli módon rontják a településarculatot. A gondozatlan zöldfelületi rendszer az infrastrukturális hiányosságokkal kiegészülve a felgyorsult, túlhajszolt, stresszhelyzettel teli életünk mellett nem képes üde, megnyugtató városkép biztosítására, amely az egyik alappillére lenne a kikapcsolódásnak, az emberi szervezet pihenésének. A vonzó, megnyugtató településarculat kialakítása és fenntartása – különös tekintettel a városközpontra – az egyik legfontosabb feladat, amelyre megoldást és forrást kell találnia az önkormányzatnak.

A város “játszóterei” szintén igen rossz állapotban vannak, napjainkra szinte teljesen elveszítették játszótér funkciójukat, alig található már játszóeszköz. A településrendezési dokumentumokhoz készült lakossági igényfelmérések több alkalommal jelezték azt, hogy a lakosság részéről is jelentős az igény a játszóterek felújítására, és a kor színvonalának megfelelő játszóeszközök elhelyezésére. A Kertváros településrészen lévő Nefelejcs úton a régi játszótér felújítása – civil szervezetek bevonásával – pályázati forrásból megtörtént, azonban a kerítés és a játszótéri elemek egy része a vandalizmus áldozatává vált.

Az önkormányzat 2010. január folyamán nyújtott be pályázatot a Bakó úton található zöldfelületen játszótér kialakítására. Amennyiben a projekt támogatásban részesül, uniós szabvány szerinti, számos játszóeszközzel felszerelt, bekerített játszótér létesülhet végre a városban.

A településarculat javítása érdekében az önkormányzat fából készített tájékoztató táblákat, településtérképet, illetve hulladékgyűjtőket helyezett ki a település frekventáltabb területeire. A településarculat további javítása elengedhetetlenül fontos feladat.

 

3. Természetvédelem

Városunk természeti értekei közül kiemelkedik az Abonyi úti Orczy kastély 23,4 ha-os parkja, amely a megye legjelentősebb kastélyparkja. A mintegy 130 féle fa- és cserjefaj között számos ritkaság is található. Sajnos a park állapotát befolyásolja, hogy a kastélyépületben pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó intézmény működik, illetve nincs elegendő forrás a park teljes területének rendezett fenntartására, ezért az aljnövényzet sok helyen túlburjánzott, a park gondozatlan. Az elmúlt években több esetben fordult elő, hogy villámcsapás, szélvihar vagy betegség következtében fák pusztultak el, melyeket élet- és vagyonvédelmi okok miatt ki is kellett vágni. Indokolt lenne a park átfogó kertészeti felülvizsgálata és területének rendezése a védett értékek hatékonyabb megőrzése érdekében.

Újszász Város Képviselő-testülete 26/2007. (XI.28.) számú, a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védelméről szóló rendeletében helyi védett területté nyilvánította a kastélyparkot.

Szintén kiemelendő a másik, Akácfa úton található Orczy kastély mellett telepített egykori angolpark, mely mára természetközeli ligeterdővé alakult. A Zagyva bal partján elterülő Parkerdő térségében több helyen jól megfigyelhetők a szukcessziósor egyes szintjei (pl: Zagyva híd melletti pionír bokorfüzes, mely lassan ligeterdővé alakul át). Ezek az értékek kiindulási alapot jelenthetnek ökoturisztikai célú fejlesztések számára.

Nem lehet azonban szó nélkül elmenni a Zagyva állapota mellett. Az elmúlt két évtizedben többször változott meg a folyó arculata. A csapadékszegény nyári időszakok, a folyó felső folyásán létesült víztározók illetve azok bővítése és az öntözés nem csupán felerősítik a folyó vízjárásának szélsőségeit, hanem a nyári időszakokban szinte kiszárítják a medret. Ezt tovább fokozza, hogy vízinövények tömege növi be a folyót úgy, hogy szabad vízfelület alig látszik. 2008-ban a szolnoki torkolatnál szinte száraz lábbal lehetett átkelni rajta, míg 2009-ben a felső szakaszokon, több helyen szinte teljesen kiszáradt a meder, az újszászi szakaszon pedig gyakorlatilag leállt a víz folyása. Egyre égetőbb probléma a vízpótlás kérdése, mely elképzelhetetlen átfogó, a Tisza vízrendszeréhez kapcsolódó, komplex fejlesztés megvalósítása nélkül. Nem fenntartható az a gyakorlat, hogy az árhullámok vizét mihamarabb levezetve, tározás, csatornákba és árterekre való engedés nélkül elpazaroljuk.

A településen védett értéknek számítanak az abonyi és tápiógyörgyei határrészen található halmok (3 db), valamint a belterület DK-i szomszédságában lévő Újszászi szikes tó, amelyek ex lege védett területnek minősülnek. A területileg illetékes nemzeti park igazgatósága szerint a szikes tó a környező pannon sziki gyepterületekkel együtt a térség legjelentősebb pannon szikes területe.

A Tápió mentén több helyen értékes gyepterületek találhatók, melyek közül néhányat a Duna-Ipoly Nemzeti Park a Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet részeként védetté nyilvánított. Ezek a területek a tervek szerint beolvadnának a Hortobágyi Nemzeti Park által létrehozni tervezett Jászsági Tájvédelmi Körzetbe, amely Újszász közigazgatási területén a Tápió mentén több területet, valamint a Zagyva hullámterét, benne a Parkerdővel fedné le. A védetté nyilvánítási folyamat 2004 év közepe táján megtorpant, azóta újabb információval nem rendelkezik az önkormányzat.

Ezek a területek átfedésben vannak az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormány rendelet keretében kijelölt NATURA 2000 területekkel. Az EU 92/43/EEC számú Élőhelyvédelmi Irányelve alapján meghatározott területek érintik a település közigazgatási területét. Az Újszász-Jászboldogházi gyepek néven, kizárólag szakmai szempontok alapján kijelölt területek a Tápió mentén, valamint az Újszászi szikes tó térségében helyezkednek el (a védett területek, értékek jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza).

A település egyedi tájérték kataszterét ifj. Fehér János készítette el 2004 folyamán.

 

Újszász 2016©