Csatlakozzon Ön is a komposztálók egyre népesebb táborához!

A Natura Hungarica Közhasznú Alapítvány háztartásonként egy darab ingyenes komposztládát oszt Újszász lakosai körében. Amennyiben igényt tart egyre:

1. Hozza el lakcím kártyáját május 1-én vagy 2-án nyitó rendezvényünkre.
2. Írja alá együttműködési nyilatkozatunk, miszerint:
   • Ön a ládát legalább 5 éven keresztül használja,
   • Ön bizonyos időközönként a láda használatáról adatot szolgáltat alapítványunknak,
   • Alapítványunk az eszköz meghibásodása esetén azt megjavíttatja, vagy kicseréli.
3. Vegye át a 20*20*100 cm-es csomagba helyezett komposztládát.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A komposztálás, mint az emberiség egyik legrégebbi hulladékhasznosítási eljárása, már az ókorban is ismert volt. Később, a műtrágyák iparszerű használatával kissé háttérbe szorult, ám napjainkban újra reneszánszát éli.

Tömören leírjuk mit és hogyan érdemes komposztálni.

Mi a komposztálás?

Egy biokémiai folyamat, amikor a különböző mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) enzimek, oxigén és hő segítségével lebontják a szerves anyagokat. Ez a jelenség megy végbe például a lehullott levelek lazább rétegeiben is, ahol még megfelelő az oxigénellátás.

Mit tehetünk a komposztba?

• Konyhai hulladékot, mely bármiféle zöldség, gyümölcs, fűszernövény nyers maradéka lehet.
• Fűnyírásból származó nyesedéket.
• Sövények és fák, rózsák metszéséből származó nyesedéket, apróra vágott ágrészeket, leveleket, elnyílt virágokat.
• Letermett növények földi maradványait, egynyáriak, kétnyáriak, évelők és zöldségnövények részeit.
• Veteményeskertből kihúzgált, még fel nem magzott gyomokat, nem tarackoló növényeket.
• Kávézaccot, teafüvet (filter nélkül).
• Fekete-fehér papírt (módjával és csak egy vékony rétegben).
• Tojáshéjat.
• Vadon termő, gyűjtött gyógynövényeket.
• Virágcserepekből kikerülő, gyökérzöldségekről, letermelt növények gyökeréről leszedett földet.

Mi nem kerülhet a komposztba?

• Építési törmelék
• Vegyszerrel kezelt faáru
• Húsmaradék, olaj
• Üveg-, fém- műanyag- és színes papírhulladék

Hogy készül a jó komposzt?

• Félárnyékos, sík területet válasszunk a komposztáláshoz!
• A lényeg, hogy rétegesen, alulról felfelé haladva mindig először a nehezebben (nagyobb gallyak), majd a könnyebben korhadó részek (finomabb fűnyesedék) kerüljenek komposztunkba.
• Nedvesítsük be a komposzthalmot, hogy a mikroorganizmusoknak megfelelő életkörülményeket tudjunk biztosítani. Ám a túlzottan nedves komposzt sem ideális, mert, így rothadási folyamat indulhat be a halom belsejében.
• A korhadás elősegítésére néha adhatunk a komposzthoz egy lapát kerti földet, kőport, vagy már korábban érett komposztot, így gyorsítva az érési folyamatot.
• Akkor a leggyorsabb a komposztálódás folyamata, ha minden egyes rétegben tápanyagban gazdag (pl. friss fűkaszálék, konyhai hulladék) és cellulózban bővelkedő (pl. fanyesedék, száraz lomb) hulladékot tudunk egymással összekeverni.

További információ:

Kárpáti Rita
Natura Hungarica Közhasznú Alapítvány
Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges.