amelyeket így húsvét táján „élőben”, csoki- vagy egyéb formában láthatunk, általában nagyon aranyosak. Nem csodálom, hogy az élő nyuszikák a gyermekek számára különösen kedvesek. Miért is ne lennének azok, hiszen a Teremtő Isten művei és egyben ajándékai is. 

Nagyon fontos, hogy tudjunk rácsodálkozni Isten műveire, legyen az akár egy hangya, egy ragyogó csillag az égen, vagy akár egy mézet gyűjtögető méhecske, esetleg maga az egész világegyetem. Mondanom sem kell, hogy Isten legcsodálatosabb műve ezen a földön az ember, akit a Teremtő a maga képmására teremtett. Ez adja az ember páratlan méltóságát. 

Csak megrendült lélekkel lehet arra gondolni, hogy Istennek ez a csodálatos műve tudatosan szembefordult Teremtőjével, az élő Istennel. Méltóvá tette így magát Isten örök büntetésére. Isten azonban nem megbüntetni, hanem megmenteni akarja az embert, bárki (akár anyagyilkos) légyen az. Ezért lett az élő Isten emberré Jézus Krisztusban. ő magára vállalta mindannyiunk gonoszságát, bűneit, hogy irgalmasan megtisztítson minden bűntől. Ezért vállalta a kegyetlen szenvedéseket és a rettenetes kínhalált. Amikor meghalt, akkor ellenségei azt hitték, hogy végleg megsemmisítették. De Krisztus feltámadt a halálból. Ez a történelem legnagyobb győzelme! Ez a győzelem hirdeti, hogy az ember nem terrorcselekmények által lesz győztes, de még csak nem is mindennapi „kis” megalkuvások által. Krisztus feltámadása harsogva hirdeti, hogy – minden látszat ellenére – nem a gonoszságé lesz a végső győzelem, hanem a jóságé és a szereteté. 

Ezt jól átgondolva aztán nem nehéz eljutni arra a felismerésre, hogy a húsvét lényegéről (Krisztus feltámadásáról) mérhetetlenül többet mond a Húsvéti Bárány, az Élő Krisztus, mint a mégoly aranyos nyuszika. 

A mostani húsvéti szent idő legyen alkalom arra, hogy egyházunk életébe bekapcsolódva megújítsuk hitünket, reményünket, valamint Isten- és emberszeretetünket. A hitnek ezt a drága ajándékát adjuk át gyermekeinknek, unokáinknak, hogy amikor majd Urunk, Jézus újból eljön ebbe a világba, szeretettel magához ölelhessen bennünket. De vigyük ezt az ajándékot az időseknek, betegeknek, fogyatékkal élőknek és minden embertársunknak. Mert nincsen üdvösség senki másban, csak egyedül az Üdvözítő Jézusban. 

Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves Olvasónak tartós, egész életet átható húsvéti örömöt: 

Miklós János plébános 

 

Újszász 2016©