Ismét küszöbön áll a karácsony, Jézus születésének ünnepe.

A keresztény egyházak mindegyike nagy bölcsességről tesz tanúságot akkor, amikor nem engedi, hogy az ünnepbe csak úgy „beleessünk”.

Az igazi ünneplés érdekében nagyon fontos, hogy az ünnepre felkészüljünk. A felkészülés lényege lelki jellegű: Ilyenkor időszerű a takarítás, de még inkább a lelki nagytakarítás, amikor is átgondoljuk életünket, megbánjuk bűneinket, és – Istenbe vetett bizalommal – megújítjuk életünket.

A jó készülethez szorosan hozzátartozik, hogy minden nap tegyünk valami jót. Nem kell itt feltétlenül nagy dolgokra gondolni, csupán ennyire: jobban vigyázok, hogy el ne veszítsem a türelmemet, nagyobb figyelemmel leszek szeretteimre, felhívok valakit, aki talán nagyon magányos. Megkérdezem embertársamat: hogy vagy? – és meg is várom – figyelmesen a válaszát.

Ahhoz, hogy minden nap megéljük a „tégy jót minden nap” programot, szükséges a szabadság. De mi is a szabadság? Erre a kérdésre érdemes elolvasni Boldog II. János Pál pápa válaszát: „Mostanában néha tévesen azt hiszik, hogy a szabadság öncélú: hogy akkor szabad az ember, ha úgy él a szabadságával, ahogy neki tetszik, és ezt akarják elérni mind közösségekben, mind egyénileg. A szabadság azonban csak akkor igazi ajándék, ha tudatosan jóra tudjuk használni. Krisztus ugyanis arra tanít, hogy a szabadság legnemesebb formája a szeretet, mely az ajándékozásban és a szolgálatban válik teljessé. Ezzel a „szabadsággal Krisztus szabadított meg” és szabadít meg mindig minket (Gal 5,1). Az Egyház innen meríti szüntelenül a sürgető késztetést és az erőt saját küldetésének és az emberek szolgálatának megvalósításához”.

Amikor Jézus születését ünnepeljük, akkor ennek a csodálatos, szolgáló szeretetnek szerzőjét ünnepeljük.

A karácsonyi gyertyák meghitt fényénél épp ezért szükséges, hogy hittel ünnepeljünk.

Hogyan is történjen ez?

Álljon előttünk erre egy minta:

Amikor körülálljuk a karácsonyfát (amely alatt nagyon jó, ha ott van egy egyszerű kis betlehem, vagy legalább egy Jézus születését ábrázoló szentkép), mindenekelőtt énekeljük el ősi, kedves karácsonyi énekünket:

Mennyből az angyal lejött hozzátok, pásztorok, pásztorok,
hogy Betlehembe sietve menvén lássátok, lássátok.
Istennek Fia, – aki született – jászolban, jászolban,
ő leszen néktek – Üdvözítőtök – valóban, valóban.

Ezután olvassuk fel a karácsonyi evangéliumot:

Evangélium Szent Lukács könyvéből (2,1-20):

„Azokban a napokban Augusztus császár elrendelte, hogy írják össze a földkerekség lakosságát. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíria kormányzója Kvirinusz volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. Galilea Názáret nevű városából József is fölment Dávid városába, a júdeai Betlehembe, hogy összeírják eljegyzett feleségével, Máriával, aki gyermeket várt. Amíg ott tartózkodtak, beteltek Mária napjai, hogy megszülje gyermekét. Világra hozta elsőszülött fiát, pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.

A környéken pásztorok tanyáztak a szabad ég alatt, nyájukat őrizték az éjszakában. Egyszerre csak megállt előttük az Úr angyala, és az Úr dicsősége beragyogta őket. Nagyon megrémültek. Az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz nektek a jel: Kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve.”

Az angyalt hirtelen nagy mennyei sereg vette körül. Istent dicsőítve ezt zengték:    Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek!

Miután az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így biztatták egymást: „Menjünk hát Betlehembe, nézzük meg a történteket, amelyeket az Úr hírül adott nekünk!” El is mentek sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő Kisdedet. Miután látták, elbeszélték mindazt, amit már korábban megtudtak a Gyermekről. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok elbeszélésén.

Mária pedig szívébe véste szavaikat, és gyakran elgondolkodott rajtuk. A pásztorok ezután hazatértek. Dicsérték és magasztalták Istent mindazért, amit láttak és hallottak, pontosan úgy, amint előre megmondták nekik.”

Majd így imádkozhatunk:

Családapa, vagy családanya:

Imádkozzunk Urunkhoz, Jézus Krisztushoz, aki emberszerető jóságában eljött közénk!

Családtagok közül egy valaki:

1. Áldd meg, Urunk Egyházadat és minden jóakaratú embert!

Mindenki válaszol: Kérünk téged, hallgass meg minket!

Családtagok közül egy valaki:

2. Add meg, Urunk, hogy minden nép békében éljen!

Mindenki válaszol: Kérünk téged, hallgass meg minket!

Családtagok közül egy valaki:

3. Add meg, Urunk, hogy téged egyre jobban megismerjünk és szeressünk!

Mindenki válaszol: Kérünk téged, hallgass meg minket!

4. Nyisd meg Urunk, szívünket és szemünket, hogy észrevegyük mások szenvedését és tevékeny szeretetünkkel enyhítsük azt!

Mindenki válaszol: Kérünk téged, hallgass meg minket!

5. Áldd meg, Urunk családunkat, hogy mindig a te szeretetedben és békédben éljünk!

Mindenki válaszol: Kérünk téged, hallgass meg minket!

Ezután közösen imádkozzuk el a Miatyánkot:

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!
(Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké.) Ámen.

Majd következhet még az Üdvözlégy is:

Üdvöz légy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.

Majd elénekeljük a Pásztorok... kezdetű éneket:

1. Pásztorok, pásztorok örvendezve, sietnek Jézushoz Betlehembe; köszöntést mondanak a Kisdednek, ki váltságot hozott az embernek.

2. Angyalok szózata minket is hív, – értse meg ezt tehát minden hű szív, a Kisded Jézuskát mi is áldjuk – mint a hív pásztorok, magasztaljuk.

3. Üdvöz légy, kis Jézus, reménységünk, – aki ma váltságot hoztál nékünk, – meghoztad az igaz hit világát, – megnyitád szent Atyád mennyországát.

4. Dicsőség, imádás az Atyának, – érettünk született szent Fiának, – és a vigasztaló Szentléleknek, – Szentháromságban az egy Istennek!

Ezután a szülők gyermekeik homlokára kis keresztet rajzolva Isten áldását kérik rájuk, és következhet az ajándékok átadása.

 

Ha mindezt kellő tisztelettel elvégezzük, bensőségesebb lehet a karácsonyunk.

***

Karácsony szentestéjén, december 24-én este 24 órakor, karácsony első napján délelőtt 8 órakor és este fél 6-kor lesz ünnepi szentmise templomunkban, karácsony másnapján pedig csak reggel 8-kor. Mindenkit szeretettel várunk.

Végezetül áldott, békés szép karácsonyt kíván minden kedves Olvasónak, szeretettel:

Miklós János plébános

 

Újszász 2020©

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Adatvédelmi nyilatkozatunkat honlapunkon elolvashatja.