Mint köztudott, a húsvétra előkészítő szent 40 napot – talán nem egészen jogosan – „nagyböjt” névvel illetjük (mert, hogy a mai nagyböjt sokkal enyhébb, mint amilyen volt dédanyáink idejében). A nagyböjt egy katolikus ember számára azt jelenti, hogy a böjt kezdő napján – hamvazószerdán (idén február 18-án) és nagypénteken (idén április 3-án) a 14. évét betöltött személyek e két napon, és nagyböjt minden péntekén nem esznek húst. Az említett két napon ezen felül a 18. évet betöltött és 60. életévet még el nem kezdett személyek szigorú böjtöt tartanak, ami azt jelenti, hogy legfeljebb háromszor étkeznek, egyszeri jóllakással.

Mire jó ez az egész? – Teheti fel a kérdést sok-sok embertársunk. Nyílván nem arra, hogy „fogyózzunk”. A böjt célja: Isten iránti szeretetből áldozatot hozni. Ennek egy tökéletesebb formája az, amikor a böjt által megtakarított élelmet, vagy anyagiakat nem csupán későbbre tartalékoljuk, hanem rászorulók részére továbbítjuk. Ehhez nagylelkűség és egy kis fantázia is kell, no és egy kis figyelem a rászorulók felé.

A böjtnek nem lebecsülendő gyümölcse az önfegyelem erősítése, amire kétségtelenül mindannyiunknak nagy szüksége van a mindennapi életben. Akiben van önfegyelem, az türelmesebb tud lenni családtagjaihoz, munkatársaihoz, sőt, még önmagához is, amire gyakran ugyancsak nagy szükség van.

A böjt elején – nagyböjt első vasárnapján – Egyházunk elénk állítja az Úr Jézus példáját, aki nyilvános működésének megkezdése előtt elvonult a pusztába, és 40 napon át böjtölt és imádkozott. Ha ő ennek szükségét érezte, akkor ez bizonyára mindnyájunknak égetően szükséges. Tanításában is kihangsúlyozta a böjt fontosságát. Még van ennek egy nagyon fontos szolidáris vonása is: Jézus böjtölt, akkor mi is sorsközösséget vállalunk vele és azokkal a milliókkal is, akik sokfelé a világon éheznek és szomjaznak. Jézus 40 napos pusztai böjtölése egyben elvonulás a világ zajából a csend, az elmélyedés világába. Ezért javasolja nagyon Egyházunk azt, hogy nagyböjt idején kerüljük a zajos mulatságokat. Ennek még az is oka, hogy a nagyböjt idején fokozottan figyelnünk kell az Úr Jézus értünk vállalt szenvedésére. Erre ad lehetőséget az, hogy részt veszünk a keresztúti ájtatosságokon, amelyeket például Újszászon péntek esténként 5 tájban, Zagyvarékason pedig du. 2-kor, Szászbereken szerdánként – lehetőség szerint – este 6-kor tartunk.

Húsvét előtt általános gyakorlat, hogy nagytakarítást végzünk. Ekkor van ideje a lelki nagytakarításnak is, ami ideális esetben egy jól végzett szentgyónást jelent, aminek leglényegesebb vonása az ember részéről az őszinte bűnbánat, az Úr Jézus részéről pedig az, hogy ő értünk feláldozta magát a keresztúton és kereszten, hogy minden bűnünket jóvátegye. Nagyon üdvös, ha Jézus szenvedését Édesanyjának együtt érző szívével szemléljük. Minden kedves Olvasónak üdvös, szép, lelkiekben gazdag nagyböjti szent időt kíván, szeretettel:

Miklós János plébános