„Amit a szociális munkások tesznek az jóval több, mint munka: szolgálat, amihez szeretet, alázat, és kitartás kell. Nem csak sokoldalú szakértelmet kíván, hanem őszinte együttérzést és szakmai alázatot is.” 

 

Tisztelt újszászi lakosok! 

Rövid tájékoztatást szeretnénk Önöknek nyújtani a Zagyva menti Integrált Központ család- és gyermekjóléti szolgálatáról. 

A családsegítők személyében változások történtek: Ágotainé Serfőző Anita, Fejesné Konka Beáta, Gazdag Gabriella és Kovács Szilárdné helyett új családsegítők látják el a szolgálat feladatait. Nagy–Rácz Anikó szociálpedagógus és Jenes Orsolya szociális munkás. 

A szakmai vezetői feladatokat heti 2 órában Farkas Józsefné intézményvezető koordinálja Zagyvarékas településen is. A munkavállalók rendelkeznek a jogszabály által előírt képesítéssel. Januárban már határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkeztünk. 

Bizonyára értesültek róla, hogy a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. A települési önkormányzatok 2015. október 31-éig felülvizsgálták a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítása módosításra került a Társulási megállapodásban. 

A települési önkormányzatok 2015. november 30-áig döntöttek a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. 

A nem járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat a járásszékhely településen működő gyermekjóléti központnak, 2016. január 10-éig átadta a folyamatban lévő ügyek iratanyagait (védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, megelőző pártfogás, nevelésbe vétel, utógondozás). 

A család-és gyermekjóléti központ feladatait, melyek hatósági tevékenységhez kapcsolódnak, a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ látja el. 

Az Újszászi Híradó következő számában fognak bemutatkozni a munkatársak. 

A képviselő-testületi tagoknak minden évben beszámolunk a szolgálatok munkájáról, de a lakossághoz ebből csak rész információk kerülnek ki. Szükséges és egyben törvény írja elő, hogy a lakosságot tájékoztatni kell a feladatellátás tartalmáról, az elérhetőségekről. 

Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. 

Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához, és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével annak leküzdéséhez. 

Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást – lehetőség szerint – a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. 

A család- és gyermekjóléti szolgálat tájékoztatási feladatai körében szociális és egyéb információs adatokat gyűjt, és tájékoztatja 

  • a szülőt, illetve – ha azt a gyermek védelme szükségessé teszi önállóan, a törvényes képviselő tudomása nélkül is, fejlettségétől függően – az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének, vagy a gyermek számára szükséges védelem biztosításának elősegítésével, 
  • a válsághelyzetben lévő várandós anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, 
  • a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről, és 
  • az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az utánkövetést végző szervezet felkeresését. 

A család- és gyermekjóléti szolgálat a szociális segítőmunka keretében 

  • segíti az igénybe vevőket a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, a családban élő gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, 
  • az igénybe vevő szükségleteinek kielégítése, problémájának megoldása, céljai elérése érdekében számba veszi és mozgósítja az igénybe vevő saját és környezetében jelentkező erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe, 
  • koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakemberek, valamint a közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók együttműködését, 
  • az eset szerinti aktuális probléma megoldásában érintett összes szakember és a család- és gyermekjóléti központ bevonásával, a közös probléma definiálás, a vállalt feladatok tisztázása, a segítő folyamat együttes megtervezése érdekében esetmegbeszélést, illetve – az előbbiek mellett – a család problémában, illetve a megoldásában érintett tagjainak, a lehetséges támaszt jelentő személyeknek, továbbá korától, érettségétől függően az érintett gyermeknek a részvételével esetkonferenciát szervez, 
  • a szolgáltatást igénybe vevő személy, család, illetve gyermek és szülő (törvényes képviselő) közreműködésével szükség szerint, de legalább hathavonta értékeli az esetkezelés eredményességét, és 
  • közreműködik a válsághelyzetben lévő várandós anya problémáinak rendezésében. 

A család- és gyermekjóléti szolgálat az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében 

  • folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szolgáltatások és ellátások iránti szükségleteit, 
  • a más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítése érdekében együttműködik a területén található szolgáltatókkal, segítséget nyújt a szolgáltatások, ellátások igénylésében, 
  • a válsághelyzetben lévő várandós anyát segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, és 
  • segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban, az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését. 

A család- és gyermekjóléti szolgálat a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából 

  • olyan szabadidős és közösségi programokat szervez, amelyek megszervezése, vagy az azokon való részvétel a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna, és 
  • kezdeményezi a köznevelési intézményeknél, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézményeknél, valamint az egyházi és a civil szervezeteknél programok megszervezését. 

A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés körében a család- és gyermekjóléti szolgálat 

  • segítséget nyújt a szolgáltatást igénybe vevők ügyeinek hatékony intézéséhez, 
  • tájékoztatást nyújt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről, 
  • a gyámhivatal, valamint a család- és gyermekjóléti központ felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít, és 
  • a gyámhivatal felkérésére tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről. 

A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. 

A családsegítők a heti munkaidőkeretének (40 óra) a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében látják el, a szociális segítőmunka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez. 

További 20 órában az ügyfélszolgálaton megjelent klienseknek nyújtanak segítséget. 

A szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. 

Feladatok a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működésével kapcsolatban: 

A gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszer (a továbbiakban: jelzőrendszer) működtetése körében a család- és gyermekjóléti szolgálat 

  • figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét, 
  • a jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban – krízishelyzet esetén utólagosan – történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, 
  • tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, 
  • fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és a szolgáltatásairól tájékoztatást ad, 
  • a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében, 
  • veszélyeztetettség esetén kitölti a gyermekvédelmi nyilvántartás vonatkozó adatlapjait, 
  • az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, feltéve, hogy annak személye ismert, és ezzel nem sérti meg a zárt adatkezelés kötelezettségét, 
  • a beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről heti rendszerességgel jelentést készít a család- és gyermekjóléti központnak, 
  • a jelzőrendszeri szereplők együttműködésének koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít, 
  • egy gyermek, egyén vagy család ügyében, a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó részvételével, lehetőség szerint az érintetteteket – beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket – és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferenciát szervez, 
  • éves szakmai tanácskozást tart és éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készít, és 
  • a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal. 

A felsorolás nem véges, ezen kívül rengeteg időt fordítunk az adminisztrációs munkák elvégzésére. 

Ügyfélszolgálati idő: 

Hétfő: 8.00 – 12.00; 12.30 – 16.00 
Kedd: – 
Szerda: 8.00 – 12.00 
Csütörtök: 12.30 – 16.00 
Péntek: 8.00 – 13.00 

Telefon: 56/552-068 

e-mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. 

A szociális szakember alapvető feladata, az elemi ismeretekkel rendelkező ügyfelek eligazodásának segítése ebben a bonyolult világban, egyszerű, közérthető tájékoztatással. Célunk, hogy a kliens ne futamodjon meg a számára túl nehéznek tűnő mindennapos problémák elől, hanem ismerje, és tudja a segítségünket kérni gondjai megoldásában. A szociális szakma ezt segíti elő a maga eszközeivel, ha nem, intézményekhez irányítjuk őket. 

A támogatások igényléséhez rendelkezünk megfelelő nyomtatványokkal, és azok kitöltésében tevőlegesen is segítséget tudunk nyújtani. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a fenti ellátások változásait is az információnyújtás naprakészsége miatt. Ezért nagyon fontos, hogy a hozzánk fordulóknak megfelelő tájékoztatást tudjunk nyújtani a gyermekvédelmi, szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról. 

Kérem Önöket, hogy forduljanak hozzánk bizalommal. 

Farkas Józsefné
igazgató 

 

Újszász 2016©