Simon Ágnes: Babaköszöntő 

Szeretettel köszöntelek te édes kicsi csöppség,
Életedet kísérje áldás és egészség!
Szüleidnek te légy a fény, életük aranya,
Mosolyod legyen napjaik csillaga! 

 

Újszász Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló, 2016. február 11. napjától hatályos rendeletben, új elemként jelenik meg az Újszülött gyermekek fogadásához támogatás „BABA ÉRKEZETT” program. 

Ez a program a városban élő fiatal családok gyermekvállalásának ösztönzését célozza. Az önkormányzat a családba érkező újszülött gyermekek fogadásához kíván segítséget adni természetben nyújtott támogatással, ajándékcsomag formájában. Az ajándékcsomag babaápolási szereket és más, a gyermek gondozását segítő tárgyakat tartalmaz. A jogosultsági feltételeket a rendelet tartalmazza. Az ajándékcsomag értéke: 10 000 Ft. 

Dr. Szóró Magdolna képviselő asszony, mint a Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság elnöke megbízásából kerültem abba a szerencsés helyzetbe, hogy Venyike Tünde védőnővel közösen meglátogattuk a március 07-én született Rafael Dzsamilla újszülöttet. A 8 évvel idősebb leánytestvére és természetesen a szülők, nagyszülők, rokonok nagyon várták a pici megérkezését. 

A babának és a családnak sok örömet, egészséget és boldogságot kívánunk. 

Farkas Józsefné
SZKTT Zagyva menti Integrált Központ
Család- és gyermekjóléti szolgálata 

 

 

„Amit a szociális munkások tesznek az jóval több, mint munka: szolgálat, amihez szeretet, alázat, és kitartás kell. Nem csak sokoldalú szakértelmet kíván, hanem őszinte együttérzést és szakmai alázatot is.” 

 

Tisztelt újszászi lakosok! 

Rövid tájékoztatást szeretnénk Önöknek nyújtani a Zagyva menti Integrált Központ család- és gyermekjóléti szolgálatáról. 

A családsegítők személyében változások történtek: Ágotainé Serfőző Anita, Fejesné Konka Beáta, Gazdag Gabriella és Kovács Szilárdné helyett új családsegítők látják el a szolgálat feladatait. Nagy–Rácz Anikó szociálpedagógus és Jenes Orsolya szociális munkás. 

A szakmai vezetői feladatokat heti 2 órában Farkas Józsefné intézményvezető koordinálja Zagyvarékas településen is. A munkavállalók rendelkeznek a jogszabály által előírt képesítéssel. Januárban már határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkeztünk. 

Bizonyára értesültek róla, hogy a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. A települési önkormányzatok 2015. október 31-éig felülvizsgálták a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítása módosításra került a Társulási megállapodásban. 

A települési önkormányzatok 2015. november 30-áig döntöttek a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. 

A nem járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat a járásszékhely településen működő gyermekjóléti központnak, 2016. január 10-éig átadta a folyamatban lévő ügyek iratanyagait (védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, megelőző pártfogás, nevelésbe vétel, utógondozás). 

A család-és gyermekjóléti központ feladatait, melyek hatósági tevékenységhez kapcsolódnak, a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ látja el. 

Az Újszászi Híradó következő számában fognak bemutatkozni a munkatársak. 

A képviselő-testületi tagoknak minden évben beszámolunk a szolgálatok munkájáról, de a lakossághoz ebből csak rész információk kerülnek ki. Szükséges és egyben törvény írja elő, hogy a lakosságot tájékoztatni kell a feladatellátás tartalmáról, az elérhetőségekről. 

Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. 

Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához, és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével annak leküzdéséhez. 

Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást – lehetőség szerint – a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. 

A család- és gyermekjóléti szolgálat tájékoztatási feladatai körében szociális és egyéb információs adatokat gyűjt, és tájékoztatja 

  • a szülőt, illetve – ha azt a gyermek védelme szükségessé teszi önállóan, a törvényes képviselő tudomása nélkül is, fejlettségétől függően – az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének, vagy a gyermek számára szükséges védelem biztosításának elősegítésével, 
  • a válsághelyzetben lévő várandós anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, 
  • a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről, és 
  • az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az utánkövetést végző szervezet felkeresését. 

A család- és gyermekjóléti szolgálat a szociális segítőmunka keretében 

  • segíti az igénybe vevőket a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, a családban élő gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, 
  • az igénybe vevő szükségleteinek kielégítése, problémájának megoldása, céljai elérése érdekében számba veszi és mozgósítja az igénybe vevő saját és környezetében jelentkező erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe, 
  • koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakemberek, valamint a közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók együttműködését, 
  • az eset szerinti aktuális probléma megoldásában érintett összes szakember és a család- és gyermekjóléti központ bevonásával, a közös probléma definiálás, a vállalt feladatok tisztázása, a segítő folyamat együttes megtervezése érdekében esetmegbeszélést, illetve – az előbbiek mellett – a család problémában, illetve a megoldásában érintett tagjainak, a lehetséges támaszt jelentő személyeknek, továbbá korától, érettségétől függően az érintett gyermeknek a részvételével esetkonferenciát szervez, 
  • a szolgáltatást igénybe vevő személy, család, illetve gyermek és szülő (törvényes képviselő) közreműködésével szükség szerint, de legalább hathavonta értékeli az esetkezelés eredményességét, és 
  • közreműködik a válsághelyzetben lévő várandós anya problémáinak rendezésében. 

A család- és gyermekjóléti szolgálat az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében 

  • folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szolgáltatások és ellátások iránti szükségleteit, 
  • a más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítése érdekében együttműködik a területén található szolgáltatókkal, segítséget nyújt a szolgáltatások, ellátások igénylésében, 
  • a válsághelyzetben lévő várandós anyát segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, és 
  • segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban, az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését. 

A család- és gyermekjóléti szolgálat a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából 

  • olyan szabadidős és közösségi programokat szervez, amelyek megszervezése, vagy az azokon való részvétel a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna, és 
  • kezdeményezi a köznevelési intézményeknél, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézményeknél, valamint az egyházi és a civil szervezeteknél programok megszervezését. 

A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés körében a család- és gyermekjóléti szolgálat 

  • segítséget nyújt a szolgáltatást igénybe vevők ügyeinek hatékony intézéséhez, 
  • tájékoztatást nyújt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről, 
  • a gyámhivatal, valamint a család- és gyermekjóléti központ felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít, és 
  • a gyámhivatal felkérésére tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről. 

A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. 

A családsegítők a heti munkaidőkeretének (40 óra) a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében látják el, a szociális segítőmunka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez. 

További 20 órában az ügyfélszolgálaton megjelent klienseknek nyújtanak segítséget. 

A szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. 

Feladatok a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működésével kapcsolatban: 

A gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszer (a továbbiakban: jelzőrendszer) működtetése körében a család- és gyermekjóléti szolgálat 

  • figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét, 
  • a jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban – krízishelyzet esetén utólagosan – történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, 
  • tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, 
  • fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és a szolgáltatásairól tájékoztatást ad, 
  • a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében, 
  • veszélyeztetettség esetén kitölti a gyermekvédelmi nyilvántartás vonatkozó adatlapjait, 
  • az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, feltéve, hogy annak személye ismert, és ezzel nem sérti meg a zárt adatkezelés kötelezettségét, 
  • a beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről heti rendszerességgel jelentést készít a család- és gyermekjóléti központnak, 
  • a jelzőrendszeri szereplők együttműködésének koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít, 
  • egy gyermek, egyén vagy család ügyében, a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó részvételével, lehetőség szerint az érintetteteket – beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket – és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferenciát szervez, 
  • éves szakmai tanácskozást tart és éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készít, és 
  • a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal. 

A felsorolás nem véges, ezen kívül rengeteg időt fordítunk az adminisztrációs munkák elvégzésére. 

Ügyfélszolgálati idő: 

Hétfő: 8.00 – 12.00; 12.30 – 16.00 
Kedd: – 
Szerda: 8.00 – 12.00 
Csütörtök: 12.30 – 16.00 
Péntek: 8.00 – 13.00 

Telefon: 56/552-068 

e-mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. 

A szociális szakember alapvető feladata, az elemi ismeretekkel rendelkező ügyfelek eligazodásának segítése ebben a bonyolult világban, egyszerű, közérthető tájékoztatással. Célunk, hogy a kliens ne futamodjon meg a számára túl nehéznek tűnő mindennapos problémák elől, hanem ismerje, és tudja a segítségünket kérni gondjai megoldásában. A szociális szakma ezt segíti elő a maga eszközeivel, ha nem, intézményekhez irányítjuk őket. 

A támogatások igényléséhez rendelkezünk megfelelő nyomtatványokkal, és azok kitöltésében tevőlegesen is segítséget tudunk nyújtani. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a fenti ellátások változásait is az információnyújtás naprakészsége miatt. Ezért nagyon fontos, hogy a hozzánk fordulóknak megfelelő tájékoztatást tudjunk nyújtani a gyermekvédelmi, szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról. 

Kérem Önöket, hogy forduljanak hozzánk bizalommal. 

Farkas Józsefné
igazgató 

 

 

Képtár | Picasa

Fotó: Barta Imréné

 

 

 

 

 

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa kistérségi szociális díjat alapított az általa fenntartott intézményekben, a szociális és gyermekvédelmi területen az átlag felett teljesítő munkatársak elismerésére. A díj elnevezése „Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Pro Caritate Díj” nevet viseli. A díjat egy évben legfeljebb egy személynek lehet odaítélni.

A díj adományozására kijelölt személyt, az intézmény területén működő Területi Szociális Bizottság tagjai hagyták jóvá, az intézményvezető javaslatára.

2014. szeptember 29-én Szolnokon az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ kamaratermében került sor a „Pro Caritate díj” átadására.

 

Győrfiné Kaló Eliza, Szanyiné Polyák Erika és Farkas Józsefné

 

Intézményünk kitüntetettje Szanyiné Polyák Erika. 1966. 03. 13-án született Jászberényben, három gyermeket nevelt fel, boldog házasságban él.

1984-tól 2004–ig a Jászboldogházai postán dolgozott, egyesített felvevő, segédtisztként. Munkaviszonya a gyermekek születése miatt megszűnt.

2006-ban szociális gondozó és ápoló szakképesítést szerzett, és ugyanebben az évben február 1-jén felvételt nyert a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatás Rákóczifalvai Központjába, mint közösségi gondozó. 2008. 01. 01. napjától áthelyezéssel került a Zagyva menti Integrált Központba, változatlan munkakörbe. Még ebben az évben elvégezte a közösségi pszichiátriai gondozói képzést, amely elengedhetetlen volt a munkaköréhez. Sokak nem is tudják, hogy ez a feladat, hivatás mit is takar. Kis ismertetés szükséges ahhoz, hogy megértsük, milyen áldozatosan, megfontoltan kell ezt a munkakört betölteni. A közösségi pszichiátriai ellátás célja, hogy az általa gondozott pszichiátriai betegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve vissza tudjanak illeszkedni a közösségbe. Ennek érdekében Szanyiné Polyák Erika a gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció minden formáját a pszichiátriai beteg otthonában, illetve lakókörnyezetében próbálja biztosítani. A mindennapok során segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában, meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében, a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában, a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. Erika az eltelt évek alatt a klienseivel nagyon szoros kapcsolatot épített ki, bizonyos helyzetekben még a munkaidőn túl is igyekezett a klienseinek támaszt nyújtani.

Munkája során változatos és összetett pszichiátriai betegekkel kell együttműködni, és a betegek érdekében változást elérni. A betegek az állapotukból adódóan többnyire nem képesek a helyzetükön változtatni. A munkavállaló olyan emberekkel foglalkozik, akiknek hangulata hullámzó, többször szellemileg és érzelmileg megterhelő a velük végzett munka. A gondozói munka során az emberek értékeire és képességeire összpontosít. A kliensek állapotáról előzetesen információkat szerez nemcsak a családtagoktól, hanem más egyéb szakemberektől. Az adott helyzetekben jó kommunikációs készségének köszönhetően a klienssel kapcsolatban álló egyénekkel megfelelő kapcsolatot tud kialakítani.

Munkája során a gondozási tevékenység mellett, precízen, naprakészen dokumentál. Elengedhetetlen a szociális szférában a munkatársakkal való jó kapcsolat kialakítása. A munkatársaival szinte baráti kapcsolatban áll, segítőkész, önként ajánlja fel a segítségét, melyet szívesen igénybe vesznek a kollégák. 2011.01.01-jétől 3 éven keresztül önkéntes munkát vállalt a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás készenléti ügyeletében, mint gondozónő. Ő olyan munkaerő, aki több szakterületen alkalmazható, az idősekkel való munka sem áll távol tőle, hiszen 2012-ben 8 hónapig Zagyvarékas településen, míg 3 hónapig Újszász városában házi segítségnyújtásban volt foglalkoztatva. Jelenleg Újszászon, Zagyvarékason, Rákóczifalván, Rákócziújfaluban Szajolban, Szászberken látja el feladatát, de helyettesítés esetén további 11 településre is utazik, és fogadja a klienseket. Erika áldozatos, szakmailag felkészült munkájával mind a kliensek, mind a vezetők maximálisan elégedettek.

A díj plakettből és az odaítélt tanúsító oklevélből, valamint a pénzjutalomból állt, melyet Szalay Ferenc, a Társulási Tanács elnöke adott át. A díjátadón fellépett többek között az újszászi Kvint-kör, akik igen színvonalas műsorral készültek. Köszönet Bakó Jánosné kórusvezetőnek és a tagoknak.

Farkas Józsefné
igazgató

 

Újszász 2016©