A Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 17. pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek, a helyben biztosítható közfeladatok körében közreműködik a település közbiztonságának biztosításában.

E feladatellátás számos – döntően – helyi szereplő hatékony együttműködése révén valósítható meg eredményesen. Ezt alapozza meg a város közbiztonsági koncepciója, mely az önkormányzat vonatkozásában egy teljes választási ciklus során megvalósítandó feladatokat, intézkedéseket foglalja magában.

A közbiztonság a társadalmi együttélés rendje, amelyben az emberek élete, személye, javai és jogai biztosítottak az illetéktelen támadásoktól. A közbiztonság megteremtésének alapja a hatékony prevenció és együttműködés.

Egy település közbiztonsága jelentős kihatással bír számos területre, így befolyásolja a gazdasági életet – a beruházási szándékon keresztül – , továbbá a lakossági migrációt (letelepedés vagy elvándorlás) is. A település lakóinak hangulatára, életvitelére és szabadidő eltöltési szokásaira is rányomja bélyegét.

A közbiztonság megteremtéséért közösen kell cselekednünk, a bűnmegelőzési szemlélet középpontba helyezésével. Bűnmegelőzésnek tekintendő minden olyan intézkedés, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének javítása, a kiváltó okok prevenciós „kezelése”, az áldozattá válás megelőzése.

A létrejövő bűnözői magatartás nagyon különböző kiváltó tényezőkből eredhet, de ezek közül ki kell emelni a szocializációs körülményeket, melyek egyrészt a személyiség fejlődésén keresztül befolyásolhatnak embereket a bűnözés szempontjából hátrányos módon (családi, baráti mikrokörnyezetben), másrészt halmozott problémaként jelentkezhet az illető életkörülményeiben (műveltségi szint alacsony volta; rossz szociális, munkaerő-piaci, anyagi helyzet stb.).

 

 

 

 

 

 

 

 

Újszász 2016©