A negyedik bajnokság

Október 24-én Városi Tornacsarnokban zajlott negyven gyerek részvételével a Magyar Lábtoll-labda Szövetség „Egészségnevelés és szemléletformálás Újszászon lábtoll-labdázással” című TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0653 számú pályázatának negyedik, utolsó bajnoksága, amely a résztvevők kékbe öltözésével kezdődött. Mindenki lábtoll-labdázó méhecskés kék pólóban feszített. Az átöltözés után megalakultak a tízfős csapatok, amelyek tíz versenyszámban mérték össze erejüket, gyorsaságukat és ügyességüket.

Az első versenyszám a kabala figurás váltófutás volt, a második pedig a bójákkal nehezített pályán labdagurítással történő végighaladás. A labda sokakat megtréfált, mert gyakran messzire elgurult, utána kellett szaladni, így a csapat időt veszített. A következő páros feladatban a homlokunkhoz szorított a babzsákkal tették meg a versenyzők a kijelölt távot. A pihenő időkben gyümölcslével, gyümölccsel pótolták az energiát a bajnokság résztvevői.

Képtár | Picasa

Fotó: Fehér János és Szabóné Balogh Etelka

A negyedik versenyszám a mocsárjárás volt, amelyben a gyerekek ügyesen egyensúlyozva lépkedtek a „zsombékokon”. Nehéz feladatnak bizonyult a bójakerüléssel nehezített topogókon járás. Sokan bátortalanul, bizonytalanul, felnőtt segítséggel tudtak csak lépegetni.

Az ötödik versenyszám után hosszabb szünetet, pihenőt tartottak a résztvevők. Pihenés közben finom sonkás, sajtos, paradicsomos szendvicseket fogyasztottak.

A bajnokság második részében összetettebb feladatokból álló kombinált versenyszámokat teljesítettek a gyermekek.

A hatodik feladatsor kijelölt pályán karikába történő páros lábon ugrálásból, padon futásból, páros lábon való karikába történő ki és beugrásból állt. Ezután az akadálypályán a karikákba kellett bebújni, s a felfordított pad merevítőjén kellett végigmenni, majd átbújva a karikán, megérinteni a bóját és visszafutni a csapathoz.

A nyolcadik versenyszámban a Mozgáskotta gerendán kellett végigmenni, majd „palacsintát kellett tekerni”, vagyis hossztengely körüli gurulást kellett végezni, vagy bukfencezni a szőnyegen, majd fel és lelépni a zsámolyokra.

Ezután következett a zsákban futás, ami egyszerűnek tűnt, de azért egy-egy kis gyermeknek nagy kihívást jelentett.

A tizedik, azaz a mindent eldöntő versenyszám babzsákon történő futásból, függőlegesen felállított karikán való átbújásból, babzsák zsámolyba történő célba dobásából és nyuszi ugrásból állt.

Az eredményhirdetésen mindenki büszkén és boldogan állt fel a dobogóra: Minden résztvevő nyakába érem került, és ajándék is jutott mindenkinek.

Fehér János