2011. szeptember 24. VI. forduló

Kisújszállás – Újszász 2-2 (0-0)
Kisújszállás, 200 néző. Vezette: Miklós Martin

Újszász: Kovács – Ágoston (Timkó), Oláh, Juhász, Pomázi, - Szabó A. (Fekete), Móczó, Balogh Z., Zanócz (Földi), - Hegedűs, Balogh Zs.

Góllövők: Balogh Zs. (47. perc), Földi (85.perc)

A sok hiányzó miatt kissé felforgatott csapattal vágtunk neki a könnyűnek semmiképpen nem nevezhető kisújszállási mérkőzésnek. A hazaiak számítottak a találkozó esélyesének, mi viszont bíztunk benne, hogy meglepetést tudunk szerezni. A vendéglátók meglepően álmosan kezdtek, korán megszerezhettük volna a vezetést, de Hegedűs nem tudta kapuba passzolni a kapusról kipattanó labdát. Az idő múlásával a kisújiak fokozatosan átvették a mérkőzés irányítását, veszélyes helyzeteket alakítottak ki, de elsősorban Kovács bravúrjainak köszönhetően sikerült kapott gól nélkül kihúzni az első félidőt. A második játékrészt is mi kezdtük jobban. A 47. percben Hegedűs volt önzetlen, és rúgatott gólt csatártársával, Balogh Zsolttal. Pár perccel később hasonló szereposztásban megduplázhattuk volna előnyünket, de Hegedűs ezúttal rossz megoldást választott. Ezzel még mindig nem volt vége lehetőségeinknek. Balogh Zsolt tört be a tizenhatoson belülre, ahol szabálytalanul állították meg, az egyértelmű 11-es viszont elmaradt. Az újabb gólunk helyett jött a már törvényszerű egyenlítő találat. A 63. percben Bodor vette be kapunkat, majd három perccel később már a hazaiaknál volt az előny egy megpattanó lövés után. A csapat tartását mutatja, hogy nem adtuk fel a küzdelmet. A 85. percben Móczó szögletéből a hosszún érkező Földi fejelt gólt, és alakította döntetlenre a mérkőzést. Ha kicsit higgadtabbak, pontosabbak vagyunk, a második félidő első felében eldönthettük volna a mérkőzést. Így viszont a helyzetek és a mérkőzés összképe alapján igazságos eredmény született.

IFI: Kisújszállás – Újszász 3-0

A felnőtt csapathoz felhozott játékosok hiányában nem a legerősebb összeállításban lépett pályára csapatunk. Az akarással nem volt gond, viszont a kapura veszélytelenek voltunk.

Szurmai Tibor