Légies szenvedély

Ahogy kihajóztak a nyílt tengerre szemükben ott csillogott a boldogság. A katonatisztek már csak kicsiny vonalat láttak India partjaiból, a hajó gyomrában pedig, biztonságos helyen bebugyolálva követte az ingó mozgást A KINCS. Elmúlt évek forró szenvedélye. Nem, nem sejtelmes ázsiai szépség, nem is édes pálinka, se tömény édesség, de nem is fűszeres cigaretta volt az. Egyszerű tárgy csupán. Némi fa, összepödört állatbél és egy maroknyi toll viaszban.

Ezek mesteri ötvözete: tollasütő és labda. A 19. században, ezzel történelmet írtak a katonák. A tollasozás európai történetét. Hisz akkoriban ez a sport nem volt ismeretlen a mi földrészünkön kívül. Az aztékok labdaházában végtelen csatákat játszottak, Kínában, Japánban is a testedzés részeként ismerték, de Laosz, Malajzia vagy éppen Pakisztán is saját játékának tekintette régóta. Ki tudja már hol született a tollas, ki vitte tovább, hogyan fejlődött. Végtére is lényegtelen. Ami biztos: az első hivatalos európai versenyt 1843-ban rendezték Beufort herceg angliai birtokán, amely történetesen a Badminton nevet viselte: a sport itt nyerte keresztségét. Hozzánk valamikor a harmincas években Dániából juttott el a "tollastenisz": néhány testnevelő hoztott ütőt, labdát a magyar fővárosba. Azóta önálló sport lett belőle, strandon, kertben űzhető és tornatermi kőkemény változattal. Szerencsére a két véglet között is akad megoldás.

A tollaslabda két játékos (egyes) vagy négy játékos (páros) által, ütővel játszott labdajáték. A labda általában parafába rögzített, 16 tollból készül. Súlya 4,74 -5,5 gramm. A tollaslabda szabadban is játszható, de legtöbbször teremben játszák, olyan helyen ahol nincs légmozgás.

A tollaslabda pálya

A pálya (befoglaló főméretei: 13,40 x 6,10 m) felületének csúszásmentesnek kell lennie, így leginkább a fa padlózatot használják. A pályát felfestő vonalak 4 cm szélesek, és beletartoznak a pálya összméretébe. Csak az adogató játékos szerezhet pontot.

Párosban és férfi egyesben egy játszma 15 pontig tart, női egyesben pedig 11 pontig. A mérkőzés általában két nyert játszma után ér véget. Ha az eredmény egy 15 pontig tartó játszmában " 13-egyenlő", az a játékos, amelyik elsőnek érte el a 13 pontot, kérhet 5 pont hosszabbítást, a döntő pontszámot 18-ra felemelve. Ha 13 - 13 -as állásnál nem élnek a hosszabbítás jogával, vagy ezt a pontszámot nem érik el, 14-egyenlőnél is kérhetnek három pontos hosszabbítást. Egy 11 pontos játszmában kérhető hosszabbítás 9-egyenlőnél (3 ponttal) vagy 10-egyenlőnél (2 ponttal). A hosszabbításra jogosult játékosnak vagy oldalnak azonban a hosszabbítást megelőző adogatás előtt kell ezt kérnie. A hosszabbítást "0-0"-s állásról kezdik, majd az előbb leírtak szerint 2-re, 3-ra vagy 5-re változik. A végső pontszámot a játszmában szerzett pontok összessége jelenti.
Hibának nevezzük az olyan szabálysértéseket, melyek után befejeződik egy labdamenet. Ha a hibát az adogató követi el, átkerül az adogatás joga az ellenfélhez. Ha nem az adogató hibázik, akkor az adogató játékos szerez egy pontot.
Hibának minősül, ha az adogató: derék magasság fölött üti meg a labdát; az adogató nem áll mindkét lábával a megfelelő adogatóudvarban; az adogató nem érinti mindkét lábával a talajt; cselező mozdulatot végez; az adogató által megütött labda a pályán kívül ér földet. Általános hibáknak tekinthetők: ha a labda a szabályos játéktéren kívül ér földet; a labda elakad a hálóban; a labda eltalálja a játékosok bármelyikét; a játékos kétszer egymás után üti meg a labdát; egyik játékos megérinti a hálót vagy a hálót tartó oszlopot, míg a labda játékban van.

A részletes szabályok megtekinthetők itt.

Újszász 2020©

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Adatvédelmi nyilatkozatunkat honlapunkon elolvashatja.