MAGYAR TOLLASLABDA SZÖVETSÉG
A TOLLASLABDÁZÁS JÁTÉKSZABÁLYAI
| 1.§. TOLLASLABDA PÁLYA MÉRETEI | 11.§. ADOGATÁS |
| 2.§. A HÁLÓTARTÓ OSZLOPOK | 12.§. EGYESJÁTÉK |
| 3.§. A HÁLÓ | 13.§. PÁROSJÁTÉK |
| 4.§. A LABDA | 14.§. ADOGATÓUDVAR HIBÁK |
| 5.§. AZ ÜTŐ | 15.§. HIBÁK |
| 6.§. JÓVÁHAGYOTT FELSZERELÉSEK | 16.§. ISMÉTLÉSEK |
| 7.§. JÁTÉKOSOK | 17.§. A LABDA NINCS JÁTÉKBAN |
| 8.§. SORSHÚZÁS | 18.§. FOLYAMATOS JÁTÉK, SPORTSZERÛTLENSÉG, BÜNTETÉSEK |
| 9.§. A PONTOK SZÁMOLÁSA | |
| 10.§. TÉRFÉLCSERE | 19.§. TISZTSÉGVISELŐK ÉS PANASZOK |
A JÁTÉKVEZETÉS SZABÁLYAI
TOLLASLABDA PÁLYA MÉRETEI
Játéktér egyes és páros játékhoz (1. ábra)
Opcionális tesztelési jelek páros pályán (2. ábra)
A HÁLÓTARTÓ OSZLOPOK
2.1. A hálótartó oszlopok a játéktér felületétől számítva 1550 mm magasak. Eléggé szilárd anyagból kell készülniük, hogy függőlegesen maradjanak és a 3. Szabálypontnak megfelelő feszességben tartsák a hálót. A hálótartó oszlopokat az 1. ábrán jelölt módon a páros játéktér oldalvonalain kell elhelyezni.
2.2. Ahol nem valósítható meg az oszlopok oldalvonalon történő elhelyezése, más módon kell érzékeltetni a háló alatt húzódó oldalvonalak helyzetét (pl. a háló tetejétől az oldalvonalig befüggesztett és ott rögzített 40 mm széles fehér textilcsík alkalmazásával).
2.3. Páros játékra alkalmas játéktéren a hálótartó oszlopokat vagy az azokat helyettesítő textil csíkokat a páros játéktér oldalvonalaira kell elhelyezni függetlenül attól, hogy a játéktéren egyes vagy páros játék folyik.
A HÁLÓ
3.1. A hálónak sötét színű, vékony szálú fonalból, egyenletes szemsűrűséggel, 15-20 mm szemnagysággal kell készülnie, 760 mm szélességgel.
3.2. A háló felső szélét 75 mm széles fehér, a tartókötél felett áthajtott szalag szegélyezi. Ennek a szalagnak a tartókötélen kell nyugodnia.
3.3. A tartókötélnek megfelelő vastagságúnak és erősségűnek kell lennie ahhoz, hogy az oszlopok magasságával egyvonalban, azokon feszesen nyugodjon.
3.4. A háló felső szelének a játéktér felületétől számítva a középvonal fölött 1,524 m, míg a páros játéktér oldalvonalai fölött l,550 m magasnak kell lennie.
3.5. A háló végei és az oszlopok között hézag nem lehet. Ha szükséges, a hálót teljes szelességében az oszlopokhoz kell kötni.
A LABDA
4.1. A labda készülhet eredeti tollakból (16 db), vagy műanyagból, azonban mindkét esetben közel azonos repülési tulajdonságokkal kell bírnia.
4.2. A kosár hossza 64-70 mm, legnagyobb átmérője 58-68 mm, a labda súlya 4,74-5,50 gramm, 74-79 grain (szemer) lehet. Műanyag labdák esetén legfeljebb 10 % eltérés engedélyezett.
4.3. A labda teszteléséhez az alapvonalról, az oldalvonalakkal párhuzamos irányban, a labda felfelé irányuló szögben való megütéséhez egy teljes alsóütést alkalmazzunk. Megfelelő sebességű a labda, ha a szemközti alapvonal előtt nem kevesebb, mint 530 mm, és nem több, mint 990 mm távolságban ér talajt.
AZ ÜTŐ
5.1. A tollaslabda ütő legnagyobb hosszúsága a nyelet is beleértve 680 mm, az ütőfej legnagyobb hosszúsága 290 mm, legnagyobb szélessége 230 mm lehet. A húrozott felület hossza nem haladhatja meg a 280 mm, szélessége a 220 mm méretet.
5.2. A húrozat felületének síknak, a húrozásnak a teljes felületen egyenletesnek kell lennie.
JÓVÁHAGYOTT FELSZERELÉSEK
Nemzetközi Tollaslabda Szövetség (IBF) feladata szabályozni minden ütőt, labdát, felszerelést vagy bármilyen, a sportágban használt újítást érintő kérdést, hogy azok az előírásoknak megfelelnek-e, és a játék során engedélyezettek vagy sem. Ilyen szabályozás hozható a Szövetség vagy más kezdeményezésére, aki e vonatkozásban jóhiszeműen érdekelt, beleértve itt bármely játékost, gyártó céget, Nemzeti Szövetséget vagy annak tagját.
JÁTÉKOSOK
7.1. A játékos megnevezés vonatkozik mindazokra, akik egy mérkőzés resztvevői.
7.2. A játékot páros játék során oldalanként két-két, egyes játék esetén egy-egy játékos játssza.
7.3. Az adogatás jogával rendelkező oldalt adogató oldalnak és a szemben lévő oldalt fogadó oldalnak nevezzük.
SORSHÚZÁS
8.1. A játék megkezdése előtt a szembenálló felek sorsolnak és a választás jogát elnyerő oldal az első adogatás vagy első fogadás, illetve térfél választása között dönthet.
8.2. A sorsolásban vesztes fél a fennmaradó lehetőségek közül választhat.
A PONTOK SZÁMOLÁSA
9.1. A szemben álló felek más rendelkezés hiányában két nyert játszmáig játszanak.
9.2. Csak az adogató fél növelheti eggyel meglévő pontjainak számát.
9.3. Páros és férfi egyes játék során a 15. Pontot előbb elérő oldal nyeri a játszmát, kivéve a 9.5. Szabálypont rendelkezéseit.
9.4. Női egyes játék során a 11. pontot előbb elérő oldal nyeri a játszmát, kivéve a 9.5. Szabálypont rendelkezéseit.
9.5.1. Ha a pontállás 14:14 (női egyes esetén 10:10), a 14. (női egyesben a 10. ) pontot először elérő oldal választhat, hogy kéri a játszma meghosszabbítását vagy nem (9.6.Szabálypont)
9.5.2. Ez a választási lehetőség csak akkor áll fenn, amikor ez a pontegyenlőség először alakult ki és a kővetkező adogatás még nem tőrtért meg.
9.5.3. Az érdekelt oldalnak (9.5.l.Szabálypont) a 14:14 (női egyesben 10:10) állás elérésekor adott a lehetősége a játszma meghosszabbítását kérni. Ha az arra jogosult oldal nem kérte a játszma meghosszabbítását, a játszma a 15. (11.) pont elérésével véget ér, akár egy pont előny esetén is.
9.6. Ha játszmahosszabbításra kerül sor, akkor a játszmaállás bemondása: "14 (10) egyenlő, három pont hosszabbítás", a további számolás pedig folyamatosan történik. A játszmát az az oldal nyeri, amelyik előbb éri el a hosszabbítás pontszámát (9.6.1: 9.6.2. Szabálypontok).
9.6.1. 14:14 esetén s hosszabbítás 3 pontig
9.6.2. 10:10 esetén a hosszabbítás 3 pontig tart.
9.7. Az az oldal, amelyik megnyer egy játszmát, a következő játszmában adogatóként kezdi a játékot.
TÉRFÉLCSERE
10.1. A játékosok térfelet cserélnek
10.1.1. az első játszma végén,
10.1.2. a harmadik játszma megkezdése előtt, ha van, és
10.1.3. a harmadik játszma vagy egy játszmából álló mérkőzés során amikor a pontszámban vezető oldal először eléri
- 11 pontig tartó játszmában a 6. pontot,
- 15 pontig tartó játszmában a 8. pontot.
10.2. Ha a játékosok a 10.1. Szabálypont szerinti térfélcserét elmulasztják, úgy változatlan pontállás mellett azonnal végre kell azt hajtani, amint a mulasztás kiderült.
ADOGATÁS
11.l. Szabályos adogatás esetén
11.1.1. Indokolatlanul egyik oldal sem késleltetheti az adogatás végrehajtását
11.1.2. az adogató és fogadó játékosnak egyaránt az átlósan szemben lévő adogatóudvarok belsejében kell állnia úgy, hogy azok határvonalait nem érintik, az adogató és fogadó játékos mindkét lábának valamely részével álló helyzetben érintenie kell a talajt mindaddig, amíg az adogatás meg nem történik (11.4. Szabálypont);
11.1.3. az adogató játékos ütőjének az ütés során a labda fejét kell érintenie, miközben a labda teljes terjedelmével az adogató játékos derékmagassága alatt van;
11.1.4. az adogató játékos ütője nyelének a labda megütése pillanatában olyan mértékben kell lefelé mutatnia, hogy az ütőfej teljes egészében észrevehetően az adogató játékos ütőt tartó keze alatt maradjon;
11.1.5. az adogató játékos ütőjének az adogatás megkezdésének pillanatától (11.2. Szabálypont) folyamatos, előreirányuló mozgást kell végeznie az adogatás megtörténtéig, és
11.1.6. a labdának az adogató játékos ütőjéről úgy kell felfelé irányulva átrepülnie a háló fölött, hogy amennyiben nem érintik, az a fogadó játékos adogatóudvarában hulljon a talajra.
11.2. Ha a játékosok egyszer elfoglalták helyüket, az adogató játékos ütőjének első előreirányuló mozgása az adogatás megkezdését jelenti.
11.3. Az adogató játékos addig nem kezdheti meg az adogatást, amíg a fogadó játékos a fogadásra nem kész, de a fogadó játékost fogadásra késznek kell tekinteni, ha kísérletet tesz az adogatás visszaütésére.
11.4. Az adogatás megtörtént, ha azt egyszer megkezdték (11.2. Szabálypont), amikor az adogató játékos ütőjével a labdát érintette, vagy a labda a talajra esett.
11.5. Páros játékban a játékostársak bármilyen helyzetet elfoglalhatnak, amelyben a szemben álló adogató vagy fogadó játékost a kilátásban nem akadályozzák.
EGYESJÁTÉK
12.1. A játékosoknak a saját jobboldali adogatóudvarukból kell adogatniuk és az adogatást ott kell fogadniuk, ha az adogató játékos az adott játszmában nulla vagy páros számú pontot ért el.
12.2. A játékosoknak a saját baloldali adogatóudvarukból kell adogatniuk és az adogatást ott kell fogadniuk, ha az adogató játékos az adott játszmában páratlan számú pontot ért el.
12.3. Ha a játszma meghosszabbítására került sor, a 12.1. és 12.2. Szabálypontok alkalmazásához az adogató játékos által az adott játszmában elért teljes pontszámot kell figyelembe venni.
12.4. A labdát az adogató és fogadó játékos felváltva üti mindaddig, míg hiba nem történik vagy a labda játékon kívülre nem kerül.
12.5. A játék menete
12.5.1. ha a fogadó játékos követ el hibát vagy a labda azért került játékon kívülre, mert a fogadó játékos térfelén belül érintette a talajt, az adogató játékos pontot szerez. Az adogató ezután újra adogat a másik adogatóudvarból.
12.5.2. ha az adogató játékos követ el hibát, vagy a labda azért kerül játékon kívülre, mert az adogató játékos térfelén belül érintette a talajt, az adogató játékos elveszti az adogatás folytatásának jogát és ezt követően a fogadó játékos válik adogató játékossá és egyik játékos sem szerez pontot.
PÁROSJÁTÉK
13.1. Egy játszma kezdetén és valahányszor egy oldal megszerzi az adogatás jogát, az adogatást a jobboldali adogatóudvarból kell végrehajtani.
13.2. Csak a fogadó játékos ütheti vissza az adogatást. Amennyiben a labdát a fogadó játékos társa érinti vagy üti vissza, az adogató oldal szerez egy pontot.
13.3. A játék menete
13.3.1. az adogatás visszaütése után a labdát az adogató oldal bármelyik játékosa visszaütheti, ezután a fogadó oldal bármelyik játékosa és így tovább mindaddig, amíg a labda játékon kívülre nem kerül.
13.3.2. az adogatás visszaütése után egy játékos a labdát a saját térfelének bármelyik pontjáról visszaütheti.
13.4. Pontszerzés, adogatáscsere
13.4.1. ha a fogadó oldal követ el hibát, vagy a labda játékon kívülre kerül, mert a fogadó oldal térfelén belül érintette a talajt, az adogató oldal szerez egy pontot és az adogató játékos adogat ismét
13.4.2. ha az adogatóoldal követ el hibát, vagy a labda játékon kívülre kerül, mert az adogató oldal térfelén belül érintette a talajt, az adogató játékos elveszti az adogatás folytatásának jogát és egyik oldal sem szerez pontot
13.5. A játékosok felállásának rendje
13.5.1. egy játszma kezdetén adogató játékosnak, ha a játszmában elért pontjaik száma nulla vagy páros szám, a jobboldali adogatóudvarból, egyébként a baloldali adogatóudvarból kell adogatnia, vagy ott kell fogadnia.
13.5.2. egy játszma kezdetén fogadó játékosnak, ha a játszmában elért pontjaik száma nulla vagy páros szám, a jobboldali adogatóudvarban, egyébként a baloldali adogatóudvarban kell fogadnia vagy onnan kelt adogatnia.
13.5.3. a partnerekre ennek fordítottja alkalmazandó
13.5.4. ha játszmahosszabbításra kerül sor, a 13.5.1. és 13.5.2. Szabálypontok alkalmazásához a játszma során az egy oldal által elért teljes pontszámot kell figyelembe venni
13.6. Folyamatos adogatás során az adogatásokat a jobboldali ill. a baloldali adogatóudvarból felváltva kell elvégezni, kivéve a 14. és 16. Szabálypontok eseteit.
13.7. Egy játszma során az adogatás joga a kezdeti adogatótól a kezdeti fogadóhoz, ezt követően annak partneréhez, majd az ellenfél egyik játékosához, ezután annak partneréhez kerül át, és így tovább.
13.8. Ugyanabban a játszmában egyik játékos sem adogathat vagy fogadhat soron kívül és nem fogadhat két egymást követő adogatást, kivéve a 14. és 16. Szabálypontok eseteit.
13.9. A győztes oldal bármelyik tagja kezdheti az adogatást és ugyanígy a vesztes fél bármelyik tagja fogadhat a rákövetkező játszma elején.
ADOGATÓUDVAR HIBÁK
14.1. Adogatóudvar hiba történt, ha egy játékos
14.1.1. soron kívül adogatott
14.1.2. rossz adogatóudvarból adogatott, vagy
14.1.3. rossz adogatóudvarban állva készült az adogatás fogadására és az adogatás megtörtént
14.2. Ha adogatóudvar hiba történt, akkor
14.2.1. ha a hibát a következő adogatás végrehajtása előtt észrevették, adogatás ismétlést kell ítélni, kivéve ha csak az egyik fél volt hibás és a labdamenetet elvesztette, mert ebben az esetben a hibát nem kell helyesbíteni
14.2.2, ha a hibát a következő adogatás végrehajtása előtt nem vették észre, a hibát nem kell helyesbíteni
14.3. Ha adogatóudvar hiba miatt kerül sor ismétlésre, a labdamenetet a hiba helyesbítése után kell megismételtetni.
14.4. Ha az adogatóudvar hibát nem kellett helyesbíteni, a játék ebben a játszmában a hibás felállásban folytatódik tovább (vagy ha aktuális, az új adogató sorrendben).
HIBÁK
"Hibának" számit
15.1. ha egy adogatás nem szabályos (11.1. Szabálypont)
15.2, ha az adogató játékos adogatási kísérlet közben nem találja el a labdát
15.3. ha adogatáskor a labda a háló felett átrepülve megakad a hálóban, vagy a hálón fennakad
15.4. ha játék közben a labda
15.4.1. a játéktér határvonalain kívül ér talajt
15.4.2. a hálón keresztül vagy a háló alatt kerül át a másik térfélre
15.4.3. nem kerül át a háló főlőtt
15.4.4. érinti a tetőt, mennyezetet vagy az oldalfalakat
15.4.5. érinti egy játékos testét vagy ruházatát
15.4.6. érint bármit vagy bárkit a játéktér közvetlen környezetén kívül (ahol a csarnok felépítése szempontjából szükséges, a helyi tollaslabda illetőség, az országos szövetség vétójogától függően szabálymódosításokat eszközölhet, melyek az olyan esetekre vonatkoznak, amikor a labda egy akadályt érint.
15.5. ha játék közben a labda érintési pontja nem a játékos saját térfele fölött van (az ütő játékos azonban az ütés során ütőjével követheti a labdát a háló fölött is).
15.6. ha a labda játékban van és egy játékos
15.6.1. ütőjével, testével vagy ruházatával érinti a hálót vagy annak tartozékait
15.6.2. ütőjével vagy testrészével áthatol az ellenfél térfelére, kivéve a 15.5. Szabálypontban megengedett esetet. Nem hiba azonban, ha a játékos a háló alatt átlép az ellenfél térfelére, amennyiben ezzel az ellenfelet nem akadályozza.
15.6.3. ellenfelét akadályozza, azaz ellenfelét egy szabályos ütés kivitelezése közben gátolja, miközben ellenfele az ütőjével a háló fölött követi a labdát
15.7. ha játék közben ellenfelét bármilyen cselekedettel szándékosan megzavarja, mint pl. kiabálással vagy kézmozdulatokkal
15.8. ha játék közben a labdát
15.8.1. ütővel elkapják, azon tartják és ezt követően ütővel dobják
15.8.2. ugyanazon játékos egymás után két ütéssel kétszer érinti
15.8.3. egy játékos és annak partnere egymást követően érinti
15.8.4. egy játékos ütőjével érinti, és ennek a játékosnak a térfelén a labda hátrafelé folytatja útját
15.9. ha egy játékos kirívóan, ismételten vagy sorozatosan szabálytalankodik a 18. Szabálypont szerint.
ISMÉTLÉSEK
A játékvezető vagy (ha nincs játékvezető), a játékos "ismétlés"-t rendel el a játék megállítására
16.1. minden váratlan vagy véletlen esemény esetén
16.2. ha egy labda, miután átjutott a háló fölött, a hálón fennakad, kivéve az adogatás esetét
16.3. ha az adogatás közben mind az adogató, mind a fogadó játékos egyidejűleg követ el hibát
16.4. ha az adogató játékos elvégezte az adogatást még mielőtt a fogadó játékos fogadásra kész lett volna
16.5. ha a játék során a labda feje teljesen elválik a labda többi részétől
16.6. ha a vonalbíró nem látta az esetet és a játékvezető nem tud dönteni
Ha ismétlés történt, az utolsó adogatás utáni játék nem számít, és az adogató játékos újra adogat, kivéve ha a 14. Szabálypont alkalmazható.
A LABDA NINCS JÁTÉKBAN
A labda nincs játékban, ha
17.1. beleütközik a hálóba és abban elakad vagy fennakad annak tetején
17.2. nekiütközik a hálónak vagy a hálótartó oszlopnak és az ütő játékos térfele irányában kezd leesni
17.3. érinti a játéktér felületét, vagy
17.4. hiba vagy ismétlés fordul elő
FOLYAMATOS JÁTÉK, SPORTSZERÛTLENSÉG,
BÜNTETÉSEK
18.1. A játéknak az első adogatástól a mérkőzés végéig folyamatosnak kell lennie, kivéve a 18.2. és 18.3. Szabálypontokban megengedett eseteket
18.2. Minden mérkőzés első és második játszmája között egy nem több, mint 90 másodperces, a második és harmadik játszmája között pedig egy nem több, mint öt perces szünet engedélyezett minden alábbi esetben:
18.2.1. nemzetközi versenyeken
18.2.2. az IBF által jóváhagyott versenyeken és
18.2.3. minden egyéb mérkőzésen (hacsak az országos szövetség korábban nem hozott nyilvánosságra olyan döntést, mely szerint nem engedélyez ilyen szünetet)
18.3. Ha nem a játékos ellenőrzése alá tartozó körülmények szükségessé teszik, a játékvezető felfüggesztheti a játékot egy általa szükségesnek tartott időtartamra. Ha a játék felfüggesztésére sor került, a játékot a felfüggesztésig elért állásból kell folytatni.
18.4. Semmilyen körülmények között nem függeszthető fel a játék abból a célból, hogy a játékos visszanyerhesse erejét, levegőhöz jusson, utasításokat vagy tanácsokat kapjon.
18.5.1. Egy mérkőzés alatt egyetlen játékos sem kaphat tanácsokat, kivéve a 18.2. és 18.3. Szabálypontokban említett szüneteket
18.5.2. A 18.2. és 18.3.Szabálypontokban említett esetek kivételével a játékvezető hozzájárulása nélkül egyetlen játékos sem hagyhatja el a játékteret
18.6. Egyedül a játékvezető jogosult a játék felfüggesztésére
18.7. Egy játékos
18.7.1.szándékosan nem okozhatja a játék felfüggesztését
18.7.2.. szándékosan nem változtathatja meg a labda sebességét
18.7.3. sértő módon nem viselkedhet, vagy
18.7.4. viselkedésével nem véthet azokban az esetekben sem, amelyekről a tollaslabdázás szabályai nem rendelkeznek.
18.8. A 18.4., 18.5.vagy a 18.7. Szabálypontok bármilyen megsértése esetén a játékvezetőnek az alábbiak szerint kell intézkedne:
18.8.1. a vétkes oldalt figyelmezteti
18.8.2. a vétkes oldal ellen hibát ítél, ha előzőleg már figyelmeztette, vagy
18.8.3. kirívó vagy ismételt szabálysértések esetén a vétkes oldal ellen hibát ítél és azonnal jelenti a verseny Döntnökének, akinek jogában áll a vétkest a versenyből kizárni.
18.9. Ahol nincs kijelölt döntnök, ott a felelős hivatalos személynek van joga a versenyből a vétőt kizárni.
TISZTSÉGVISELŐK ÉS PANASZOK
19.1. Annak a versenynek vagy rendezvénynek, amelynek a mérkőzés a részét képezi, a döntnök a teljeskörű felelőse.
19.2. Ahova a játékvezetőt kijelölték, ott Ő felelős a mérkőzésért, a játéktérért és annak közvetlen környezetéért. A játékvezető jelentést tesz a döntnöknek. A döntnök távolléte esetén a játékvezető a döntnök helyett a felelős tisztségviselőnek tesz jelentést.
19.3. Az adogató által elkövetett adogatási hibákat az adogatásbíró köteles jelezni, amennyiben ilyenek előfordulnak (11.1. Szabálypont).
19.4. A vonalbírák feladata jelezni, hogy a labda játéktéren kívül vagy belül ért-e a talajra.
Egy játékvezető
19.5. felügyeli és érvényre juttatja a tollaslabdázás játékszabályait, ha szükséges, hibát vagy ismétlést ítél anélkül, hogy a játékosok erre felszólítanák
19.6. vitás kérdésekben dönt, ha azok a következő adogatás elvégzése előtt merültek fel
19.7. biztosítja a játékosok és a nézők tájékoztatását a mérkőzés alakulásáról
19.8. a döntnökkel való egyeztetés után kijelöli vagy visszahívja a vonalbírákat és az adogatásbírót
19.9. ténykérdésekben nem bírálhatja felül a vonalbírák és az adogatásbíró ítéletét
19.10. ahol más pályabíró nincs kijelölve, azok feladatait is ellátja, ahol egy kijelölt pályabíró nem tud dönteni, dönt helyette vagy ismétlést ítél
19.11. dönt a játék bármilyen felfüggesztéséről
19.12. a 18. Szabálypont értelmében minden eseményt feljegyez és jelent a döntnöknek
19.13. a szabályokat érintő minden kielégítetlen panaszt a döntnök elé tár (Az ilyen panasszal mindig a következő adogatás megtörténte előtt kell élni, vagy mielőtt a panaszos a mérkőzés végén elhagyná a játékteret.
A JÁTÉKVEZETÉS SZABÁLYAI
A JÁTÉKVEZETŐ FELADATAI ÁLTALÁBAN
1.1. A játékvezető ismerje és értse a tollaslabdázás játék- és versenyszabályait
1.2. A játékvezető döntése minden ténykérdésben végleges. A játékos legfeljebb a játékszabályokkal kapcsolatban fordulhat a versenybírósághoz (döntnökhöz)
1.3. A vonalbíró döntése végleges minden a saját vonalát érintő kérdésben, a játékvezető Őt nem befolyásolhatja.
1.4. Ha van adogatásbíró, akkor döntéseit a játékvezető nem bírálhatja felül az adogatás végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben. A játékvezetőnek adogatáskor a fogadóra kell ügyelnie.
1.5. Minden döntést, valamint a mérkőzés állását érthetően és hangosan kell közölni. Ezért a játékvezető ítéljen azonnal, meggyőzően, határozottan és jól érthetően. Esetleges hiba elkövetése esetén rögtön helyesbítsen.
1.6. Ha a játékvezető nem tud dönteni, rendeljen el ismétlést. Soha nem szabad a nézők megjegyzését, véleményét a döntéskor figyelembe venni.
1.7. A játékvezető felellős mindazon vonalakért, amelyek nem tartoznak a vonalbírák hatáskörébe.
1.8. A játékvezető biztosan tartsa kezében a mérkőzést. Kerülnie kell minden szükségtelen megszakítást. A játék a játékosoké.
1.9.Ha a játékvezető és a vonalbíró bizonytalan abban, hogy szabálysértés történt, ne ítéljen hibát. Ilyen esetekben célszerűbb folytatni a játékot.
A JÁTÉKVEZETŐ FELADATAI A MÉRKŐZÉS
MEGKEZDÉSE ELŐTT
2.1. Vegye át és töltse ki a játékvezetői űrlapot.
2.2. Ellenőrizze a háló magasságát, a hálótartó oszlopok, illetve a rögzítőszalagok elhelyezését ( 2. és 3. Szabálypont).
2.3. A játékvezető ellenőrizze a vonal- és adogatásbírák elhelyezkedését, valamint azt, hogy tisztában vannak-e feladatukkal (lásd 7. és 8. fejezet).
2.4. Győződjék meg arról, hogy kipróbált labda (4.3. Szabálypont) elegendő áll-e rendelkezésre a játék folyamatossága érdekében. Ha a játékosok nem értenek egyet a labda megfelelőségét illetően, hívja a Döntnököt (a Versenybíróság Elnökét), illetve független játékossal próbáltassa ki a labdát. Ha a labdákat elfogadták, akkor azokat használni kell, hacsak a körülmények meg nem változtak.
A JÁTÉVEZETŐ FELADATAI A MÉRKŐZÉS KEZDETÉN
3.1. Ügyeljen arra, hogy a választást helyesen végezzék el, továbbá a választásban győztes és vesztes eleget tegyen a 8. Szabálypont szerinti követelményeknek.
3.2. Páros mérkőzések esetén jegyezze fel a játékvezetői űrlapra a jobb oldali adogatótérben kezdő játékosok nevét. Ez bármikor lehetővé teszi a játékosok helyes felállásának ellenőrzését (páros saját pontszámnál alapfelállás, páratlan saját pontszámnál fordított felállás van). Ha a 14.4. Szabálypont szerint a téves felállás a játszma végéig érvényben marad, akkor módosítsa a felállást a játékvezetői űrlapon,
3.3.A bemelegítés végén közölje a következőket:
a./ versenyeken: "döntő" vagy "elődöntő", ha egyik sem, akkor a bejelentés elmarad
b./ versenyeken vagy csapattalálkozókon
- a játékosok nevét, az általuk képviselt ország, megye, klub, stb. nevét
- az első adogató nevét (páros játéknál az első fogadó nevét is)
- adjon engedélyt a mérkőzés megkezdésére "nulla-nulla, játék" bemondásával.
A JÁTÉKVEZETŐ FELADATAI A MÉRKŐZÉS FOLYAMÁN
4.l. Jegyezze a játékvezetői űrlapon a mérkőzés állását (lásd 1.sz.függelék).
4.2. Közölje folyamatosa a mérkőzés állását:
- először mindig az adogató pontszámát;
- ha a játékos egyes mérkőzésen elveszti adogatását, mondja: "adogatáscsere", azután közölje az új adogató szerinti játékállást
- páros mérkőzésen egy játszma kezdetén csak a játékállást közölje mindaddig, amíg az első játékos adogat. Az első adogatási jog elvesztésekor mondja "adogatáscsere" és hirdesse ki az új adogató szerinti játékállást. Ezt követően amikor az első adogató játékos elveszíti adogatási jogát, mondja be a játékállást és azt, hogy "második adogató". Folytassa ezt addig, amíg a második játékos adogat. Ha a második adogató is elveszeti adogatási jogát, akkor "adogatásesere" és az új adogató szerinti játékállás bemondása következik.
- amikor az egyik oldal eléri a 14. (női egyesben a 10.) pontot, akkor az első esetben közölni kell: "játszmalabda" illetve "mérkőzéslabda". Ugyanezt kell tenni akkor is, ha egy játszma hosszabbítása során először adódik erre alkalom. Ekkor közölni kell a soron következő adogatóoldal pontszámát és a fogadóoldal pontszámát.
- ha a labda pályán kívül esik le és nincs vonalbíró, akkor a játékvezető a játékállás közlése előtt mondja "kint".
4.3. Ügyeljen arra, hogy a játékosok indokolatlanul ne késleltessék a játékot és a pályát a játékvezető engedélye nélkül ne hagyják el (18.5.2. Szabálypont).
4.4. Ha a mérkőzés megszakítása elkerülhetetlen, akkor jegyezze fel a játékvezetői űrlapra a mérkőzés állását, az adogató nevét és a helyes adogatótereket.
4.5. Ha idegen Labda (más pályáról) vagy tárgy jut a pályára, illetve környékére, akkor meg kell szakítani a labdamenetet "állj" bemondással és ismétlést kell elrendelni.
4.6. Vigyázni kell a következőkre:
a./ a hibás adogatásra, ha nincs adogatásbíró. Nagyon nehéz a játékvezetői székből megítélni a "derékmagasság feletti adogatást", illetve az "ütő a kézfej felett" eseteket. Ha kétség merül fel, a játékvezető figyelmeztesse a játékosokat és kérjen adogatásbírót, ha azt szükségesnek tartja.
b./ Az adogató játékosnak az adogatás pillanatában mindkét lábával érintenie kell a talajt, nyugalmi helyzetben, az adogatótéren belül, amikor a labdát elüti, és nem szabad cselező, megtévesztő mozdulatot végeznie (11.1.2. Szabálypont). Ha van adogatásbíró, akkor ennek elbírálása az Ő hatáskörébe tartozik. Ha ilyen jellegű adogatáshibát követnek el a játékosok, azt késedelem nélkül meg kell ítélni. Ha az adogató játékos késlelteti az adogatás elvégzését, akkor a játékvezetőnek, saját elhatározásából vagy az adogatásbíró kérésére figyelmeztetni kell őt arra, hogy az adogatás késleltetését a jövőben hibának fogja ítélni a 11.1.1. Szabálypont alapján.
c./ A fogadó játékosnak mindkét lábával a talajt kell érintenie a fogadótéren belül, és nem szabad elmozdulnia az adogatás pillanatáig (11.1.2. Szabálypont).
d./ A 15.8. Szabálypont szerinti hibás ütésnél azonnal "hibát" kell ítélni.
e./ A játékosoknak nem szabad "hagyd", vagy "hiba" stb. szavakat bemondaniuk, mert ezzel ellenfelüket megzavarják. Ha ez előfordul, figyelmeztetni kell őket.
f./ Hibának kell minősíteni pl. a háló alatti átcsúszást, amennyiben ez akadályozza az ellenfelet; az ütő átdobását az ellenfél térfelére, az adogató játékos eltakarását adogatás közben (15.7. Szabálypont)
g./ Helyesen kell értelmeznie a téves felállásból történt adogatást és fogadást (14. Szabálypont).
h./ Hibának minősül, ha a labdát megütik, mielőtt átjutott volna a hálón, valamint ha a hálót ütővel, testtel vagy öltözékkel érintik labdamenet közben (15.5. és 15.6. Szabálypontok).
i./ A játékvezető helyesen alkalmazza a hosszabbítást (9.5. és 9.6. Szabálypontok). Kötelessége megkérdezni a játékosokat a hosszabbítási szándékot illetően. Hangosan közölnie kell az erre jogosult játékos döntését, hogy a nézők is hallhassák "hosszabbítás 3 pontig", ezt követően "14-14 (10-10)" vagy "14.14 (10-10), második adogató", a helyzetnek megfelelően. '
j./ A játékosoknak térfelet kell cserélniük játszmánként és a döntő játszma meghatározott pontszámánál (10.1. és 10.2. Szabálypontok).
k./ a játékos befolyásolja a labda sebességét, figyelmeztesse őt a játékvezető és szükség esetén cserélje ki a labdát 18.7.2.Szabálypont).
A JÁTÉKVEZETŐ FELADATAI A JÁTSZMA VÉGÉN
Közölje: "játszmát nyert...". Egyéni versenyeken a játékos illetve játékosok nevét, csapattalálkozókon a csapat nevét, ezt követően a játszma pontszámát és ha aktuális, a játszmaállást.
A JÁTÉKVEZETŐ FELADATAI A MÉRKŐZÉS VÉGÉN
6.1. Közölje a játszma és a mérkőzés eredményét.
6.2. Írja alá a hiánytalanul kitöltött játékvezetői űrlapot és adja azt a versenyeken a főjátékvezetőnek (versenybírónak), csapattalálkozókon a csapatkapitányoknak.
AZ ADOGATÁSBÍRÁK
7.1. Ha egy adogatásbíró van, akkor Ő a játékvezetővel szemben levő hálótartó oszlopnál elhelyezett alacsony széken üljön. mennyiben a körülmények úgy kívánják, akkor az adogatásbíró játékvezetővel azonos oldalon is elhelyezkedhet. Ha két adogatásbírót alkalmaznak, akkor őket az alapvonalak mögött elhelyezett alacsony székre kell ültetni. A játékvezető más ültetési helyet is kijelölhet.
7.2. Az adogatásbírónak ügyelnie kell arra, hogy
a./ az adogató játékos a labda megütéséig mindkét lábával az adogatótéren belül érinti-e a talajt (11.1.2. Szabálypont), továbbá hogy az adogatás megkezdésétől az ütő folyamatos, előreirányuló mozgást végez-e ( 11.1.5. Szabálypont).
b./ a labda megütésének pillanatában az ütő bármely része nincsen-e magasabban vagy azonos magasságban az ütőt tartó kéz bármelyik részénél, továbbá hogy a labda bármelyik része nincsen-e az adogató játékos derékmagassága felett ( 11.1.3. és 11.1.4. Szabálypontok).
c./ az ütő labdával való érintkezésének kezdőpontja a labda fejrészén legyen ( 11.1.3. Szabálypont).
7.3.Ha az adogatás nem szabályszerű, az illetékes adogatásbíró jól hallhatóan "hiba"-t mondjon és a 2.sz. Függelék jelzéseinek értelemszerű alkalmazásával hozza a játékvezető tudomására, hogy milyen természetű hibát észlelt. Ha két adogatásbíró van, akkor a fogadó játékos felőli adogatásbíró jól érthetően "hiba"-t mondjon be, ha a fogadó játékos megszegi a 11.1.2. Szabálypont előírásait. Még ebben az esetben is ítélhet a játékvezető hibát akár az adogatónál, akár a fogadónál (ha az adogató illetve a fogadó játékos lába az adogató-, illetve fogadóteret határoló vonalon van).
7.4. A játékvezető egyéb feladatot is adhat az adogatásbírónak, ezt azonban előre a résztvevő játékosok tudomására kell hozni.
A VONALBÍRÁK
8.1. A vonalbíró csak a számára kijelölt vonalért felel. Ha a labda a pályán kívül ér talajt, akkor a vonalbíró határozottan, a játékosok és a nézők számára egyaránt érthetően "kint" szóval és ugyanakkor mindkét karjának vízszintes kinyújtásával jelezzen, hogy azt a játékvezető észrevehesse.
8.2. Ha a labda a pályán belül ér talajt, akkor a vonalbíró ne mondjon. semmit, viszont jobb kezével mutasson a vonalra.
8.3. Amennyiben a vonalbíró nem látta az esetet, ezt azonnal hozza a játékvezető tudomására, szemének keresztbe tett kezeivel történő letakarásával (lásd 3. Függelék).
8.4. A vonalbírák a rájuk bízott vonal meghosszabbításában, a pálya végeinél és a játékvezetővel ellentétes oldalon elhelyezett székeken foglaljanak helyet.
8.5. Ha három vonalbírót alkalmaznak, akkor kettő az alapvonalakat (párosnál a hátsó adogatóvonalakat is), a harmadik pedig a játékvezetővel szemben lévő oldatvonalat figyelje. Háromnál több vonalbíró elhelyezkedését a játékvezető határozza meg.
2.sz. Függelék
11.1.3. Szabálypont
A labda bármely pontja annak megütése pillanatában magasabban volt az adogató játékos derekánál.
11.1.4. Szabálypont
A labda megütésének pillanatában az ütő szára nem olyan mértékben mutat lefelé, hogy a teljes ütőfej észrevehetően az adogató játékos ütőt tartó teljes kézfeje alatt lenne.
Ha a labda játéktéren kívül ér talajt, függetlenül attól, milyen messze, azonnal mondja be hogy "kint' (angol nyelvű vezetés esetén "out"), hangosan és érthetően, hogy mind a játékosok, mind a nézők meghallják, és mindenkor jelezze ezt két kezének vízszintes széttárásával, hogy a játékvezető tisztán láthassa.
Ha a labda játéktéren belül ért talajt, ne mondjon semmit, de jobb kezével mutasson a vonalra
Ha nem látta az esetet mindkét szemének eltakarásával azonnal jelezze ezt a játékvezetőnek.