Tagság, tevékenység

Alakult: 1984 október 3-án Szakkör vezető: Szabó Pál Antalné népi játékok és kismersterségek oktatója, népi iparművész Taglétszám: 20

Népművészeti konferencia Erdélyben

A Békés megyei Népművészeti Egyesület, melynek tagja vagyok, pályázott és nyert. Megvalósulhatott régi álmunk. A romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Népművészeti Egyesület, az Artera Alapítvány és a Hargita Turisztikai Egyesület összefogásaként létrejöhetett egy Nemzetközi Népművészeti Konferencia.

A Békés megyei Népművészeti Egyesület igyekezett a népi kézművesség minden területéből ízelítőt adni kiállítás keretében. A konferenciát és a kiállítást Máréfalván november 24-26-án rendezték. Az itt látható 240 székely kapu a világörökség része.

Mi kiállítók november 23-án 5 órakor indultunk Békéscsabáról autóbusszal. Nagyon hosszú utazás várt ránk. Este 20 órára érkeztünk Máréfalvára. A kocsmában vártak ránk vacsorával s szállásadóink nagy szeretettel. Ott mást jelent a kocsma, más a szerepe, mint itthon. A falusi turizmus azt jelenti, hogy az autóbusznyi ember 10 perc alatt szálláshoz jutott, fürödhetett, pihenhetett, aludhatott reggelig ringatás nélkül.

Reggeli után kezdődött a "munka" - a konferencia -, melynek a máréfalvi művelődési ház adott otthont a kiállítással együtt.

Jeles személyek fogadtak minket! Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke, Pál Miklósné, a Magyarországi Magyar Népművészeti Egyesületek szövetségének elnöke, Lőrinc Zsuzsanna, az Artera Alapítvány igazgatója, Dávid Lajos, Máréfalva polgármestere (székely viseletben), Asztalos Ferenc és Antal István RMDSZ- képviselők, Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke.

Előadást tartottak: Dáné Szilárd, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség és Prezsmer Imola, a Kovászna megyei Tanfelügyelőség vezetői, Pál Miklósné, a NESZ elnöke, Szabó Árpád Töhötöm a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense.

A szünetekben minden kiállító - magyar és romániai magyar - a kiállított tárgy - tárgyak előtt tevékenységéről adott tájékoztatót az érdeklődőknek, és ha szükség volt rá, bemutatott. Én a csomózott receháló készítését ismertettem.

Ebéd után meglátogattuk a csernátoni Haszman Pál Falumúzeumot. Itt a szecskavágótól a Hoffer traktorig, a Sokol rádiótól az öntöttvas kályháig sok mindent láttunk. Haszman Pál múzeumvezető kézműves műhelyeket is mutatott. Máréfalvára hazaérve ismét a kocsmában vacsoráztunk, vártak szállásadóink, jól elfáradva próbáltunk pihenni, erőt gyűjteni.

Szombaton folytatódott a konferencia. Az érdeklődők már ismerősként kértek meg egy-egy kiállítót a tárgyhoz kapcsolódó magyarázatra. Hamar kiderült, hogy egymás munkájához is tudunk irányító tájékoztatást adni.

Az előadóink: Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, dr. Vofkori László, az egyetem docense, Dr. Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Zrt. képviselet vezetője, Magyar Köztársaság Főkonzulátusa -Kolozsvár, Deáky András, a Hargita Turisztikai Egyesület elnöke, Portik Kis Irénke, a Gyergyószárhegyi Alkotóház néprajzkutatója, Molnár Attila, az Erdélyi Kézműves Céh ügyvezetője.

Ebéd után Kovács Piroska vezetésével tájház látogatás volt. Megtudtuk, mi igaz a betyár legendából, hogyan működik az alkotótábor, hogyan tanulják a bútorfestést, a kapufaragást. Megismertük a jelképrendszer egy részét, megnéztük a kapuk útját. A Jézus szíve kápolnát kívülről csodáltuk meg, mer ekkorra már besötétedett.

Másnap reggel indultunk haza Magyarországra. Közben megálltunk Székelyudvarhelyen, megnéztük a Székelytámadt várat, mely nyaranta egy kézműves vásárnak ad helyet. Egy kürtőskalács-sütő mindenkit megajándékozott egy-egy kaláccsal, üdítővel útravalóul. Ellátogattunk Farkaslakára is.

Jó volt újszászinak lenni! Tamási Áron sírjánál, a sok nemzetiszín szalag között volt egy újszászi feliratú is. Vitték, odakötötték Fülöp Ildikó, Fülöp ?, Barta?, Barta? és Joó Mihály. (A többi nem volt olvasható.) Köszönöm nekik, hogy jó volt újszászinak lenni.

Korondon csak az árusok sorát láttuk, és otthagytuk a fényképészünket, de visszament érte a busz. Parajdon egy másik buszra szálltunk. Ez a busz levitt minket a sóbányába, ahol játszóterek, pihenőpadok, templom volt kialakítva a pihenni és gyógyulni vágyóknak. Feljőve már ismét jókedvű társaságot fotózott a megkerült fotós. Ebéd után Kolozsvár várt minket ezernyi látnivalójával. Mátyás király szobra, szülőháza, utcái, épületei: mind- mind egy mérföldkő a közös történelmünkben.

Élménydús napjainkat a hazaút sem tette egyhangúvá. 45-en több hangon, több szólamban nótáztunk hazáig (állítólag ugyanazt énekelte mindenki).

Mindenkinek élményekben gazdag, békés, boldog új évet kívánok!

Szabó Pál Antalné
a Népi Díszítőművészeti Szakkör
vezetője

Díjazott kézimunkák

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület, a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége a békéscsabai X. Országos Textiles Konferenciához kapcsolódva két témakörben írt ki pályázatot: 1. Ágy és környéke, 2. Egyházi textíliák. A pályázatra 697 alkotás érkezett, melyek közül a zsűri 355-öt válogatott ki a március 10-24-ig tartó kiállításra. A pályázatra Csendesné Dolinay Margit is benevezett két maga által tervezett és hímzett terítővel, melyek 2004-ben készültek a református templom számára. A kalotaszegi nagyírásos hímzéssel készült úrasztal- és szószék-terítőt a zsűri beválogatta a kiállításra. Már maga ez a tény is azt mutatja, hogy a hímzések színvonala elismerésre méltó, mégis nagy volt a meglepetés, amikor a díjazásnál kiderült, hogy az egyházi textíliák kategóriában Csendesné 3. díjat nyert. Gratulálunk neki! A terítők megtekinthetők a református templomban.

F.Sz.Zs.

Hagyományőrző rendezvény a Vajdaságban

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Vajdasági Magyar Folklórközpont, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Békés megyei Népművészeti Egyesület támogatásával és szervezésével három napot töltöttem a Vajdaságban. Kiállítóként Szabadkán és a kapcsolódó konferencián, Gomboson. A konferencia témája a hímzéssel, szövéssel, tánccal és a tájházak, gyűjtemények kezelésével foglalkozott.

Az ünnepségsorozat Gomboson kezdődött, Szabadkán folytatódott, ahol a 10 éves a Vajdasági Magyar Folklórközpont keretében tánc, dal és zene, majd kézműves kiállítás megnyitó volt "Visszatekintő értékeink" címmel. Állófogadás, baráti beszélgetés közben ismerkedtünk, míg ki nem fáradtunk. A következő napon turistaként ismerkedtünk a Vajdasággal, emberekkel, tájházakkal, melyek közül sok még lakásként funkcionált. Kiemelt fogadás és vendégszeretet kísérte csoportunkat.

Útvonalunk: csütörtök: Újszász - Békéscsaba, péntek: Békéscsaba - Szabadka - Gombos - Bajsa - Szabadka, szombat: Szabadka - Topolya - Doroszló - Szabadka, vasárnap: Szabadka - Zenta - Magyarkanizsa - Horgos - Békéscsaba - Újszász.

Szabadkán egy kollégiumban aludtunk, majd délelőtt tisztelegtünk a II. világháború magyar áldozatainak emlékművénél. Itt állították fel a Békés megyei Népművészeti Egyesület fafaragói által készített haranglábat.

Zentán a csata helyszínén jártunk, meglátogattuk a magyar emlékművet és az 5000 darabból álló helytörténeti gyűjteményt. Utunk során párhuzamosan mutatták a magyar és szerb házakat, lakásokat, műhelyeket, boltokat, gyűjteményeket. Magyarkanizsán ebédeltünk, majd hazaindultunk. Nagyon sok tapasztalatot és élményt gyűjtöttünk.

Itthon portalanított út, beszámolóra váró csillogó tekintetek és egy Lajosmizsére hívó levél várt.

A 2005-ös év befejezése számunkra, a Népi Díszítőművészeti Szakkör részére méltóbb nem is lehetett volna.

Szabó Pál Antalné
szakkörvezető