„Néha vereséget szenvedünk. De a vereséget úgysem kerülhetjük el. Ezért aztán még mindig sokkal jobb, ha az álmainkért vívott harcban veszítünk el néhány csatát, mint ha úgy szenvedünk vereséget, hogy azt sem tudjuk miért harcoltunk” (Paulo Coelho)

Az EMMI támogatásával a SZIME pályázati kiírása Az idősek határokon átívelő kulturális és művészeti vetélkedője (Ki Mit Tud?) szeptember elején a megyei, területi és határon túli állomásokkal vette kezdetét. Egyrészt képző- és iparművészeti, másrészt előadó-művészeti, az utóbbin belül énekes, táncos, hangszeres előadás mellett színpadi jelenettel, vers és prózai műsorszámban, valamint egyéb kategóriában is jelentkezhettek a 60 év feletti egyéni illetve ezt az átlagkorhatárt elérő csoportos érdeklődők.

Újszászról több egyéni pályamunka érkezett a területi döntőre, ami azon a szinten meg is rekedt, hiába voltak tetszetős, egyedi és remek alkotások. Az értékeléskor elhangzott: „minden szentnek maga felé hajlik a keze”, ugyanis a zsűri ceglédi keramikust pártfogolt. A pécsi megmérettetésre a ceglédi bemutatkozásukkal tánc kategóriában Jász–Nagykun–Szolnok megye Pest-megye képviseletében, pedig a Nosza Mami csoport jutott tovább.

A táncosok komolyan vették a versenyt. A felkészülés a tánc látványfinomításával, intenzív, minden esti próba időbeni és energia ráfordításával, sok-sok gyakorlással folyt, hiszen nagy volt a tét. Az álom pedig szép. Öt nappal előbb megkaptuk az országos elődöntőre szóló meghívást. A gálaműsoron való szereplésre is felkérték a csoportot.

2013. október 21-22-én a Pécsett a Zsolnay Kulturális Negyed E78 épületében került sor az előadásokra. A pályázati kiírás tízezer embert mozgatott meg, vont be a versenybe. A 2 nap alatt közel 100 produkció került bemutatásra. Ezen a megmérettetésen dőlt el, hogy kik léphetnek színpadra az országos fináléban, amelyre november 22-én, a budapesti Operettszínházban kerül sor.

A Nosza Mamik tették a dolgukat. Adtuk magunkat. Küzdöttünk. Remek előadásunkkal a több százfős nézőközönséget magunkkal ragadtuk. A szűnni nem akaró tapsvihar, gratulációk, a csoporttal kapcsolatkeresők mind-mind a jó szereplést igazolták. Mégis. Kevés volt.

A szomszédos, világhírű Kodály Központban megtartott eredményhirdetésen, díjkiosztón és gálaműsoron mi, és mindazok, akik egyedi, értékes, szórakoztató és kimagaslóan teljesítők voltak, valahogy, valami különleges elbírálás, szubjektív megítélés, zsűrizés alapján, mind alulmaradtunk. Valamiért nem jól teljesítettünk.

„Határokon átívelő”. Rejtély. Vagy mégsem? A gálaműsoron való szereplésünket a szervezők visszamondták. A Vajdaságból olyan csoport szerepelt, amely a pécsi megmérettetésig sem jutott el. Viszont van jó hír. Testvérvárosunk, Palics Szederinda Népdalköre a budapesti finálén részt vesz! Gratuláltunk nekik és osztoztunk örömükben.

Vereség-e avagy győzelem? Döntse el mindenki maga. Mi, akik részt vettünk az előadássorozaton, az anyagi áldozaton túl mindent megtettünk, hogy méltóan képviseljük városunkat. Jól éreztük magunkat bőrünkben, sokat láttunk és tapasztaltunk. Azok az e-mailek, amelyek az ország számtalan helyéről érkeznek „Ti egész biztosan ott lesztek a döntőben, annyira ötletes, szép és eredeti a produkciótok. Gratulálok Neked és a társaid minden tagjának és remélem, hogy találkozunk Budapesten...” vagy „Ti olyan jók vagytok, olyan magyaros, mutatós a táncotok lehetetlen, hogy ti ne kerüljetek be a döntőbe” vagy „igazságtalanság, hogy ti…” – erősítenek. Az eredménytelenség nem egyenlő a vereséggel! Győzelemként éljük meg azt a sok új barátot, öntevékeny művészeti csoportot, akik megismertek minket, akik hívnak és várnak rendezvényeikre. Kedvünket nem szegve megújult erővel készülünk az új kihívásokra.

Itt köszönjük meg vezetőnknek, Dr. Szóró Magdolna háziorvos, képviselő, csoportvezető, koreográfus, szervező, egyszóval „mindenesünk” anyagi támogatását és munkáját, amelyet a csoport fennmaradásáért végez. Köszönjük esetenkénti támogatóknak a finanszírozást, ez esetben Molnár Péter polgármester úrnak, hiszen a szállás és utazás is pénzbe kerül. Külön köszönjük a Városi Könyvtár vezetőjének, Nemes Zsuzsannának és munkatársának, Szaszkóné Borsányi Annának, hogy szívügyüknek tekintették a pályázati kiírás adta lehetőségek kihasználását és készséggel segítették a szervezési munkát.

Krassóiné Gyüre Rozália Margit

 

Kabán is kedvenc volt az ír tánc a Nosza Mamik előadásában, amelyet 2013. október 26-án az "Idősek napi rendezvény" keretében adtak elő

 

A Nosza Mami tánccsoport a pécsi színpadon

 

Újszász 2020©

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Adatvédelmi nyilatkozatunkat honlapunkon elolvashatja.