II. A "legnagyobb magyar"

Külhoni utazásai, Európa vezető embereivel történő találkozásai során egyre jobban rádöbben hazánk elmaradottságára. Kihasználatlan lehetőségek sorát látja meg.
Hazatérve friss erővel lát neki elképzelései megvalósításának. Rendszeresen részt vesz az országgyűlés munkájában, az angliai minta alapján megkezdi egy nemzeti kaszinó megalakítását és a lovassport, a lóversenyek szervezését, továbbra is foglalkozik a Tudós Társaság ügyével, elkezdi a szederfák cenki birtokán való meghonosítását, rókavadászatot szervez itt, megrendezi az első pozsonyi lóversenyt, szóval elindul a közéleti munkálkodás útján, amely ettől kezdve egész életét jellemzi.

• 1827. augusztus 18: a király szentesíti a Magyar Tudós Társaság felállításáról szóló törvénycikket
• 1827. augusztus 20: megnyílik a Pesti Kaszinó
• 1828. február 22: megjelenik első könyve, a "LOVAKRUL"
• 1828. május 20: megkezdődnek az első pesti lóversenyek
• 1830. június 11: Állattenyésztő Társaság, a későbbi Magyar Országos Gazdasági Egyesület megalapítása.

A közlekedés ügye is kiemelten fontos számára. Szerepet vállal az Al-Duna és a Tisza szabályozásában, a balatoni és dunai hajózás fellendítésében, a vasútépítésben, a Budát és Pestet összekötő állandó híd építésében. Támogatja a gőzmalmok és az óbudai hajógyár felépítését is. Tevékeny közgazdász, mérnök, mezőgazda és részvényes.

• 1832. február 10: Megalakul a Hídegyesület
• 1833 júliusában elvállalja az "Al-Duna szabályozása királyi biztosa" posztot
• 1836 májusa: a megalakuló Soproni Gőzmalom Társaság fővédnöke
• 1840-ben a Magyar Gazdasági Egyesület selyem- és eperfatenyésztő szakosztályának elnöke és ugyanekkor részt vesz a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülés megalapításában.
• 1842. augusztus 24: a Lánchíd ünnepélyes alapkőletétele

Gazdasági elképzeléseit, reformeszméit, a magyar társadalom problémái taglaló gondolatait művek sorában jegyezte le.

• 1830-ban lát napvilágot HITEL c. műve, melyben a feudális tulajdonviszonyokat okolja a magyar birtokosok gondjaiért: szükségesnek tartja a hitelviszonyok megjavítását az országban, kitér a jobbágy és a földesúr viszonyára is, felveti a robot és a terményszolgáltatás megszüntetésének kérdését.
• 1831. július 9-én jelenik meg a VILÁG, melyben még világosabban fejezi ki a nemzeti átalakulás útját és teendőit. A mű részletes címe is ez: "Világ, vagyis felvilágosító töredékek némi hiba s előítélet eligazítására".
• Az 1831. évi kolerajárvány és a nyomában kitörő felvidéki lázadás ösztönzi STÁDIUM c. műve megírására: 12 pontban foglalja össze reformtörekvéseit. A művet betiltják, kiadására is csak külföldön kerülhet sor.

Nem hanyagolja közéleti, gazdasági népszerűsítő tevékenységét sem: egymás után születnek tollából a "Magyar Játékszínrül", a "Néhány szó a Dunahajózás körül", a "Néhány szó a lóverseny körül", "A magyar Akadémia körül" című írásai.

Szívügye a közteherviselés kérdése is, melynek fontosságát cikksorozataiban: "Adó", "Két garas" és a "Magyarország kiváltságos lakosaihoz" címzett röpiratában is hangsúlyozza.

1836-ban feleségül vette özv. Zichy Károlyné Seilern Crescence grófnőt. Házasságukból három gyermek született.

1837-ben sok egyéb munkálkodása mellett mezőgazdasági terveit is igyekezett megvalósítani: megalapította a "Magyar Borismertető Társaságot"; folytatta cenki birtokának megkezdett korszerűsítését, bevezette a vetésforgó rendszerét, gondot fordított a takarmánytermesztésre és az állattenyésztésre is.

Szinte szédítő a lendülete, hogy hány emberrel tárgyal érdemlegesen, levelezik és nyomdára készen ír, tesz és lelkesít, munkára serkent másokat, bíz meg munkával szakembereket, él a közügynek. Társaságokat alapít, szavát, véleményét hallatja, támogatását biztosítja, vagy éppen ő maga a kezdeményező. Külföldön (ahol pl. a bajor király őt a "legjobb és legderekasabb magyarnak" nevezte) egyre több barátot szerez a magyar ügynek, egyre több magyart nyer meg hazájában a reform ügyének. Honfitársai is elismerik érdemeit: a felső táblán az országbíró és a nádor is dicsérik munkásságát, Erdély "aranytollat" küld neki, a vármegyék egymásután ismerik el most már hallatlan szorgalmát, dicsérik az ország egyetemes javát előmozdító tevékenységeit.

1840. november 19-én Pest megye közgyűlésén Kossuth Lajos a mélységes elismerés hangján szól róla majd "Felelet..." c. vitairatában ezt írja: "Gróf Széchenyi ujjait a korszak üterére tevé és megértette lüktetéseit. Ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak"

Képmellékletek:

Széchenyi István javaslatára megvalósított első pesti lófuttatás 1827-ben – Johann Erdmann Gottlieb Prestel (1804-1885) színezett litográfiája

Széchenyi István 1833-ban, háttérben a Vaskapu (Schoefft Ágoston festménye)

Friedrich Amerling: Gróf Széchenyi István, 1834 - olajfestmény

Széchenyi állította fel az óbudai hajógyárat. A gyár első munkacsarnokai az 1830-as években.
Rudolf Alt: Az óbudai Hajógyár - színes litográfia

A Lánchíd Budáról nézve. Műszaki tervezője William Tierney Clark,
az építést vezette Adam Clark (1842 - 1846).
Az oroszlánok a láncok végén Marschalkó János művei

Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1864)