Nyomtatás
Kategória: Rózsa Imre Középiskola és Kollégium
Találat: 1177

Írásom időszerűségét elsősorban a közelmúltban lezajlott országos szakmai tanulmányi versenyeken elért eredményeink, másodsorban személyes érintettségem szolgáltatják. Utóbbiról röviden annyit, hogy június 30-án elköszönök az iskolától, és ez a búcsú egyféle összegzésre késztet. 

Az elmúlt évtizedekben többen is véleményt alkottak a helyi középiskoláról, az itt folyó munkáról, munkatársakról és diákokról. Nincs is ezzel semmi baj, szabad országban élünk, ahol az Alaptörvényben is deklarált állampolgári jog a véleménynyilvánítás szabadsága és a szólásszabadság. Abban az esetben, ha ezek a vélemények tárgyilagosak, esetenként még elismerők is, azt örömmel fogadjuk. (Az iskola, vagy a pedagógus egyébről úgysem nagyon álmodhat.) Az viszont már zavarokat okozhat, ha téves megállapításokat igaznak beállítva olyanok fogalmaznak meg, akik nemcsak véleményalkotók, hanem a közösségre ható, azt befolyásolni képes és szándékozó véleményformálók is. Hogy mire is gondolok? Álljon itt néhány kiragadott példa a közelmúltban hangoztatott sommás kijelentésekből: 

„- Az újszászi gimiben csak hülyék (SIC!) tanítanak!” (A durva kifejezésért én kérek elnézést.) 

„- A helyi középiskola egy mocsár!” 

„- Ide csak olyan újszászi gyerek jelentkezzen, aki sokáig szeret aludni!” (Ez utóbbi mondat még a múlt héten is visszaköszönt az egyik érdeklődő szülő által felidézve.) 

Távol áll tőlem a fentieket kinyilatkoztatók számonkérése, de a szavaiknak súlya van. Vajon megfordult-e a fejükben, hogy – talán akaratlanul is – hány embertársukat csapták arcul és bántották meg ezekkel a szavakkal? Ráadásul tették mindezt anélkül, hogy az érintettek részéről az ő irányukba bármikor is megfogalmazódtak volna még csak megközelítően is hasonló, súlyos kritikák vagy bántások. 

Mindezidáig mégis lenyeltük és eltűrtük, mert – mint ahogyan már hivatkoztam rá – a véleménynyilvánítással élni szabad. Hiányérzetem legfeljebb amiatt van, hogy vajon miért nem tájékozódtak előtte itt nálunk, a középiskolában. Legalább a helybelieknek tudniuk kellene, hogy a középiskola annak minden jóhiszemű látogatója előtt nyitva áll! 

A közelmúltbeli események kapcsán viszont ismételten alkalom kínálkozik arra, hogy a fanyalgók a tényekkel szembesüljenek. Márpedig, mint köztudott; „A tények makacs dolgok!” 

Tanulóink hosszú évek óta nemcsak résztvevői, hanem eredményes szereplői is a szakmai tanulmányi versenyeknek. Mi ezt lassan már megszokjuk, és a befektetett tanulói és tanári munka eredményességének visszaigazolását látjuk benne, míg mások tudomást sem vesznek róla. Bizonyságul álljon itt az idei eredménylistánk: 

1) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyének (SZÉTV), közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel) eredményei (lásd: nive.hu) 

A 60 elődöntős közül 9, a 30 döntőbe jutott közül 5 a mi gyerekünk (!), innen Újszászról, akik az alábbi helyezéseket „szállították”: 2. Matula Bálint; 4. Szatmári Zoltán; 7. Cseri Dávid; 13. Mári Zoltán; 30. Barna Sándor. 

Szakirányú továbbtanulásuk esetén Matula, Szatmári és Cseri 100, Mári 50, Barna 25 felvételi többletpontot kap! 

Matula Bálint dobogósként még a következő különdíjakban is részesült: 

2) A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV), Közlekedés szakmacsoport - Vasútüzemvitel-ellátó (vasútforgalmi szolgálattevő és vasúti személyszállítási ügyintéző) versenyének eredményei (lásd: nive.hu) 

Ezek a képzések jelenleg az ország 6 szakközépiskolájában (Záhony, Miskolc, Dombóvár, Szeged, Győr és Újszász) folynak, melyek idén kb. 80 végzettet bocsátanak ki, ebből mi 10 szolgálattevőt és 7 ügyintézőt (személypénztárost). 

Erre a versenyre 19 fő nevezett, akik közül 5 a mi növendékünk. A kecskeméti döntőbe tízen jutottak be, köztük négy Újszászon tanuló. Tanítványaink (Zsákai Amália, Dézsi Viktor, László Valentina és Vörös Béla Dániel) a 4.-5.-6. és 7. helyezéseket érték el, ezzel - jeles minősítéssel - mentesítést kaptak a szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati vizsgarészei alól. Június 7-én már csupán szóbelizniük kell, ráadásul Zsákai Amália teljes szakvizsgát érdemelt ki, mellyel forgalmi szolgálattevőként akár már munkába is állhatna! 

Vajon kiugró eredmények lennének mindezek? Talán mégsem. OSZTV-s dobogósaink a szakközépiskolai ágazatunk 40 éve íródó történetében, a kezdetektől 2008-ig: 1976: 2. Balkovics Mihály, 1980: 1. Gráner Zoltán, 1981.: 2. Csábi Tünde, 1987.: 2. Sápi Gábor, 1988.: 1. Besenyei Zoltán, 1989.: 2. Lukács Pál, 1990.: 2. Csábi Béla, 1993.: 2. Juhász Mariann, 1994.: 2. Hajdú Ákos, 1995.: 2. Szilágyi Gerzson, 1996.: 2. Oldal Csaba, 3. Nagy Erzsébet, 1997.: 2. Farkas István, 1999.: 2. Bajor Zita, 2000.: 1. Kórós Judit, 2. Mikula Richárd, 3. Szabó Krisztián és Fekete Mária, 2001.: 1. Erdélyi Katalin és Varga Norbert, 2. Urbán Katalin és Gömöri István, 3. Fuith László, 2007.: 2. Szeder Richárd, 2008.: 1. Oszlánczi Renáta. 

És az utóbbi évek eredményeivel folytatva: 2014-ben a SZÉTV-en résztvevő Dézsi Viktor 8. helyezést ért el. Az OSZTV-n 2013-ban a személypénztáros Tóth Kármen első, 2014-ben Facskó Csilla forgalmi szolgálattevő 8. lett, tavaly pedig a szintén személypénztáros Kasoly Bence megnyerte a versenyt, míg az egyaránt forgalmista Pandur József és Ézsiás Beatrix az 5. és a 6. helyezést érdemelte ki.

Mindez mégsem lehet a véletlen műve, ugye kedves olvasó? 

Diákjaink többsége (kb. 75%-a) nem újszászi illetékességű, többen közülük távollakó kollégisták (Kenderesről, Kengyelről, Kétpóról, Kisújszállásról, Kőröstetétlenről, Kunszentmártonból, Nyársapátról, Püspökladányból, Sülysápról, Szentmártonkátáról, Tápióbicskéről, Tiszaföldvárról, Tiszajenőről, Tiszavárkonyból, Tószegről és Vámosgyörkről, sőt még Békéscsabáról, Budakesziről, Gödöllőről, Dunaharasztiból, Gyuláról, Isaszegről, Izsákról, Kiskunlacházáról, Mátraderecskéről, Mezőhegyesről, Nyírpazonyból vagy Szentesről is), míg mások naponta bejárók. Vajon mi szél hozta őket mégis éppen ide, hozzánk? Feltételezem, hogy nem a helybeli tamáskodók szirénhangja jutott el hozzájuk, és talán még azt is, hogy ezek a gyerekek nem az alvászavarral küszködők közül kerültek ki. Õk, ill. szüleik sokkal inkább azok közül valók, akik előzetesen tájékozódtak és megismertek bennünket, továbbá azok közül, akik az eredményeinkről értesülve vagy meggyőződve választottak minket. 

Amennyiben felmerülne a leírtakkal kapcsolatban az elfogultságom gyanúja, azt büszkén vállalom. 35 évet töltöttem el ebben az iskolában, 20 évet szakmai helyettesként. Úgy gondolom, hogy ennyi időt „lehúzni” elfogultság nélkül nem lehetett és nem is lett volna szabad. Másfelől pedig; tartoztam legalább ennyivel annak az értékes munkahelyi közösségnek, melynek tagja lehettem, - mert bár ezek az eredmények „csupán” szakmaiak, mégis a teljes tantestületet illetik (ami remélhetőleg nem szorul magyarázatra). És tartoztam mindazoknak is, akik érettségijüket és/vagy szakmai végzettségüket az újszászi középiskolában szerezték, és később a társadalom megbecsült és elismert tagjaivá váltak.

Vigh László szakmai igh. 

 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Adatvédelmi nyilatkozatunkat honlapunkon elolvashatja.