2015. március 20-án a Zagyvaparti Idősek Otthona korszerűsítési munkáinak átadó ünnepségén én képviseltem az Orczy családot. Ott kaptam felkérést egy rövid írásra az Újszászi Híradó részére.

Édesanyám, Dr. Nyáry Gálné szül. Orczy Mária sajnos, nem tudott részt venni az ünnepségen. Az Orczy család újszászi ágából a jelenleg 87 éves édesanyám és a Dél-Afrikában élő 88 éves Orczy György nyugdíjas hídmérnök él. Mindketten nagyon örülnek annak, hogy az újszászi Zagyva-parti Orczy kastély megszépült és korszerűsödött, és ezzel az ott lakó százötven idős, beteg embernek az életminősége is jelentős mértékben javult.

A család történetéről csak annyit jegyeznék meg, hogy a Somogy megyei Orczi községből származnak az első adatok a családra vonatkozóan, és azt tudjuk, hogy 1736-ban Orczy István kapott bárói címet III. Károly császártól és királytól.

A családnak több ága van, és Magyarország több településén is vannak Orczy kastélyok. Sajnos, többhelyütt már nem állnak ezek a kastélyok, így például az Orczy család legszebb, és kultúrtörténeti szempontból legfontosabb kastélya, a tarnaőrsi kastély elpusztult. Itt élt és alkotott Orczy Lőrinc költő, akit „tarnaőrsi remeteként” ismer az irodalomtörténet, és nála megfordultak a korabeli költők és írók szép számmal.

Szintén nem áll már a szeghalmi kastély, ahol édesanyám a fiatalkorát töltötte. A második világháborúban bombatalálat érte a kastélyt, és nagy része leégett. A megmaradt részt helyrehozták, és ott ma egy leánykollégium működik. Ugyancsak a háború során pusztult el Budapest legfrekventáltabb helyén, a belvárosi Petőfi Sándor utcában állott palota.

Szerencsére azonban, az Orczy kastélyok egy része ma is áll, így például a gyöngyösi kastély, amelyet néhány éve gyönyörűen rendbe hoztak, és a Heves Megyei Mátra Múzeum üzemel benne. A család nagy örömére, a két újszászi kastély is fennmaradt, és külön öröm, hogy mindkettő társadalmi célt szolgál.

A Zagyva-parti kastély a régebbi, azt Orczy György építette a XIX. század elején, és ebben a kastélyban többször vendégeskedett Széchenyi István, aki Orczy György barátja volt, és Széchenyi sokhelyütt említést tesz ezekről a látogatásairól a naplójában.

Édesanyám 1928-ban, az újszászi Zagyva-parti kastélyban született, de néhány év múlva a család átköltözött a Békés megyei szeghalmi kastélyba, és csak 1940 körül jöttek vissza. A családnak Újszászon nagy földbirtokai is voltak, amelyből egy részt sikerült a kárpótlás során visszavásárolni, és jelenleg egy hozzáértő, megbízható újszászi gazda, Tenczer Tibor műveli.

A másik kastély, amely jóval nagyobb, a XIX. század végén, XX. század elején épült, és gyönyörű, nagy park veszi körül. A család szeretné, ha ez a kastély is az elkövetkezendő években sikeresen tudna pályázni egy kastély-rekonstrukcióra, hiszen már nagyon ráférne a korszerűsítés, és az ott lakó kétszázötven beteg ember is megérdemelné azt, hogy jobb körülmények között éljenek.

Édesanyám, ha szerény keretek között is, de évek óta támogatja anyagilag az Öregek Otthonát, és az újszászi katolikus templomot is, amelyet szintén a család épített. Az altemplomban lévő családi kripta egy részét szeretnénk megnyitni, és a család a kriptalejáró két oldalán urnatemetőt kíván kialakítani. A tervek már készen állnak, és az Orczy család finanszírozásában remélhetőleg az idei évben el is készül. A család ezzel is támogatja a templomot.

A Zagyvaparti Idősek Otthona korszerűsítésének a megünneplése rendkívül megható volt, és ezúttal is köszönjük a projektet sikerre vivő személyek munkáját és reméljük, hogy mindkét kastély a közeli jövőben tovább épül és szépül, az ott élők megelégedésére.

Üdvözlettel:

Dr. Nyáry György