Orczy-kastély: Szociális Otthon

A Szolnokról Jászberénybe vezető műúton, az újszászi Zagyva-híd előtt már messziről feltűnik a ma Szociális Otthonként használt műemlék kastély hatalmas épülete, a hozzá csatlakozó parkerdővel. Keletkezése az Orczy családhoz köthető, akik 1721-től birtokolták Újszász pusztát.

"Az 1770-es úrbéri rendezésnél Orczy Lőrinc költő volt a földesura, tőle Orczy György örökölte, akinek munkásságához köthető 1790-ben a pesti Orczy kert létesítése. S amikor ezt 1829-ben katonai célra megvásárolták, Orczy György az újszászi pusztára költözött" - írja Fényes Elek – "A család magával vitte az üvegház növényanyagát, a narancsfákat és a többi díszfát."

A klasszicista stílusú egyemeletes kastély 1830 körül épült és olyan mértékű hasonlatosságot mutat a gyöngyösi Orczy kastéllyal (a mai Mátra Múzeum), hogy tervezője minden bizonnyal szintén Zofahl Lőrinc. A déli főhomlokzat közepét előugró falrész díszíti három félköríves záródású ablakkal. A középrészt még hangsúlyosabbá teszi a hat dór oszlopra támaszkodó, eléje épített terasz. A homlokzat két végét enyhén előre álló, széles falpillér tagolja.

Érdemes figyelni az ablakrendre, a földszinten 1-5 félköríves záródású ablaksor közepén, a terasz fölötti három hasonló ablakkal folytatódik, majd újra a földszinten 5-1 ablakkal. Az emelet többi ablaka egyenes záródású, fölöttük növényfonat dísszel és szemöldök párkánnyal Az épület északi homlokzata ugyanolyan ablakritmusú, csak a bejárat előtt 4 dór oszloppal alátámasztott előtető van, és a homlokzat két végén egy-egy hangsúlyosabb sarokrizalit. Az épülethez tartozó 65 holdnyi erdőt, az egykori kastély angolkertjét 1890-ben csatolták Besenyszög határából Újszászhoz.

Fotó: Nagy Béla

Irodalmi emlékek is köthetők a kastélyhoz. A szabadságharc idején ugyanis itt volt gazdatiszt Vörösmarty Mihály öccse. Hozzá vitte ki néhány hetes kislányát a költő, amikor családjával együtt, mint országgyűlési képviselő a kormánnyal együtt Debrecenbe ment. De a költő maga is ott kapott védelmet a szabadságharc levetése után, amikor Vadász Miklós álnéven előbb a kis-tomaji pusztán, majd Fegyverneken az Orczy családnál rejtőzött, majd Bajza József költővel, sógorával együtt Újszászon töltött hosszabb időt.

A kastélyt Orczy Andor, miután új – szintén Újszászon álló – kastélya felépült 1897 és 1900 között eladta gróf Dessewffy Emilnek.

Az 1930-as évek elején a kastély az angol Continental cég birtokába került. A második világháborúban német hadikórházként funkcionált. Ám hiába festettek fehér keresztet a tetőzetére, bombatalálat érte. A Zagyva felé eső része szinte teljesen tönkre ment. A háború befejeződésével a helybeliek hordtak el mindent, ami csak mozdítható volt. (Nyoma sem maradt például a hajdani kőkerítésnek, a művészi kályháknak.

1957-ig szabadon állt a kastély, bárki fosztogathatta, mígnem megszületett a döntés: szociális otthonná kell alakítani. Napjainkban Újszász Város Önkormányzata működteti Időskorúak Szociális Otthona néven.

Irodalom:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet : Csongrád megye kastélyai és kúriái ; Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái 143-146. old, Budapest : Fo-Rom Invest, 2005

 

Orczy-kastély: Kastély Otthon

Újszász egyik legjelentősebb épülete az Orczy Andor által 1890 körül építtetett eklektikus stílusú műemlék jellegű kastély. A hatalmas, kétemeletes épület az egykori Szarvas-ér és Szarvashalom körüli ligeterdő területén található. A kastély homlokzatán a három középső nyílás fölött ión oszlopok találhatók, felül timpanon emelkedik. Az épület két végén dór oszlopokkal hordott erkély teszi változatosabbá az oldalhomlokzatokat. A kastélyt körülvevő park telepítésére az 1900-as évek elején került sor. A kastély kertje 23,4 hektár területével és értékes növényeivel a legjelentősebb megyei kastélypark.

Fotók: Barta Imréné és Fehér Judit

A telket és a rajta lévő kastélyt 1935-ben vette meg az Isteni Megváltó Lányainak Kongregációja megnevezésű női szerzetesrend. A beteg és munkaképtelen idős nővérek ellátására, valamint az iskolákban és a kórházakban dolgozó apácák üdültetésére üdülőházat létesítettek az épületben. A harmincas években az épületben 42 szoba volt. Az üdülő megnevezése Mater Redemptoris rendi lelkigyakorlatos és üdülőház. 1948-ban még 5 nővér dolgozott itt. 1954-ben 170 férőhelyes tüdőszanatóriumot alakítottak ki. Az épületben később a Szolnok Megyei Hetényi Géza kórház Pszichiátriai és Rehabilitációs osztálya működött. Mai (1994 novembere) megnevezése "Kastély Otthon". A kastélyt 1986-ban műemlék jellegű épületnek nyilvánították, azt megelőzően, pedig 1980-ban természetvédelmi területté a 42 holdas kastélyparkot. Kápolnáját 1996-ban avatták fel.

Fotó: Barta Imréné

Irodalom: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet : Csongrád megye kastélyai és kúriái ; Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái 146-148. old Budapest: Fo-Rom Invest, 2005

 

Vasútállomás

Újszász vasútállomása a vasúti műemlékek közé tartozik 1873-ban gördült be az első gőzmozdony az állomásra a Hatvan-Újszász-Szolnok vasútvonal megnyitásakor. 1882-ben adták át a Rákos-Újszász vonalat, majd 1885-ben az Újszász-Jászapáti közti sínpárt, amely később Vámosgyörk végállomásig készült el. Így lett Újszász három vasútvonal találkozási pontjaként jelentős vasúti csomópont.

 

 

A "nosztalgiavonat" a 125 éves évfordulón (fotó: Barta Imréné)

A felújított vágányok és a magasított peron átadása 2003-ban (fotó: Barta Imréné)

Az állomás a felüljáróról (fotó: Fehér Judit)

 

Vörösmarty-ház

A Kossuth úton áll egy egyszerű régi épület, valaha az Orczy bárói birtok gazdatisztjének lakása volt. Falán emléktábla hirdeti, hogy nagy költőnk, Vörösmarty Mihály a szabadságharc bukása után itt rejtőzött öccsénél, aki akkor a birtok gazdatisztje volt.

 

Fotó: Barta Imréné

 

Újszász 2016©