Volt egyszer egy tornyos iskola 

A Szent István római katolikus templom építésének idején (1884-1885) az újszászi hívőknek nem volt temploma. Vasár- és ünnepnapokon istentiszteleteiket, társas összejöveteleiket többnyire a tornyos iskolában tartották, amely a templom északi oldalánál, a millenáris hosszú iskola mellett állt. Az épület tetején fa szerkezetű torony emelkedett, ezért köznyelven fatornyos iskola néven volt ismertebb. Ebben kapott helyet egy kis harang. Ez szólította, hívta istentiszteletre a hívőket, hétköznapokon pedig a gyerekeknek jelezte, ideje iskolába indulniuk. Ma már sajnos, semmi jel nem mutat arra, hogy ott valamikor szükség templom, hat ablakos, két tantermes iskola és a népi színjátszás indításának bölcsője volt. 

A tornyos iskola megépítésének lelkes szorgalmazója, az építés aktív részese volt Szoó László kántortanító, aki a Heves megyei Tarnaerk községből, Isten adta szorgalommal és tehetséggel került Újszászra. (Elöljáróságában képviselőtestületi tagként is szerepelt 1873-1889 között.) 

Bizonyára sokan jártak eleink a tornyos iskolába. Nővéreim, fivéreim is koptatták a bejáratát. Kallivoda Andor erdőmérnök, szakíró, az Alföld fásításának egyik szervezője, aki Újszászon született 1866-ban, nagy valószínűséggel a tornyos iskolában kezdte a betűvetést. (Munkásságát, emberi nagyságát máig nagy tiszteletben tartják Kecskeméten.) 

1940-ben Újszászon korábban soha nem látott árvíz volt. Az árvíz következtében a tornyos iskola életveszélyessé vált, 1941-ben lebontották. Sok faanyag tűnt el az árvíz elleni védekezés során. Valószínű a tornyos iskola faanyagának egy része is áldozatul esett. 

Nagy Gergelyné Polónyi Margit tanítónő visszaemlékezése szerint: a magas talajvíz olyannyira megrongálta a tornyos iskola alapjait, hogy hatalmas robajjal, közvetlen életveszélyt jelentő repedés keletkezett az egyik falon. Ekkor, azaz 1941 májusában 80 elsős és 128 második osztályos gyermek tartózkodott az épületben. ő éppen a másodikosokkal foglalkozott, amikor az eset történt. Riadtan kirohantak az utcára. Sérülés nem történt. Viszont a félelem nem volt alaptalan, 9 nap múlva az iskolaépülete összedőlt. Nagy Gergelyné visszaemlékezéseiből azt is tudjuk, a tornyos iskolát 1914-ben hadikórháznak rendezték be, 1919-ben pedig a Magyar Vörös Hadsereg tiszai offenzívájakor, Újszász környékén jelentős csapatmozgások voltak. A románok itt rendeztek be hadifogolytábort, ahol 6000 embert őriztek. 

1942-ben a hosszú iskolába jártam. A millenáris iskola ablakán láttam a tornyos iskola „haldoklását”. Nem tudom, mikor került lebontásra, de arra határozottan emlékszem, összedűlése után még egy-két évig árválkodott. 

Bizonyára a kedves olvasók hallottak róla, vagy éppen az Újszászi Híradóban olvasták, Jánoska Antal barátommal Újszász népi színjátszás történetén dolgozunk. Ki hinné, a tornyos iskolában mutatták be az újszászi népi színjátszók az első színdarabot, amelyet még kettő követett. 

Néhány gondolat a népi színjátszás történetének kutatása eddigi eredményéről: 

Aprólékos, sok gyűjtő, egyeztető munka eredményeként érdekes, olykor meghökkentő dologra bukkantunk a munkánkat segítő közreműködők jóvoltából. Megállapítottuk, hogy ez ideig 56 színmű került bemutatásra. Mintegy 30 fotóval rendelkezünk. Sajnos, a fotókon levő személyeket kevésbé tudtuk azonosítani. Viszont, közel 270 népi színjátszót, rendezőt sikerült névtárunkban úgy azonosítanunk, hogy a személyi adataik mellett megjelöltük, mikor, melyik színdarabban játszott. 

 

Tornyos iskolában játszott színművek: 

Első előadás: 

1890. 09. 25: Tündérlak Magyarhonban. Három felvonásos, rokkant huszárról szóló népszínművet, Újszász műkedvelői, az 1859-ben épült, két tantermes tornyos iskola nagytermében mutatták be. Budapesti Hírlap, 1890. 10. 03-i számában olvasható: „Ujszászon 1890. szept. 25-én sikerült műkedvelői előadás volt. A Tündérlak Magyarhonban került színre, melyben különösen Rózsahegyi Rózsa k. a., Krausz Elemér és Molnár Sándor tűntek ki. A mulatság, melyet tánc követett, oly jól sikerült, hogy a társaság azonnal elhatározta egy állandó műkedvelő-egyesület megalakítását.” 

Második előadás: 

1911. 12. 03: Perlés ellen való orvosság. Három felvonásos színmű, amely az egykori, tornyos iskola nagytermében került bemutatásra. Műkedvelő gyermek előadást Chwosztik József tanító rendezte. A „kacagtató színdarabocskának” nem sikerült a nyomára bukkanni. A jegyárak (10 és 20 fillér/db), illetve a közönség önkéntes adományai jótékony célt szolgáltak. 

Harmadik előadás: 

1932. 02. 07. 08: A legnagyobb hatalom. Írta: Illyésné Ferenczy Emma. Három felvonásos, vidám, énekes népszínmű ugyancsak a tornyos iskolában került bemutatásra. 

A „Tornyos” Iskola helyét emlékhelyként javasolom megjelölni. A viharos történelmi időszakot megért iskola helyét legalább egy kőoszlop jelezze a jelen és az utókor számára a következő feliratozással: „EMLÉKEZZÉL RÁM! „TORNYOS” ISKOLAKÉNT ITT ÁLLTAM 1859-től 1942-ig. 


Reménykedem, a templomtorony órájának megvalósításához hasonlóan a „Tornyos” Iskola emlékeztetőjére is sor kerülhet a közeli jövőben. 

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára 

 

Tanyák az árvízben

 

Árvíz

 

1932. 02. 07-08. Legnagyobb hatalom színmű
(Fotó: Joó Mihálytól került Varga Ferenchez)

 

Tanyák az árvízben

 

Újszász 2020©

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Adatvédelmi nyilatkozatunkat honlapunkon elolvashatja.