2022: Kiss Sándor

Kiss Sándor 1957. december 31-én született Szolnokon. Az újszászi általános iskola befejezése után, az Újszászi Gimnázium és Szakközép Iskola tanulója lett, ahol érettségit szerzett. Középiskolai tanulmányait követően 1979-től egészén 2009 decemberéig mozdonyvezetőként dolgozott. Már ebben az időszakban is, munkája mellett, számos újszászi rendezvényre, és családi ünnepségre hívták zenélni, mesélni, szórakoztatni.

Nyugdíjba vonulása óta, Kiss Sándor, Újszász igazi mesemondójává vált. Szabadidejében szívesen jár a helyi általános iskolába, a Városi Könyvtárba, a Zagyvaparti Idősek Otthonába, és szórakoztatja meséivel a változatos korosztályú hallgatóságot.

Rengeteg népmesét ismer, de mindig keresi az újabb és újabb történeteket. Nem egyszerűen mesét mond, benne él a történetekben. Együtt sír-nevet a szereplőkkel. A történetet úgy fűzi, gabalyítja, ahogy az adott helyzet kívánja, pontosan úgy ahogy a régi mesemondók. Szereti a mesét és ezt az érzést a hallgatóságának is átadja. A kicsik fényes szemmel, tátott szájjal hallgatják, de a felnőttek is élvezik a történeteit. Mesélőkedve kifogyhatatlan, ezt városnapi, és egyéb rendezvényeken is bizonyította már.

Télapóként többször is átadta a Mikulás-szavalóverseny díjait, és ebben a szerepben is élményt nyújt a gyermekeknek.

Kiss Sándor önzetlenül áldozza idejét a közösség, elsősorban a gyermekek szórakoztatására. Meséivel, előadóművészeti tehetségével olyan élményt nyújt, ami megismételhetetlen, ami hatással van hallgatóságára.

2019: Népi Díszítőművészeti Szakkör

Újszász Város Önkormányzata a Népi Díszítőművészeti Szakkört a város kultúrájáért végzett kimagasló tevékenységének elismeréséül Kulturális Díjban részesíti.

A Népi Díszítőművészeti Szakkör 1984. október 3-án alakult. Idén ünneplik megalakulásuk 35. évfordulóját. Céljuk, a hímzésekben az eredeti népi motívumok megőrzése, megörökítése, továbbadása. Felkutatják a magyarországi népművészeti tájegységek mintáit (pl. jászsági, gömöri, mezőségi, rábaközi, palóc), megtanulják a különböző öltéstechnikákat. 

Megalakulásuk óta rendszeresen megjelennek zsűrizett hímzéseikkel a helyi kiállításokon kívül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és az országos népművészeti kiállításokon is. Foglalkoznak gyapjúfonással, szövéssel, csipkeveréssel, gyöngyfűzéssel is. 

Több éve egyik fő tevékenységük, hogy kézműves bemutatókat tartanak. A kistérségi hagyományőrzés felújítására közülük néhányan elkészíttették maguknak a jász polgári viseletet. Azóta a különféle bemutatókon az ország majd minden területén ebben tanítják a kézműves mesterségeket felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt. Sok hagyományőrző rendezvény résztvevői; például Csángófesztivál, Jász Világtalálkozó, Múzeumok Majálisa. Több település évről – évre többször is visszahívja a csoportot, így pl. Pesthidegkút, Jászberény, Szolnok. A vidéki bemutatóikon kívül aktív közreműködői a helyi táboroknak, az intézmények (óvoda, iskola, Zagyvaparti Idősek Otthona) által szervezett kézműves programoknak, de a Majálisról és a Városnapról sem hiányoznak. 

2018: Szacskó József

Szacskó József 1969-ben született Szolnokon. Az általános iskolát Újszászon végezte, majd Szolnokon központi fűtés- és csőhálózat szerelő szakmunkás szakmát szerzett. Utána húsz évig MÁV alkalmazott volt.

Családot alapított, feleségével és három gyermekével azóta is Újszászon él. 2006-tól városgazdaként Újszász Város Önkormányzata volt a munkáltatója. Szoros kapcsolatban állt a lakossággal, együttműködött a katasztrófavédelemmel. Út, kút, belvíz, parkosítás, intézmények üzemeltetése és más hasonló ügyekben igyekezett mindent megoldani, mindenkinek segíteni.

Az önkormányzat után két újszászi munkahelyen dolgozott. Közben a Szent István Egyetem szociálpedagógia karán főiskolai diplomát szerzett. Jelenleg Szolnokon, a Humánszolgáltató Gyermekjóléti Központjában szociálpedagógusként dolgozik.

Ízig-vérig közösségi ember. 1984-től 1989-ig az ifi klubot vezette. Utána évekig a gyermek klub és a nyolcadikosok klubjának vezetője volt. Később a művelődési házban négy igazgatóval is együttműködve, hosszú éveken keresztül nevelte az újszászi ifjúságot.

A természetben élés, a táborszervezés a legkedvesebb számára. 36 éve táboroztatott először ifi vezetőként. Táborozói közül sokan szívesen emlékeznek vissza a Börzsönyben, a Bükkben, a Pilisben és a Zemplénben végigküzdött vándortáborokra.

2006-tól 2010-ig a városi önkormányzat oktatási, kulturális és sportbizottságának tagjaként javaslatára több új rendezvénnyel színesedett Újszász kulturális élete. Megszervezte az amatőr rock-zenekarok találkozóját. Elindította az Újszász írója, költője mozgalmat. Megszervezte az első Szent Iván éji rendezvényt.

Bizottsági tagként és városgazdaként is a táborozás volt a szívügye. 2004-ben újraélesztette a parkerdei tábort, amely 2004 től egy-két év kivételével - azóta is működik. Ha csak teheti, táborvezetőként, segítőként rendszeresen táborozik. Példát mutat a fiataloknak természetszeretetből, csapatszellemből, segítőkészségből, toleranciából.

Más rendezvényeket is szívesen segít munkájával. Ahol valamit össze kell szerelni, oda bátran hívhatják segítségül.
Ő Szacsi, de ma már többen Szacsi bácsinak nevezik. Ezt a kedveskedő megszólítást munkájának elismeréseként kapta. Most már Újszász díjazottjaként mondhatja: Ha segíteni kell, hívjál! Akár éjjel kettőkor is!

2018: A Városi Könyvtár dolgozói

Nemes Zsuzsanna és Szaszkóné Borsányi Anna könyvtárosok

Nemes Zsuzsanna és Szaszkóné Borsányi Anna könyvtárosok a lakosság széles körében nagy megelégedéssel végzik munkájukat. Számtalan rendezvényt vállalnak fel napi munkájukon túl. Mindketten több évtizede dolgoznak könyvtárosként. Türelmükkel, segítőkészségükkel, pedagógiai ismereteikkel, empatikusan szolgálják ki a város olvasóit. Nagy gondot fordítanak az olvasás népszerűsítésére, ami a mai internetes világban nem egyszerű feladat.

A napi rutinon túl vállalják igény szerint könyv házhoz szállítását. Csoportok részére könyvismertetést, könyvtár-használati órákat, író-olvasó találkozókat szerveznek, mese, báb előadásokat, vetélkedőket szerveznek. Az Újszászi Híradó terjesztésében is szerepet vállalnak.

Az olvasás népszerűsítésére szórólapokon keresztül szólítják meg az embereket. Gyakran készítenek egy-egy aktuális témához kapcsolódó ajánlójegyzéket. Fontos feladatuknak tekintik az olvasásra nevelést, a szöveg értelmezését, az intelligencia és a művelődés fejlesztését.

Csatlakoztak az Internet Fiesta országos programhoz. A könyvtár honlapján napi 24 órában elérhetők az alapszolgáltatások.

A különböző évfordulókra hírességek születésnapjára, emlékévekre vetélkedőt szerveznek több korosztály számára is. Nagy gondossággal gyűjtik, rendszerezik a helyismereti dokumentumokat.

Évek óta gazdag programmal készülnek a könyvtári napokra. Kiemelkedő az 1948/49-es forradalom évfordulójára rendezett szavalóverseny.

Külön figyelmet érdemelnek a számítógéppel való ismerkedést elősegítő tanfolyamaik, ami általában az idősebb korosztály körében népszerűek.

A különböző, lakosságot érintő pályázatoknál szívesen nyújtanak segítséget.

Kialakították Mini Galériájukat, ahol helyi alkotók mutatkozhatnak be a nagyközönségnek.

Meghatározó szerepet töltenek be munkájukkal a város életében. Minden korosztályt megszólítanak, a bölcsődéstől a nyugdíjasokig. E szempontok alapján méltán érdemlik ki a Újszász Város Kulturális Díját.

2017: Sulyok Mariann

Sulyok Marianna 1977-ben született Szolnokon. Általános és középiskolai tanulmányait Újszászon végezte. A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán szerzett tanítói diplomát 1999-ben. Szeptembertől már az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola pedagógusa. Az iskola pedagógiai programjában kiemelt feladatként szerepel a hagyományőrző tevékenység. Ennek keretében végez kiemelkedő munkát. Közel egy évtizede tehetséggondozó tevékenysége nyomán az alsó tagozat minden évfolyamán és a felső tagozaton is hagyományőrző néptánccsoportokat vezet. Első tanítványai közül ketten Szolnokon fejlesztik tánctudásukat. A városban és az iskolában nincs olyan rendezvény, ahol tanítványaival ne emelné a műsor színvonalát. Tevékenysége folytán sok sikerhez juttatja tanítványait, örömhöz juttatva szüleiket és a rendezvények valamennyi résztvevőjét.

Rá igazán érvényes, hogy a népi kultúra, a népzene és a néptánc átszövi életét, hiszen egyik hobbija is ez. Megalakulása óta lelkes tagja a Liliom Néptánc Hagyományőrző Egyesületnek.

A rábízott gyermekeket nagy felelősséggel és odaadással oktatja, neveli, munkájára az igényesség, a precizitás jellemző.

Kiemelkedő tevékenységével Újszász kulturális életét gazdagítja, Újszász lakóinak művelődését szolgálja. A város kulturális életében, a hagyományok őrzésében és továbbadásában kifejtett tevékenységéért részesült Kulturális díjban.

2016: Bogár László

Bogár László Szolnokon született 1988-ban. Újszászon járt általános iskolába, majd Szolnokon érettségizett a Varga Katalin Gimnáziumban. A középiskola után a Kodolányi János Főiskolán szerzett kommunikációs alapdiplomát, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen mesterszakos diplomát. Jelenleg az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola alkalmazott nyelvészeti oktatási programjának doktorjelöltje.

Gyermekkorától kezdve különös kötődése volt a versekhez, a művészethez s legnagyobb élvezetet azok tolmácsolása jelentette számára. Számtalan szavalóverseny dobogós helyezettje volt. Amire legbüszkébb, hogy nyolcadikos korában az országos Szép Magyar Beszéd versenyen Arany Kazinczy jelvénnyel díjazták teljesítményét.

Retorika iránti érdeklődése a továbbiakban is végigkísérte. A Kazinczy Szép Magyar beszéd versenyen mindegyik korosztályban kiérdemelte a Kazinczy emlékérmet. Egyetemi évei alatt kétszer volt köztársasági ösztöndíjas, kétszer Kodolányi díjas, és tanulmányai alatt négyszer nyerte el a Magyar Köztársaság Jó Tanulója Jó Sportolója címet. Közel tíz évig volt válogatott sportoló lábtoll-labdázásban, ahol ugyancsak szép sikereket ért el. Országos bajnok, Világbajnoki 4. helyezett, a Hungarian Open kétszeres győztese.

Díjaival hírnevet szerzett a helyi általános iskolának és a többi képző intézménynek. Elindult a Kossuth szónokversenyen is, ahol a Magyar Rádió különdíjasa lett, és azóta a Kossuth Rádió „Tetten ért szavak” című műsorának bemondója. Fontosnak tartotta, hogy újszászi származását hangsúlyozza, ezért publikációiban és a rádióban az Újszászi Bogár László nevet használja.

A tudományos életben 2011-től vesz aktívan részt. Több írása jelent meg a szakmai lapokban, retorika témakörben. 2015-ben az ELTE Innovatív kutatója versenyen 2. helyezést ért el.

Jelenleg magánvállalkozóként és a Budapesti Corvinus Egyetemen a Magatartástudományi és Kommunikációelmélet Intézetben külső előadóként retorikát tanít.

Bár évek óta Budapesten él, gyermekkorától kezdve mindig időt szakított a városi rendezvényeken való szereplésre. Szavalataival kápráztatta el a közönséget, vagy műsorvezetőként közreműködött.

2015: Százszorszép Népdalkör

Az újszászi Százszorszép Népdalkör 1974-ben alakult. 1992-ben szerveződött újjá, amikor Csiki Pál vette át a vezetést, és segítette a közösséget, egészen 2014. január 1-jén bekövetkezett haláláig. 

Célja a népdal szeretete, a népi művészet ápolása és a fiatal generációnak való átadása. Rendszeresen fellépnek a helyi rendezvényeken, a megye és az ország számtalan településén, dalos találkozókon, nyugdíjas találkozókon, Ki a-mit tud? vetélkedőkön, minősítéseken, fesztiválokon, falu- és városnapokon. Minden évben megrendezik a dalos találkozót, melyen 150-200 fő is színpadra lép. Több ízben felléptek Lengyelországban, Szerbiában Palicson, Erdélyben. 3 ezüst és 4 arany minősítéssel rendelkeznek. 

A népdalkör vezetője: Csikiné Árpád Margit. 

2014: Jánoska Antal

Jánoska Antal 1954-ben született Budapesten. Az általános iskola elvégzése, illetve az érettségi megszerzése után önképzéssel szerzett ismereteket a történettudományban. 1976 óta a volt Csepeli Papírgyárban, ma ismert nevén a Dunapack Hullámtermékgyárban dolgozik raktárvezetőként. Ma is Budapesten él. Az unokákon kívül két hobbija van, a kártyajátékokkal kapcsolatos relikviák gyűjtése és a tarokk, valamint a történeti kutatások. A kártyával kapcsolatban sok könyve megjelent, honlapot üzemeltet, kiállítást szervez. Mindezért Pro Ludo díjat kapott.

Újszászhoz nagyszülei fűzik, akiknél emlékezetes vakációkat töltött. Nagyszülei és szülei is a helyi temetőben nyugszanak, sírjukat gyakran látogatja. Ennek köszönhetően találkozott a helytörténettel foglalkozó publikációkkal is, melyek hiányérzetet keltettek benne. Ez arra sarkallta, hogy maga is kutakodjon a régmúlt idők újszászi eseményeiben, adataiban. Legendák, tévhitek helyett hiteles forrásokra alapozott munkát akart végezni. Könyvtári és levéltári kutatások mellett élményt jelent számára, amikor idős emberekkel beszélget az általuk megélt eseményekről. A dokumentumok és az iratok rendezéséből áll össze egy-egy kiadvány, újságcikk. Városunkban két kiadványa jelent meg: a 120 éves az újszászi Szent István templom és az Újszász anno. Rendszeresen ír komoly helytörténeti cikkeket az Újszászi Híradóba, melyek alapjául szolgálhatnak egy leendő teljes Újszász történet megírásához. Jelenleg az Orczy család újszászi történetének kiadása foglakoztatja, de hamarosan szeretné az utókornak átadni mindazt a helytörténeti anyagot, ami a birtokában van.

Felsége évtizedek óta türelemmel, megértéssel viseli idő- és költségigényes tevékenységeit. Nemcsak neki, hanem az újszásziaknak is kifejezi köszönetét, hogy megosztották vele emlékeiket.

2013: Simon Erika

Újszász Város Önkormányzata Simon Erika korrepetitort a város kultúrájáért végzett kimagasló tevékenységének elismeréséül Kulturális Díjban részesítette.

Simon Erika az újszászi általános iskolában végzett tanulmányai alatt, első osztályos korában kezdett el zongorázni tanulni Molnár Tibor zenetanár segítségével, majd Szolnokon, a Bartók Béla Zeneiskolában fejlesztette tudását Lénártné Cser Magdolna kezei alatt. Már kislányként helyi rendezvényeket színesített zongorajátékával, s az iskolai ünnepélyek elmaradhatatlan szereplője volt.

A Varga Katalin Gimnázium elvégzése után a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar nyelv- és irodalom, ének-zene, valamint hangképzés-elmélet szakon szerzett diplomát 1991-ben. Főiskolás évei alatt az itthon töltött hétvégeken már ő pallérozta az újszászi gyerekeket. A művelődési ház pianínóján sokan elsajátították segítségével a zongorázás alapjait.

1992-ben létrehozta az újszászi művelődési házban a Musical Stúdiót, melynek tagjai között a nyugdíjastól a kisgyerekig mindenki szerepet kapott. Emlékezetes előadás – telt házas előadás – volt a Hófehérke és a hét törpe, vagy a Gyufaárus kislány.

Ekkor már a Szigligeti Színház korrepetitora volt, ahol feladata a színészek hangképzése, az énekes darabok szólistáinak betanítása. Emellett magánéneket is tanít. Tanítványai közül többen sikeres pálya kezdetén állnak, külföldi egyetemeken tanulnak.

Munkája és állandó lakása ugyan Szolnokon van, ám amikor csak teheti, szabadidejét Újszászon tölti. A kulturális élet aktív szereplője maradt. Változatlanul sok segítséget nyújt városi rendezvényeink kulturális programjainak kialakításában, lebonyolításában. Széles látókörű nagy műveltségű ember, akinek hivatástudata, lokálpatrióta volta példa lehet mindannyiunk számára.